Petőfi Népe, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-21 / 298. szám

12 2005. DECEMBER 21., SZERDA PETŐFI NEPE ünnepi készülődés Jézus születésnapja a téli napforduló ideje. A nappalok egyre hosszabbak, az éjszakák egyre rövidebbek. A fény győzedelmeskedik a sötétség felett, a bőség az éhezés és a hideg felett. Az ünnep a téltől elcsigázott emberbe reménységet, hitet önt. A családban töltött ünnep a legfontosabb a tizenéves diákok számára. A nyolcadikosok azt is fontosnak tartják azonban, hogy az iskolában, ahol a fél életüket töltik, közösen is megemlékezzenek a karácsonyról. Tizenévesekkel beszélget­tünk: ki hogyan várja a karácsonyt? Mit jelent számára az ünnep? Nyolcadikos diákok avat­ták bizalmukba lapunk munkatársát. Rados Virág- Kezdhetem én? - emeli fel ujját Attila, a fotóriporter kolléga. - Gyerekkoromban nem szerettem a karácsonyt - meséli az osztály­nak. - A szüleim elváltak, anyám­mal egyedül töltöttük a szent­estét. Hiányzott az apám, szomo­rú voltam. A gyerekek együttérzően hall­gatják, majd a felnőtt vallomása az ő nyelvüket is megoldja.- Nálunk ilyenkor együtt van a család - jelentkezik az első pad- ban Serif Roland. - Feldíszítjük a fát és a lakást, a szobákat telerak­juk füzérekkel. Ünnepi vacsora is van, persze hallal. Az egysze­rűen hozzátartozik az estéhez. A Roland mögött ülő Zsidai Ádám az otthoni ajándékozási szokásokról mesél.- Mindig megbeszéljük, ki mit szeretne kapni. Eddig mindig ott­hon ünnepeltünk, de idén eluta­zunk Sopronba. Hogy mi a jó ebben? A többség idegenkedik a gondolattól, hogy karácsonykor környezetet változ­tasson, de az egyik kislány lát benne fantáziát. Siklósi Anna fél­resöpri szőke haját a szeméből.- Ha az ünnep idejére közösen elmegyünk valahová, az egy ki­csit olyan, mintha kilépnénk a hétköznapokból - mondja. A városbeli lótás-futás nem tet­szik a tizennégy éveseknek. Fin- torgó orral érzik meg benne a pénzszagot.- A karácsony ma már szinte olyan, mint egy üzleti vállalkozás - jegyzi meg Bauais Ádám. - El­veszett az igazi érzés.- Átvettük az amerikaiak ün­nepmániáját - mondja Acker­mann Bettina. - Elmegyünk shoppingolni és kész. Sokan ettől boldogok. Rozgonyi Áron eddig hallga­tagon ült középen, most tétova arccal ő is megszólal.- A karácsony Jézus születésé­nek ünnepe - mondja csöndesen. - Ehhez meghitt, barátságos han­gulat illik. Családias, otthonos.- Ami sajnos a mai világban nem érződik - kapcsolódik be a beszélgetésbe Bágyi Ádám. - Ha végigsétálok a belvároson, lá­tom, hogy minden üzlet tömve van áruval. A kereskedők a ked­ves vásárlóról harsognak, de iga­zából csak nyerészkedni akar­nak. Ráírják az árura, hogy har­minc százalék engedmény, pedig tök kamu az egész.- Eszméletlenek az árak - szól hozzá az Ádám mellett ülő Varga Benedek. - Egy nagy lakásba Karácsony üzenete: Isten ember Pékinasok állították az első fát Szeretetünkkel ajándékozunk „ÍMÉ A SZŰZ FOGAN MÉHÉBEN és SZŰl flat, és annak nevét Immánuelnek nevezik, a mi azt jelenti: Velünk az Isten” - szól Má­té evangéliuma 1. részének 23. verse. A keresztény hagy ományban a karácsony Jézus születésének ünnepe. A Megváltó születésnapja a téli napforduló idejére esik, amiről az emberek nagyon régóta megemlékeznek. Az ókoriak hálaadó rítu­sokkal köszöntötték ezt az időpontot. Ek­kortól a nappalok egyre hosszabbak, az éjszakák egyre rövidebbek lesznek. A fény győzedelmeskedik a sötétség felett, a bő­ség és a jólét az éhezés és a hideg felett. Az ünnepnek abban is szerepe van, hogy a téltől elcsigázott emberbe reménységet, hitet öntsön. így könnyebben viseljük el az időt, ami a tavasz beköszöntéig hátravan. A mai értelemben vett keresztény kará­csonyról a 4. századtól emlékezi'mk meg. Jézus születésének napja eredetileg decem­ber 25. Előestéje, azaz vigíliája 24-e, szenteste. Huszonhatodika az ünnep más­napja. a karácsonyfa előzménye a pogány ha­gyományban a termőág, zöld ág házba vitele, illetve a ház és a ház környékének örökzöld ágakkal való díszítése. Magyar- országon a zöld ág általában rozmaring­ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága. A gerendára függesztették fel, aranyozott dióval, piros almával, mézes bábbal, szal­mafigurákkal díszítették. A diónak rontás­űző erőt tulajdonítottak, a gyümölcs a bő­ség jelképe, a szalma a betlehemi jászolra emlékeztet. A karácsonyi ág később fejlő­dött kis fácskává, amelyet szintén feldíszí­tettek. Az első hagyományos karácsonyfát freiburgi pékinasok állították a város kór­házában a XV. században. A PIROSSAL ÉKESÍTETT FENYŐ OZ életfa: a természet körforgását, megújulását jelké­pezi. Áfán tekergő girland a paradicsomi rosszra csábító kígyó jelképe. Az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlé­keztet (utódai a színes üveggömbök). A gyertyák pedig a ßny, a nap és Jézus szim­bólumai, aki elhozta a fényt a sötétségbe. az ajándékozás szokásának eredete bizo­nyos elméletek szerint a napkeleti bölcsek történetére vezethető vissza. Ők hódoltak ajándékokkal az újszülött Jézus előtt Betlehemben. „És imé a csillag, a y****« melyet napkeleten láttak, előttük meg vala mind addig, a míg oda- érvén, megálló a hely fölött, a hol a gyermek vala. (...) És bemenvén a házba, ott találták a gyermeket any­jával, Máriával; és leborúlván, tisztességet tőnek neki; és kin­cseiket kitárván, ajándékokat adónak néki: aranyat, tömjént és mirhát" - írja Máté evangé­lista. Más megközelítésben a ka­rácsonyi ajándékozás annak emlé­ke, hogy Isten megajándékozta ma­gával a világot, azaz vállalta az embe­ri sorsot. Ennek emlékére mi is ön­magunkkal, lelkűnkkel, szeretetünkkel ajándékozzuk meg egymást szenteste, aminek szimbólumai, de nem feltétlen kellékei az ajándéktárgyak. való magas fenyőfa tízezer forint.- Talán épp az említett körülmé­nyek miatt fordult családjához meglepő ötlettel Ádám.- Én mindenkitől azt kértem, hogy nekem semmiféle ajándé­kot ne vegyen - vallja meg. - A lé­nyeg az, hogy együtt legyünk. Az osztály azért rendez aján­dékozást a közös karácsonyra. Kihúzzák egymás nevét a kalap­ból, és mindenki igyekszik a má­siknak valami személyre szólót adni.- Fontos az iskolai karácsony - állítja határozottan Lenti Ad­rienn. - Végül is a fél életünket itt töltjük. Kell a közös ünnep.- Csak egy kis jelképet adunk egymásnak - így Áron. - Hogy le­hessen belőle érezni: összetar­tozunk. A jó ajándékról is van a gyere­keknek saját véleményük, hatá­rozottan meg is fogalmazzák.- Az a fő, hogy szeretettel adjuk- mondja Siklósi Anna.- Ki kell figyelni, ki mire ■% vágyik, és azzal kell meg­lepni - jelentkezik Palotai Máté. - Persze ehhez egész évben figyelni kell. Varga Benedek előtt a közös ajándék sem ismeretlen, náluk ilyesmi is volt már.- Sok családban a tagok nem költenek külön-külön mindenki­re, hanem összedobják a pénzt, és vesznek rajta egy nagy dolgot, ami mindenkié. Például egy szá­mítógépet. Többen ódzkodnak a gondolat­tól. Szeretnek önállóan is kapni.- A személyes ajándék az iga­zi - vitázik Benedekkel Derradi Sid. - A közös számítógépről nem érezheted, hogy csak a tiéd, hogy kizárólag neked szól.- Én Sid véleményét osztom - mondja Roland. - Olyan nincs, hogy valami mindenkinek tetsz- szen. Kapni ezüst, adni arany, idézi a mondást Bágyi Ádám. A vé­konyka Serif Roland mondja ki a végszót:- Látni, hogy a másik örül: az egész ünnepben ez a legjobb. LELKI AJÁNDÉKOK KARÁCSONYRA A fenyőfán kívül az adventi koszorú is ^ fontos dísze az ünnepnek. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom