Petőfi Népe, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-10 / 263. szám
SAJTÓ ES TANULÁS A Petőfi Népe médiapedagógiai programja Relativitás elmélet a tyúkólakban Európát megrázta a madárvész híre, amely Ázsiából indult ki, és már Európában jár. Ha jobban meggondoljuk, a történelem nagy betegségei általában Ázsiában alakultak ki. Talán az óriási zsúfoltság miatt. Hiszen a bezártság és a tömeg nemcsak az állat, hanem az ember közérzetére és egészségére is negatívan hat. Még az is lehet, hogy a madárinfluenza is a folyamatosan gyógyszerezett, ösztöneit elvesztett baromfik könyörtelen, iparszerű nevelése miatt alakulhatott ki. A hagyományos, tanyasi állattartás sokkal könyörületesebb. Az állat szabadon mozoghat, megmaradnak az ösztönei, és nem tömik őket növesztőszerekkel, nem pumpálják őket génkezelt műkajával. így sokkal egészségesebb a fogyasztók számára is. A csirke a baromfitelepeken azonban fel sem tud állni, három dolga van: enni, enni és enni. Már nincs benne veszélyérzet, nincs szüksége az ösztöneire. Egyetlen feladata, hogy a kikeléstől számított hat hét alatt kifejlett állat méretűvé váljon. És ha abból indulunk ki, hogy „az vagy, amit megeszel”, akkor a fogyasztóknál is nagy az elhízás veszélye. A sertéstelepeken hasonló a helyzet: néhol a szűk ólakban több száz sertést is tartanak. így aztán teljesen ostobák, és alig bírnak mozogni, még a falusiasán tartott malacok értelme a kutyáéval vetekszik. Ezenkívül a jószág nem tud alkalmazkodni a különböző szituációkhoz. Egy élő hústömeg lesz belőle. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy az állat (legyen akármilyen vérengző is) sokkal könyörületesebb, mint az ember. Ha nem telepeken, hanem tanyákon, falusi ólakban tartanák őket, nem kéne ennyire félnünk a betegségektől és nem lenne olyan szomorú erről a témáról beszélni. Drágább lenne így a tenyésztésük? A madárinfluenza oltóanyagának előállításánál mégis lehet, hogy olcsóbb. Minden relatív. Hát még élsz, Ferikém? interjú A Barátok közt Vadász Ferije köszöni, jól van Gyakran teszik föl ezt a kérdést Sárosi Gábor Áronnak, a Barátok közt Vadász Ferijének, amióta a filmben ráomlott a bánya. Interjú Vajon milyen lehet a diákszínjátszás kacskaringós alagútjai- ból egy ilyen, látszólag egyenes, beosztott, de mégis kaotikus életbe csöppenni? Mit lehet emellett még csinálni, vannak-e farkastörvények, és hogyan lehet feldolgozni néhány néző ambivalens világlátását, miszerint a Barátok közt szereplői léteznek is meg nem is? Erről kérdeztem Gábort, aki a kecskeméti Katona József Gimnáziumban végzett. Sárosi Gábor- Hogyan érzed magad ismert, fővárosi színészként?- Nem szeretem Budapestet. Túl messze van Kecskeméttől és túl sok az ember. Én olyan valaki vagyok, aki jobban szeret a háttérben maradni, ehhez képest Pesten lépten-nyomon megnézik az embert. A sorozatot viszont szeretem, csinálnám ameddig lehet.- Hogyan viszonyulnak hozzád az emberek?- Bámulnak. Ezt nem nagyon szeretem. Az ember épp intézi az ügyeit, amikor valaki meg odajön és az arcába néz. Ilyenkor még az sem használ, ha visszanézek, mert a legtöbbjüket ez nem hozza zavarba. Megértem, hogy érdekes látni a „dobozból” kilépett embert, de az ilyen szintű bámulás már engem is idegesít.- Vannak olyan nézők, akik azonosítanak a szerepeddel?- Persze. A múltkor is két öreg bácsi kérdezett: - Élsz még, Ferikém? Szerencsére nem játszom negatív szerepet a sorozatban, így nem 1 vagyok nagy veszélyben, mivel van olyan szereplője is a sorozatnak, akit bokán rúgtak, mert valami rosszat tett a képernyőn.- Evezzünk át személyesebb vizekre! Milyen elfoglaltsággal jár a tévés szereplés?- Heti négy vagy két nap forgatás, attól függően, kinek mi a dolga. Ha valaki máshol is dolgozik, akkor egyeztetni kell az idejét. Viszont ha két napra zsúfolják össze a jeleneteket, akkor egyfolytában munka van.- Hol laksz most?- Albérletben, Pesten, a barátnőmmel, Csillával, aki tanul. Mielőtt kérdeznél róla, elárulom, nem akar reflektorfénybe kerülni. Nem szeretnénk, hogy a magánéletünket bulvárlapok boncolgassák. Hétvégenként legtöbbször Kecskeméten vagyok. Segítek a szüleimnek, majd mikor ezzel végeztem, megyek próbálni a alternatív jazzrockot játszó Titok nevű zenekarommal. Aztán hétfőnként rendezek a Katona József Gimnáziumban, Ionesco Új lakóját, diákszínjátszókkal.- Te eredetileg csak színpadon játszottál. A Barátok közt hozzásegít színészi kelléktárad bővítéséhez?- Két külön dologról beszélünk. A sorozat segít abban, hogy később esetleg filmben szerepeljek. Fej leszti az ilyen irányú szaktudásomat, de a színpadi játékhoz kevesebb köze van. Nem ugyanaz a két világ.- Szeretnél még színházban is játszani?- Persze, mindenképpen! A kecskeméti színházban kezdtem pályafutásomat, és nagyon megszerettem a színpadot. Talán kapok majd valamikor egy szerepet, aztán majd lesz valahogy.- Meddig maradsz a Barátok köztben?- Ameddig lehet. Egy szerep addig él, amíg ki lehet valamit hozni a karakteréből. Remélem, Vadász Feri nem lesz egyhamar unalmas! A történelem is érdekes, ha jó a tanár SZEMÉLYES varázs Gondolom ti is azokat a tantárgyakat szeretitek, amelyeknek tetszik a témájuk, és érdekesnek tartjátok. De ez nemcsak ettől függ! Én például nem szerettem a történelmet, de később megszerettem. Na és miért? Azt most leírom nektek: Ugye egy általános, unalmas órán így magyaráznak el egy leckét: - Az angolok és a franciák harcolnak egymással, hogy gyarmatokat szerezzenek. Amíg ők ' szemben állnak egymással Németország is elkezdett harcolni a gyarmatokért. Bla, bla. Ez elég unalmasan hangzik, nem? Nos, most olvassátok el, a mi töritanárunk hogy magyarázná el ezt! Idézem:- Képzeljék el, hogy az osztályban valaki rosszban van egy társukkal. Viszont ez a másik ember is rosszban van egy emberrel az osztályban, és így tovább. De később jövök én órára és azt mondom: vegyenek elő egy lapot, s a legjobb jegy az egyes lesz. Ezt többször is megteszem magukkal, ha úgy van kedvem. Épp ezért maguk már nem egymással lesznek elfoglalva, hanem velem. Ezért mind összefogva várnak az iskola sarkán, hogy amikor jövök, leüssenek engem. Na ugye, hogy így érdekesebb? Én így szerettem meg a töritanárt és vele együtt a tantárgyát is. Rövid korteskedés után szoros volt a meccs interjú A kiskunhalasi Szilády Áron Gimnáziumban idén is megalakult a diáktanács (DT), mely az iskola diákságának érdekvédelmi és döntéshozó szervé. Rövid korteskedést követően, demokratikus választások keretében az iskola diáksága titkos szavazással Kozla Attilával (10. c) szemben Szeri Attila 12. b osztályos diákot választotta meg a DT elnökévé. Vele beszélgettünk:- Miért akartál a DT elnöke lenni?- Én igazából tavaly indultam először. Az osztálytársaim biztattak fel. Akkor tudtam, hogy nem fognak megválasztani, mert általában végzőst választanak. Nagyon szeretek ilyen ügyekkel foglalkozni, intézkedni. Jártam is ilyen képzésekre, sőt szerveztem is már hasonlót.- Min szeret- .j nél változtatni?- Először is enyhíteni szeretném ezt a bezártságérzetet. Szeretném, ha a diákokat kiengednék szünetekben az utcára főleg azért, hogy el tudjanak menni tízórait venni. A büfénél sokszor nem jut sorra mindenki. Két büfét üzemeltetni egy iskolában nem lenne célravezető. Két eladó bérét meg gondolom nehéz lenne kigazdálkodni. Emellett a sulirádiót is „megreformálom” egy kicsit, hogy ne legyen olyan egyhangú. Minden héten egy adott osztály szerkesztené a műsort, olyan zenéket adnának le, amit mindenki szívesen hallgat. Kapok jelzéseket a menzával kapcsolatban is, de nem próbálok változtatni az ételeken. Vannak olyanok is, akik így szeretik.- Mekkora a felelőssége egy DT-elnöknek?- Ez embertől is függ. A tavalyi elnök szerintem nagyon félvállról vette az egészet. Én szeretem ezt csinálni, ezért nem is érzem annyira a felelősség súlyát. Igyekszem megfelelni az elvárásoknak. Remélem, sikerül! A Kozla Attilával készült interjút a www.petofinepe.hu/seta oldalon olvashatjátok. Bolhából elefántot rajzolt j>v(k?vitn<lcié ; „Ariiké, ® kocfcii**, Agy tórRJe- •Vvn megirog átadom a Jfbld ft- Víltítav—kaSocsa %,3-FS r?ySZ.T rranr V^lOCSAW Kalocsa Gimnazista karikaturistánk diákjogokról szóló rajzával debütált múlt hónapban. Kanyó Kitti most is megmozgatta a fantáziánkat és a rekeszizmainkat. Ez bizony jól eltört volna csatt! A halasi Szilády Áron Református Gimnázium udvarán a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának jóvoltából próbálhatták ki a diákok a kis sebességű ütközést szi- mulátor segítségével. beültek a gépbe, biztos hogy ezután bekö- a biztonsági övét.
