Petőfi Népe, 2005. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-10 / 212. szám
6 HAZAI TÜKÖR 2005. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT A kockázatokról kérdezze a minisztert RÁcz jenő egészségügyi miniszter is csatlakozott az országos tiszti főorvos kezdeményezéséhez, így elsőként kettejüket oltják be a madárinfluenza elleni védőanyaggal. A madaraknál már bevált gyógyszerből eddig 400 ampullát gyártottak emberek számára. Jövő héten kiderül, kell-e magyar katona jövő héten, a NATO haderőtervezési konferenciáján kiderülhet, elindul-e a 120 fős magyar őrszázad az iraki szolgálatra - jelentette be Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. A NATO tervei szerint a bagdadi kiképzőközpont katonai biztosítását kell megoldani, amit jelenleg biztonságoi őrök védenek. Hibázott a tárca az érettséginél SZABÁLYOZÁSI hibákra mutatott rá az Kormányzati Ellenőrzési Hivatal érettségibotrányról készített jelentése, mert az Oktatási Minisztérium nem szerzett érvényt a titokvédelmi szabályoknak, így 190 millió forinttal került többe az idei érettségi. Pokorni kávéra hívta Hillert POKORNI ZOLTÁN, a Fidesz al- elnöke találkozót kezdeményez Hiller Istvánnal, az MSZP elnökével, a privatizáció és a Nemzeti Va- gyonszerződés ügyében. Abortusztabletta ellen tüntetnek a magzatvédők az abortusztabletta engedélyezése ellen tiltakoznak a magzatvédők, tüntetést szerveznek szeptember 15- én az Egészségügyi Minisztérium elé. Dr. Téglássy Imre, a magzatvédő szervezeteket tömörítő Alfa Szövetség főtitkára szerint „ez egy halálos fegyver, az anyára is veszélyes. Azért tüntetünk, hogy az RU-486-ot ne nye- lessék le a magyar nőkkel. Eddig 11-en haltak meg a szer alkalmazása miatt”. u z e ■% Szelmenc gazzal benőtt főutcája. Az egyik fele Ukrajnában, a másik Szlovákiában van, de magyarok lakják. A félkapu jelképezi a szétszakítottságot. Országhatár a főutcán szelmenc Ma is elmaradt a hatvan éve várt határátkelő átadása Ma kellett volna elkészülnie a szlovák-ukrán határon a hatvan éve szétszakított magyar ajkú Szelmenc település részei között egy nemzetközi határátkelőhelynek. Éber Sándor Hatvan éve várunk arra, hogy átmehessünk a falu pár méterre lévő másik részébe, ezt a kis időt már kibírjuk - mondta lapunknak a Nagyszelmencen élő Lizák Péter. A második világháború idején szakították szét Szelmenc községet a falu főutcáján, Kis- szelmencre, illetve Nagyszel- mencre. Előbbi Ukrajnában, utóbbi Szlovákiában fekszik és szinte minden lakója magyarul beszél. Trianon után még egy faluként kerültek a csehszlovák államhoz. Csehszlovákia széthullása után, 1938-ban újra magyar fennhatóságú lett Szelmenc. 1944-ben a Vörös Hadsereg a leendő szovjet-csehszlovák határt a településen húzta meg. Nagyszelmenc lakosai 1993. után szlovák állampolgárokká lettek. Kisszelmenc a Szovjetunió szétesése óta Ukrajnához tartozik. A település lakosai hiába laknak egymástól pár méterre, hatvan kilométert kerülnek a legközelebbi határállomás felé, hogy találkozhassanak egymással. Lehetetlen helyzetüket bonyolítja, hogy az ukrán állampolgároknak vízum kell, hogy Szlovákiába léphessenek. Korábban ez méregdrága volt, de az Eurovíziós Dalfesztivál óta ingyenessé vált. Beszerzése azonban nagyon macerás. Évek óta lobbiztak Brüsszelben az Európai Parlamentben és Washingtonban, a Kongresszusban azért, hogy határátkelőhely nyílhasson a két falu között. A helyiek, hogy felhívják magukra a figyelmet, még egy székely kaput is emeltek a határon. Többéves küzdelmük után szeptember 10-re hirdették ki, hogy végre megnyílik egy határállomás Kisszelmenc és Nagyszelmenc között, azonban ez ma nem történt meg.- Szerencsére nem változott meg a politikai akarat Szelmenc összekötésére, mindössze technikai problémák adódtak - nyugtatta meg lapunkat Tóth Lajos, a hatszáz lelkes Nagyszelmenc polgármestere. Az ukrán fél egyoldalúan jelölte meg a dátumot, s az erről szóló diplomáciai iratokat nem kézbesítette időben a szlovákoknak. Nagyszelmencen szeptember végére készülnek el a munkálatokkal. - Ne várjunk azonban nagy ösz- szeborulást - mondta a polgár- mester. - Hatvan év alatt már szinte mindenki meghalt, aki személyesen ismerte egymást a két faluban. A határmegnyitást azonban az egész lakosság nagyon várja, ez az utolsó pillanat, hogy ne hidegüljünk el véglegesen egymástól.- A kisszelmenci oldalon már szinte minden készen van - mondta Illár József, a kétszáz lakosú település polgármestere. A munkálatok itt is késtek valamennyit, elsősorban az időjárás, meg - a helyiek szerint - az itt divatos ráérősség miatt is. - A bekötőút már elkészült, felállították a határőrök és a vámosok bódéit, jóval előrébb tartanak, mint a szlovák oldalon - büszkélkedett Danyicska Marika. A nemzetközi határátkelőhelyen gyalogosan vagy kerékpárral lehet majd átkelni.- A kisszelmenciek nagyon várják a határ megnyitását, a faluban csak egy kis bolt van, más nincs - mondta Illár József. Külön gondot okoz, hogy a szétszabdalt település lakosainak földjei gyakran a másik oldalon maradtak, így nem tudták művelni azokat. - Erre a problémára a gyógyír Ukrajna uniós tagsága lehet - vélte Tóth Lajos.- Türelmesek vagyunk, mifelénk így mennek a dolgok, ezt a kis időt féllábon is kibírjuk - mondta Lizák Péter, akinek nagyszelmenci háza egyik fala képezi a szlovák-ukrán határt. Kisszelmenci unokatestvérével a határon átkiabálva tartja a kapcsolatot a határőrök felügyelete mellett. Hasonlóan társalog a két falu polgármestere az ünnepélyes határmegnyitóról, ahová az államfőket is várják. Még nyomoztatna Kulcsár-ügyben a brókercég A Kulcsár-ügy legfrissebb gyanúsítottja, a csütörtöktől házi őrizetben lévő Schönthal Henrik hazatérése ismét munkát adott a nyomozóhatóságoknak. A hírek szerint hétfőn vagy kedden megkezdődik az USA-ból önként hazatért üzletember kihallgatása. J Várható, hogy ügyét egyesítik az alapüggyel, amelyben már vádirat is született. Időközben a K&H Equities egy dologban csatlakozott a másodrendű vádlotthoz. Kerék Csaba és védője, Ruttner György folyamatosan nehezményezi, hogy indítványaik ellenére a Fővárosi I Főügyészség nem szembesítette I Kerék Csabát a rá valló Kulcsár Attilával. A vádlott és védője szerint a nyomozóhatóság nem végezte el a munkáját. Ehhez csatlakozott Kulcsár volt cége, a K&H Equities, szerintük még nyomozni kellene. A brókercég beadványt nyújtott be a Fővárosi Főügyészséghez. Ebben a K&H Bank korábbi vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor és a Betonút Rt. többségi tulajdonosa, Dunai György esetében további nyomozati lépéseket szorgalmaz. A beadvány szerint bizonyos személyek szerepe az ügyben az eddig feltételezettnél súlyosabb lehet. ■ A K&H Equities a Betonút Rt. volt vezetője, Dunai György és a K&H Bank korábbi igazgatója, Rejtő E. Tibor ellen nyomoztatna. „A rendőrségi nyomozás befejezésekor a K&H Equities mint az ügy sértettje gondosan áttanulmányozta a rendőrség által feltárt bizonyítékokat. Mindazon ! esetekben, amelyekben nyilván- ] való eltérés mutatkozott a K&H j Equities által feltártak és a hatóságoknak az egyes személyek visszaélésekkel kapcsolatos felelősségéről és érintettségéről tett megállapításai között, a K&H Equities erre hivatalos formában felhívta a hatóságok figyelmét” - egyebek mellett ez áll a beadványban. Mint ismert, Kulcsár Attilát, a K&H Equities egykori vezető beosztású munkatársát 20,8 milliárd forint elsikkasztásával, illetve 10,7 milliárd forint kár okozásával vádolják. A rendőrség pedig pénzmosás ügyében továbbra is nyomoz vele kapcsolatban. ■ Szemán L. Péterfalvi: ez is idegesíti az embereket Választ vár a sztrájkbizottság Ferihegy A vezetőség szerint 242 ezer forint az átlagbér Tízezer civil szervezet létezése a vita tétje Több szabálytalanságra hívta fel a figyelmet Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a kormány SMS- kampányával kapcsolatban. Tegnapi állásfoglalásában azt is aggályosnak találta, hogy a kft. a kampány végéig meg kívánja őrizni a telefonszámokat, pedig azokat legkésőbb a szavazás végén törölnie kellett volna. Hangsúlyozta, ha a cég nem teljesíti az állásfoglalásában foglaltakat, elrendeli az adatok megsemmisítését. Kiemelte: minél előbb szabályozni kell a politikai marketinget. - Ez ugyanúgy idegesíti az embereket, mint a postaládába dobott reklámanyagok - mondta a kampány egyik kérdésére utalva. ■ F. K. Várakozó álláspont. Hétfőn kiderül: sztrájk lesz vagy megegyezés? Tizenhét százalékos alapbér- emelést, hároméves kollektív szerződést és 416 ezer forintos adómentes juttatást javasolt a munkavállalóknak a Budapest Airport vezetősége a ferihegyi tárgyalás utolsó fordulójában. „Miután az átlagos dolgozói jövedelem (vezetői bérek nélkül) a vállalatnál 242 ezer forint, mindenki számára világos, hogy ez a harminc-negyvenezer forintos átlagbéremelés nemcsak az állami, hanem a versenyszférában is példátlanul magasnak mondható Magyarországon. A Budapest Airport dolgozói az elmúlt 3 évben már összesen 40 százalékos béremelésben részesültek” - olvasható a vállalat közleményében. Kovács Zoltán, a sztrájk- bizottság tagja lapunknak elmondta: még nem kapták meg azt a részletes ajánlatot a vállalattól, ami a munkavállalók öt pontból álló követeléseinek mindegyikére egyértelmű választ adott volna. ■ Bánky Bea A Gyurcsány-kormány elárulta a civil szervezeteket, amikor egy tollvonással 2,3 milliárd forinttól fosztotta meg őket, és ezzel ellehetetlenítette jelentős részük további működését - állítja Pettkó András, az MDF képviselője. Pettkó felszólítja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy oldja fel a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) maradványképzési kötelezettségét, amivel tízezer civil szervezet jövőjét teheti kilátástalanná. A Nemzeti Civil Alapprogram 2004-ben kezdte meg működését, megalakulásának évében 6,3 milliárd forintból gazdálkodott. Az idei költségvetésben az alapprogram soron szereplő összege, az adózók egyszázalékos felajánlásaiból hétmilliárd forint volt, amiből tízezer szervezet jutott működési támogatáshoz. Az alapprogram bevételét a költségvetésből kapja. Az összeg törvényben meghatározott, nem pedig évenkénti alkudozások eredménye. A költségvetésből az alapprogramba annyi pénzt utalnak, amennyit az előző évben az adózók felajánlottak. Amennyiben az alapprogram forrása nem érné el a ténylegesen befizetett személyi jövedelemadó felét, az államnak még a tárgyévben eddig a mértékig ki kell egészítenie az alapot. Ez a korrekciós összeg 2004 októberében hét- százmillió forint volt. ■ I. A.
