Petőfi Népe, 2005. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-17 / 218. szám

6 HAZAI TÜKÖR 2005. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT HÍRSÁV Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ÉS AZ ÉLET ÉS IRODALOM című hetilap szerkesztősége a tör­vényi határidőn belül a Leg­felsőbb Bírósághoz felül­vizsgálati kérelmet nyújtott be a Szárhegy-dűlő-Sárazsa- dány-Tokajhegyalja Kft. ál­tal a lappal szemben indí­tott per jogerős ítélete ellen. Az ÉS korábban arról cikke­zett, hogy Orbán Viktor mi­niszterelnökként részt vett és tanácsokat adott a felesé­ge érdekeltségi körébe tar­tozó társaság taggyűlésein. Első fokon elutasították | a társaság helyreigazítási kérelmét, másodfokon, jog­erősen viszont helyreigazí­tásra kötelezték a hetilapot. Széles érdekeltségébe került a Magyar Hírlap elkelt a Magyar Hírlap - erősítette meg Szombathy Pál főszerkesztő. Az újság részvényeinek 76 százalé­kát értékesítettük, ebből 25 százaléknyi Széles Gábor, a többi pedig a Széles tulaj­donában levő Műszertech­nika Rt. vezérigazgató-he- I lyettese, Vissi Mária része­sedése. Szombathy Pál nem tart személycseréktől, és szerinte a tulajdonos profil- váltást sem tervez. Helybenhagyta a bíróság Schönthal házi őrizetét A fővárosi bíróság hely­benhagyta a K&H-ügyben sikkasztással, magánokirat- hamisítással és pénzmosás­sal gyanúsított Schönthal Henrik házi őrizetét, amely október 8-ig tart. Tanulmányi kirándulás Bocskai emlékére A NEMZETI EMLÉKEZET PROG- j ram keretében szeptember | 10. és 15. között Bocskai Ist­ván fejedelemmé történt be­iktatása 400. évfordulójá­nak emlékére tanulmányi | kirándulást szerveztek pá­lyázaton nyertes diákoknak és tanároknak Erdélyben. A magyar történelmi em­lékhelyeket felkereső prog- j ram során eddig a Don-ka- nyart, Auschwitz-Birkenaut keresték fel tanulók és pe­dagógusok, és részt vettek egy Rákóczi lovas túrán is. Nincs pénz a béremelésre béremelés 250 milliárd hiányzik a helyhatóságok büdzséjéből A közalkalmazottak, köztük a pedagógusok béremelése miatt válságba kerülhetnek az önkormányzatok, az állami normatíva nem fedezi a költségeket A szeptembertől kötelező 4.5 százalékos közalkal­mazotti béremelés ko­moly feladat elé állítja az önkormányzatokat. Csőd és elbocsátások hívhatják fel a figyelmet a helyható­ságok állami támogatásá­nak alultervezettségére. Tibay Gábor Zongor Gábor, a Települési Ön- kormányzatok Országos Szövet­ségének (TÖOSZ) főtitkára la­punknak elmondta: a gond az, hogy a kormányok jellemzően az önkormányzatok kasszájá­nak kontójára ígérnek fizetés- emeléseket, holott erre nem áll rendelkezésre elegendő forrás. Zongor Gábor hozzátette: az önkormányzatoknak két év alatt együttesen 12 százalékos bér­emelést kellett végrehajtani az ágazatban. Tavaly a helyhatósá­gok mindössze negyede, azaz 800 önkormányzat tudta végre­hajtani az ütemezett hatszáza­léknyi emelést, így mintegy 2400 településen idén kell 12 százalékkal növelni a béreket. Ebből 7,5 százalékot már január­ban megkaptak az érintettek, szeptemberre maradt a további 4.5 százalékos emelés. A fejlesz­tés ténye nem érte váratlanul az önkormányzatokat, az energia- és üzemanyagárak elszabadulá­sa azonban annál inkább: a drá­gulás sok helyen nem kalkulált pluszkiadásokat, ezzel együtt béremelési gondokat hozott. A TÖOSZ főtitkára szólt arról is, hogy a helyhatóságok jó pár éve nem kapják meg a működésük­höz, és különösen a fejlesztések­hez szükséges állami forrást: minderre egyébként az Állami Számvevőszék vizsgálata is rá­mutatott. Zongor Gábor szerint országosan mintegy 200-250 milliárd forint hiányzik a telepü­lések kasszájából. A konkrét példák is azt mutat­ják: az elvileg kötelező közalkal­mazotti béremelésre az önkor­mányzatoknak gyakran nincs miből előteremteniük a fedeze­tet. Pécsett és a Baranya Megyei Önkormányzatnál eleve a költ­ségvetésbe foglalták a szeptem­beri 4,5 százalékos bérnöveke­dést. Mohácson közel 800 közal­kalmazott van, a részükre ja­nuárban juttatott 7,5 százalékos béremelés 40 százalékára nem jött ellentételezés, ami idén 38 millió fedezetlen kiadás. A mos­tani 4,5 százalékos növekedés az évvégéig további 16 milliós több­letkiadást jelent a városnak. Jász-Nagykun-Szolnok megye kistelepülései közül a tószegi közalkalmazottak viszonylag szerencsésnek mondhatják ma­gukat, a szűkös költségvetés el­lenére ugyanis az előírt határ­Százmilliárddal kevesebb jut a településeknek MINTEGY SZÁZMILLIÁRD forinttal csökken az önkormányzatok költségvetése jövőre az adók mérséklése miatt - jelentette be Juhász Gábor, a Belügyminisz­térium politikai államtitkára. Juhász Gábor szerint a települé­seknek hatékonyabban és ol­csóbban kell ellátniuk a közfel­adatokat, akár az intézmények és szolgáltatások közös működ­tetése révén is. A Fidesz ugyanakkor belátha­tatlan következményűnek min& sítette az elvonást: Kovács Zol­tán, az önkormányzati bizott­ság fldeszes elnöke szerint a kormány szándéka, hogy is­mét az önkormányzatokon, a kisebb településeken élőkön fog spórolni. A kabinet „kontárko- dó, eredménytelen ténykedése" miatt a tönk szélére került a hazai önkormányzati rendszer. időre megkapják juttatásukat. Papp István polgármester úgy fo­galmazott: az önkormányzat sa­ját idei bevételei terhére - és per­sze egyéb feladatait háttérbe szo­rítva - ezúttal még „kiszenvedi” a pluszkiadást. Függetlenül at­tól, hogy büdzséjéből évről évre közel ötven százalékkal kell ki­egészítenie az intézményekre kapott állami normatívát.- Csaknem hárommillió forin­tot tesz ki 30 közalkalmazottunk egyhavi illetménye - mondta Csernyák Lajos, a Somogy me­gyei Felsó'mocsolád polgármes­tere. Az önhibáján kívül hátrá­nyos helyzetű településeknek ki­írt pályázaton nem kapták meg a remélt összeget, a település csődöt jelentett Még a júliusi bé­rekkel is tartoznak alkalmazot­taiknak.- Az év elején meghatározott állami normatíva nem fedezi a béremeléseket - állította Kál­mán Katalin, a Somogy Megyei Önkormányzat aljegyzője -, de mindenki megkapja a kötele­zően előírt 4,5 százalékot. Ta­vasszal azonban több mint 40 embert kellett elküldenünk. Kong az ürességtől a települések pénztárcája Használhatatlan a tankönyvek kétharmada A hazai tankönyvek kétharmada nem alkalmas arra, hogy a köz­oktatásban részt vevők olyan tu­dást szerezzenek, amit később alkalmazni is tudnak. A túlzott mennyiségű lexikális anyag nem minőségi, hanem eseti ta­nulásra készteti a tanulókat, ami hosszú távon ismerethiányhoz vezet, rontva a továbbtanulási, érvényesülési lehetőségeket - derült ki a Commitment Peda­gógiai Intézet kutatásából. ■ Határt kell húzni az idegen szavak számának, a mondatok hosszának.- Használhatóbb tankönyve­ket szeretnénk - mondta Ma­gyar Bálint. Az oktatási minisz­ter szerint minél hamarabb le kell cserélni a tankönyvek nagy részét. Egyrészt szigorítani kell az értékelési szempontokat, vagyis kor és tananyag szerint tól-ig határt kell húzni a monda­tok hosszúságának, az idegen szavak számának, az illusztrá­ció és a szöveg arányának. A Fidesz már egy hónappal ezelőtt kifogásolta az iskolai tan­könyvek minőségét és sürgette a tankönyvminősítés rendszeré­nek szigorítását. Sió László, a Fi­desz oktatási kabinetjének ve­zetője szerint az igazi probléma nem a tankönyvekkel van, ha­nem azokkal a segédkiadvá­nyokkal, amelyeket tankönyv­ként adnak el, pedig ellenőrzé­sen sem estek át. - A forgalom­ban lévő tankönyvek sem meg­felelőek. Nem rosszak, csak ép­pen nem korszerűek, tíz-tizen­öt évyeli .korábbi pedagógiai szemléletet tükröznek - ismer­te el Sió, aki szerint sürgős vál­toztatásra van szükség, de ezt nem a tankönyvkiadók meg- hurcolásával kell kierőszakolni.- Vannak olyan segédköny­vek, amelyek úgy is néznek ki, mint a tankönyvek, és egy tájé­kozatlan szülőt vagy pedagó­gust ez megtéveszthet - mond­ta lapunknak Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, bár azt is hangsúlyozta, hogy az akkreditációs folyama­ton is átcsúszhattak rossz minő­ségű tankönyvek. - Ezért elindí­tanak egy információs webol- dalt, hogy az oktatás szereplői tájékozódhassanak a négyezer­féle tankönyvről és ezernyi más segédkiadványról - mondta Miklósi László. ■ F.K. Magyar fiatalokat vertek meg Újvidéken erőszak Nincs egyetértés arról, valóban etnikai jellegű támadás történt-e A Világligához fordul a Magyar Iszlám Közösség Ismét magyar fiatalokat vertek meg Újvidéken: a helyi Magyar Szó című lap tegnapi számában arról számolt be, hogy egy gim­náziumban két negyedikes diá­kot vert meg két ismeretlen, nem az iskolába tartozó, szerbül beszélő fiatalember. A szemta­núk szerint a magyar diákok szerdán a szabadkai Svetozar Markovié Gimnázium kémia­szertára mellett várakoztak, amikor belépett a két verekedő. Az egyik magyar fiataltól - nyil­vánvaló kötekedési szándékkal - elvették a füzetét, másikukat lökdösték. A szerencsétlenül járt magyar diák, S. V. olyan ütést kapott a szeme alá, hogy a helyi kórház szemészetére kellett szál­lítani, a könnycsatornája sérült meg, bántalmazott társa „csak” egy pofont kapott. Arról megoszlanak a vélemé- nyék, hogy etnikai alapú táma- | dás történt-e; egyes szemtanúk I szerint a támadók elhaladtak a t gimnázium szerbül beszélő ta- | nulói mellett, és a magyar osz- | tály diákjaiba kötöttek bele. Má- £ sok szerint azonban bármilyen nemzetiségű diákot megvertek volna a tettesek, aki az adott pillanatban a helyszínen van. Az újvidéki Magyar Szó munka­társa lapunkat arról tájékoztatta, hogy a megütött fiúk szülei sze­rint nem etnikai jellegű támadás történt; a családok elzárkóztak a további nyilatkozattól. Emlékezetes, a közelmúltban együttesen 61 év börtönre, fejen­ként legalább tíz évre ítéltek Új­vidéken négy temerini magyar fiatalt: a férfiak egy szerb állam­polgárt vertek meg. A rendkívü­li súlyosságé ítélet azért is meg­döbbentő, mivel az eddigi mint­egy kétszázötven regisztrált ma­gyarverés egyetlen szerb elköve­tőjének sem kellett börtönbe vo­nulnia. ■ Tibay G.- Úgy tűnik, mégsem indul nyo­mozás az iszlámellenes nézetei­ről elhíresült anonim társaság ellen - állítja a Magyar Iszlám Közösség elnöke, Bólék Zoltán. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányságon Bólékét tegnap arról tájékoztatták, hogy az elhíresült falragaszok nem merítik ki a kö­zösség elleni izgatás kategóriá­ját. Mint ismeretes, szeptember elején a főváros több pontján is iszlámellenes plakátok jelentek meg „Allah egy terrorista?” il­letve, „Az iszlám bűnöző val­lás?” feliratokkal. A társaság azt állította, tagjaik között neves sportolók és politikusok is meg­találhatók. A Külügyminiszté­rium tegnap közleményben ítél­te el az iszlámellenes megnyil­vánulásokat. Bólék Zoltán azon­ban nonszensznek tartja, hogy egy tavalyi ügyészségi állásfog­lalásra hivatkozva mégsem kez­denek el nyomozni a rendőrök. - Felháborító, hogy más vallá­sokkal szembeni diszkriminá­cióra rögtön mindenki érzéke­nyen reagál, velünk pedig senki sem szolidáris - mondta az isz­lám közösség elnöke. Bólék sze­rint az is figyelemre méltó, hogy mindeddig egyetlen politikus sem határolódott el az anonim társaság nézeteitől. A közösség eddigi sérelmei miatt az Iszlám Világligához fordul, és „defenzí­vából offenzívába” csapnak. ■ D. Á. A szabadkai Svetozar Markovié Gimnáziumban két diákot vertek meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom