Petőfi Népe, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-15 / 190. szám

SZERKESZTETTE: LŐRINCZI CSABA TELEFONSZÁM: 06-79/426-371, 522-480 E-MAIL: csaba.lorinczi@petofinepe.hu PETŐFI NÉPE - 2005. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ BAJAI SPORT ÉS HELYTÖRTÉNET Kern kiütötte tanítványát! kyokushin karate Gróf And­rást saját karatemestere, a 3 dános Kern Róbert ütötte ki! A Tetsushin Dojo Baja érsekcsanádi sportolója bizonyára ezt (már) nem bánja, hiszen immár fekete öves 2 dá­nos kyokushin karatéké­nak tudhatja magát. Agárdon rendezték meg azt nemzetközi kyokushin edzőtá­bort, melyet a bajai egyesület versenyzői közül tizenhármán vettek részt. Az ötnapos táboro­záson - melynek vezetője a 6 dános japán Walduchi Tsutomu volt - több mint kétszázan gya­koroltak. Az edzőtábor öv- és danvizsgával zárult. Kern Ró­bert tanítványai közül hatan vizsgáztak, valamennyien sike­resen: 1 kyura (barna öv) Paksi Lóránt, Mulatt Norbert, Csécsi Kern Róbert (balról) büszke 2 dá­nos tanítványára, Gróf Andrásra. A felvétel a 30 ellenfeles küzdelem végén készült, s bizony Gróf tekin­tete nehéz csatákról árulkodik. István, TóÜi Tamás és Kapitány Tamás, míg 2 danra (fekete öv) Gróf András. Kétségtelen, hogy a második danfokozatra pályázó Gróf And­rásnak a legnehezebb dolga. Ugyanis az előző idényben nyílt spanyol bajnoki címet és Bal­kán-bajnoki aranyérmet is szer­zett harcművésznek a vizsga zárásaként a 30 ellenfeles küz­delmet is jól kellett teljesítenie. Vagyis gyors egymásutánban, megállás nélkül harminc ellen­féllel kellett egy-egy perces küzdelmet vívnia. Gróf végül huszonegy összecsapást nyert meg, sikeresen vizsgázott és megkapta a fekete öveseknek járó második danfokozatot. Kern Róbert, a Tetsushin Dojo klubvezető-mestere így vélekedett tanítványai teljesítményéről: - Azok, akik most megkapták az 1 kyut, jövőre a fekete övre vizs­gázhatnak. Jól teljesítettek. Ez elmondható Grófról is, pedig ő már ott hátrányba került némi­leg, hogy egyedüliként vizsgá­zott danfokozatra. így a har­minc egyperces küzdelemben valamennyi ellenfele friss és pi­hent volt. Andris nagyon jól küzdött, sorozatban nyerte meg a meccseket, de a végére na­gyon elfáradt. Az utolsó össze­csapások egyikére én is „be­szálltam” ellenfélnek, ez így van rendjén. És ha már így ala­kult, ki is ütöttem a tanítványo­mat. Egyébként módfelett büsz­ke vagyok Gróf Andrásra! Na­gyon kemény legény volt, iszo­nyatosan szenvedve is jól küz­dött, megérdemelte a 2. dánt. ■ L. Cs. Nem állt feje tetejére a világ baja Kilenc ország dzsúdósai küzdöttek meg a Bajai Judo Club által a hétvégén rendezett IX. Szent István Kupa nemzetközi cselgáncs­versenyen. Az MNÁMK Sportcsarnokban háromszázan léptek tatamira, s a házigazda bajai klub cselgáncsozói ismét bizonyították, hogy az utánpótlás-nevelésben nemcsak Magyarországon, de a térségben is az élen vannak. Felvételeinken az ifjúsági korcsoport 55 kg-os súlycsoportjában versenyző bajai Rudolf Bálint (fehérben) szépen kivitelezett fejen átdobása látható. Talán fölösleges is leírni: ő nyert. Dunafalva-Felsőszentiván a nyitányon LABDARÚGÁS Megyei III. osztály, Déli csoport, a 2005- 2006-os bajnokság őszi idényének sorsolása. 1. forduló: augusztus 20., 17 órakor: Jánoshalma-Rém, Mélykút-Csávoly; augusztus 21., 17 órakor: Dunafalva- Felsőszentiván, Borota-Kisszállás. Szabadnapos: Dávod. 2. forduló: augusztus 27., 17 órakor: Csávoly-Borota, Kisszállás-Jánoshalma, Felsőszentiván-Dávod; augusz­tus 28., 17 órakor: Rém-Dunafalva. Szabadnapos: Mély­kút. 3. forduló: szeptember 3., 16.30-kor: Jánoshalma- Csávoly; szeptember 4., 16.30-kor: Dávod-Rém, Dunafalva-Kisszállás, Borota-Mélykút Szabadnapos: Felsőszentiván. 4. forduló: szeptember 10., 16.30-kor. Mélykút-János- halma, Csávoly-Dunafalva, Kisszállás-Dávod; szeptem­ber 11., 16.30-kor: Rém-Felsőszentiván. Szabadnapos: Borota. 5. forduló: szeptember 17., 16 órakor: János­halma-Borota, Felsőszentiván-Kisszállás; szeptember 18., 16 órakor: Dávod-Csávoly, Dunafalva-Mélykút. Szabadnapos: Rém. 6 forduló: szeptember 24., 16 órakor: Mélykút-Dávod, Csávoly-Felső szentiván, Kis­szállás-Rém; szeptember 25., 16 órakor: Borota- Dunafalva. Szabadnapos: Jánoshalma. 7. forduló: október 1., 15 órakor Felsőszentivárv Mélykút; október 2., 15 órakor Dávod-Borota, Duna- falva-Jánoshalma, Rém-Csávoly. Szabadnapos: Kis­szállás. 8. forduló: október 8., 15 órakor. Jánoshal- ma-Dávod, Mélykút-Rém, Csávoly-Kisszállás; október 9., 15 órakor: Borota-Felsőszentiván. Szabadnapos: Dunafalva. 9. forduló: október 15., 14.30-kor. KisszáIlás-Mélykút, Felsőszentiván-Jánoshalma; októ­ber 16., 14.30-kor: Dávod-Dunafalva, Rém-Borota. Szabadnapos: Csávoly. Elcsodálkozik a magyar turista, ha a bajorországi Regensburgba viszi az út­ja. Az ottani Duna-partra tévedve szinte nem hisz a szemének. A folyón ringó hajón nagy fekete felirat hirdeti az impozáns vízi jármű nevét: Érsekcsa- nád. Hogyan került a tá­voli kikötőbe a magyar hajó? A rejtély megoldá­sában váratlan segítséget kaptam az Érsekcsanádi Nyár ünnepségére érke­zett regensburgi delegá­ció vezetőjétől, dr. Horst Erbguth úrtól. A Ruthof születése A történet jó nyolc évtizeddel ezelőtt kezdődik, pontosabban az 1922-23-as esztendőben. A szakirodalom szerint a Duna menti Regensburg hajógyárai­ban kiváló hajók készültek. Az 1. világháború után a Bajor Lloyd Társaság egész sor erős hajót, köztük két lapátkerekes meghajtású gőzöst építtetett. Az egyiket, melyet 1923. február 21-én bocsátottak vízre, Ruthof névre keresztelték. A München nevű testvérhajó néhány hó­nappal később hagyta el a gyá­rat. Mindkettő a legkorszerűb­bek közé számított, minden te­kintetben komfortos volt. A mű­szaki berendezések egész sora, mint például a horgony- és von- tatókötél-csörlő, a kormányszer­kezet, az áramfejlesztő aggregát gőzzel működött. Aknára futott a hajó A II. világháború viszontagsá­gait természetesen a dunai ha­józás is megsínylette. Az olajhi­Detonáció rázta meg a hajót helytörténet Az egykori Ruthof, az Érsekcsanád Regensburgban ány miatt a gőzkazán fűtését 1942-ben ismét szénre állítot­ták vissza. Míg a Ruthof szor­galmasan vontatta az uszályo­kat a Dunán fel és alá, az elak­násított folyó a hajók és legény­ségük számára mind kockáza­tosabbá vált. Az 1944. esztendő első hónapjaiban a gőzös a bul­gáriai Ruse és a romániai Turnu Severin között közleke­dett. Személyzete 18 főből, a ka­pitányból, fedélzetmesterből, két-két kormányosból és mat­rózból, illetve két gépészből, hat fűtőből, számtisztből, hajós­inasból, szakácsnőből és kony­halányból állott. A Ruthof eredetileg fehér szí­nű felépítménye álcázás céljá­ból szürke felületet kapott, a ha­jófal és a kormányállás teteje salakládákkal és páncélleme­zekkel volt megerősítve az el­lenséges belövésekkel szem­ben. Június elején a kapitány azt az utasítást kapta, hogy vo­nuljon egy ausztriai dokkba karbantartás végett. Bajáról Érsekcsanádra A történtekről az egyik túlélő szemtanútól, az akkori hajós­inastól, Max Klinger kapitánytól tudunk. Hat vontatott uszállyal kezdődött az út, mely a Ruthof számára az utolsót jelentette. A zuhatagos szakaszon való átke­lés után Szmederevónál (Szend- rő) a hegymenetet négy napra meg kellett szakítani, tekintve, hogy az elaknásítás miatt a Du­nát lezárták. A továbbiakban még két tar­tózkodást iktattak be a szén­készletet kiegészítendő, Belg- rádnál és Mohácsnál. 1944. jú­nius 19-én este a Ruthof elérte Baját. Lehorgonyzott, és itt töl­tötte az éjszakát. Másnap déli 12 óra felé a hajóvonta folytatta útját, és körülbelül egy óra múl­tán meg is érkezett Érsek- csanádhoz. A község magassá­gában egy hajó aknától szétron­csolt maradványai meredeztek a vízből. Amikor a Ruthof elha­ladt mellette, a személyzet tag­jai a fedélzetre jöttek, hogy megszemléljék a roncsot. A rettenetes robbanás Ekkor a Ruthof hajótestét deto­náció rázta meg. A fedélzeten levő személyzetet a robbanás ereje a Dunába dobta. Az I. gé­pészt, aki éppen kibújt a gép­ház feljáró nyílásán, a légnyo­más a hajó hátsó védőöltözeté­hez vágta. Szerencsésen kisza­badult, és a vízbe ugrott. A hajó hirtelen felágaskodott, majd el­süllyedt. Vele együtt a szolgá­latban levő kormányos, akinek messze elhallatszott a segélyki­áltása, de aki még az utolsó pil­lanatban ki tudott menekülni a kormányállásból. A robbanás óriási rést vágott a hajótörzsbe, és öt áldozatot követelt. A közelben volt egy né­met rohamhajó, mely felvette a mentőmellény által a vízen fennmaradt hajósokat. Az uszá­lyok legénysége is többeket megmentett. A túlélők égési sé­rülésekkel, csonttörésekkel a bajai kórházba kerültek. Az áldozatok között volt a gé­pész- és fűtőszemélyzet tagjai­nak egy része, mely kimene­külni nem tudott, hiszen mun­kahelye a hajó gyomrában volt. Hasonlóképpen életét vesztette a számtiszt és a szakácsnő is. Főnixként újraéledt A roncsok 12 évig voltak a víz alatt, míg a magyar hajózási tár­saság kiemelte, felújította és Érsekcsanád néven ismét üzem­be állította. A hajó a 70-es éve­kig vontatta az uszályokat fel és alá. Ekkor szerkezetváltás kö­vetkezett be a dunai hajózásban, így például a lapátkerekes Érsekcsanád szerepét is átvet­ték a motorvontatású és tolóha­jók. 1973-ban, fennállásának 50. évfordulóján véglegesen le­állt az öreg gőzhajó, és átadatott az enyészetnek. Szerencsére az Érsekcsanádra, az egykori Rut- hofra felfigyelt a Regensburgi Hajó Múzeum Egyesület, mely megvásárolta, és felújította. Az első múzeumhajó Alapos rekonstrukció után a Ruthof/Érsekcsanád 1983-tól fogadja a látogatókat. Ha leszól­tunk a fedélzet alatti nagy be­mutatóterembe, áttekintést lát­hatunk a hajózás fejlődéséről, a fatörzs csónakoktól a tutajokon át a legmodernebb vízi jármű­vekig. A következő kiállítóte­rem az olajraktárból van kiala­kítva. Itt történt a nehéz fűtő­olaj, a pakura előmelegítése, fo­lyékonyabbá tétele. A kazánházban korábban na­gyon meleg lehetett, erre valla­nak a nagy szellőzőnyílások. Az úgynevezett ökörszemablako­kon át jól láthatók a lapátkere­kek. A gépházban található a hatalmas gőzgép, a magas- és mélynyomású henger, mely a hajtókaron továbbította a lapát­kerekekhez a gőz erejét. A kapi­tány géptávírón és hangcsövön továbbította a parancsait: Teljes gőzzel előre! Gép állj! ■ Gál Zoltán Nézzük a legfontosabb adatokat! A hajó hosszúsága 61,6 méter, szélessége 7,9 m, illetve a lapátkerekeknél 16,6 m, a gőzgép tel­jesítménye 800 PS (lóerő) volt. A Ruthof a következő esztendők­ben áru- vagy olajszállító uszályokat vontatott Passau és a Vas­kapu között. 1932-ben a széntüzelést olajtüzelésre állították át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom