Petőfi Népe, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-03 / 180. szám

PETŐFI NÉPE - 2005. AUGUSZTUS 3., SZERDA PETŐFI NÉPE Magyarország új ARCulata haza. szereted? Geszti Péter Kanadából hozott, legújabb dalát Oláh Ibolya énekli A hatodik ARC-pályázat kiállításának megnyitóján, csütörtökön, este hétkor a budapesti Felvonulási téren Oláh Ibolya adja elő Geszti Péter Magyarország című dalát. Király Katalin- Soha nem volt még ilyen izgal­mas megnyitónk! - Geszti Péter hangja lelkes. - Az idei pályáza­tunk egyik javasolt témája ez volt: „Haza. Szereted?” Azt firtat­tuk, hogy az európai uniós csat­lakozás óta kinek mit jelent a Magyarországhoz, a hazához va­ló viszony. Szó sincs arról, hogy hagyományos értékeinket elvet­nénk, éppen az a lényeg, hogy ebben az új közegben fogalmaz­zuk újra azokat. Az ARC fiatal képzőművé­Az ARCok: Bakos Gábor koronás pólóban, Geszti Péter kokárdás dzsekiben és Fatér Barna virágos farmerban. szek indította, civil mozgalom, amely az új látványkultúra és a társadalmi párbeszéd kialakítá­sát tűzte - ezúttal nemzeti színű - zászlajára. Céljaik hasonlóak ahhoz, amit Hankiss Elemér így fogalmazott meg: „Találjuk ki Magyarországot!” Geszti nemrégiben részt vett egy külföldi cég előadásán, amely arról szólt, hogy kifelé sugallt Magyarország- képünk mennyire mű­ködik jól más országo­kéhoz képest: - Nem állunk jól - állítja. -Ha egy városái- lamnyi méretű or­szág kétfelé sza­kad ilyen-olyan politikai irány­zatok mentén, elvész'azaz erő, amelyet az ösz- szefogódzás ad­hatna. A nemzeti identitás nálunk sajnos nem kultúra, érzelem vagy ideoló­gia kérdése, hanem po­litikai ügy.- Az a célunk, hogy fiatal képzőművészek, reklámszakemberek fogalmazzák meg a modern, korszerű ma­gyarságeszmény fo­galmait, szimbólu­mait. Felkértünk például egy fiatal di­„Oláh Ibolya természet adta őstehetség...' vattervező csapatot, a USE-t, ta­láljanak ki olyan ruhákat, ame­lyek a hagyományos magyar jel­képeket divatirányzatként, „fa­shion trendként” képesek fel­mutatni. Az ARC plakátján így öltöz­tünk. A ruhák színvilága a pi- ros-fehér-zöldre és a farmer­kékre épül. Bakos Gábor pólóján a korona virít, Geszti dzsekije te­lis-tele van tűzve kokárdával, Fa­tér Barna farmerján magyar vi­rágminta fut végig. És ez nem provokatív megszentségtelení- tés! Éppen arról van szó, hogy a hétköznapokban éljünk együtt a nemzeti értékekkel. Jó lenne ki­menteni jelképeinket a politika köréből azért, hogy mindenkiéi lehessenek, és velünk éljenek. Ismeri a mondást: „A szent tehe­nekből lesz a legjobb hambur­ger”? Éppen a politikára jellem­ző, hogy ezeket a jelképeket fel- aprítja, betasakolja, aztán pedig lenyomja az emberek torkán.- Az ARC-óriásplakát-kiállítás megnyitójára olyan együtteseket hívtunk meg, zenei irányzattól függetlenül, akiknek az emberi és művészi kiállását ide tartozó­nak érezzük. Néhány név: fellép a Balkan Fanatik, az Éthno, a Bel­ga, az R-Go és a Beatrice, a USE pedig divatbemutatót rendez - sorolja Geszti Péter.- Az est nagy meglepetése: Oláh Ibolya kóruskísérettel be­mutatja a Magyarország című dalomat - árulja el a szövegíró. -Tavaly New York-ban, egy cir­kuszi előadáson hallottam meg az Allegriát, egy kanadai zene­szerző dalát. A zene megihletett, megszereztük a jogokat, írtam rá egy magyar szöveget, amely a hazához fűző érzelmi viszonyról szól. Egyetlen sorát idézem: „Van egy ország, ahol álmomban jár­tam: Magyarország.”- Azért választotta Oláh Ibo­lyát, mert egy Megasztár-dön­tőn, majd Brüsszelben ő énekel­te hátborzongató hitelességgel és erővel a Hazám című Máté Pé- ter-dalt? - kérdem.- Az ő hangja szól úgy, mint az eredeti énekesé. Nyitott és eredeti ember. Izgalmas közel­ről látni, hogyan működik egy olyan természet adta őstehet­ség, mint ő. Ösztönös energia és természetesség árad belő­le. Olyan, mint egy gyémánt. Oláh Ibolya sokoldalú művésznek tartja Gesz1 0 titfl- Igazi" zseni! Teliéi' * séges, és ezt szerencsésen ki is aknázza.- Bejött a BMG-be, a lemezki­adómhoz, és azt mondta, senki mást nem tud elképzelni, aki el­énekelhetné a dalt. Bemutatta nekem a Magyarországot. Tu­dom, mit érez Péter, miért adta nekem a dalát. Van Magyaror­szágon sok érces hangú énekes, de valami sokukból hiányzik. Nincs bennük elég lélek, érze­lem. Nincs meg bennük az a „tö­rés”, ami egy igazi művészben.- Úgy érzi, egy igazi művész­nek kötelező szenvednie? - a kérdés kihagyhatatlan.- Kell az a bizonyos törés... Ha nem lennék érzelemgazdag, nem volna meg az a kisugárzá­som, amely a képernyőn is átüt. Nehéz volt az életem, nem volt könnyű eljutnom idáig. És Ma­gyarországon nehéz jó zenész­nek megmaradni. A rádiókban keveseket mutatnak be, csak más okokból, mint a Kádár-rend­szerben. Sok olyan zenekart hal­lottam, amelyiknek a zenéje na­gyon jó, mégis keveset szerepel. Például ha Deák Bili Gyula éne­kel, megáll körülötte a levegő. Ott a Kispál és a Borz, a Tank­csapda, a Hobo Blues Band - na­gyon jó zenekarok. Vagy a De­pression. Én a rock-bluest szere­tem, ebbe az irányba szeretnék menni. Készül a következő leme­zem, ha csúszik, november ele­jére akkor is a boltokban lesz.- Lesz-e még közös munkája Gesztivel? - faggatom. Hallani a hangján is, hogy mosolyog: - Nem kell mindig mindent elő­re megtervezni! Ő is olyan, mint én, nem a holnapnak él, hanem a mának. ff „Geszti Péter I igazi 1 zseni... Ballada a velencei rövidfilmek versenyében iványi MARCELL Ballada című munkáját hívták meg a szeptemberi velencei rö- vidfilmversenybe. A fiatal rendező 1996-ban a cannes- i filmfesztiválon elnyerte a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát. A Ballada című rövidfilmet a Giuseppe Pellizza da Volpedo II quar­to stato című, 1901-ben ké­szült festménye ihlette, (pg) Russell Crowe újra Ridley Scott-tal forgat az oscar-díjas Crowe az A Good Year című regény­adaptáció főszerepét játssza majd el. A filmet a Gladiá­tort is jegyző Ridley Scott rendezi. Peter Mayle best­sellere egy befektetési ban­kárról szól, aki elveszíti ál­lását, és a dél-franciaországi Provence-ba költözik, (pg) Iszlám művészetek kiállítása a Louvre-ban új szárnyat alakítanak ki 2009-re a párizsi Louvre- ban. Az iszlám művészet 4000 négyzetméteres csarnokát Mario Bellini és Rudi Ricciotti építész tervei alapján készítik el. Az új részleg felépítésére 56 mil­lió eurót (14 milliárd forintot) fordítanak, (pg) Nappal tévészerelő, éjjel sorozatgyilkos a sikoly és a Rémálom az Elm utcában című filmek ‘világhírű rendezője, Wes Craven nem okoz csalódást a horror rajongóinak Sokko­ló című alkotásával sem. A történet egy sorozatgyil­kosról szól. Don Parker nyo­mozó éjt nappallá téve si­kertelenül üldözi a kegyet­len fantomot. Fia egy éjjel megálmodja, hogy ki az ap­ja által keresett gonosztevő. S innetől kezdve a filmben elszabadul a véget nem érő gyilkolászás. (Sokkoló, ame­rikai horror, 1989. Rendező: Wes Craven. Intercom) (pg) ★ ★ ★ ★ Jó Gyilkolt Sherlock Holmes kitalálója? a sátán kutyája Kérdéses Conan Doyle legsikeresebb regényének szerzősége Hattagú szakértőcsoport kezdett nyomozásba a legendás detektívet, Sherlock Holmest kitaláló skót író, Sir Arthur Conan Doyle titokzatos múltja után. Matula Judit A hetvenöt éve halott szerzőt az­zal gyanúsítják, hogy nemcsak ellopta barátjától egyik legsike­resebb könyve témáját, hanem „hálából” feleségét is elszerette, őt pedig megölette. Az orvosokból, irodalomtörté­nészből, pszichológusból álló nyomozócsoport ezen a héten próbál megegyezni az egyház képviselőivel, utána pedig a brit belügyminisztériumtól is enge­délyt kér, hogy kihantolhassa Co­nan Doyle egykori barátjának, az 1907-ben elhunyt Bertram Flet­cher Robinsonnak a holttestét. Végére akarnak járni annak a fel- tételezésnek, hogy a világ egyik legismertebb, klasszikus krimi­szerzője maga is súlyos bűn­ügybe keveredett. Ami biztos: Doyle A sátán ku­tyája című világhírű könyvének témáját a dél-afrikai búr háború alatt megismert újságíró barátjá­tól, Fletchertől kapta. Ezt Doyle a regény első megjelenésekor lábjegyzetben közölte is olvasói­val, a további kiadásokban azon­ban ez a megjegyzés már nem szerepelt a könyvben. A vizsgálódó szakértői csapat pszichológus tagja azt állítja, hogy nem csupán az ötlet, ha­nem maga a regény is Fletcher­től származott. A háborús tudó­sító feltehetően azért adta oda Doyle-nak, hogy mondjon róla véleményt. Az író azonban saját­jaként adta el a könyvet, és ami­kor világsikert aratott vele, már nem volt ereje bevallani, hogy nem az övé a dicsőség. A helyzetet súlyosbította, hogy Doyle időközben bizalmas vi­szonyba került barátja feleségé­vel is. A lelepleződéstől való fé­lelmében szánhatta rá magát a szörnyű tettre: rávette szerető­jét, Fletcher feleségét, hogy az ölje meg a férjét túladagolt mor­fiummal. Az orvosi képzettségű Doyle jól tudhatta, hogy a mérge­zés hasonló tünetekkel jár, mint­ha az áldozat tífuszban halt vol­na meg. A jól kifundált gyilkos­ság után ez került a halál oka­ként az újságíró halotti anya­könyvi kivonatába. Az viszont bizonyított, hogy abban az idő­szakban Angliában se közel, se távol nem volt tífuszjárvány. Doyle huszonhárom évvel élte túl barátját, irodalmi sikereiért lovaggá ütötték. Az utókor azon­ban, úgy tűnik, nem felejt. @ TOVÁBBI RÉSZLETEK: www.reggel.hu Sherlock Holmes története a mozinézőket is meghódította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom