Petőfi Népe, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-25 / 198. szám

12 PETŐFI NÉPE - 2005. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK KISKUNFÉLEGYHÁZA Az ünnepek összetartják a közösségeket beszélgetés Ficsór Józseffel, Kiskunfélegyháza város polgármesterével Kiskunfélegyházának - az országosak mellett - minden év­ben három saját, a város hagyományaihoz igazodó ünnepe van: a május végi Városalapítók Napja, az augusztus 20-ai Kiskun vagy Félegyházi Napok, illetve a szeptemberi liba­fesztivállal és a félegyházi szürettel egybekötött úgynevezett gasztronómiai fesztivál. A Kiskun vagy Félegyházi Napok egybeesnek államalapító Szent István királyunk ünnepével.- Mikor tartották az első Kiskun Napokat, és mi adta, adja a vasár­nap véget ért rendezvénysorozat időszerűségét? - erről beszélget­tünk Ficsór József | >o I gá r m e s te r re 1.- Az első Kiskun Napokat 1934 szeptemberében, a városházával szemközti országzászló felállítása kapcsán rendezték meg a város­ban. Az elsőt öt esztendővel ké­sőbb követte a második, majd a harmadik... Egészen a rendszer- váltásig. Akkor határozott úgy a képviselő-testület, hogy évente megrendezi a város kulturális, történelmi, gazdasági és egyéb ér­tékeit bemutató rendezvénysoro­zatot, melyet hol Félegyházi, hol Kiskun Napok néven hirdetnek meg, attól függően, hogy az adott esztendőben kapcsolódik-e az eseményhez valamilyen fontos városi évforduló vagy nem. Idő­közben a rendezvénysorozat dátu­ma szeptemberről átkerült au­gusztus második felére, ám szer­vezésében, programjainak össze­állításában ma is ugyanazok a szempontok érvényesülnek, mint hét évtizeddel korábban: bemu­tatni, megmutatni a város értéke­it, eredményeit a helybelieknek, illetve az ide látogató hazai és kül­földi vendégeknek.- Államalapító királyunkra va­ló emlékezés és az új kenyér meg- áldása, megszegése mellett az idei ünnepség csúcspontját kétségtele­nül annak az egész alakos Szent István-szobomak a felavatása je­lentette, melyet az alapításának 125. és felszentelésének 120. év­fordulóját ünneplő, kívül-belül megújult újtemplom szomszédsá­gában állítottak fel..- Valóban így van. Négy éve kezdeményezésemre Kiskunfél­egyházán létrejött a Magyar Kul­túráért Határok Nélkül 2001. Ala­pítvány. Azóta már számos dom­borművet állítottunk városunk­ban és Erdélyben. Az alapítvány kuratóriuma a közelmúltban döntött úgy, hogy augusztus 20­ra egész alakos Szent István-szo- borral ajándékozza meg a várost. Az önkormányzat a Szent István- templom környezetének teljes felújításával, díszburkolattal, vi­rágágyások, csobogók kialakítá­sával járult hozzá az ünnep han­gulatának emeléséhez. A 2,40 méter magas bronzszo­bor elkészítésére a marosvásár­helyi Hunyadi Lászlót kérte fel a kuratórium. A város első, egyben egyetlen Szent István-szobrát - leleplezését követően - dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-kecskeméti Fő­egyházmegye érseke szentelte meg az augusztus 20-i ünnepség keretében.- Milyen egyéb programok vol­tak még?- A hagyományoknak megfele­lően idén is számos kiállítást ren­deztünk. Például: Trungél Aran­ka, Korompai Dóra és Kolozsvári Sándor kiállítását, vagy a félegy­házi pékmesterek remekeinek kóstolóval egybekötött, immár hagyományos bemutatóját is. Na­gyon fontos, hogy mára sok olyan, alkalomhoz kötődő rendez­vényelem is beépült a progra­mokba, melyeket a félegyháziak kifejezetten várnak. Ilyen a két helyi gazdakör Kossuth utcai aratófelvonulása, Endre Sándor országgyűlési képviselő Szent István téri köszöntője, az ünnepi szentmise, az új kenyér megáldá- sa, megszentelése és a városháza előtti megszegése. De ide sorol­nám a haleszi haranglábnál meg­rendezett hagyományos kenyér­szentelést, valamint a Béke téri színpadon egymást követő kultu­rális rendezvényeket is.- Eseményekben tehát ezúttal sem volt hiány. Kérdés: mennyire sikerült a programokat az embe­rek igényeinek megfelelően össze­állítani?- A rendezvénysorozat prog­ramjait minden alkalommal úgy igyekszünk összeállítani, a külön­böző korosztályú és érdeklődésű emberek mindegyike megtalálja köztük a maga számára megfele­lőt. Annál is inkább, mivel a prog­ramok szervezésébe az önkor­mányzat mellett a különböző in­tézmények és a város civil szerve­zetei is egyre aktívabban bekap­csolódnak. Meggyőződésem, hogy a közös tenni akarás, a közös szer­vezésű ünnepek tovább erősítik a város közösségét, növelik erejét. A Félegyházi Napok rendezvényei olyan rangos eseményekké nőtték ki magukat, melyeken - tapaszta­lataink szerint - a félegyháziak mellett a környező településeken élők is egyre nagyobb számban vesznek részt ■ Sz. A. Az augusztus 20-f kiskunfélegyházi ünnepség csúcspontja Hunyadi László marosvásárhelyi művész Szent István-szobrának leleplezése volt. Az ünnepi beszédet Endre Sándor Az új kenyeret dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye Az idei új kenyeret dr. Garai István (balra) és Endre Sándor országgyűlési képviselő, valamint Ficsór József pol­országgyűlési képviselő mondta. érseke áldotta és szentelte meg az ünnepi mise keretében. fotózz, a. gármester szegte meg a városháza előtt. A megszegett kenyereket szétosztották az ünnepség résztvevői közt A Béke téri színpadon gazdag kulturális program várta a szórakozni vágyókat. Neves együttesek, szólisták mellett felléptek Kiskunfélegyháza előadói, művészei is. Vasárnap kora este a Kiskunfélegyházi Mazsorett Együttes tartott látványos bemutatót, melyet a Jankovszki Ferenc vezette koncert-fúvószenekar kísért. A vasárnapi nagymise után Szabó Sándor, a város egykori tanára tá­rogató-hangversenyt adott az új Szent István-szobor előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom