Petőfi Népe, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-01 / 178. szám

SZERKESZTETTE: LORINCZI CSABA TELEFONSZÁM: 06-79/426-371, 522-480 E-MAI L: csaba.lórinczi@petofinepe.hu BAJÁI HELYTORTENET ES SPORT PETŐFI NÉPE - 2005. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ Károly király búcsúja múltidézés Bajáról vitték száműzetésbe az utolsó magyar királyt Szomorkás, borongás, ködfátyolos nap volt 1921. no­vember 1-je, halottak napja. A bajai Duna-híd magas töltésén megállt egy vonatszerelvény. Kíséretével ki­szállt a királyi pár. A honvédek által a töltés rézsűjébe frissen vágott lépcsőn alálépdelt TV. Károly, Magyaror­szág utolsó királya és hitvese, Zita királyné, majd a Du­nán várakozó Glowworm nevű monitorra szállt. A hadi­hajó elindult a folyón lefelé, hogy a királyt haláláig tar­tó örökös rabságba, száműzetésbe vigye. Hadihajók a Dunán Még az előző napon történt, tehát 1921. augusztus 31-én - ez hétfőre esett -, hogy az Al- dunáról jövet két brit monitor kötött ki Baján. A nagyobbik hadihajó neve Glowworm volt, magyarul szentjánosbogár, a kisebbiké Lady Bird, vagyis katicabogár. Tisztjei - anél­kül, hogy hajóik érkeztének célját közölték volna - érdek­lődtek a révkapitányságon, vajon a Duna vízállása megen­gedi-e a bogyiszlói gázlón való feljutást. Noha azt a választ kapták, hogy a gázlón nem le­het a hajókkal átjutni, a két monitor felszedte a horgonyt, és elindult a folyón felfelé. Másnap reggel, november 1-jén reggel 6 óra táj­ban a hadihajók visszatértek, és kikötöttek a bajai parton, a hídlábtól délre. A végzetes reggel A borongós reggelt a játszi Nap felsejlő sugarai kezdték felderíteni. A Duna-híd bajai oldalán, a töltésen különvonat állt meg. Félszázadnyi roham­sisakos honvéd szállt ki belőle. A katonák kordont vontak részben a part mentén majd­nem az akkor Duna Gőzhajó­zási Társaság állomásáig, rész­ben kétoldalt a rézsűbe vágott lépcsőtől a monitorokig. (A honvédek feladata volt, hogy az elzárt részre senkit se engedje­nek be.) Nemsokára újabb különvo­nat érkezett Báta- szék fe­lől. Ez már a királyi párt hoz­ta, kíséretével és az antant tisztjeinek társaságában. (Te­kintve, hogy az esemény a leg­nagyobb titokban történt, a ké­sőbbi híradások is csak nagyon takarékosak voltak.) A kíséret­ben volt Kánia követ, gróf Eszterházy Sándor, Ottlik és Rosty követségi attasék, továb­bá egy udvarhölgy, Borovi- czeni követségi tanácsos neje. Az antant részéről egy-egy an­gol, francia és olasz ezredes. A Károly-lépcsőn A királyi pár és kísérete lassan lépdelt le a katonák által sebté­ben vágott, később a királyról elnevezett lépcsőn. (A Károly- lépcső a híd legutóbbi átépítése­kor az út nyomvonalába került, de az eredeti közelében újra megépítették.) A király magyar tábornoki egyenruhában, de kard nélkül - ennek jelképes jelentősége van, hogy immár fogolynak te­kintették -, vonult le a lépcsőn. A kétoldalt álló honvédek majd mindegyikének jobbra-balra fordulva tisztelgett. Közben a kürtös a kürtjelet fújta. Hogy a mesemondás az érem előlap­ján a király és a királyné, hátlap­ján a Glowworm és a Lady Bírd lát­ható. A felirat meg­egyezik a lebombázott és a jelenlegi emlékműével. „IV. Károly Magyarország felkent apostoli királya e helyről hagyta el hazáját és szállt hajóra, hogy az ellenség számkivetésbe vigye őt. Erről emlé­kezvén magyarok tanuljátok jobban szeretni a hazát, mint ahogy egymást gyűlöli­tek.” ' ív. Károlyt tavaly II. János Pál pápa boldoggá avatta. Az 1922. április 1-jén, 34 éves korában elhunyt király utolsó sza­vai voltak: „Uram, történjék meg a Te akaratod. A Te kezedbe teszem le a magam életét, felesége­mét és gyermekeimét. Felajánlom Neked váltsá- gul az én életemet népem boldogulásáért." wmvm körébe tartozik-e, nem tudni. A hídról két gyerek éles hangon azt süvítette volna: Éljen a ki­rály! Hasonlóképpen, amikor a király a hajóhídra ért, az egyik rohamsisakos katona, aki ma­gára vonta az uralkodó figyel­mét, „a viszontlátásra felség”- gel köszönt el tőle. Amikor a király a hajóhíd elé érkezett, megfordult, és még egyszer tisztelgett. A korlát nél­küli hídon a királyi pár határo­zott léptekkel haladt át a Glow­worm fedélzetére. Ismét a leírá­sokra támaszkodva: egy-két tengerésztiszt tisztelgett, de a matrózok ügyet sem vetettek a királyi párra. Olyannyira nem, hogy - idézem a hét évtizeddel ezelőtt kelt leírást -, Zita ki­rálynénak magának kellett ki­nyitni a kabinjukba nyíló ajtót. Újabb különvonat Miközben a királyi pár pogy- gyászát is a hajóra szállították, újabb különvonat - immár a harmadik - érkezett a Duna- hídra. Ebből Schioppa pápai nuncius szállt ki. Lejött a lép­csőn, a hajóra ment, és három­negyed órát tartózkodott a ki­rálynál. Hogy mi hangzott el a megbeszélésen, arról mit sem tudni. Közben külföldi újság­írók érkeztek a túlsó partra, au­tóik elakadván, lovas szekere­ken. Révész után kiabáltak, és sikerült is átjutniuk az innenső partra. Interjút szerettek volna kérni IV. Károlytól, a kordonon azonban nem engedték át őket. A király és a királyné ismét megjelent a fedélzeten, amikor lassan megindultak a monito­rok. Búcsút intettek a magyar hazának. Or. Habsburg Ottó tiszteleg az édesapja, IV. Károly király és édesanyja, Zita királyné emlékére állított bajai emlékműnél. Felvételünk 2000. szeptember 14-én készült a IV. Károly-lépcső és -emlékhely avatásán. A király emlékezete Baján Lehetséges, hogy valamelyik közgyűjteményben, a Nemzeti Múzeumban vagy a Széchényi Könyvtárban van néhám üveg­lemez az eseményről. Néhai Majorcsics József mesélte, hogy néhány felvételt sikerült készí­tenie, és amikor a detektívek el­kobozták tőle, üres lemezeket adott át. A Károly királyról el­nevezett lépcsőt fenyőfákkal kö­rülültették, a hajóra szállás helyét pedig emlékművel jelölték meg. (Az emlékkő a II. világháború­ban bombasé­rülést kapott. A múzeum udva­rán még megta­láltam, de a feliratból szinte sem­mi sem volt látható.) Most egy új, nagyon szép emlékmű hir­deti a hídlábnál a király emlé­két, a rakpartot pedig róla ne­vezték el. Megemlítem még a Sugovica Szálloda előtt álló em­lékművet, Bartos Endre IV. Ká­rolyt és Zita királynét ábrázoló plakettjeivel. Számkivetésbe in­dulásának 80. évfordulóján a bajai éremgyűjtők emlékérmet adtak ki. ■ Gál Zoltán Értékelés helyett A történészek úgy vélik, hogy TV. Károlyrövid, mindössze 100 hétre terjedő uralkodása alatt - az antant ellenállása miatt - nem válthatta va­lóra haladó terveit. Nem vethetett véget a hábo­rúnak, noha megkísérelte. Ha tervei sikerülnek, Magyarország sorsa merőben másként alakul­hatott volna. Nagypál: „Jól tettük, hogy vállaltuk!'7 siker Megnyerték a bajai női kosárlabda első utánpótlás magyar bajnoki címét Két utánpótlás magyar bajnoki címet nyertek, két csa­patuk bejutott az országos döntőbe, a felnőttegyüttes utolsó lett az NB I. B-csoportnak nevezett másodosz­tályban. A legutóbbi női kosárlabda-baj­nokság egyesületi rangsorában az elő­kelőnek is mondható 5. helyre írták be a klubot. A néhány évvel ezelőtt alapí­tott Baja-Újvárosi DKSE sikertörténeté­ről Nagypál Gábor vezetőedző nyilatko­zott lapunk munkatársának.- Milyen volt az 2004-2005-ös bajnoki idény?- Szenzációs sikereket ér tünk el. Az egyesület fenn­állásának legsikeresebb évét zártuk. Korosztá­lyos csapataink na­gyon szép eredmé­nyeket értek el. Az után pótlás bajnokságokban két magyar bajnoki címet nyertünk: a kenguru kor- csoportosok Nyíregyhá­zán lettek bajnokok, a gyermek korosztály a bajai országos döntőben diadalmaskodott. A ser­dülők a budapesti dön­tőn úgy lettek ötödikek, hogy az utolsó csoport­meccsen - a Pécs ellen ^.T'"- az utolsó támadás- *** » ban kapott három- Gorjanácz Ágnes pontossal kaptunk baJnok tett ldén­ki. Ha akkor nyerünk, döntőt * játszunk. A kadettcsapat szép sikert ért el azzal, hogy bejutott az országos döntő- j be, s ott a 7. helyen végzett. S Tette ezt úgy, hogy az együttes 90 százaléka első­éves kadettjátékos. A juni­or gárda 15. lett. Ez reális eredmény, főleg azért, mert ebben a csapatban is a kadettek léptek pályára.- Hogyan értékeli a másodosz­tályban az utolsó helyen végzett felnőttcsapat teljesítményét- A felnőttegyüttes a ló. he­lyen zárta az NB I/B legutóbbi idényét. Ez könnyen lehetett volna négy-öt helyezéssel jobb is, de a csapatot a bajnokság so­rán majdnem végig sérülések hátráltatták. Több szoros mécs­esét játszottunk, melyeken né­hány pár ponttal kaptunk ki. Ha ezeken a bajnokikon meg­határozó játékosaink is pályán lettek volna, akkor mi nyertünk volna. Főleg két centerünk, Vö­rös és Farkas hiányzott nagyon a csapatból. Utolsó helyezésünk ellenére elégedett vagyok a Ba­ja-Újvárosi DKSE teljesítményé­vel, mert nagyon fiatal csapat­tal vettük fel a versenyt ellenfe­leinkkel az NB 1/B-ben. Együt­tesünk átlagéletkora ló év, szá­munkra már a bajnoki rajt előtt egyértelmű volt, hogy ezt a baj­nokságot a jövő csapatának épí­tésére szánjuk.- A felnőtt másodosztályban való szereplés mit jelentett az új­városi klubnak?- Ez nem volt más, mint egy lehetőség, hogy fiataljaink ko­moly csapatok ellen is megmé­rettessenek. Tehetséges játéko­saink nagyon sok mérkőzést játszottak az előző Idényben, több fronton kellett helytállni­uk, s ez a megterhelés egy idő után már sok volt nekik. Ta­vaszra teljesen elkészültek ere­jükkel, a bajnokság végére kifá­radtak. A legjobb teljesítményt Horváth Rita csapatkapitány nyújtotta, de Szepsi Gtna és De­ák Dóm is nagyon jól játszott. Utóbbi fiatal kora ellenére a fel­nőttcsapat meghatározó játéko­sa, irányítója lett. Gorjanácz Éva, Vörös Zsanett, Farkas Kati­ca, Vadas Tímea, Nagy Helga és Kiksor Eszter többször nyújtott jó teljesítményt, de őket sajnos gyakran hátráltatták a sérülé­sek, betegségek. A három na­gyon fiatal, 13-14 éves kosaras, Gergely Dominika, Katona Zsó­fia és NagypálNóm - amikor le­hetőséget kapott - lelkes és hasznos játékosa volt a felnőtt együttesnek. Tudtuk, hogy az NB I/B számunkra nagy kihí­vás, de élni kellett - és akarunk is élni - ezzel a lehetőséggel. Jól tettük, hogy vállaltuk.- Ki megy, ki marad a fel­nőttcsapatnál?- Marad mindenki, s a követ­kező idényben is a csapatépítés az elsődleges célunk. Minél több bajai fiatalnak kell lehető­séget adni az NB I. B-csoport- ban való szereplésre. További célunk, hogy stabil középcsa­pattá lépjünk elő, s amennyi­ben lehetőség lesz rá, akkor egy-két tapasztalt kosarassal erősítsünk. Három év múlva az élvonalba való feljutásért sze­retnénk játszani! Persze csakis akkor, ha a fiatalok jól teljesíte­nek, fejlődnek, jól játszanak.- Kikre alapozzák sikerüket?- A Baja-Újvárosi DKSE több mint 160 gyereket foglalkoztat. Jó dolog ez, de egyben nagy ki­hívás, hogy számukra megfele­lő feltételeket biztosítsunk. Nagy elismerést jelent szá­munkra, hogy az utóbbi négy év áldozatos munkájának kö­szönhetően a honi kosárlabda­sportban a Baja ÚDKSE-t a leg­jobb öt utánpótlás-nevelő egye­sületként tartják számon. A 2004-2005-ös egyesületi rang­AZ ÚJVÁROSI KOSARASLÁNYOK nyertek még egy aranyérmet, ám ez nem egyesületük vitrinjébe került. - Hogy is volt az a diák­olimpiái bajnoki cím? - kérdez­tük Nagypál Gábortól.- Az úgy történt, hogy a bajai rendezésű országos döntőben a III. Béla Gimnázium IV. korcso­portos lánycsapata diákolimpiái bajnok lett. Egy-két kivételtől el­tekintve valamennyien egyesüle­tünk kosarasai. Ám mivel bélás diákok, így a gimnázium színei­ben nyertek egy aranyérmet. sorban a bajai klub az 5. helyen végzett. Ma már az ÚDKSE fo­galom az országban, sokan gra­tulálnak. Ráadásul egy sport­történeti sikert is elértünk: a bajai női kosárlabdasportban eddig még nem volt utánpótlás bajnoki cím. Gyermekcsapa­tunk nyerte az első női kosár­labda utánpótlás aranyérmet a városnak. A legutóbbi bajnoki idényben szerepelt csapataink edzői: Bátort Magdolna, Gorjanácz Marin, Havasi Ádám, Kmetovics Tímea, Pump Gábor, Nagypál Gábor. Köszönetét mondunk támogatóinknak, a bajai önkormányzatnak, az Új­városi Általános Művelődési Központnak, az Eötvös Főisko­lának, a szülőknek, a szponzo­roknak és természetesen a szurkolóknak. ■ Lőrinczi Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom