Petőfi Népe, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-25 / 172. szám

PETŐFI NÉPE - 2005. JÚLIUS 25., HÉTFŐ 5 PETŐFI NÉPE A diákok (nyári) foglalkoztatásáról Két fő ellenfél: az infláció és a munkanélküliség pártkritika A kormány munkájával való elégedettség függ a pártrokonszenvtől Véleménye szerint a kormány mennyire hatékony a munkanélküliség és az infláció leküzdésében? Nem tudom megítélni Rossz munkát végez FORRÁS: BUDAPESTI CORVTNUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON IUDIT ÉS DR. HOPMEISTER-TÓTJt ÁGNES A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatar­tás Tanszéke, valamint az ASM Kiadói Kft közvélemény-kutatást végez a napilapot vásárló, felnőtt magyar lakosság körében. A minta nem repre­zentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le. Ilyenkor, nyáridon sok kérdés fogalmazódik meg a tanulók foglalkoztatásával és a nekik nyújtott pénzbeli juttatásokkal kapcsolatban. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a leg­fontosabb tudnivalókat. 1. A tanulószerződés alap­ján a gazdálkodó szervezet pénzbeli juttatást köteles fizet­ni a tanulónak. A tanuló pénz­beli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az el­méleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a kötelező legkisebb munkabér legalább 15 százaléka. A tanul­mányi kötelezettségének ered­ményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakkép­zési évfolyam második, illető­leg további féléveiben - a ta­nuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve - az előző félévben nyúj­tott pénzbeli juttatás havi összegének legalább tíz száza­lékával kell emelni. A biztosítás a tanulószerző­dés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanu­lóra terjed ki. A társadalom- biztosítási, az egészségbizto­sítási és a nyugdíjjárulék (a tagdíj) alapja a tanulószerző­désben meghatározott díja­zás. A biztosítási kötelezett­ség alá eső szakképző iskolai tanuló „teljes körű” biztosí­tott. Ennek megfelelően kere­sőképtelen betegsége esetén táppénzre jogosult. Sőt, a képzés időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. Az egészségügyi hozzájáru­lásról szóló törvény taxatíve felsorolja, hogy milyen jogvi­szonyban foglalkoztatottak után kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni. A jogsza­bály a tanulószerződés alapján szakképzésben részesülő ta­nulót nem említi, tehát nem kell tételes egészségügyi hoz­zájárulást fizetni. A személyi jövedelemadó­ról szóló törvény rendelkezé­seinek megfelelően [1995. évi CXVII. tv. 3. § 72. e)] 2003. január 1-től adóterhet nem vi­selő járandóságnak minősül a tanulót az adott hónapban megillető pénzbeli juttatás kötelező mértéket meg nem haladó része. Az olyan, adó­terhet nem viselő járandósá­gok esetében, amelyek érték­határhoz kötöttek, az érték­határt meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül. 2. A szakképzésben tanuló- szerződés nélkül részt vevő - együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatott - tanu­lót az összefüggő szakmai gya­korlat időtartamára díjazás il­leti meg. A díjazás havi össze­géből adóterhet nem viselő já­randóságnak minősül a hónap első napján érvényes havi mi­nimálbér 15 százalékát meg nem haladó rész. Az említett értékhatárt meghaladó része egyéb jövedelemnek minősül. A biztosítás a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulóra nem terjed ki. E díjazás után 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. 3. Munkaviszonyban a tanu­lók foglalkoztatása főleg a nyá­ri szünidőben szokott megva­lósulni. A jogszabály nem tesz különbséget a felnőtt- és a di­ákmunka között, csak munka- viszonyról beszél. A munkavi­szonyban álló diák biztosított, a neki kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után járulé­kot kell fizetni. 4. Az iskolai szövetkezet, Is­kolai szövetkezeti csoport nap­pali tagozatos tanulója, illetve hallgatója nem biztosított. Eb­ből következik, hogy esetében társadalombiztosítás-, egész­ségbiztosítás- és nyugdíjjáru­lék-fizetési kötelezettség nem merül fel, 11 százalékos egész­ségügyi hozzájárulást kell a díjazás után fizetni. Amennyi­ben azonban az iskolaszövet­kezetnek. szövetkezeti cso­portnak olyan tagja is van, aki nem áll nappali tagozatos ta­nulói / hallgatói jogviszony­ban, annak biztosítási kötele­zettségét és az esetében felme­rülő járulékfizetési kötelezett­séget a Tbj. általános szabályai szerint kell elbírálni. A Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor közötti vita két központi kérdése volt a munkanélküliség és az infláció alakulása. Ezen a héten arra voltunk kíváncsiak, hogy a napilapvásárlók hogyan ítélik meg a kormány gazdaság- politikáját a munkanélküliség és az infláció kezelése tekintetében. Az eredmények szerint a válasz­adók 11,9%-a gondolja úgy, hogy a kormány jó munkát végez, míg minden harmadik válaszadó sze­rint a gazdaságpolitika e két té­ren csak megfelelő. A megkérde­zettek 38,6%-a azon a vélemé­nyen volt, hogy az infláció és a munkanélküliség szempontjából a kormány rossz munkát végez. Pártpreferencia szerint elemez­ve a válaszokat látható, hogy a kérdés megítélését nagyban be­folyásolja, hogy a megkérdezet­tek melyik pártra szavaznának. A Fidesz szavazói ítélik meg a legkritikusabban a kormány munkáját: körükben az átlagos­nál több mint másfélszer akkora Kiskunfélegyháza A Móra-leszármazott alkotótár­saival együtt vett részt a bemu­tatón. A filmre annyian voltak kíváncsiak, hogy a vetítést az­nap egy későbbi időpontban is megismételték. A film elkészítésének ötlete még tavaly született meg. Az al­kotók életre keltették Móra Fe­rencet. A filmen az író beszél hozzánk - igaz nem a saját hangján de minden, ami el­hangzik, az ő papírra vetett gon­dolata. A megelevenítést a múlt és a jelen képeinek - összemo­sásával - valósították meg. A film képanyagának jelentős ré­szét a Móráról készült korabeli fotográfiák és filmfelvételek ad­azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a kormány gazdaságpoliti­kája nem kielégítő az infláció és a munkanélküliség kezelésére. Az MDF szavazói közül többen tartják csak megfelelőnek a kor­mány munkáját, mint kifejezet­ten rossznak. Ezzel szemben a kormánypárti szavazók körében az átlagosnál lényegesen alacso­nyabb azok aránya, akik szerint a kormány rossz vagy csak meg­felelő munkát végezne. Az MSZP- szavazók között a legmagasabb azok aránya, akik jónak tartják a kormánynak az inflációval és a munkanélküliséggel kapcsolatos gazdaságpolitikáját. Az SZDSZ támogatói a kormány munkáját ebben a vonatkozásban jónak, il­letve megfelelőnek minősítik, de nem tartják rossznak. Kor szerinti bontásban vizs­gálva az adatokat azt tapasztal­hatjuk, hogy azok között, akik szerint a kormány rossz munkát végez, az átlagosnál nagyobb arányban vannak a 18-29 év kö­ják: az író munka közben, idilli kép a társaságával, a családja körében, alkotás közben, vagy ásatáson a munkásokkal. A régi felvételeket - átúszás- illetve át­zöttiek, míg pozitívabb véle­ményt inkább az idősebbek kép­viselnek. A válaszokat a képzettség ab­ból a szempontból befolyásolta, tűnés technikájával - jelenkori városképek festik alá, melyek a Móra Ferenc életét meghatározó két helyszínen, Szegeden és Kiskunfélegyházán készültek. A mozgó, életteli felvételek jelenidejűséget kölcsönöznek a történéseknek, melyek során az író - műveiből válogatott sorok segítségével - mesél életéről, családjáról, gondolatairól, mun­kájáról. Az idő múlását közben hogy az alap- és középfokú vég­zettségűek az átlagnál nagyobb arányban gondolták úgy, hogy nem tudják megítélni a kormány gazdaságpolitikáját. a vasúti sín, egy folyamatosan zakatoló vonat kattogása érzé­kelteti a háttérben. A dokumen­tumfilm bemutatóján a kiskun­félegyházi közönségen túl sze­gediek is képviseltették magu­kat. A vetítést megelőzően Feke­te János helytörténész mondott ünnepi beszédet, aki kiemelte: Móra Ferenc példája megmutat­ja számunkra, hogyan kell a szülővárost szeretni. Majd em­lékplakettet adott át az író déd­unokájának, Veszíts Andreá­nak. Az alkotó elmondta: a mű jellegzetessége, hogy valóban minden Inondata dédapjától származik. A filmet követően Ficsór József polgármester kö­szöntötte az egybegyűlteket és örömét fejezte ki, hogy az író születésének évfordulóját a Mó- ra-kultuszt gyarapító filmmel tehették emlékezetesebbé. A rendezvényt a Móra Ferenc-em- lékmű megkoszorúzása zárta a Móra-téren. ■ Búcsú Adrienn Ügyfélszolgálatok: 6500 Baja, Kenderes u. 5-7. Tel.: 79/323-613; 6400 Kiskunhalas, Nagy Sze­der I. u. 1. Tel.: 77/522-130; 6300 Kalocsa, Bátyai utca 2. Tel.: 78/461-067, 461-255; 6000 Kecske­mét, Kuruc krt. 16/B Tel.: 76/512-600; hétfő: 8.00-18.00; kedd: nincs ügyfélfogadás; szerda: 8.00-15.30; csütörtök: 8.00-12.00; péntek: 8.00-11.00. APEH Móra dédunokája, Vészits Andrea megkoszorúzza Móra emlékművét Rendhagyó Móra-születésnap helytörténet Félegyházán bemutatták az író dédunokájának Rendhagyó módon ünnepelte Félegyháza a közelmúlt­ban Móra Ferenc születésének 126. évfordulóját. A je­les író, múzeumigazgató és régész szülővárosában mutatták be az életéről készült dokumentumfilmet, melyet csaknem teljes egészében dédunokája, Vészits Andrea készített. VONALBAN VAGYUNK! • Takács Valentina rovata Közalkalmazottak étkezése és végkielégítése Segíthetünk? E hasábokon olyan kérdésekre igyekszünk vála­szolni, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Kérdései­ket, észrevételeiket a 06-40/200-379-es kékszámunkon várjuk. E számot bárhonnan hívják, helyi hívásnak számít. Hívjon ben­nünket hétfőtől péntekig, 13-tól 15 óráig! Egy olvasónk elmondta, hogy közal­kalmazottként dolgozik egy iskolá­ban. A problémája, hogy csak akkor kapja meg az étkezési hozzájárulást, ha azt az iskola saját menzáján veszi igénybe. Olvasónknak azonban olyan iskoláról is tudomása van, ahol nem kötelező az iskolai menzát igénybe venni, hanem az étkezési hozzájáru­lást máshol szintén felhasználhatják. A kérdés az, hogy hol alkalmazzák he­lyesen az ide vonatkozó rendeletet. Az étkezési hozzájárulás szociális juttatásnak számít. Ez adható, ami azt jelenti, hogy a törvény megengedő, te­hát nem teszi kötelezővé azt, hogy a munkáltató a munkavállalónak étke­zési hozzájárulást adjon. Ez ügyben semmilyen központi rendelet, vagy törvény nem határozza meg, hogy a dolgozóknak hol kell, vagy hol vehetik igénybe ezt a támogatást. Az iskolák esetében általában a helyi önkor­mányzatok határozzák meg, hogy az esetleges étkezési támogatást miként adják. Ezt már csak azért meg kell ha­tározniuk, mert az ilyen jellegű költ­ségeket szintén be kell építeni a költ­ségvetésbe. Olvasónk nem közölte ve­lünk, hogy melyik városban, vagy te­lepülésen dolgozik, Ezért most csak példaként említjük, hogy Kecskemé­ten az a gyakorlat, miszerint ahol van iskolai menza, ott annak igénybevéte­lére nyújt támogatóst az önkormány­zat, ahol pedig nincs;ptt más lehetősé­get választanak. Egy másik olvasónk szintén közal­kalmazottként dolgozik, immár hu­szonkét éve. Jelenleg 54 éves, és a munkahelyén létszámleépítés címén a jövőben négy vagy hat órában kíván­ják őt foglalkoztatni. Ez a veszély több munkatársát is fenyegeti, mindannyi­an a technikai személyzethez tartoz­nak. Egy ilyen változás számukra na­gyon hátrányos; hiszen anyagilag rosszabbul jönnek ki belőle, ami nyugdíj előtt különösen kétségbeejtő. Ráadásul olyan is van a kollégák kö­zött, aki két kiskorú gyermekét egye­dül neveli. Olvasónk kérdése, hogy jár-e nekik végkielégítés. Sajnos nem. űr. Györkis István ügy­véd elmondta: végkielégítés akkor jár­na az olvasónak és munkatársainak, ha megszűnne a közalkalmazotti jog­viszonyuk. így azonban továbbra is közalkalmazottak maradnak, lesz munkahelyük. Nyilvánvalóan más a helyzet akkor, ha úgy döntenek, hogy csökkentett munkaidőben, ennyi pén­zért nem dolgoznak. Azt azonban tud­niuk kell, hogy ha ők mondanának fel, akkor sem jár a végkielégítés. Ebben az ügyben elképzelhető, hogy a mun­káltató két ok miatt sem döntött az el­bocsátás mellett. Egyrészt senkit nem akart az utcára tenni, másrészt szeret­te volna megtakarítani a végkielégí­tést. Kérjük tisztelt olvasóinkat, hogy ter­jesztéssel kapcsolatos észrevételeik­kel, panaszaikkal a 06-80/480-756-os zöldszámunkon jelentkező munkatár­sunkhoz forduljanak. Ez a szám reggel 8 és 11 között él

Next

/
Oldalképek
Tartalom