Petőfi Népe, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-07 / 157. szám

PETŐFI NÉPE - 2005. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK PETŐFI NÉPE Londonban lesz a 2012-es olimpia olimpia Az angol főváros szoros versenyben előzte meg Párizst London lesz a házigazdá­ja a XXX. nyári olimpiai játékoknak, így döntöttek a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság tagjai szingapúri kongresszusukon. A vesz­tesek közül a francia fő­város a legcsalódottabb. Hegyi Áron Közép-európai idő szerint dél­után fél kettőtől a fél világ Szin­gapúrra figyelt. Ott döntötte el a NOB 116 szavazásra jogosult tagja, hogy ki lehet a házigazdá­ja a 2012-es nyári olimpiai játé­koknak. A győztes kilétének ki­hirdetését az ilyenkor szokásos ceremóniák előzték meg. Leve­títették még egyszer, a nap fo­lyamán már ki tudja, hányad­szor, a pályázók kisfilmjét, egy háromtagú helyi kórus eléne­kelte az olimpiai mozgalom himnuszát, Jacques Rogge, a NOB elnöke pedig néhány ked­ves szóval méltatta a házigazda szerepét ellátó dél-kelet ázsiai városállamot. Majd kinyitotta a győztes város nevét tartalmazó borítékot, és kimondta a bűvös szavakat: „2012-ben, a XXX. olimpiai játékok házigazdája, London.” Az angol fővárosban, a Trafalgar téren összegyűlt tö­meg óriási ovációban tört ki, miközben vidám szellő lobog­tatta a jó előre kifeszített „Kö­szönjük!” feliratú transzpa­renst. Ezzel egy időben Párizs- ban-a-végtelen szomorúság-vet- te át a magabiztos optimizmus helyét. A franciákat teljes mé£ tékben meg lehet érteni, hiszen szinte minden mellettük szólt. Ők adták be a legjobb pályáza­tot, a létesítmények csaknem fe­le már most készen áll, sikerrel rendeztek meg óriási sportese­ményeket (lásd, 1998-as labda­rúgó világbajnokság). Ráadásul a szemlebizottság kis híján el­ájult a Párizsban látottaktól, szinte nem is tudtak semmi olyat mondani, ami a francia fő­város ellen szólt volna. A fé­Az angol fővárosban a Trafalgar Square-n brit zászlókat lengető tömeg üdvrivalgása fogadta a döntést. nyék városa mellett szólt az is, hogy a közelmúltban két ver­sengésből is vesztesen került ki, 1992-ben Barcelonával, 2008-ban Pekinggel szemben maradtak alul. Sőt, bár ez ke- -vésbéJbntos, még az-angd foga­dóirodáknál is Párizst tartották favorftnak. Londont kevésbé tartották esélyesnek, pályázatában vol­tak gyenge pontok, elsősorban az angol főváros gyakran kaoti­kus közlekedése, a párizsinál kisebb támogatottság, és az, hogy az idén esedékes atlétikai világbajnokság azért lesz Hel­sinkiben, mert London vissza­adta a korábban elnyert rende­zési jogot. Ugyanakkor az olim­piai pályázatba rengeteg mun­kát fektettek az angolok. A szer­vezőbizottság elnökének egy le­gendás sportolót, a kétszeres olimpiai bajnok, Lord Sebastian Coe-t kérték fel, aki emberfelet­ti munkát végzett a bizottság élén. Ráadásul a város is össze­kapta magát, végül a pályázat is egészen meggyőzőre sikere­dett, és, ha a párizsit nem is ér­te el, de nőtt az olimpiai gondo­lat népszerűsége. Az angolok Szingapúrban is kitettek magu­kért, igaz a franciák sem sokkal maradtak el tőlük. Az egyik ol­dalon Lord Coe kíséretében megjelent Tony Blair, David Beckham és Jonathan Edwards, míg a másik oldalt Jacques Chirac elnök, Jackson Richard­son kétszeres világbajnok kézi­labdázó és Tony Parker, NBA- bajnok kosaras képviselte. Mel­lesleg az amerikaiak is kitettek magukért, Michael Bloomberg polgármester mellett Hillary Clinton és Muhammad Ali kam­pányok. A kora délután kezdődött sza­vazás első három köre nem sok meglepetéssel szolgált. Először Moszkva esett ki, majd New York mondott búcsút az álmai­nak, a harmadik kör után pedig Madrid is csak nézője lett az utolsó párviadalnak. Rogge el­nök szavai, az angolokat leszá­mítva, általános megdöbbenést keltettek, hiszen a többség Pá­rizst várta befutónak. Egy jól ér­tesült angol szerint csupán négy szavazat döntött London javára, eszerint az utolsó kört 60-56-ra nyerte a brit főváros. Sokan máris azt találgatták, va­jon Párizs egymás után két ve­reséget követően megpályáz­za-e a 2016-os rendezés jogát. Nem valószínű, hiszen szinte biztos, hogy azt az olimpiát nem Európában fogják rendezni. Az ötkarika vélhetően hosszú időre eltűnik a Diadalív árnyékában. lord Sebastian coe, a londoni rendező bizottság elnöke: Ez a leg­nagyobb siker a brit sport történe­tében, amiről va­laha is álmodhat­tunk. Olyan, mintha egy másik bolygón len­nék. Összefogtunk és soha nem adtuk fel. Felismertük, hogy ké­pesek vagyunk nagyon magas szinten megrendezni a játéko­kat, és ezt meg is fogjuk tenni ken Livingstone, London pol- I gármestere: f ^jlp Amikor bele­lj. vágtunk, oly^ivoh,^ előttünk. Rengeteg időt töltöt­tünk a pénzügyi háttér megte­remtésével és a tervek elkészíté­sével. Már holnap elkezdünk dolgozni. Jacques röggé, a NOB élnbke: Gratulálok Lon­donnak, biztos vagyok benne, hogy fantaszti­kus olimpiát fognak rendez­ni, ami tovább erősíti a játéko­kat. Megmondtam, hogy legfel­jebbfél tucat voks fog dönteni. Párizs remek pályázatot nyúj­tott be, megértem a csalódottsá­gukat, de hát, ilyen a sport. .,r *c.> David beckham, aki az egyik donban' szüle­kor a Lea folyón. Az egész tér­ség megfog változni. Sőt, ez nem csak az East Endről, nem csak Londonról szól, hanem az egész országról. A Szegedi Szabadtéri Játékok egyik legérdekesebb előadásának ígérkezik az Alföl­di Róbert rendezésében látható Csárdáskirálynő. A nem min­dennapi szereposztásban ott ta­láljuk Bodrogi Gyulát, Hernádi Juditot, Stohl Andrást és Gálffi Lászlót. Parcsami Gábor- Régi álmom, hogy operettet rendez­zek, most végre valóra válhat - mondja Alföldi Róbert. - Hiába szerettem, eddig nem jutottam ennek a műfajnak a kö­zelébe. Most megadatott, hogy igazi nagyoperettet vihetek színre. Egy per­cig sem volt kérdéses, hogy melyiket. Egy kezdő operettrendező mi mással is kezdhetne, mint a Csárdáskirálynővel, ezzel a halhatatlanul népszerű zenés történettel. Alföldi elárulta, hogy a mostani fel­dolgozásban az orfeumban játszódó el­ső felvonás minden eddigi bemutatónál erotikusabb és bujább lesz.- Remélem, ennek ellenére a szege­di dóm püspök urának sem lesz semmi kifogása az előadás kapcsán - teszi hoz­zá nevetve.- Már alig várom a július végét! Kíváncsi vagyok, mit szól majd a da­rabhoz a közönség. A szabadtéri játékokat a város újjáé­Alföldi Csárdáskirálynőt rendez pült, megszépült belvárosában tartják - tudtuk meg Kesselyák Gergelytől, a fesztivál művészeti vezetőjétől. - A szé­les programkínálatban mindenki meg­találhatja a kedvére való előadást. A já­tékokat a Budapest Táncegyüttes szólis­tái nyitják meg. A Néptáncgála házigaz­dájaként pedig Novák Pétert köszönt­hetik a résztvevők. A játékok programjában második al­kalommal szerepel a Nabucco július 15- én és 17-én. Az operát Paolo Gava- nellivel, a világhírű olasz baritonnal a főszerepben mutatják be. Kesselyák Gergelytől, aki a játékok művészeti ve­zetése mellett a darab rendezője is, megtudtuk: kemény harcot vívott Alföl­divel, hogy Rálik Szilvia nála játszhas­sa az opera Abigél szerepét. Megegye­zésük eredményeképpen Szilvia a Na- buccóban és a Csárdáskirálynőben is játszik. A könnyűzene szerelmesei sem ma­radnak szórakozás nélkül. Ők az au­gusztus 6-ai Dómdixie-gálán hallhatják a Storyville Jazz Band, a Hot Jazz Band, a Racka Band játékát és Ferenczi Györgyöt. Az est házigazdája Szulák Andrea lesz, aki ezúttal dzsesszénekesi babérokra tör. Igazi világsztár is érkezik Szegedre George Benson személyében. A dzsesszénekes és muzsikus július 22- én koncertezik a nagyszínpadon. A mu­sicalt a Rómeó és Júlia képviseli Dolhai Attilával és Szinetár Dórával. A darabot augusztusban hét alkalommal is láthat­ja a közönség. A Csárdáskirálynőn kívül a feszti­vál másik önálló előadása a János vi­téz. Ezt az évekig kihasználatlanul állt és idén felújított Újszegedi Szabadtéri Színpadon adják elő. A Csárdáskirálynő alkotói: balról Stohl András, Bartsch Kata, Bodrogi Gyula, Rálik Szilvia, Gálffi László, Hernádi Judit és Alföldi Róbert rendező. Mindannyian nagyon bíznak a sikerben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom