Petőfi Népe, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-02 / 127. szám

2005. JÚNIUS 2., CSÜTÖRTÖK 7 VILÁGTÜKÖR Európát sokszor temették kegyelemdöfés Gyarapodhat az alkotmányt elutasítók tábora Az újságból próbál „ihletet' meríteni a holland szavazópolgár: igennel vagy nemmel szavazzon-e. A kormány csak későn kezdett el kampányolni. fotAafp Az esti lapzártakor érkezett hírek arról szóltak: a hollandiai népszavazáson az urnák bezárása előtt bukásra állt a közösség új alap- szerződése. Toronyi Attila Brüsszelben kevés a jele az ide­geskedésnek. Az unió kormányá­nak számító brüsszeli bizottság szóvivője az mondta, a francia és a várható holland „nem” ellenére folytatódik a becikkelyezési el­járás. „Elvégre a tagországok erre kötelezettséget vállaltak” - hang­súlyozta Francoise Le Bail. A bel­ga fővárosban arra is felhívták a figyelmet, hogy az alkotmány el­lenzői olyan érveket hoznak fel, amelyeknek semmi közük a szer­ződés szövegéhez. Való igaz, már Franciaországban is főként a kor­mány és annak népszerűtlen mi­niszterelnöke volt a célpont, akit azóta menesztettek is. Hollandiában biztosabban ül a kormányfői bársonyszékben Jan Peter Balkenende, ám máris felelőssé teszik a népszavazási kudarcért. A kormány ugyanis lebecsülte az Európa-elíenes hangulatot, és túl későn kezdett kampányolni. A miniszterelnök viszont már korábban kijelentet­te: a „nem” győzelme esetén sem mond le posztjáról. A hivatalos eredmény még vá­rat magára, ám annyi bizonyos: a parlament csak akkor veszi figyelembe a referendumot, ha a 12,7 millió választópolgárnak legalább a harminc százaléka leadta a voksát, és 55 százalé­kuk a „nemet” jelölte be. Hollandiában az alkotmány el­lenzői között éppúgy ott vannak a baloldaliak, mint a jobbolda­liak. Előbbiek attól tartanak, hogy vészelybe kerül az ország nagyvonalú drogpolitikája és az engedélyezett kegyes halál. Utóbbiak félelmei között első helyen a gát nélküli bevándorlás áll, s ezért nem helyeslik az EU további bővítését sem. Azt is fel­róják az uniónak, hogy az euró bevezetésekor csökkent a hol­landok vásárlóereje, mert alul­értékelték nemzeti valutájukat. ®' O Groningen | BELGIUM 0 50 Km I Terület 141500 tan1 !Lakosság 116,1 HŰIM „ _ J Vallás j|^ jg katolikus (30%), protestáns (20%) W „.íj Államforma I királyság ÍGDP 27 940 euró/fő Növekedési ráta 1,4% (2004) í Munkanélküliségi ráta i 6,9% (2004) MÁR JÓVÁHAGYTA Litvánia _______2004. november 11. Ma gyarország 2004.'december 20. SztouMa_____2005. február l._ Ol aszország_____2005. április 6. Gö rögország ~ 2005. április 19. Szlovákia _ 2005. május 11. Sp anyolország 2005. május 18. Németország 2005. május 27, NÉPSZAVAZÁSSAL DÖNT Franciaország elvetette Holla ndla_____elvetette_________ Lu xemburg___2005. július 10.___ Le ngyelország időpont bizonytalan__ Dá nia______2005. szeptember 27. Po rtugália 2005. október Írország 2006 Nagy-Brltannla 2006____________ Be lgium (a regionális parlamentek­nek is jóvá kell hagyniuk Ausztria (a képviselőház után még a _________felsőháznak is szavaznia kell) Ci prus (2005. június) Lettország (időpont bizonytalan) Észtország (2005 nyara) Málta____(2005 második fele) Sv édország (2005. december)______ Fin nország (2005 vége/2006 eleje) Csehország (még nem döntött a jóváha­gyás módjáról és idejéről) Az elutasítás nem katasztrófa fennálló szabályai alapján to­vább működhet az EU, de meg kell majd oldania az alapvető gondot, amely szükségessé tette az alkotmány kidolgozását - ír­ja a The Washington Post. Az amerikai lap szerint a 25 tagú és a jövőben talán még több tagot számláló kibővített közösség nem működhet jól, ha minden tagállam vétójoggal rendelkezik. Meg kell honosíta­ni a többségi döntést számos területen, noha „az alkotmány hibás abban, hogy túl sok jog­kört ad Brüsszelnek". AZ európai vezetőknek ki kel­lene „válogatniuk" a dokumen­tum legjobb részeit, és el kell vetniük azt, ami túlzóan köz­pontosító. Az ösztönösen Ameri- ka-párti kelet-európai országok csatlakozása kikezdte Párizs ve­zető szerepét az európai külpoli­tikában. A megnövekedett EU éppenséggel ellensúlyozhatja a francia Amerika-ellenességet. Feltűnő, hogy a népszavazáson főként az iskolázottabb hollandok támogatták az alkotmányt. Ám minthogy annak be­cikkelyezése Hol­landiában kétséges­sé vált, sokakban fölmerült a kérdés, érdemes-e egyálta­lán folytatni az eljá­rást a többi tagál­lamban? Erre a két hét múlva ese­dékes EU-csúcstalálkozó adhat majd választ. Aligha valószínű azonban, hogy félbeszakadna a ratifikáció, hiszen az alkotmá­nyos szerződés melléklete ezt csak öt ország elutasítása esetén teszi lehetővé. A hogyan tovább- ról a visegrádi or­szágok kormányfői is tárgyalnak a jövő héten Lengyelor­szágban. Marek Belka miniszterel­nök azt mondta: szilárd meggyő­ződése, hogy Varsónak ratifikál­nia kell az uniós alaptörvényt. Lengyelországban még nem tűz­■ Az EU-t számos tagállama le­szavazta már, működőképessé­ge azonban nem szenvedett kárt. ték ki a népszavazás időpontját, és ellenzéki pártok újabban a re­ferendum törlését javasolják. Magyarország elemi érdeke, hogy az előzetes terveknek meg­felelően 2006-tól törvényerőre emelkedjék az uniós alkotmány. Ennek híján ugyanis nem lehet elfogadtatni azt a költségvetést, amelynek alapján 2007-től a je­lenleginél 1,5-2,5 millió epróval több támogatást kapnánk évente. A bővítési folyamat lelassulása késleltetheti a környező orszá­gok csatlakozását, és nem lesz hatályos az uniós alaptörvény ki­sebbségvédelmi passzusa sem. Külpolitikai szakértők azt la­tolgatják, miként változhat föld­részünk befolyása a világban. Egyes elemzők úgy vélik, a megnövekedett EU éppenséggel ellensúlyozhatja a francia Ame­rika-ellenességet. A The Wall Street Journal szerint a népsza­vazás elutasító eredménye hasz­nál az Egyesült Államok európai érdekeinek. Az alkotmány meg­könnyítette volna a közös euró­pai külpolitika alakítását, amely abban a francia-német felfogás­ban öltött volna testet, hogy Eu­rópának ellensúlyt kell képeznie Amerika hatalmával szemben. Az alkotmányt még csaknem tucatnyi tagállamban nem emel­ték törvényerőre, többek között Nagy-Britanniában. A Guardian értesülései szerint nagy nyomás nehezedik Jacques Chiracra, hogy közölje, tervezi-e újabb népszavazás kiírását. Más eset­ben ugyanis „fölösleges” a refe­rendum a szigetországban. Ám Nagy-Britanniában még a fran­cia elnök pozitív válasza esetén is kérdéses a szavazás. A Guar- diannek nyilatkozó politikusok pártállásuktól függetlenül úgy vélték: a politikai elit csak magát járatná le egy szavazással. Blair egykori uniós főtanácsadója, Stephen Wall azt mondta, nehéz elképzelni, hogy Tony Blair kiáll a közvélemény elé, és arra kéri a szavazókat: fogadjanak el egy olyan szerződést, amelyet a fran­ciák már elutasítottak. Ken Clarke volt pénzügyminiszter élesebben fogalmazott: a brit köz­vélemény „egyszerűen hülyének tartaná a politikai elitet, ha meg­tartanánk a népszavazást”. HÍRSÁV A Balti-tengerbe zuhant egy Gripen A BALTI-TENGERBE Zuhant szerdán Karlskrona közelé­ben a svéd légierő egy JAS- 39 Gripen típusú vadászgé­pe. A pilóta katapultált. Eb­ből a típusból a svéd haderőn kívül a cseh, a magyar és a dél-afrikai légierő is vásárolt, és első próbarepülései, 1989 óta négy példány zuhant le. A szerbek Milosevic rehabilitációjától félnek ELEMI KÖZFELHÁBORODÁST okozott a szerbiai demokrati­kus közvélemény köreiben, hogy visszavonták a körözést Slobodan Milosevic felesége ellen. Egyesek a milosevici rendszer rehabilitálásától tartanak a döntés nyomán. Svédország is teljesen füstmentessé vált A dohányosoknak kívül tága­sabb Svédországban is: szer­dától szigorúan megtiltották a füstölést az éttermekben, a mulatókban és a kocsmák­ban. Stockholm ezzel más európai országok - Írország, Olaszország, Norvégia és Málta - példáját követte. Öngyilkos merénylet egy afganisztáni mecsetben több mint Húsz halálos áldo­zatot követelt a dél-afganisz­táni Kandahár tartomány­ban, egy mecsetben elköve­tett öngyilkos merénylet. Szemtanúk szerint negyven­nél több ember meg is sebe­sült, amikor a terrorista fel­robbantotta magát. A magyarverők kicsapását javasolja a főtanfelügyelő A sepsiszentgyörgyi magyar gyermekek megverésében vét­kes román diákokat ki kell csap­ni az iskolából, véli Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtan­felügyelő arra kérte az Iskola- igazgatókat, hogy a legsúlyo­sabb büntetéssel sújtsák a vét­keseket. A főtanfelügyelő talál­kozott az iskolaigazgatókkal, és számos olyan probléma került felszínre, amelyről eddig hall­gattak a tanintézmények veze­tői. A múlt hét elején több ma­gyar diákot is megvertek a szé­kely városban azért, mert ma­gyarul beszéltek. A kicsapást Albert Álmos sepsiszentgyör­gyi polgármester is helyénvaló megoldásnak tartja. Antal Ár­pád parlamenti képviselő kér­te az oktatási minisztériumot, hogy kezdeményezzen eljárást azok ellen, akik politikai célok­ra gyerekeket használnak fel. ■ Lukács János, Kolozsvár Titkos rabtáborhálózat vita A jogvédők Busht támadják Amerikai börtön Kuba területén Havanna Létszám: 500 fő Terület: 117 km2 (benne 49 km2 szárazföld) Éles hangú közleményben utasí­totta vissza az amerikai elnök állításait az Amnesty Inter­national. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete legutób­bi jelentésében titkos fogoly­tábor-hálózat fenntartásával vá­dolta meg az Egyesült Államo­kat. A dokumentum szerint kül­földi őrizetesek százai raboskod­nak vádemelés és bírósági eljárás nélkül Guantánamón, és az amerikai kormány nemzet­közi jogot sért azzal, hogy meg­tagadja tőlük az ügyvédi segítsé­get. George Bush amerikai el­nök a jelentésben foglaltakat abszurdnak minősítette, és kö­zölte, hogy az Egyesült Államok világszerte a szabadság érvé­nyesülését ösztönzi. Viszont­válaszában azonban az Amnes­ty International azt írta: Guan­tánamo csak a látható része a történetnek. Gyűlnek ugyanis a bizonyítékok arra, hogy az Egyesült Államok Afganisztán­ban, Irakban és máshol olyan őrzőközpontok hálózatát mű­ködteti, ahol titokban, minden megfelelő joghatóságtól távol tart fogva embereket. Verekedés a bíróságon Mintegy 300 ember vette körül tegnap a kirgiz legfelsőbb bíró­ságot Biskekben. Az épületet április 22-e óta megszállva tar­totta a parlamenti választáso­kon elveszített 5 parlamenti mandátum miatt tiltakozó száz­főnyi aktivista. Utóbbiak a leg­felsőbb bíróság elnöke és a tel­jes testület lemondását követel­ték. Az épület elfoglalása óta a bíróság nem tudott ülésezni, és több száz peres eljárás ügy­iratai halmozódtak fel. Szerdán botokkal és kövekkel felfegyver­kezett tömeg elkergette a benn tartózkodó embereket. Az első hírek arra utaltak, hogy békés forradalom csírája alakult ki. A két csoport közötti dulakodás azonban gyorsan véget ért, néhány könnyű sérülttel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom