Petőfi Népe, 2005. április (60. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-05 / 78. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2005. ÁPRILIS 5., KEDD MEGYEI KÖRKÉP - VÉLEMÉNYEK A kaskantyúi Lada-lövő puskaszó Szavainak lövés­sel adott nyomatékot egy férfi egy kaskantyúi ta­nyán. A puskából kirep- penő sörétek egy terepjá­róban akadtak el. Egy 39 éves kaskantyúi férfi vasárnap sötétedéskor, heves vita után egy engedély nélkül tartott szovjet, gyári szám nél­küli, 12-es kaliberű sörétes va­dászfegyverrel rálőtt egy 42 éves soltvadkerti lakos üresen álló Lada Niva gépkocsijára a tanyája melletti dűlőúton. Az autó hátsó szélvédője és a ka­rosszériája is megsérült. Lő­fegyverrel és lőszerrel vissza­élés bűntett elkövetésének gya­núja miatt rendelt el nyomo­zást a kiskőrösi rendőrkapi­tányság a lövöldöző ellen, akit őrizetbe is vettek. A helyszínen a fegyver mel­lett lefoglaltak még egy házi gyártmányú - 40 cm-es légpus­kacsőből 0,22-es kaliberűre fel­túrt - pisztolyt, benne egy éles lőszerrel, tizenhárom sörétes vadászlőszert és félszáz kispus­kalőszert. Az engedély nélkül tartott fegyvereket és lőszereket lefoglalták a rendőrök. ■ OH Saját intézményeire is alig futja Nagykőrösnek egészségügy Nagykőrös nem támogatja a ceglédi kórház kor­szerűsítését. Nincs miből adnia. A Toldy Ferenc Kórházban most azt tervezik, hogy 380 millió forintból hőszigetelik a kórházi főépületet, kicserélik^ külső nyílászárókat, valamint új ultrahang-berendezést, trau­matológiai képerősítőt és digi­tális röntgengépet vásárolnak. A korszerűsítés teljes költségé­hez a kórház csak 75 százalé­kos állami támogatást kapott. A hiányzó 108 millió forintot a fenntartótól, a ceglédi önkor­mányzattól, valamint a kórház ellátási területén lévő települé­sektől kérik. Támogatóként a nagykőrösi önkormányzatot is számba vették. Tavaly közel 2500 nagykőrösi fekvőbeteget és vagy négyszer ennyi járóbe­teget kezeltek Cegléden. A nagykőrösi képviselő-testü­let azonban egy fillért sem sza­vazott meg Ceglédnek mond­ván, a saját intézményeik mű­ködtetését is alig bírják pénz­zel. Kőrösön vélhetően a rehabi­litációs szakkórház is támoga­tásra szorul majd. Az idei költ­ségvetésből húszmilliót szán­nak rá, de azt senki nem tudja, hogy valójában mennyivel is kell a városnak hozzájárulnia egészségügyi intézménye biz­tonságos működtetéséhez. Ahol híd van, ott szegény a révész Már Jól kivehető az utca arculata. A 2001-es karácsonyt 37 fé­szekrakó tölthette új otthonban Lajosmizsén. A helyi Gomép Kft. ekkor adta át a nagyberu­házás első ütemét. Azóta min­den évben újabb és újabb tömb­bel gyarapodott a házsor, míg­nem az 2003 decemberében el­érte a Mizsei utcát. Vagyis gya­korlatilag elkészült a sétálóutca egyik oldala. A közeljövőben már a túlol­donosok. Mint arról Gombkötő Márk, a Gomép ügyvezetője tá­jékoztatta lapunkat: a több mint két tucat munkás csak egy kicsit telepszik arrébb, ugyanis máris alapozzák a be­fejező szakaszt. Ezzel az év vé­gére szeretnének végezni. Va­gyis ekkorra alakul ki a Gomb­kötő Gizella tervezte sétálóutca végleges képe. ■ P.S. Lángoló szobor festi meg az éjszakai eget kecskémét Az egész vilá­gon egyedinek számító, Közép-Európában első­ként bemutatott látvá­nyosságra készülnek Kecskeméten. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ előtti téren égetik ki holnap és holnapután a dán Nina Hole keramikusművész alkotását. A művész vezetésével felépített három méter magas plasztikát a nemzetközi szili- kátművészeti triennálé megko­ronázásaként holnap adják át a lángoknak. - Az alkotás kibon­tása, ahogy az izzó kerámiafor­ma megvilágítja az éjszakai ég­boltot, felejthetetlen élményt nyújt majd - ígéri az alkotó. Gö­rögország, Dánia, Portugália, Svédország és Wales egy-egy városának lakói már láthattak „nyilvános szoborkiégetést”. Modern városrész Mizsén LAJosMizsE Űj utca születik a Városház tér szomszéd­ságában. Év végére mint­egy 140 család él majd a sétálóutcában. dal is benépesülhet. A tavaly tavasszal kezdett újabb tömböt rövidesen átadják. A 35-65 négyzetméteres lakásokba rö­videsen beköltözhetnék a tulaj­átkelés A gerjeni révnél drámaian csökkent a for­galom az új híd miatt. A tulajdonos és az üzemel­tető közösen keresi a megoldást. A Kalocsa és Gerjen között köz­lekedő komp évtizedekig a leg­gyorsabb átjárást biztosította a Duna két partja között a térség­ben. Aztán elkészült a Szent László-híd és a komp forgalma drámaian csökkent. A komp tulajdonosa, a ger­jeni önkormányzat, valamint üzemeltetője, a Molnár és Fia Bt. tisztában volt azzal, hogy az új Duna-híd átadása nehézsége­ket fog okozni. Abban mindket­ten egyetértettek, hogy a kom­pot mindenképpen meg kell menteni. A képviselő-testület a híd átadása óta nem kér bérleti díjat a vállalkozótól, ám ez ön­magában nem elegendő. Mol­nár Sándor, a komp üzemeltető­je elmondta: az új híd átadását követően ötödére esett vissza a forgalom, s a helyzet folyamato­san romlik. Tavaly, még ha ne­hezen is, rentábilis volt a mű­ködtetés, az idén eddig a bevéte­le nem fedezi a költségeket. Mint mondja, egyedül abban bí­zik, hogy központi pályázaton a Kalocsa és Gerjen között a komp a leggyorsabb átkelési lehetőség. két érintett önkormányzat - a gerjeni és a kalocsai - megpró­bál a további működéshez forrá­sokat találni. Bálint Józseftől, Kalocsa jegyzőjétől megtudtuk, hogy a város idén 400 ezer fo­rinttal támogatja a kompvállal­kozást. Dr. Letenyei Róbert, Gerjen jegyzője azt mondja: minden évben központi pénzt különíte­nek el kompok, révek működte­tésére. A pénzhez pályázat út­ján lehet hozzájutni és a gerjeni önkormányzat természetesen élni kíván ezzel a lehetőséggel. Egy lehetséges megoldás a sok közül Gerjenben már korábban megépült, nagyrészt állami pályázati pénzekből és a Molnár Sándor által biztosított önrészből egy- kishajókikötő, amely néhány év múltán, a vízi turizmus fellen­dülését követően jövedelmező lehet. A legnagyobb problémát az je­lenti, hogy ilyen módon mindig csak egy esztendőre adják meg a kért összeget, tehát a pályáza­ti eredmények kihirdetéséig, azaz az év feléig bizonytalan­ságban vannak az önkormány­zatok, hogy számíthatnak-e er­re a forrásra. A gerjeni komp működtetéséhez az idén nagy­jából ötmillió forintra lenne szükség. Mint dr. Letenyei Ró­bert megjegyezte: bár megépült a híd, a komp a leggyorsabb összeköttetés Kalocsával, amely a térség legközelebbi városa. A komp valójában tömegközleke­dési eszköz, ezt pedig az or­szágban mindenütt támogatja az állam. A Rannita új neve Ruukki Construma akció 15% A Ruukki acéllemezes tetőfedő-rendszerei teljes megoldást kínálnak új tetők fedésénél és régiek felújításánál egyaránt. Rendszereink kompletten tartalmazzák az acél tetőfedő anyagokat, ereszcsatorna rendszert, és rendszer­kiegészítők széles tárházát. • hosszú élettartam • kitűnő minőségű finn acél alapanyag • könnyű önsúly • esztétikus megjelenés • gyors, könnyű szerelhetőség • minőségi garancia Mindezek együtt jellemzik korszerű és esztétikus tetőfedő megoldásainkat. Keresse telephelyünkön vagy országszerte viszonteladóinknál. Ruukki Hungary Kft. (korábbi nevünk Rannila Hungary Kft.) Tel.: (23) 530-650 Fax: (23) 530-699 www.ruukki.com,www.rannila.hu rUlKKI more with metals Kommandósdi mihályka gyula A nagy nekibuzdulások, kampányok hamar kifújnak, és a problé­ma marad. A szakirodalom szerint a kommandós olyan szilárd jellemű, teljesítménycentrikus ember, aki nehéz körülmények között is nyugodt ma­rad. Megfontoltan cselekszik, jellemzője a csendes profizmus, az intelligencia, az erő. A kommandók korát éljük. Egykor csak a rendőrség beavatko­zó alosztályát jelentette ez a szó. Fekete ruha, surranó, maszk. Bűnöző volt a talpán, akinek nem rándult össze a gyomra, ha a különleges alakulatra gondolt. Bács-Kiskunban a borkom­mandó volt a második ilyen híressé vált akciócsoport. Ma már persze látjuk, csak a felszínt kapirgálta, sok cukorcefréből sar­jadt műbor folyt le azóta is az emberek torkán. Pár éve aztán elburjánzott a szó használata. Minden kommandó lett. Annyi bizonyos, hogy volt figyelemfelkeltő ereje. Egy darabig. Aztán immunisak lettünk: áram-, OEP-, füst-, szemét-, szoftver-, ciga­retta-, parlagfű-, élelmiszer-, és ki tudja még, hányféle kom­mandó volt és van. Ahhoz, hogy rend legyen ebben az országban és az emberek betartsák a törvényeket, először is jó törvényeket kellene hoz­ni. Ez a parlament felelőssége. Ha megvannak a jó törvények, utána a hatóságoknak alapjáraton kell jól működnie, minden­féle kommandósdi nélkül. A nagy nekibuzdulások, kam- pámyok ugyanis hamar kifújnak és a probléma marad. Az per­sze nem lesz baj, ha egy hétköznapi ellenőrzésnél a komman­dós jut eszünkbe, mert a hatóság emberét szilárd jellem, csen­des profizmus és intelligencia jellemzi. FOTÓ: PULAI SÁRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom