Petőfi Népe, 2005. április (60. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-30 / 100. szám

8 PETŐFI NÉPE - 2005. ÁPRILIS 30., SZOMBAT ANYÁK NAPJA Péntekenként népszámlálás- A hétvége - gon­dolom - kívánságok listája és az összebú- jásé.- Mind egyszerre ölel, és mellettem akar maradni. Mint egy tyúkanyó a kis- csibéivel. Nagy bol­dogság ez az összes gonddal, felelősség­gel együtt. Ilyenkor gyorsan telnek a percek. Este nyol­cán üljük körbe az asztalt. Az apjukkal is alig telnek be. Igaz, akkor halkí- tanak magukon. Úgy élünk, mint egy olasz család. Mond­ják, mondják az él­ményeiket, a sóhaja­Az édesanya, aki hat gyermeket ölel egyszerre. riport A lányok legtöbbje az igaz szere­lemben elhatározza: gyermekkel aján­dékozza meg élete párját. Vannak, akik egyke mellett döntenek, és sajnos egyre kevesebben gondolkod(hat)nak nagy családban. A fővárosban egykeként fel­nőtt, majd a lajosmizsei tanyavilágba került Vida Mária mindig arról álmo­dott, ő több emberkének ad életet. Őt - Árva Istvánnét - 33 évesen ma már ha­tan szólítják így: édesanyám!- Egy, kettő, három, négy, öt, hat - e minden pén­teki népszámlálást gyors, de szeretetteljes simo- gatással intézi el a fiatal édesanya. A helyszín ugyanaz: a lajosmizsei általános iskolai kollégium bejárata. A nézőközönség, az intézmény dolgozói pedig jólesően néznek a csapat után, mert - mint ahogyan mondták: „Tiszteljük ezt az anyukát. A gyerekei éppúgy imádják őt, mint apjukat vagy egy­mást. Minden elismerésünk az övék. Ezt kevesen csinálnák utánuk ebben a világban.” Basky And­rás, az intézmény igazgatója csak hosszas keresés után tudta megadni a család telefonszámát: - Ha baj lenne velük, már kívülről fújnánk - magya­rázza. Amikor megálltam a tanyánál, tizenkét kilomé­terre Lajosmizsétől, elámultam.- Ki hinné, hogy itt, a mondhatni Isten háta mö­götti vidéken a nagy gazdasági udvarban pesti lány feji a teheneket, kapálja a konyhakertet.- Drága édesanyámnak örök hálával tartozom, hogy leköltöztünk a tanyavilágba. Amikor elvál­tak, akkor döntött így. Ketten vettük nyakunkba a tarisznyát, hiszen egyke gyerek vagyok. Nem volt nekem kihez szólni soha. Mindig egyedül voltam- emlékezett vissza Mária. - Ha nem jövünk, nem ismerem meg a férjemet. Kamaszszerelem a mi­énk. Tizenhét éves korom óta vagyunk együtt. Ko­rábban a tejet csak zacskóban láttam, tojást meg tartóban. De a szeretet csodákra képes. A párom idevalósiként hatgyermekes családban nőtt fel. Be­leszületett a gazdaságba. Mindent tud az állattar­tásról, a kertészkedésről, a gabonatermesztésről. A tanítómesterem, hűséges, küzdő társam, s nem utolsó sorban egészséges, gyönyörű gyermekeim édesapja. Én azóta sem voltam Pesten, amióta az esküvőnkre hívtuk apámat.- A gyerekek, mint az orgonasíp. Jöttek” vagy akarva fogantak?- Férjemnek természetes a nagy család. Én meg azért vágytam rá, mert egyedül voltam, ha babáztam, ha tanultam, ha bánat, vagy öröm ért. Még az egészséges testvéri veszekedésből sem jutott ki. Nekünk az első gyerekünk 1990-ben született, s édesapja nevét kapta. Aztán az én kí­vánságom is teljesült: a következő lány lett, Szil­vi. Utána a párom ismét drukkolt, hátha legény­ke lesz a kis jövevény. Ilona 1992-ben született. Két év múlva ismét reménykedtünk, hátha fiúcs­ka néven kell gondolkodnunk. Krisztánk lett. Öcsit vártunk 1996-ban éppúgy, mint hat évvel ezelőtt. Egyikőjük Magdi, s a legkisebb Barbi (Barbara). Isten nekünk öt lányt és egy fiút ren­delt. Meseautó az öreg járgány- Sokat babázhatott. De a hét öt napján gyerek nél­kül van, hiszen valamennyien kollégisták.- Rossz is nélkülük. De szerencsére ritkán van úgy, mint most, hogy öt itthon van, ugyanis bete­gek. Valami vírus átszaladt mindegyiken. A cso­portkép kedvéért csak Krisztit kellett kikérnem az iskolából. Sajnos nem adatik meg, hogy na­ponta - ha csak egyszer mennék oda-vissza - 24 kilométert utazzak velük. Ezért laknak a kollégi­umban. Csak úgy hajtom a napokat, hogy újra péntek legyen. Hajnalban kelek, megfejem a nyolc tehenet, rendet teszek az ólakban, mert van itt ló, disznó, baromfi, s a kutyák, macskák is en­ni kérnek. De állandóan a gyerekek járnak az eszemben. Nagyon hiányoznak. Tudom, én meg nekik. Aztán csak eljön a hétvége. Valamennyit berakom az öreg Ladába. A nagyobbak ölében a kisebbek. Nincs más megoldás. Az úton hazafelé alig tudok valamit is leszűrni a mondandójukból. Mind egyszerre tartja az élménybeszámolót. Aki kívülről lát bennünket, el nem tudja képzelni, mi lehet velünk: mindenki beszél és vidám. A miénk ilyenkor álojjt és meseaptó. ikat. Aztán sütöm a 90 palacsintát, vagy szelem a vekni kenyeret, a rúd szalámit... De este, amikor mind elszende- redik, végignézzük őket, s mindig megállapít­juk a férjemmel: mi vagyunk a legboldogabbak. Hat egészséges gyermekkel és egy jó házasság­gal nem ér fel semmilyen karrier, szabadság, utazás, vagyon. Az anyaság, a család az, ami ér­telmet ad az életnek. Az maga a csoda, amikor megszületik egy kisgyermek. Nekem az is meg­adatott, hogy a negyediket és a hatodikat itthon hozzam a világra. Nem volt ez szándékos, ha­nem annyira igyekeztek. Nem emlékszem fáj­dalomra. De azt a semmivel sem hasonlítható, pótolható érzést, hogy életet, életeket adtam, el­viszem a sírba is. Először látni őket, hallani a felsíró hangjukat, számolgatni, hogy megvan-e minden ujjacskájuk, s rájönni egészségesek! Ettől nincs felemelőbb a világon! Innentől kezd­ve a nap minden percében mindegyik külön- külön - és együtt is - tud felejthetetlent produ­kálni. Legyen az az első mosoly, szó, a fogak okozta fájdalmas sírás, később egy rajz, egy szakított virág, vagy a hűtőszekrénybe véletlen becsukott kiscica okozta kétségbeesés. Sajátos gazdagság- A mi gazdagságunk igazi, még ha vannak, akik ezt kétségbe is vonják, vagy összesúgnak a sok gyerek láttán. Persze jó lenne nekünk is, ha több pénzünk lenne - sóhajtott az édesanya de ezért dolgozunk. Most szeretnénk szociálpolitikai tá­mogatáshoz jutni, hogy a 75 négyzetméterről na­gyobb helyre költözhessünk. Aztán valahogyan csak összegürcölünk egy használt kis mikrobusz- ra valót is. Talán akad, akinek nincs rá szüksége, s nem adja oly drágán. Mert egyre nagyobbak a gyerekek, s nem tudom őket bepasszírozni az öreg Ladába. Talán megadatik majd, hogy ne le­gyenek kollégisták, ha telik a napi oda-visszafu- rikázgatásokra. De a legfőbb vágyunk, hogy fel­nőttként is egészségesek és kiegyensúlyozottak legyenek. Ennél nagyobb öröm aligha kell egy édesanyának. ■ Pulai Sára Városgazdasági Kft. Az átalakulás újabb állomása Lapunkban igyekszünk rendsze­res tájékoztatást nyújtani a kecs­keméti Városgazdasági Kft. mun­kájáról, aktuális feladatairól. Ezt azért tartjuk szükségesnek, mert a száz százalékban önkormányzati tulajdonú társaság tevékenységi körének gyakorlatilag minden te­rülete közvetlenül érinti a megye- székhely lakosságát, sőt néhány vonatkozásban azokat is, akik csak átmenetileg tartózkodnak, esetleg vendégként érkeznek hoz­zánk. Az ugyanis az itt élő és a lá­togató hangulatát is egyaránt be­folyásolja, hogy milyen Kecskemét utcáinak, tereinek tisztasága, parkjainak, virágos- és zöldfelüle­teinek állapota. Mostanában azon­ban mégsem a cég időszerű fel­adatairól, hanem a város vezetése által elhatározott átalakításáról szólunk többet.- Mi a jelenlegi helyzet ez ügyben? - kérdeztük társaság ügyvezető igazgatójától.- Társaságunk tízéves fennállá­sának egyik jeles napja volt, ami­kor a közgyűlés legutóbbi ülésén a cég szétválásáról határozott - mondta Lassú Tibor. - A döntés értelmében a Városgazdasági Kft. tevékenységéből kikerül a park- fenntartás, a köztisztaság, a teme­tőgazdálkodás, a gyepmesteri fel­adat, valamint a gépészet. Az ezekkel kapcsolatos tennivalókat a jövőben egy új, szintén száz szá­zalékban önkormányzati tulajdonú társaság, a Hírős Gazda Kft. látja majd el. A Városgazdasági Kft.- ben ezt követően csak a hulladék­szállítási feladatokat ellátó munka- vállalók, illetve eszközök marad­nak. Ez azonban csak átmeneti ál­lapot lesz, mert az elképzelések szerint az egyeztető tárgyalásokat követően a VG Kft. beolvad majd a többségi önkormányzati tulajdo­nú Kecskeméti Regionális Hulla­déklerakó Közszolgáltató Kft.-be, melynek kisebbségi tulajdonosa a Saubermacher Kft.- Jelentheti-e ez azt, hogy esetleg többet kell majd fizet­nünk a szemétszállításért?- A hulladékszállítási díj esetle­ges emelése, illetve az emelés mértéke azonban nem függ ösz- sze az átszervezéssel. Kecskemét közgyűlése 2004. májusában egy évre döntött a hulladékszállítási dí­jakról, így ezekről következő ülé­sei valamelyikén ismét határoznia kell a testületnek. Az azonban vár­hatóan már az átszervezésnek lesz köszönhető, hogy a beolva­dás időpontjától kezdődően egy korszerűbb, színvonalasabb gép- járműpark ál! majd rendelkezésre a hulladékszállítási szolgáltatás el­végzéséhez. Ezekkel a moder­nebb gépekkel már elkerülhető lesz például a dinnyeszezonban eddig „megszokott" lécsorgás, és reményeink szerint lehetővé válik majd a szilárd útburkolattal nem rendelkező külterületek bekap­csolása is a hulladékszállítási szol­gáltatásba.- Milyenek a kilátásai a be­jegyzési eljárás előtt, illetve alatt álló Hírős Gazda Kft.- nek?- Ez a társaság - ellentétben a hulladékszállításért felelős cég­gel - számos problémával néz szembe. A legjelentősebb ezek közül a parkfenntartási részleg helyzetének bizonytalansága. Az önkormányzat ugyanis az érvény­ben lévő jogszabályoknak megfe­lelően - a sikertelen első után - másodszor is közbeszerzési pá­lyázatot írt ki a feladat ellátására. Társaságunk a szigorú feltételek miatt egyedül nem tudott pályáz­ni, ezért a Lián Kht.-val közösen, konzorciumban készítettük el, és adtuk be a szükséges dokumen­tációt. A pályázatokat május 2-án bírálják el, az eredményt pedig 4- én teszik majd közzé. A nyertes­sel a kiírás szerint május 12-én köt szerződést az önkormányzat. Bízunk benne, hogy az eljárás eredménnyel zárul, még akkor is, ha nem mi leszünk a nyertesek. Zöldfelületeink állapota ugyanis halaszthatatlan beavatkozásokat kívánna, ezeket - például az ilyenkor már nagyon aktuális fű­nyírást - azonban szerződés, il­letve megrendelés hiányában tár­saságunk jelenleg nem tudja el­végezni. ▲ VÁROSGAZDASÁG! KFT VONALBAN VAGYUNK! • Takács Valentina rovata A végrendeletről, a szerződésmódosításról és egy sokakat érintő hiánycikkről Segíthetünk? E hasábokon olyan kérdésekre igyekszünk válaszolni, amelyek közér­deklődésre tarthatnak számot. Kérdéseiket, észrevételeiket a 06-40/200-379-es kék­számunkon várjuk. E számot bárhonnan hívják, helyi hívásnak számít. Hívjon ben­nünket hétfőtől péntekig, 13-tól 15 óráig! , rmmmm I tfgfflfltf ti Egy olvasónk elmesélte, hogy van a birto­kukban egy végrendelet, amely szerint örö­költek. Az elhunyt saját kezével írta, de ta­núkkal nem íratta alá. Kérdése, hogy ebben a formában is érvényes-e az örökhagyó vég­akarata. Dr. Györkis István ügyvéd elmondta: érvé­nyes; amennyiben a végrendelet az egyéb tartalmi és formai követelményeknek megfe­lel. Ilyenek például: az örökhagyónak végig saját kezűleg kell írnia, és minden oldalt alá­írnia. A végrendelet minden oldalát sorszá­mozni kell. Az okiratból ki kell tűnnie a kel­tezés idejének és helyének. Egy másik olvasónk arról panaszkodott, hogy a közszolgáltatók a pénzt minden to­vábbi nélkül elfogadják bárkitől, amikor fi­zetni kell a számlát. De ha egy szolgáltatást akarnak lemondani, akkor már csak azzal hajlandók szóba állni, akinek a nevén szere­pel a szerződés. Olvasónk férje beteg, a fele­ségtől pedig mindenütt meghatalmazást kér­nek. Kérdése, hogy milyen jogon teszik ezt. A közszolgáltatók jogszerűen járnak el. Ők szerződéses jogviszonyban állnak az ügyfe­lekkel. Egy család esetén ez azt jelenti, hogy a szerződés a szolgáltató és a család valame­lyik tagja között köttetik. Egy számla Belize tése semmilyen formában nem érinti a s/et ződést, de egy szolgáltatás lemondása, vagy megrendelése viszont már szerződésmódosí­tásnak számít. Nyilvánvaló, hogy a szolgálta­tónak a módosításhoz szüksége van a szerző­dő ügyfélre, annak bizonyítható beleegyezé­sére. Az volna a probléma, ha a szerződésmó­dosításokat bárki meg tudná tenni a nevünk­ben, hiszen hatalmas jogi bonyodalom tá­madna. A megha­talmazást ilyen esetben azért ké­rik, mert ez a bizto­sítéka annak, hogy az ügyfél szándéka szerint történik a módosítás. Harmadik olva­sónk egy sokakat érintő problémában szeret­né a nyilvánosság segítségét kérni. Elmond­ta, hogy a régi panellakások ablakaiban van egy gumi csík, úgynevezett vízvető, amelyet kívülről szereltek fel. Az idő vasfoga azon­ban elbánt ezzel az anyaggal, és bizony gyak­ran befolyik az esővíz. Hiába szeretnék ki­cserélni a gumit, mert a boltokban nem tud­nak róla, hiánycikknek számít. Az üzletek­ben is megerősítették, hogy nagyon sokan keresik, de azt sifi tudni, hogy egyáltalán gyártják-e még. Olvasónk most a nyilvánosságban bízik. Hátha akad valaki, aki tudja, hogy hol lehet ilyet vásárolni, esetleg van valamilyen infor­mációja a gyártóról, és ezt jelzi lapunknak. Az sem elképzelhetetlen, hogy rovatunk ha­tására valamelyik cég, vagy kisiparos gyár­tani kezdi ezt a terméket. Nagy szükség vol­na rá, hiszen hosszú idő még, mire az ener­giatakarékos felújítások keretében a régi pa­nelházak ablakait sorra sikerül kicserélni. Kérjük tisztelt olvasóinkat, hogy terjesz­téssel kapcsolatos észrevételeikkel, panasza­ikkal a 06-80/480-756-os zöldszámunkon je­lentkező munkatársunkhoz forduljanak. Ez a szám reggel 8 és 11 között él. FOTÓ: P. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom