Petőfi Népe, 2005. április (60. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-22 / 93. szám

FOTÓ: B. P. L FOTÓ MIKLAYIENÓ 8 RI PORT PETŐFI NÉPE - 2005. ÁPRILIS 22., PÉNTEK Mutassanak egy petróleumlámpás börtönt! tanyavilág Villanyáram nélkül a harmadik évezredben Most vagy soha! Villany kellene a tanyákra az Árbóz- dűlőben Nagykőrösön. Ám ha most sem sikerül ezt el­intézni, később már nem lesz rá szükség, mert végleg megszűnik az élet az Árbóz-dűlőben, s nem lesz, aki felgyújtsa a villanyt. Esetleg az fordulhat még elő, hogy olyanok szorulnak ki a tanyákra, akik nem is igénylik az áramot, mert nem tudják miből kifizetni a számlát. Bálái F. István A villanyt követelők mára szin­te legendássá lett szószólója Oláh Imréné az Árbóz-dűlő ló­ból. Hét éve folytatja harcát ér­demleges eredmény nélkül, most viszont felfigyeltek rá a kormányzati szintre emelt ta­nyaprogram felelősei.- Legalább harminc olyan ta­nya van a környéken, amelyik­nek ismertem a gazdáját, de ma már nem lakik benne senki. Pe­dig, ha megengedjük, hogy a ta­nyák, falvak elpusztuljanak, mindenhova be fog gyűrűzni a halál - mondja a magáét szen­vedélyesen, majd hozzáteszi: A temetkezés már megkezdődött. A tanyák ügyére a politika évtizedek óta nem figyelt úgy oda mint most - szögezték le a Tanyai Tudományos Tanács alakuló ülésén Kecskeméten. Egyrészt azért, mert a Nagykőrös környéki tanyatulajdonosok tüntettek a Parlament előtt a tanyavillamosí­tás érdekében, másrészt azért, mert a készülő Nemzeti Fejleszté­si Terv keretében lehetőség nyílhat a tanyák támogatására uniós forrásokból is. A tanács ülésén elhangzott, hogy Kiss Péter kan­celláriaminiszter, valamint Kolber István, a regionális fejleszté­sért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felkarolta a tanyavillamosítás ügyét és sürgős intézkedéseket indított el. Felcsillant a remény, hátha egyszer a villany is kigyúl az Árbóz-dűlőben.- Kezdem már unni, hogy egyre többen úgy jönnek ki hozzánk a tanyára, mint egy in­dián rezervátumba - panaszol­ja az asszony, aki a korát nem árulja el, de 50 körül lehet. Fér­jével és két lányával lakik a ta­Mit ér a föld áram nélkül?- Az ötvenes években a szüleim padlásáról söprögették le a ter­ményt - folytatja az Árbóz-dűlő történetét Oláhné -, majd a hat­vanas években a szocializmus azt kívánta, hogy föl kell szán­A Németh család apróságai petróleumlámpa fényénél írják a leckét. pótlásra és részarány tulajdo­nok visszaadására gondol, ami­ből nekik hét hektár jutott. Több földet egyelőre nem kíván, tehenekkel foglalkoztak, foglal­koznának, de a korábbi öt he­lyett már csak két jószág kérő­dzik az istállóban.- Villany nélkül ma már lehe­tetlenség tejelő teheneket tarta­ni - panaszkodik. - A nyári me­legben esténként jégtáblákért szaladgálunk, mert nem tu­dunk másképp hűteni, az esti tejet kockázatos dolog reggelig hűtés nélkül tartani, nem is szabad. A tejnek persze ára sincs már, Oláhné nem is gazdasági, hanem emberi jogi szempon­tokkal támasztja alá a villany iránti igényüket.- Mutassanak már egy bör­tönt, ahol petróleumlámpával világítanak! - méltatlankodik szenvedélyesen. - A bűnözők­nek is több joguk van mint ne­künk, ha akarják, konditerem­ben tölthetik az időt. Nekünk bezzeg villanyunk sincs, pedig nem loptunk soha, dolgoztunk egész életünkben. Lemaradnak a gyerekek villanyt, ahol tizennyolc gyerek él. Ők eddig minden tanyavilla­mosításból kimaradtak. Az idő tájt a Petőfi Népe is megírta, hogy a nagykőrösi ön- kormányzat napirendre tűzte az ügyet, s több képviselő is le­szögezte, hogy nem szabad a XXI. századba petróleumlámpá­val átlépni. Az is kiderült, hogy Nagykőrös területén mintegy 300 olyan tanya lehet, amiben még élnek emberek, de villany nincs. Ám a Démász elzárkózott attól, hogy teljes egészében a maga költségén hálózatot épít­sen ki, a város pedig nem talált pénzt a segítségre. Az idő telt, a XXI. század immár öt éve tart, ám villany ma sincs. Az Árbóz- dűlő ügyét felkaroló helyi kép­viselők, Zágráb Nándor és Szécsény Csaba vezetésével megalakult a Tanyavilág Egye­sület, amelynek elnökségében Oláhné is szerepet kapott. Ta­valy ősszel azután a Parlament elé vonultak tüntetni, így for­dult ismét feléjük a figyelem. Ezúttal azonban már kormány­zati szinten. Oláhné a magukén kívül négy tanyát mutatott meg az Árbóz-dűlőben. Bizony, nem az életképesnek tűnő gazdaságok mintapéldái ezek a tanyák, de mitől is lehetnének azok. Kevesen ismerik úgy a nagykőrösi tanyavilágot, mint Oláh Imréné (jobb­ról). Mellette Túrkevi-Nagy Károlyné. nyán, ahol gyerekkora óta él. - Valamikor hatalmas nagy élet volt itt, családokkal, gyerekek­kel. Míg le nem csapolták a kör­nyéket, tavasszal az Árbóz- tóban még csónakáztunk is, este pedig betyárnótákat énekeltek az öregek, m tani a tanya körül a gyöpet. Ez óriási csapás volt, mert nem tudtak hova kimenni a tehenek legelni. Folyt a tagosítás, ment a fojtogatás. Ma viszont azt kér­dezem, hogy miért csinál­ták meg az újabb föld­reformot, ha még mindig lehetnek ta­nyák, ahol nincs vil­lany? Oláhné nyilván a kár­A villany nélküli, Nagykőrös környéki tanyák nyolc évvel ez­előtt kerültek a helyi politika középpontjába, amikor egy pe­dagógus panaszkodott, hogy az innen iskolába járó gyerekek érezhetően lemaradnak a tanu­lásban. Oláhné több egymást követő évben is felkereste a nagykőrösi önkormány­zat közmeghallgatását, s jelezte, hogy az Árbóz- dűlőben tizen­négy olyan ta­nya várja a A Túrkevi-Nagy család gyerekei is szeretnének otthonra számítógépet. Egyelőre csak a máshonnan kidobott klaviatúrákkal tudnak játszani a tanyaudvaron. Lehet-e így gazdálkodni? A Németh család az Árbóz-dűlő 9-ben él, több generáció együtt, fiatalok is kisgyerekekkel. Nem őstanyasiak, nem is igen érte­nek a gazdálkodáshoz, aligha­nem a szegénység hozta őket ki a tanyára, ahol jelenleg villany- számlát sem kell fizetni. Azon­ban szemmel láthatóan jó szán­dékú, többre érdemes család, akik szeretik a gyerekeket, igyekeznek rendet tartani a portán. A férfiak a városban dolgoznak, a fiatalasszonyok a kicsikkel és az idős, beteg déd­nagymamával otthon vannak. A gyerekek Kocsérra járnak is­kolába, s felcsillan a szemük, amikor a fényképezőgép előtt a füzetbe rajzolhatnak a petróle­umlámpa mellett. Oláhék közvetlen szomszédja egy olyan tanya, aminek a tulaj­donosa már városi ember, aki ritkán van kint, de szeretne la­kót a házba, hogy az ne pusztul­jon. Nem jelentkezik azonban senki, aki a villany nélküli ta­nyába költözne. A harmadik ta­nya az Árbóz-dűlőben, amit A politika és a tudomány az utolsó órában van. Mert bár leszö­gezhető, hogy ebben a sajátosan városiasodó világban is lehet a tanyának jövője, nyilvánvalóak a fizikai és társadalmi leépülés jelei. S ha nem sikerül megfogalmazni a tanyavilág jövőképét, egy évtized múlva már legfeljebb csak itt-ott megtalálható far­mokról, lakott szórványokról, esetleg üdülőházakról beszélhe­tünk majd, de tanyákról semmiképpen. Tanyai kaleidoszkóp; Az Alßldi Tudományos Intézet kiadványa Oláhné mutat, igazi farmgazda­ság központja lehetne. Leg­alábbis a tulajdonos ilyen ambí­cióit jelzi, hogy tizennyolc te­hén él az istállóban, akikre azonban este már csak a ku­tyák vigyáznak, a gazda bent lakik Nagykőrösön. Nem költö­zik ki, amíg nincs villany. A ta­nya állapotán persze erősen lát­szik a tőkehiány, meg az is, hogy egy ekkora gazdaságot J nemigen lehet messziről irányí- £ tani. ben hozhatna már rövidtávon is alapvető gazdasági válto­zást. Ők régi tanyasiak, a férj egy közeli sertéstelepen dol­gozik főállásban, az asszony otthon van. Földjük ugyan nincs több öt hektárnál, de négy tejelő tehenet tartanak, amelyik közül az egyik éppen egy kis bikaborjút hozott vi­lágra az éjszaka. A tanya kicsi a családnak, bővíteni kellene.- Ha nincs villany, nem jön ki a kőműves, mert még egy A Túrkevi-Nagy család: Az édesanya mellett három gyerek, s a tanyán elmaradhatatlan kutyus és cica. Az épületre ráférne a felújítás, de ha nincs villany, a kőműves Is kerüli a házat. betonkeverőt sem lehet be­indítani - panaszkodik a fiatalasszony, aki nagyon szeretne vezetékes ára mot.- Nem a kínai nagy falat kérjük, csak áramot a ta­nyákra! - teszi hozzá Oláh lm rene. Négy tejelő tehén A villany a három gyermekes, de még fiatal Túr­kevi-Nagy Károlyné családjá­nak életé­Viharlámpával az istállóban. így vagy úgy, a legszükségesebb eszközöket helyi áramfejleszt& vei, aggregátorral vagy akkumulátorral működtetik ugyan az Árbóz-dűlőben, de egyik sem ér föl a vezetékes villanyáram ké­nyelmével és olcsóságával. Az áramfejlesztő ugyanis - amellett, hogy hangos - közlekedési üzemanyaggal működik, s a benzint terhelő adók sokkal drágábbá teszik így az energiát, mint ha a szolgáltatótól kapnák. Forrt: B. F. F FOTÓ: B. F. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom