Petőfi Népe, 2005. április (60. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-22 / 93. szám
FOTÓ: B. P. L FOTÓ MIKLAYIENÓ 8 RI PORT PETŐFI NÉPE - 2005. ÁPRILIS 22., PÉNTEK Mutassanak egy petróleumlámpás börtönt! tanyavilág Villanyáram nélkül a harmadik évezredben Most vagy soha! Villany kellene a tanyákra az Árbóz- dűlőben Nagykőrösön. Ám ha most sem sikerül ezt elintézni, később már nem lesz rá szükség, mert végleg megszűnik az élet az Árbóz-dűlőben, s nem lesz, aki felgyújtsa a villanyt. Esetleg az fordulhat még elő, hogy olyanok szorulnak ki a tanyákra, akik nem is igénylik az áramot, mert nem tudják miből kifizetni a számlát. Bálái F. István A villanyt követelők mára szinte legendássá lett szószólója Oláh Imréné az Árbóz-dűlő lóból. Hét éve folytatja harcát érdemleges eredmény nélkül, most viszont felfigyeltek rá a kormányzati szintre emelt tanyaprogram felelősei.- Legalább harminc olyan tanya van a környéken, amelyiknek ismertem a gazdáját, de ma már nem lakik benne senki. Pedig, ha megengedjük, hogy a tanyák, falvak elpusztuljanak, mindenhova be fog gyűrűzni a halál - mondja a magáét szenvedélyesen, majd hozzáteszi: A temetkezés már megkezdődött. A tanyák ügyére a politika évtizedek óta nem figyelt úgy oda mint most - szögezték le a Tanyai Tudományos Tanács alakuló ülésén Kecskeméten. Egyrészt azért, mert a Nagykőrös környéki tanyatulajdonosok tüntettek a Parlament előtt a tanyavillamosítás érdekében, másrészt azért, mert a készülő Nemzeti Fejlesztési Terv keretében lehetőség nyílhat a tanyák támogatására uniós forrásokból is. A tanács ülésén elhangzott, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszter, valamint Kolber István, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felkarolta a tanyavillamosítás ügyét és sürgős intézkedéseket indított el. Felcsillant a remény, hátha egyszer a villany is kigyúl az Árbóz-dűlőben.- Kezdem már unni, hogy egyre többen úgy jönnek ki hozzánk a tanyára, mint egy indián rezervátumba - panaszolja az asszony, aki a korát nem árulja el, de 50 körül lehet. Férjével és két lányával lakik a taMit ér a föld áram nélkül?- Az ötvenes években a szüleim padlásáról söprögették le a terményt - folytatja az Árbóz-dűlő történetét Oláhné -, majd a hatvanas években a szocializmus azt kívánta, hogy föl kell szánA Németh család apróságai petróleumlámpa fényénél írják a leckét. pótlásra és részarány tulajdonok visszaadására gondol, amiből nekik hét hektár jutott. Több földet egyelőre nem kíván, tehenekkel foglalkoztak, foglalkoznának, de a korábbi öt helyett már csak két jószág kérődzik az istállóban.- Villany nélkül ma már lehetetlenség tejelő teheneket tartani - panaszkodik. - A nyári melegben esténként jégtáblákért szaladgálunk, mert nem tudunk másképp hűteni, az esti tejet kockázatos dolog reggelig hűtés nélkül tartani, nem is szabad. A tejnek persze ára sincs már, Oláhné nem is gazdasági, hanem emberi jogi szempontokkal támasztja alá a villany iránti igényüket.- Mutassanak már egy börtönt, ahol petróleumlámpával világítanak! - méltatlankodik szenvedélyesen. - A bűnözőknek is több joguk van mint nekünk, ha akarják, konditeremben tölthetik az időt. Nekünk bezzeg villanyunk sincs, pedig nem loptunk soha, dolgoztunk egész életünkben. Lemaradnak a gyerekek villanyt, ahol tizennyolc gyerek él. Ők eddig minden tanyavillamosításból kimaradtak. Az idő tájt a Petőfi Népe is megírta, hogy a nagykőrösi ön- kormányzat napirendre tűzte az ügyet, s több képviselő is leszögezte, hogy nem szabad a XXI. századba petróleumlámpával átlépni. Az is kiderült, hogy Nagykőrös területén mintegy 300 olyan tanya lehet, amiben még élnek emberek, de villany nincs. Ám a Démász elzárkózott attól, hogy teljes egészében a maga költségén hálózatot építsen ki, a város pedig nem talált pénzt a segítségre. Az idő telt, a XXI. század immár öt éve tart, ám villany ma sincs. Az Árbóz- dűlő ügyét felkaroló helyi képviselők, Zágráb Nándor és Szécsény Csaba vezetésével megalakult a Tanyavilág Egyesület, amelynek elnökségében Oláhné is szerepet kapott. Tavaly ősszel azután a Parlament elé vonultak tüntetni, így fordult ismét feléjük a figyelem. Ezúttal azonban már kormányzati szinten. Oláhné a magukén kívül négy tanyát mutatott meg az Árbóz-dűlőben. Bizony, nem az életképesnek tűnő gazdaságok mintapéldái ezek a tanyák, de mitől is lehetnének azok. Kevesen ismerik úgy a nagykőrösi tanyavilágot, mint Oláh Imréné (jobbról). Mellette Túrkevi-Nagy Károlyné. nyán, ahol gyerekkora óta él. - Valamikor hatalmas nagy élet volt itt, családokkal, gyerekekkel. Míg le nem csapolták a környéket, tavasszal az Árbóz- tóban még csónakáztunk is, este pedig betyárnótákat énekeltek az öregek, m tani a tanya körül a gyöpet. Ez óriási csapás volt, mert nem tudtak hova kimenni a tehenek legelni. Folyt a tagosítás, ment a fojtogatás. Ma viszont azt kérdezem, hogy miért csinálták meg az újabb földreformot, ha még mindig lehetnek tanyák, ahol nincs villany? Oláhné nyilván a kárA villany nélküli, Nagykőrös környéki tanyák nyolc évvel ezelőtt kerültek a helyi politika középpontjába, amikor egy pedagógus panaszkodott, hogy az innen iskolába járó gyerekek érezhetően lemaradnak a tanulásban. Oláhné több egymást követő évben is felkereste a nagykőrösi önkormányzat közmeghallgatását, s jelezte, hogy az Árbóz- dűlőben tizennégy olyan tanya várja a A Túrkevi-Nagy család gyerekei is szeretnének otthonra számítógépet. Egyelőre csak a máshonnan kidobott klaviatúrákkal tudnak játszani a tanyaudvaron. Lehet-e így gazdálkodni? A Németh család az Árbóz-dűlő 9-ben él, több generáció együtt, fiatalok is kisgyerekekkel. Nem őstanyasiak, nem is igen értenek a gazdálkodáshoz, alighanem a szegénység hozta őket ki a tanyára, ahol jelenleg villany- számlát sem kell fizetni. Azonban szemmel láthatóan jó szándékú, többre érdemes család, akik szeretik a gyerekeket, igyekeznek rendet tartani a portán. A férfiak a városban dolgoznak, a fiatalasszonyok a kicsikkel és az idős, beteg dédnagymamával otthon vannak. A gyerekek Kocsérra járnak iskolába, s felcsillan a szemük, amikor a fényképezőgép előtt a füzetbe rajzolhatnak a petróleumlámpa mellett. Oláhék közvetlen szomszédja egy olyan tanya, aminek a tulajdonosa már városi ember, aki ritkán van kint, de szeretne lakót a házba, hogy az ne pusztuljon. Nem jelentkezik azonban senki, aki a villany nélküli tanyába költözne. A harmadik tanya az Árbóz-dűlőben, amit A politika és a tudomány az utolsó órában van. Mert bár leszögezhető, hogy ebben a sajátosan városiasodó világban is lehet a tanyának jövője, nyilvánvalóak a fizikai és társadalmi leépülés jelei. S ha nem sikerül megfogalmazni a tanyavilág jövőképét, egy évtized múlva már legfeljebb csak itt-ott megtalálható farmokról, lakott szórványokról, esetleg üdülőházakról beszélhetünk majd, de tanyákról semmiképpen. Tanyai kaleidoszkóp; Az Alßldi Tudományos Intézet kiadványa Oláhné mutat, igazi farmgazdaság központja lehetne. Legalábbis a tulajdonos ilyen ambícióit jelzi, hogy tizennyolc tehén él az istállóban, akikre azonban este már csak a kutyák vigyáznak, a gazda bent lakik Nagykőrösön. Nem költözik ki, amíg nincs villany. A tanya állapotán persze erősen látszik a tőkehiány, meg az is, hogy egy ekkora gazdaságot J nemigen lehet messziről irányí- £ tani. ben hozhatna már rövidtávon is alapvető gazdasági változást. Ők régi tanyasiak, a férj egy közeli sertéstelepen dolgozik főállásban, az asszony otthon van. Földjük ugyan nincs több öt hektárnál, de négy tejelő tehenet tartanak, amelyik közül az egyik éppen egy kis bikaborjút hozott világra az éjszaka. A tanya kicsi a családnak, bővíteni kellene.- Ha nincs villany, nem jön ki a kőműves, mert még egy A Túrkevi-Nagy család: Az édesanya mellett három gyerek, s a tanyán elmaradhatatlan kutyus és cica. Az épületre ráférne a felújítás, de ha nincs villany, a kőműves Is kerüli a házat. betonkeverőt sem lehet beindítani - panaszkodik a fiatalasszony, aki nagyon szeretne vezetékes ára mot.- Nem a kínai nagy falat kérjük, csak áramot a tanyákra! - teszi hozzá Oláh lm rene. Négy tejelő tehén A villany a három gyermekes, de még fiatal Túrkevi-Nagy Károlyné családjának életéViharlámpával az istállóban. így vagy úgy, a legszükségesebb eszközöket helyi áramfejleszt& vei, aggregátorral vagy akkumulátorral működtetik ugyan az Árbóz-dűlőben, de egyik sem ér föl a vezetékes villanyáram kényelmével és olcsóságával. Az áramfejlesztő ugyanis - amellett, hogy hangos - közlekedési üzemanyaggal működik, s a benzint terhelő adók sokkal drágábbá teszik így az energiát, mint ha a szolgáltatótól kapnák. Forrt: B. F. F FOTÓ: B. F. L
