Petőfi Népe, 2005. április (60. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-09 / 82. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2005. ÁPRILIS 9., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP - VÉLEMÉNYEK Komolytalan jogállam BAU! f, istván Számos olyan jogszabá­lyunk van, amelyekről mindenki tudja, hogy senki sem tartja be őket. Egy szocialista országgyűlési képviselő azt mondja, hogy ne ellenőrizzék a hatóságok az idénymunkásokat a szőlőkben. A miniszterel­nöknek is írt levelet az ügyben. Szinte hozzátette, hogy mert azok bizony feketemunkások, de a gazdák ellehetetlenülését okozná, ha a törvény szigorával lépnének fel velük és szőlő­munkásaikkal szemben. Én nem akarom azt mondani, hogy ez ne így legyen, vagyis a hatóságok ne hunyjanak szemet semmilyen törvénysértés fe­lett. Mert arra akarom kérni az országgyűlési képviselőmet, hogy ugyan írjon már egy levelet aminiszterelnöknek az érde­kemben. Engem ne ellenőrizen az APEH, mert gazdaságilag el­lehetetlenülök. Abszurd, ugye? Ilyen abszurditásokkal vannak tele a mindennapjaink. Ugyanis számos olyan törvényünk és jogszabályunk van, amiről min­denki tudja, hogy senki sem tartja be őket. Ha viszont legalizál­nánk a törvénysértést (ez is abszurd), azt mondanánk ki nyíl­tan, hogy a szabályok nem egyaránt vonatkoznak mindenkire. Valamit mégis tenni kéne, mert az ilyen politikusi megnyilat­kozások azt tükrözik, hogy komolytalan dolog jogállamról be­szélni. Ha valóban indokolt és az igazságos közteherviseléssel is összeegyeztethető a külföldi szőlőmunkások jelenlegi fekete foglalkoztatása, akkor tessék olyan jogszabályokat alkotni, hogy ez mielőbb törvényesen és gyors ügyintézéssel megold­ható legyen! Ha nem, akkor igenis tessék érvényt szerezni a hatályos törvényeknek! Mert az elfogadhatatlan, hogy a politikusok minden tavasszal úgy próbálják a népszerűségüket növelni, hogy a jogszabályok félretolására szólítják fel a hatóságokat. A leendő vincellérek sikeresen szerepeltek gondűző borlovagrend Cabernet lett Kiskőrös idei bora in vino veritas A hagyomá­nyos városi borversenyen szakemberek választották ki a város legjobb vörös­borát. várakozásokkal el­lentétben nem kadarka nyert, hanem az István Borház cabernet sauvi- gnonja. A Hotel Vinum-ban megtartott városi borversenyre 124 min­tát neveztek a termelők és bo­rászati vállalkozások. A szak­emberekből álló bírálóbizottsá­gok nagy meglepetésére a ter­melői borok összességükben jobbnak bizonyultak, mint a korszerű technológiával ren­delkező borászati vállalkozá­sok borai. Béleczki Mihály, a Gondűző Borlovagrend nagy­mestere értékelésében kihang­Barkóczi Ferenc polgármester gratulált Csengődi Istvánnak, az István Borház ügyvezetőjének a megtisztelő címhez. súlyozta, hogy a tavalyi évjárat nem igazán kedvezett a vörös fajtáknak. Ugyanakkor az ezerjó és a fehér, illatos fajták a vártnál jobbak voltak. A verse­nyen kitűnően szerepeltek a Petőfi Sándor Gimnázium, Szakközépiskola vincellér ta­gozatos tanulói, akik mind a 14 benevezett borukkal díjat nyertek. Az egyetlen nagyara­nyat is fehérbor nyerte, a Boránál Kft. 2004-es évjáratú olaszrizlingje. Miután a hagyo­mányok szerint a vörösborok­ból választják ki a város borát, ezért hosszas mérlegelés után az István Borház 2003-as évjá­ratú cabernet sauvignon bora nyerte el a megtisztelő címet. A versenyen egyébként 2ó arany-, 31 ezüst- és 41 bronzér­met osztott ki a zsűri. ■ S. L. Kompmenetrend Megváltozott a Paks és Géderlak közötti járó komp menetrendje. A hajó 7.00 és 12.00, illetve 14.00 és 18.00 óra között szállítja az átkelőket. Szemet hunyna a feketemunka fölött agrárium Termelési katasztró­fa fenyeget a gazdákkal és a külföldi, alkalmi munkaválla­lókkal szembeni hatósági razzi­ák miatt a Duna-Tisza közén Géczi József Alajos szociálisa parlamenti képviselő szerint. A hatóságoknak a valódi bű­nözésre kellene koncentrálni­uk, arra, hogy minél több hami­sított bort derítsenek föl, ciga­rettacsempészeket fogjanak el, és megfékezzék az illegális be­vándorlást - mondta sajtótájé­koztatóján Géczi honatya Sze­geden. A feketemunkások el­lenőrzésén felháborodott hon­atya állítólag a miniszterelnö­köt is kérte, hogy a mezőgazda- sági területeken függesszék föl az ellenőrzéseket. Városgazdasági Kft. Évértékelő munkaértekezlet a városházán A városháza dísztermé­ben tartották meg a na­pokban a kecskeméti Városgazdasági Kft. szo­kásos évi munkaérte­kezletét. A társaság szervezeti és mű­ködési szabályzata értelmé­ben ezt az összejövetelt min­den esztendőben megtartják, az idei azonban mégis rendkí­vüli volt. Az értekezlet fő témá­ja ugyan ezúttal is a cég el­múlt évi munkájának értékelé­se, illetve az idei feladatok számbavétele volt, azonban - mint az a helyszínen is elhang­zott - minden valószínűség szerint ebben a körben, eb­ben a szervezeti formában most találkoztak utoljára a Vá­rosgazdasági Kft. munkatár­sai. Köztudott ugyanis, hogy Kecskemét közgyűlése a kö­zelmúltban a társaság átalakí­tásáról döntött. Ennek megfe­lelően, a cég kettéválik. A hul­ladékgazdálkodási részleg összeolvad a többségi önkor­mányzati tulajdonban lévő Kecskeméti Hulladéklerakó Kft.-vei. A többi részleg to­vábbra is százszázalékban ön- kormányzati tulajdonban ma­rad, és egységes irányítás mellett látja el tevékenységét. Gond jelenleg csak a park- fenntartás esetében van, amely közbeszerzési eljárás alatt áll. Amennyiben a pályá­zatot nem a Városgazdasági Kft., illetve a társaság egy má­sik céggel létrehozott konzor­ciuma nyeri, akkor a zöldfelü­let gazdálkodási részleg dol­gozóinak állása kerülhet ve­szélybe. Lassú Tibor- A Városgazdasági Kft. szinte napra pontosan tizen­két évvel ezelőtt alakult meg - mondta köszöntőjében Lassú Tibor, a társaság ügyveze­tő igazgatója. - Az azóta el­telt idő alatt sok változás tör­tént a cégnél. Ami viszont min­den nehézség ellenére válto­zatlan maradt, az az itt dolgo­zók folyamatosan megfelelő minőségű, lelkiismeretes munkavégzése. A 2004-es év egyik jelentős eseménye volt társaságunk életében az ISO: 14001 környzetirányítási rendszer bevezetése. Kevés­bé örömteli, hogy a cég előze­tes mérlege szerint a tavalyi évet valamivel több mint tízmil­lió forintos veszteséggel zár­tuk. Erre természetesen nem lehetünk büszkék, mégis úgy érzem, hogy nincs miért szé­gyenkeznünk. Társaságunk ugyanis több olyan feladatot is elvégzett, amely alapvetően önkormányzati finanszírozást igényelt volna, de különböző okokból erre nem került sor. Ezek közül a legjelentősebb a szelektív hulladékgyűjtés be­vezetése volt, ami önmagában mintegy tízmilliós költséggel járt a cég számára. Ez azt je­lenti, hogy ha ezt nem vállaltuk volna fel, már akkor is nullszal­dós, vagy minimálisan nyere­séges lehetett volna gazdálko­dásunk. Nagy hatással voltak elmúlt évi tevékenységünkre a 2004. május 1-én életbe lé­pett közbeszerzési törvény ránk vonatkozó rendelkezései is. Ezzel társaságunk végképp elvesztette versenyképessé­gét a piacon, mivel az önkor­mányzatnak a törvény értelmé­ben majdnem minden olyan feladatra közbeszerzési pályá­zatot kell kiírnia, amelyet a Vá­rosgazdasági Kft. végez, illet­ve végzett az elmúlt eszten­dőkben. Elég, ha csak a hó- és síkosságmentesítést, vagy a jelenleg is közbeszerzés alatt álló parkfenntartási fel­adatokat említem. Bízom ben­ne, hogy sikerül majd ebben a munkában rész vennünk, és nem kell megszüntetnünk egy teljes részlegünket. A továbbiakban a társaság felügyelő bizottságának elnö­ke, és egyik tagja, Leviczky Ci­rill, valamint Brúszel László szólt a jelenlevőkhöz, elsősor­ban a cég átalakítására vonat­kozó döntésről, illetve annak előzményeiről. A munkaérte­kezletet a társaság részlegve­zetőinek beszámolói zárták. A VÁROSCAZDASAOt KFT Lángoló kerámia a belvárosban kecskémét Három méter ma­gas kerámia plasztikát égetett ki Kecskeméten, a művelődési központ előtti területen Nina Hole dán keramikusművész csütörtökön este. A látványos­ság elkészültének utolsó fázisát mintegy ezer ember tekintette meg, köztük Hans Michael Kofoed-Hansen, Dánia budapes­ti nagykövete. A téglaalapzatra épült alkotás az égető kemence alapjául is szolgált. Az égetést szerdán kezdték meg és csütör­tökön bontották le a szoborról a kemence külsejét, a tűzálló az­besztet. A burkolat eltávolítása után vált láthatóvá az izzó szo­bor. Pmbstner János, a Nemzetkö­zi Kerámia Stúdió vezetője az MTI-nek elmondta, hogy Nina Hole, segítőtársával Ann- Charlotte Ohlsson keramikus- művésszel az intézmény felké­résére készítette el a három mé­ter magas plasztikát. A kerá­miaszobrot háromnapos „ideig­lenes köztéri” tartózkodása után szétszedik. A kerámiaszobor önmagában Is látványosság, de elkészítésének körülményei teszik még érdekesebbé. A szakképzés nem pusztán anyagi kérdés Magyarország A szakmunkás- képzés lényege a megfelelő el­méleti ismeretekkel és szakmai gyakorlattal rendelkező, a gaz­daság igényeit számban és kép­zettségben figyelembe vevő munkaerő-utánpótlás képzése. A szükséges szakmai felké­szültség csak hosszabb-rövi- debb valós, termelő munkakör­nyezetben szerezhető meg. Ar­ra kérdésre, hogy milyen szab munkásból mennyire van szük­ség, a legilletékesebb válasz­adók azok a gazdálkodó szerve zetek és egyéni vállalko/ók, akik részt vesznek az iskolában tanult elméleti és gyakorlati alapismeretek tökéletesítésé­ben, azaz röviden a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzésben, szakmaszeretet, el­hivatottság és a vállalkozás, il­letve a szakma jövőjében való hit motiválja őket. A szakmunkásképzés legke­vésbé sem pusztán anyagi gaz­dasági kérdés. A jelenlegi szakképzési tör­vény folyamatos módosítások­kal 1993 óta érvényes. A 90-es évek elején a gazdaság akkori helyzete nem .tette lehetővé a szakképzés rendszerváltás előt­ti formájának és juttatásainak fenntartását. A tanulószorződéses képzés ezt a problémát szeretne felol­dani. A tanulók az alapismere­tek elsajátítása után a vállalko zás számára hasznos, értékte­remtő munkát végeznek (sok- sok vállalkozónak ez a vélemé­nye), amiért nem „nagy ár” az a néhány ezer forintos (egyéb­ként a szakképzési hozzájáru­lásról szóló törvényben leírtak alapján elszámolható, illetve visszaigényelhető) juttatás. Vi­szont nagy adomány, hogy a szakmunkástanulók rendsze­res jövedelemhez és a nyugdíj­ba később beszámítható mun­kaidőhöz jutnak. A tanulókép­zésben részt vevő vállalkozások megfelelő feltételek teljesítése mellett jogosultak állami támo­gatások igénybevételére, pályá­zatokon való részvételre, gya­korlati képzési költségeik elszá­molására, adóalap csökkentő kedvezmények igénybevételére. A Bács-Kiskun Megyei Kereske­delmi és Iparkamara szakkép­zési irodája szívesen segít az el­igazodásban. Április 12-én 9 órakor a decentralizált szak­képzési pályázatról, április 26- án 10 órakor a szakképzési hoz­zájárulás elszámolásához szük­séges tanúsítvány megszerzé­sének módjáról tartanak elő­adást. Érdeklődni a 76/501-530 és a 76/501-531 telefonszámon lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom