Petőfi Népe, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-14 / 61. szám

FOTÓ: SINKOVICZ LÁSZLÓ 4 PE TŐFI NÉPE - 2005. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ NEMZETI ÜNNEPÜNK Március 15. üzenete A mai kiskőrösi fiatalok értékítéletében a 48-as forradalom és szabad­ságharc eszmeisége Petőfi szerepével azonosul. Kiskőrös Petőfi Sándor szülővárosában sok intézmény viseli a költő nevét. A településen az 1848-as forrada­lom és szabadságharcra való emlékezés számított a legnagyobb ünnepnek. A Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium három tanu­lójától azt kérdeztük hogyan élik meg ők, az ünnepet. Ambrus András: - Mint magyar embert és kiskőrösit, büszke­séggel tölt el az a tény, hogy vá­rosunk szülötte volt annak ide­jén a márciusi ifjak példaképe volt. Elgondolkodtató, hogy 1848-ban a szabadság és füg­getlenség eszméje egy táborba tömörítette a különböző né­zetű, és különféle társa dalmi helyzetű embere­ket. Szerintem most is hasonló összefogásra lenne szükség. Kottlárik Bettina: - Úgy érzem, hogy so­kak számára csak olyan piros betűs ünnep március 15-e, amikor nem kell dolgozni. Ez elszomorít, mert ennél jóval magasabb rendű gondolatokat tartalmaz a 48-as forradalom és szabadságharc évfordulójára való emlékezés. Nekünk, fiataloknak bátorítást ad arra, hogy nagy tetteket vi­gyünk végbe, amelyekhez a márciusi ifjak helytállásának példája nyújthat erőt. Rákóczi Gyula: - Március 15- e számomra a hazaszeretet és a szabadság jelképe. Örülnék annak, ha az ün­nepi megemlékezések minden magyar ember számára ugyanezt jelen­tenék. Kiskőrösiként úgy érzem, hogy Petőfi­nek, a 48-as események­ben játszott szerepe a megha­tározó érzelmi motiváció az ünnepen. «Sinkovicz László Császárhű tisztből forradalmár tábornok Részlet a szolnoki csatáról -1849. III. 5. - szóló hadijelentésből, melyet Vécsey Károly küldött az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz. Damjanich tábornok úr hadteste, mely Cibakházánál még teg­nap átkelt a Tiszán, egy tőlem nekie adott dandár segélyével ma reggeli 9 órakor Szolnokot a Tisza jobb partján negrohanta, és ostrommal bevette. Ez alkalommal én a híd felé rendeztem támadást, s félórái kölcsönös ágyútüzelés után - mely alatt Damjanich serege az osztrák hadakat Szolnokból kiverte - had­testem nálam maradt részeivel az ellenség által még sértetlenül hagyott hídon át Szolnokba nyomulók..... Jelenleg olyan hely­zetben vagyunk, hogy minden ellenséges megtámadásnak sike­resen ellenállhatunk.... Ha nincs a forradalom és a szabadságharc, akkor Vécsey Károly gróf kato­nai pályája minden bi­zonnyal úgy alakul, ahogy azt édesapja elter­vezte. Vécsey Károly tábornok Vécsey Ágoston lovassági tábor­nok, ugyanis azt szerette volna, ha a családi hagyományokat a fia viszi tovább. A bécsi magyar nemesi testőrség kapitánya, ka­marás, titkos tanácsos udvarhű konzervatív szellemben nevel­tette Károly fiát. A császárság legrangosabb nevelőintézeté­ben taníttatta - a Theresianum- ban -, hogy azután tisztként szolgálja a birodalmat. 1848-ig minden rendben is volt. A forradalom kitörése után azonban a 41 éves őrnagy feles­küdött az áprilisi alkotmány vé­delmére, s esküjéhez kivégzé­séig - 1849. október 6. - kitar­tott a nemes ügy mellett. Történészek úgy vélik, hogy az Aradon legutoljára kivégzett tiszt értékrendjének változásá­ra a solti családi birtokon, és nagy­bátyja feledi kas­télyában (egykori Gömör vármegye) eltöltött nyarak gyakoroltak ha­tást. Rokonánál ol­vasta Kossuth La­jos Országgyűlési Tudósításait, a magyar ellenzéki- es környezetben 1849. III. 5-én Damjanich János és Vécsey Károly vezetésével a magyar csapatok győzelmet arattak. sajátította el anyanyelvét, csak­nem felnőtt korában. Magyar­nak érezvén magát a dragonyos ezredéből a huszárokhoz he­lyeztette át magát. 1848 májusától Vécsey őr­nagy részt vesz a szerbek elleni délvidéki harcokban, majd ok­tóberben ezredesként a 2. hu­szárezredet vezeti. December­ben hadosztályparancsnok a bácskai hadtest­ben, ahol eltávo­líttatja azokat császárhű tiszte­ket, akik nem vol­tak hajlandók az osztrák csapatok ellen harcolni. A hadtesttel elindul a Bácskából Szol­nok irányába. A Tisza-parti várost Damjanich János tábornok csapa­taival együtt március 5-én el­foglalta. Közben összeveszett a heves természetű szerb szár­mazású főtiszttel. Mivel egymást nem viselte el a két katona, ezért a főhadszín­térről Vécseyt Arad alá helyez­ték át, ahol az V. hadtest pa­rancsnokaként a vár ostromát irányította 1849. április 7-től. Az erődöt június 27-én foglalták el. Később Temesvár alá vonul katonáival, de a várat nem tud­ta elfoglalni. A Világosi fegyver letétel után egy héttel augusz­tus 20-án Borosjenőnél leteszi csapataival a fegyvert az oro­szok előtt. Október 6-án végez­ték ki 12 tábornokkal... együtt. ■Barta Zsolt Gyorsan hozta a hírt a Duna A forradalom dicső napjaira emlékezve, mi, bajaiak büszkék lehetünk elődeinkre. Akik a forradalom, majd a szabadságharc első hívó szavára a magyar sza­badság ügye mellé álltak. Nézzük, mi is történt Baján 1848-49 sorsfordító napjaiban! A rendszeres hajóközlekedés­nek köszönhetően már egy nap­pal a pesti események után, március 16-án értesültek a baja­iak a forradalom kitöréséről. Alig telt el további két nap, ami­kor a város üdvözölte a kineve­zendő magyar kormányt, „amelynek törekvéseit támogat­ni szent kötelességének tartá”. Március 27-én ünnepi tanács­ülést tartottak, melyen hitet tet­tek a 12 pont, a „Mit kíván a ma­gyar nemzet?” elfogadása mel­lett Ekkor a pesti események tiszteletére az egész várost kivi­lágították. Nevezetes nap volt, amikor június 23-án Mészáros Lázárt, a város szülöttjét a baja­iak országgyűlési követükké választották. Június 14-én meg­választották a felállítandó nem­zetőrség tisztikarát. A nemzet­őrség felszerelése komoly anya­gi gondot jelentett. Erre a célra a tanács a tehetős polgároktól 6 ezer pengő kölcsönt vett fel. Mészáros Lázár hadügyminisz­ter 400 darab gyutacsos puskát utalt ki a bajai nemzetőrök szá­mára, miután értesült róla, hogy az itteniek tudják ezt a fegyvert kezelni. A 40 ezer főre tervezett nemzeti őrseregbe Ba­ján és környékén már szeptem­ber második felében megkezdő­dött a toborzás. Az 1848. december 31-i köz­gyűlés határozatot hozott, mely szerint a város „e vészteljes időkben ... hazafiúi buzgalmá­nál fogva... a haza védelmére 9 harangját - amelyeknek összsú­lya 1892 font volt, azaz 1059,5 kilogramm - átadja”. Erről érte­sítették Kossuth Lajost, mint a Honvédelmi Bizottmány elnö­két, aki saját kezűleg írott levél­ben köszönte meg a bajaiak ál­dozatkészségét. «Gál Zoltán A forradalom eseményei röviden A magyar forradalom vér nélkül győzött március 15-én. Az ország vezetői a polgári át­alakulást a Habsburg Biroda­lom keretein belül képzelték el. Ez a hűség akkor ■ változott meg, I amikor I. Ferenc I József császár I 1849-ben eltörli a I forradalom vívmá- I _____ ny ait. A magyarok tiltakozásul megfosztják a császári dinaszti­át a tróntól. A honvéd csapatok a végsőkig harcoltak, de az orosz és az osztrák hadseregek túlerejével szemben nem volt esélye elődeinknek. A közel másfélévnyi eseménysorozat fontos eseményeit alábbi cik­künkben foglaltuk össze. 1848-as év Hl. 15. Pesten 20 ezer ember gyűlt össze. A tizenkét pont ki­hirdetése után Petőfi Sándor Nemzeti dalának elszavalásá- val tüntetés kezdődött. Elfoglal­ták Länderer és Heckenast bel­városi nyomdáját. Kinyomtat­ták a forradalom dokumentu­mait. A tömeg a pesti városhá­za elé vonult, s az elöljáróság­gal elfogadtatta a 12 pontot. Létrehozták a Közbátorsági Bi­zottmányt, s a testület felszólí­totta a Budán székelő, az orszá­got irányító Helytartótanácsot a nemzetőrség szervezésének az engedélyezésére, a politikai foglyok szabadon bocsátására. A tömeg a hajóhí­don át a Budai Várba vonult, ahol kiszabadították a politikai fogoly Táncsics Mihályt a börtönéből. Pesten vér nélkül győzött a forradalom. IV. u. A király Pozsonyban szentesíti az új törvényalko­tást. Az áprilisi törvények kö­vetkeztében polgári alkotmá­nyos királyság alapjait teszik le a jogalkotók. v. 29. A kolozsvári ország- gyűlés kimondja Erdély Unió­ját Magyarországgal. Vll. 11. Az Or­szággyűlésen Kossuth Lajos miniszter beszé­dében a haza vé­delmére 200 ezer újonc meg­ajánlását kéri a népképvise­leti országgyűléstől. ix. 29. Pákozdnál Móga Já­nos magyar altábornagy sere­gei megfutamítják a Jellasics horvát bán csapatait csapato­kat. XII. 2. Lemond a trónról V. Ferdinánd király, de a ma­gyar országgyűlés nem isme­ri el I. Ferenc Jó­zsef királyságát. xii. 25. Bem Jó­zsef lengyel tá­bornok, az erdé­lyi magyar ha­dak főparancsnoka karácsony napján elfoglalja az ellen­ségtől Kolozsvárt. Xll. 31. Az osztrák csapatok elől az országgyűlés és a kor­mány Debrecenbe költözik. 1849-es év 1. Az Országos Honvédelmi Bizottmány látva a katonai helyzet romlá­sát, elhatároz­za a honvéd seregtestek koncentrálá­sát. Új ezrede- ket, zászlóalja­kat szervez­nek. A főparancsnok Dem- binski Henrik lesz. 11.26-27. A kápolnai csatával elkezdődik a tavaszi hadjá­rat. Az ütközet döntetlennel végződött. in. 4. Az osztrák császár Ferenc József Olmützben új alkotmányt tesz közzé. Ebben eltörli a forradalom vívmá­nyait. ni. 5. Damjanich János és Vécsey Károly vezetésével a honvédek le­győzik az oszt­rák csapatokat Szolnoknál. ív. 14. Az or­szággyűlés 01- mützre reagálva elfogadják a Függetlenségi Nyilatkozatot. A Habsburg-házat megfosztja trónjától. Kossuth Lajost kor­mányzóvá nevezi ki. A IIMV. HÓNAP SORÁN a Ti­szánál összegyűjtött 50 ezres honvéd sereg Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél végigveri az osztrák sereget. IV. 23. A honvédok elfoglal­ják Pestet. Majd időközben a főseregek Vácnál, Nagysalló- nál győztes csatákat vívnak. Felszabadítják az ostromlott Komárom várát. v. 9. Miklós orosz cár beje­lenti, hogy csa­patokat küld a magyarok ellen. v. 21. A ma­gyar csapatok elfoglalják a budai várat. vi. 15. Az orosz csapatok Paszkevics tá­bornagy vezeté­sével átlépik a magyar határt. A cár 200 ezer embert küldött a forradalom leverésére. vn. 8. Az országgyűlés Sze­gedre költözik, majd Aradra teszi át székhelyét. vili. 13. Világosnál a csapa­tok leteszik Görgey Artúr főpa­rancsnok veze­tésével az oro­szok előtt a fegyvert. A for­radalom vezetői emigrálnak Tö­rökországba. x. 2. Klapka György tábornok serege amnesztia ígéretével átadja az osztrákoknak a ko­máromi erődrendszert. x. é. Aradon kivégzik a hon­védseregek tá- bornokait. Megkezdődik Haynau tábor­nok magyaror­szági rémural­ma. Damjanich János

Next

/
Oldalképek
Tartalom