Petőfi Népe, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-26 / 71. szám

6 PETŐFI NÉPE - 2005. MÁRCIUS 26., SZOMBAT HÚSVÉT Csak a remete nem politizál Húsvéti beszélgetés a kalocsa-kecskeméti metropolitával Előttünk a húsvét. Mégsem lehet pusztán a katolikus egyház és a hívek ünnepéről szólni. Hiszen háborúktól természeti csapásokig az egész emberiség különösen nagy megpróbáltatásoknak, szenvedéseknek volt, van kitéve. Az áldozatok is várták volna - vagy a túlélők, megmaradók várnák és várják - a magyarázatot és a vigaszt. Kezdjük tehát ezzel a dr. Bábel Balázs kalocsa- kecskeméti érsekkel folytatott beszélgetésünket!- Valóban nagy megpróbálta­tásban volt része a közelmúlt­ban világunknak - mondja a fő­pásztor. - Sújtotta természeti katasztrófa, terroristacselek­mény. Jézus példája azonban re­ményt ad számunkra, mert ő nem egy nagy halott, hanem a föltámadott, aki elszenvedte a kínhalált. Éppen ezért van sza­va a sokat szenvedő mai ember­hez, mert az ő kereszthalála - mindamellett, hogy megváltói halál volt - szolidaritás is azzal az emberrel, amelyik küzd, amelyik szenved, ha olykor nem is látja szenvedésének az értelmét. Jézus Krisztus úgy halt meg, hogy megmutatta hű­ségét a mennyei atya iránt. Be- lévetette a bizalmát és szerete- tét, és éppen arra jó példa az ő élete, hogy aki Istenben bizako­dik, annak végül is a sorsa jóra fordul. Tehát ő nem toldozgatja- foldozgatja a mi gondjainkat, mert ha azt megoldja, jön egy újabb. Hanem gyökeres orvos­lást ad, és ez a főitámadás.- Az egyház életében már sok­szor érezhették úgy a hívek, hogy válságos állapotba kerültek. Nincs válaszuk a világ kihívása­ira, nem kapnak segítséget Most is ilyen időket élünk. Több száz millió ember halt meg a kö­zelmúltban látszólag értelmetle­nül Fájdalom, szenvedés min­denfelé...- Menjünk messzebbre! Hi­szen az apostoli egyház is na­gyon sokat szenvedett már. Az üldöztetések idejétől egészen a konstantini fordulatig a hata­lom számára első számú főel­lenség volt a kereszténység. So­kan estek áldozatul vértanú­ként, és utána is meg-megújul- tak ezek a rohamok. Ebből Jé­zus nem csinált titkot. Azt mondta: hogyha engem üldöz­nek, akkor titeket is üldözni fognak. Az egyház történetében ez vissza-visszatérő jelenség. Most a támadás ciklusát éljük itt, a nyugat-európai történe­lemben, de ez nem általános, ne gondoljuk azt, hogy ilyen Euró­pa! Mindig van egy erőszakos kisebbség, amely gazdasági ha­talmával, médiahatalmával tá­mad bennünket. De éppen arra tanít az egyház történelme, hogy ezt mi rendre ki szoktuk bírni.- Magyarországon talán még soha nem érte olyan kegyetlen kritika a hierarchiát, mint éppen mostanában. Hogy nem szolgál, hanem politizál - méghozzá egy­oldalúan. A pásztorok egy része pedig a farkasoknak dolgozott...- Összetett probléma ez. Az egyház, amióta világ a világ, so­se választotta le magát a társa­dalomról. És a politika nem más, mint a társadalmi életnek a megélése. Csak a remete nem politizál ilyen formán, aki ki­megy a pusztaságba, és senki­vel nem találkozik. Az egyház társadalmi kérdésekben min­dig is megszólalt, véleményt mondott. Az más kérdés, hogy volt egy olyan 40 év, amikor a sekrestyébe és a templomba szorítottak vissza bennünket. És most előszednek vádakat, igaznak tűnő hazugságokat. Pe­dig mindig a féligazságtól kell legjobban irtózni. Le kell szö­gezni: 1989-ig az egyház volt az első számú közellenség az el­múlt társadalmi rendszerben. A rendszer, amelyik működtetett egy ilyen gépezetet, most az ál­dozaton kéri számon azt, hogy kínzás, megfélemlítés vagy csá­bítás hatására miért szolgált neki?- Érsek úr! Ön csak káplán­ként és kisegítőként dolgozhatott az elmúlt rendszerben, mert nem nézte jó szemmel a munkáját az Állami Egyházügyi Hivatal Te­hát nem vádolható. Éppen ön tudja a legjobban, hogy püspök­nek lenni nem volt kötelező ak­koriban sem. Bizonyítja azok példája is, akik a koúaboráció helyett a mártímmság apostoli útját választották- Nekem valóban papírom is van róla, hogy megfigyeltek. Ide-oda helyeztek, zavartak, és gyakorlatilag a rendszerválto­zásig káplán voltam. Ennek el­lenére azt mondom, hogy nem vethetnék követ azokra, akik akkor vezették az egyházat, és nem tudjuk, hogy mit csináltak. Mert az igazán ördögi, ahogyan működött a gépezet. Elég csak elolvasni Arthur Koestlernek a Sötétség délben című könyvét, amelyben a hatalmon lévők egymást, a saját párttársaikat is kegyetlen kínok között meg­ölik. Egy ilyen rendszerbe beke­rül az egyház, beszipkáznak embereket, de nem tudjuk, hogy mit tettek. Akikkel azon­ban „szóba álltak”, azokat mind jegyzékbe vették. Elképzelhető­nek tartja, hogy a vatikáni dip­lomaták a III/III-nak dolgoztak? Ez viccnek is rossz.- Nem lenne Jobb mégis, hogy akik érintettek, lemondanának a magas egyházi tisztségekről? Krisztust az aulán kívül is lehet szolgálni- Én senki fölött nem ítélkez­hetek, ez egy alapvető dolog. Mindenkinek a maga lelkiisme­retével kell elszámolnia. De amikor előkerültek ilyen listák, a püspöki karban többek is mondták: mindig tudták, hogy őket megfigyelik, de soha nem írtak alá, és soha semmit nem jelentettek. Alapvető baj az, hogy a rendszerváltáskor nem volt radikális számonkérés. Egykor a nácizmust odaültették a vádlottak padjára a nürnbergi perben, de azt is sokszor meg­kérdőjelezik, hogy még az sem volt teljes. Ugyanaz a fajta el­számoltatás később elmaradt, holott rangos történészek sze­rint a kommunizmusnak az egész világon volt 800 millió ál­dozata.- Szent Péter háromszor ta­gadja meg Jézust a vádlói előtt, a legmegrázóbb pillanatban. Jézus Krisztus mégis őrá bízza az egy­házat, egy ilyen ijedős emberre...- Szent Pál apostol mondja: azok az emberek, akik nem vé­geznek gyakran lelkiismeret- vizsgálatot, nem ismerik el, hogy ők is követnek el bűnt. Fe­lületesek. Úgy mondanak má­sokról ítéletet, hogy ugyanak­kor magukat előtérbe állítják, hogy ők ártatlanok voltak. Szent Péter keserves sírásra fa­kadt, mikor rádöbbent, hogy mit tett, és megbánta a bűnét. Ez ennek a különleges Utóknak a lényege. És a bűnbánat na­gyon is megnyilvánul ezen az ünnepen.- Hús vét van. Sokat emleget­jük a kifejezést ßltämadäs. Pe­dig nem más ez, mint egy üres szókráter. Ön mégis erről szól az ünnep idején a kalocsai székes- egyházban és aztán a megyében sok helyen - nap mint nap.- Való igaz, hogy új dolgokat mi itt a fóltámadással kapcso­latban nem nagyon tudunk föl­fedni. Egy Lope de Vega-darab jut eszembe. Egy idős házas­pár ül a kispadon, és a férfi azt mondja a feleségének: szeret­lek. Az asszony válaszol: ezt hajtod már ötven éve. Az öreg­úr hozzáteszi: de mindig szív­ből mondtam! Hát valahogy így vagyunk mi is a fóltáma­dással. Olyan valósága ez az emberi életnek, hogy anélkül nem lenne értelme. Tudnillik az élet értelme, az élet célja kérdőjeleződik meg föltáma­dás nélkül. Ha nincs föltáma­dás, visszamenő hatállyal az ember, sőt, az emberiség min­den cselekedete a pusztulásra és az értelmetlenségre van ha­gyatva.-De a való életben van ennek a szónak igazán hatása?- Akkor, amikor szembesül valaki az elmúlással, a halál­lal, és hirtelen fölcsillan előt­te a föltámadás reménye: Krisztus föltámadt, s hogy le­het ez az én utam is. Ebben az élethelyzetben sok min­den rendeződik benne. Na­gyon sok olyan emberrel ta­lálkozom és beszélgetek, akik panaszkodnak a betegségeik, megpróbáltatásaik miatt, és lehet látni, hogy azok, akik tudnak hinni, másképpen dolgozzák föl. Hát mi ez? A föltámadásnak a hite. Hogy nem az utolsó szó az emberi létezésben a halál: van föltá­madás is.- A Kalocsa-kecskeméti Főegy­házmegye, Bács-Kiskun népessé­ge szülés, sokféle. A népi vallá­sosság és az egyházi tanítás hi­vatalos világa ütkőzlke egymás­sal, vagy épp a kölcsönösségre épül?- Kikopóban vannak a népi hagyományok, ez köztudott. Még kezdő káplán koromban egy, a vallás hagyományait őr­ző helyen, Valkón Krisztus-ke­resés volt a temetőben éjjel két órakor. Nem tudom, hogy megtartják-e még. Bizonyos hagyományokat, persze, föl is lehet támasztani, de nem kell föltétien babonás szokások­hoz ragaszkodnunk, mert ak­kor elvész az igazi lényeg, a Krisztus föltámadásába vetett hit. Örüljünk! Húsvét van. A mi föltámadt Krisztusunk, a mi húsvéti bárányunk legyőz­te a bűnt, és legyőzte a halált. Kívánom, hogy mindannyian - a Petőfi Népe igen széles nyilvánossága, az olvasók és hozzátartozóik, akikre mindig szívesen gondolok - éljék át ezt az örömet, és kapják meg azt a legnagyobb ajándékot a Föltámadottól, amit a földre adni lehet. Az Ő szavai sze­rint: Békesség Nektek! ■ Farkas P. József Nem kell a húsvéti nyuszi állatkínzás Több ezer nyúl, bárány, csibe pusztul el az ünnep után Sehol Európában nem szokás húsvétra eleven állatot ajándé­kozni. Az pedig, hogy közterületen kínálhassák az eladásra szánt nyulakat, világszerte példátlan. Ezeket a kis jószágokat a kelleténél jóval korábban elszakítják anyjuktól. Nem adnak ne­kik elegendő és megfelelő táplálékot. Többségük né­hány nappal azután, hogy megvásárolták, elpusztul. A Fehérkereszt Állatvédő Liga ezért arra kéri a hatóságo­kat, lépjenek fel a köztéri árusok ellen. Más állatvédő szervezetek pedig nyuszivásárlási tilalmat hirdettek. Nem veszik át húsvét után a leadni kívánt állatokat. A Fehérkereszt Állatvédő Liga a hatóságokhoz fordul. Azt kérik, büntessék meg azokat, akik közte­rületen dobozból árusítanak állato­kat.- Ezek az árusok a haszon miatt hú­ga tják a nyulakat, hogy eladhassák őket - közli Szilágyi István kurátor. - Sokszor még vizet sem adnak nekik, így gyorsan elpusztulnak. Tóth Tímea A húsvéti nyulak korán halnak. Tavaly minden tapsifüles elpusztult a Főváro­si Állat- és Növénykert gyűjtőjében. Ide hozták az ünnep után a fővárosiak a megunt jószágokat. Egynek bélfertőzé­se volt, és a kór kétszáz állatot elvitt. ■ Budapest legnagyobb állat­otthona nem veszi át idén a megunt húsvéti nyulakat. Má­sok a „dobozos állatok” ellen harcolnak. A cél közös: ne le­gyen állat a húsvéti ajándék! Több ezer kedvenc a fazékban végezte vagy kutyavacsora lett belőle. A budapesti állat­védő szervezetek megelégel­ték az évek óta tartó rossz szo­kást.- Megkérdeztük a nyulat vásárló családokat, hosszú időre meg akarják-e tartani az állatokat - mondja Béla- fatvy Krisztina, a Noé Állat­otthon Alapítvány szóvivője. - Többségük nemmel vála­szolt. Ezért idén nem vesz- szük át a leadni kívánt nyu­lakat. Konkoly Fanninak (6) Zsuzsi nyuszi, Alacs Máténak (9) és Flóriánnak (1,5) Odi nyuszi a kedvence. Örökbe is lehet fogadni Tarnóczai Odette az oklevéllel. az állatkertben idén is ötökbe lehet fogadni 4-5 hetes nyuszikat - mondta el tarnóczai odette, az Alapítvány a Budapesti Állatkert­ért titkára. A leendő szülők június végéig lá­togathatják a kisállatokat a parasztudvar­ban. Örökbefogadói oklevelet és egy fotót is kapnak kedvencükről. Öt nyúl közül lehet vá­lasztani, az akció húsvéthétfőig tart Az örök- befogadás kétezer forintba kerül A befolyt összeget az ünnep után az állatkerti karan­ténba leadott nyulak elhelyezésére fordítja az Alapítvány a Budapesti Állatkertén Tavaly több mint százharmincán fogadtak örökbe húsvéti nyulat A hét végén lehetőség lesz nyuszisimogatásra is 10 és 16 óra között Több mint száz nyúl várja majd a gyerekeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom