Petőfi Népe, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-24 / 69. szám
PETŐFI NÉPE - 2005. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK 5 FÉLEGYHÁZA ÉS PARTNEREI Határokon átívelő kapcsolatok interjú Mondják, közösségeinkbe - legyenek testvér- vagy partnerkapcsolatok - nem csak beleszületünk, de választhatjuk is őket. Ezért a mai közösségiség egy keresett és megtalált, önmagunk által szervezett és életben tartott közösségiség. Ennek szellemében indult be a második világháború után az európai országok települései közötti közösség- és kapcsolatépítés is, amelybe a rendszerváltást követően a magyarországi városok, falvak is bekapcsolódtak. Kiskunfélegyháza a rendszerváltás után kezdte el kiépíteni kapcsolatait. Ma már húsznál több határon túli településsel tart fent különböző szintű és jellegű együttműködést. Erről a tizenöt éve elkezdődött folyamatról és annak jelentőségéről beszélgettünk Ficsór József polgármesterrel.- A rendszerváltás előtt Kiskunfélegyházának hány testvértelepülése volt?- Bár hihetetlenül hangzik, a városnak 1990 előtt nem volt testvér- vagy partner- kapcsolata egyetlen európai településsel sem. Az önkormányzatok felállítása után merült fel annak szükségessége a képviselő-testületben, hogy a már létező európai mintára mi is elkezdjük kiépíteni ilyen jellegű kapcsolatainkat. Annál is inkább, mivel az unióhoz való csatlakozás szinte a rendszerváltással egy időben került előtérbe Magyarországon. A város kezdettől nagy hangsúlyt fektetett a partnerkapcsolatok kiépítésére, ápolására és a meglévő partnerek megtartására. De ugyanilyen fontosságot tulajdonított az új kapcsolatok elmélyítésének is. A kapcsolatok mintegy harmada partnertelepülési okmánnyal is meg van erősítve. Ilyen a németországi Braunfels, az erdélyi Korond és Segesvár, a dániai Kjellerup, a franciaországi Die, yalamint az olaszországi Féltre. Utóbbi okmányát idén tervezzük aláírni. Öt nyugat-európai várossal, községgel rendkívül jó, bár egyelőre partnerkapcsolati okmány nélkül működő kapcsolatunk van. Ezek a következők: a franciaországi Bagnols-sur-Ceze, a spanyolországi Carcai- xent, a belgiumi Eeklo, az angliai Newbury és az ausztriai Rhormoos-Untertal. A harmadik csoportba tartoznak azok a kapcsolatok, amelyeket elsősorban a Magyarországgal közvetlenül szomszédos, vagyis az úgynevezett közép-kelet-európai országok településeivel létesítettünk a közelmúltban. Ide sorolnám az erdélyi Tordát, Mezőmadarast, Nagybányát és Kohót, a kárpátaljai Mezővárit és Beregszászt, a felvidéki Uhrovecet, Privigyet és Alsószeli, és nem utolsósorban a délvidéki Kikindát és Tordát.- Hogyan osztályozhatók ezek a kapcsolatok? ’ - Az együttműködések jelentős része ön- kormányzati vagy közigazgatási szintű, de jól prosperálnak a szociális ágazat, az oktatás, a sport, illetve a kultúra különböző területein kialakult együttműködések, tapasztalatcserék is. Mára a hivatalosnak számító város- és településvezetési, illetve szervezeti Kiskunfélegyháza I««** Kijiaeäfcii ííí»«^aj Európai Bizottság szint mellett kialakultak az egyéni kapcsolatok is, melyek némelyike időközben barátsággá érett, mélyült.- A kapcsolatépítésben kifejtett aktivitásáért a közelmúltban elismerő díjjal jutalmazták Kiskunfélegyházát..- Első partnertelepülésünk, Braunfels révén mi is bekerültünk az európai városok partnerhálózatába, amelynek kapcsolatépítő tevékenységét az Európai Unió anyagiakkal is támogatja. Egyébként Bra- unfels-szel közösen több, fontos projektet valósítottunk meg, ezek elismeréseként kaptuk az Európai Partnerkapcsolatok Aranycsillaga kitüntetést. Ennek a partnerhálózatnak a keretében kerül megrendezésre minden esztendőben az időszerű problémákkal foglalkozó Fiatalok Európáért rendezvénysorozat, amelynek egy alkalommal már Kiskunfélegyháza is otthont adott. Természetesen határokon átívelő kapcsolataink többszintűek és az élet számos területére kiterjednek. A köröndi kapcsolatot például az ottani Firtos Művelődési Egyesület és a félegyházi Móra Ferenc Köz- y-arav művelődési Egyesület közötti létrejött együttműködés alapozta meg. Azóta már a két település tűzoltói, mazso- rettegyüttesei és sportolói is megtalálták egymással a közös hangot. Egyik kapcsolat hozza a másikat. A dániai Kjelleruppal például Tiszaalpár révén kerültünk partnerségbe. Ám Tiszaalpár- nak volt egy vajdasági testvértelepülése, Torda is. S ha már Kjellerup összehozott minket, mi is bevontuk Tordát a partnereink közé. Van olyan település amellyel valamelyik iskolánk, s van, amelyikkel fúvószenekarunk, a Zenebarátok Kórusa, valamelyik sportegyesületünk vagy épp a katolikus egyház révén kerültünk kapcsolatba. Mint már utaltam rá: Kiskunfélegyháza jelenleg húsznál több más országbeli településsel tart fent valamilyen színtű kapcsolatot, amelyek előnyei egyrészt az emberek közt szövődő barátságokban, másfelől abban a kulturális, gazdasági és társadalmi fellendülésben nyilvánulnak meg, amelyeket Kiskunfélegyháza számára épp ezek a határokon átívelő kapcsolatok tettek elérhetővé. ■ Sz. A. A bolgárok elfutottak A város szimbólumának számító óratorony. Segesvár már a rómaiak idején lakott hely volt. A Gyulafehérvárra vezető út biztonságát egykor a Castrum Stenarum nevű őrhely vigyázta a magaslatról. A római erődítmény a népvándorlás során pusztult el. Ä középkorban átmenetileg bolgárok telepedtek meg a környéken, akiket honfoglaló őseink űztek el. Az elnéptelenedett vidékre II. Géza szászokat telepített, akiket különböző kiváltságokkal igyekezett megtartani. A szász telepesek kezdték meg 1191- ben (más források szerint 1198- ban) a Segesvár magvát képező favár építését. A szászokat 1224- ben II. Endre erősítette meg kiváltságaikban. A gyorsan fejlődő város hamarosan a Küküllő menti szász szék központja lett. Az 1241-es tatárjárás során a segesvári favár elpusztult. Helyére a XIII. század második felében erős kővárat építettek. Az új erődítést Castrum Sex néven, már királyi birtokként említi egy 1280-ban kelt oklevél. A város igazi megerősítése Róbert Károly trónralépésétől a mohácsi vészig tartott. A Várhegyen épült Felsővárost hajdan három erődítési rendszer és tizennégy torony védte. 1506-ban az erdélyi rendek a segesvári vártemplomban mondták ki a magyar, a székely és a szász nemzet unióját. A XVI. században a város evangélikus hitre tért át. Erdély húsz fejedelme közül hármat Seges- várott választottak meg. A Rá- kóczi-szabadságharc idején kurucok foglalták el a várost. Falait, bástyáit lerombolták. Az 1849. március 3-i medgyesi vesztett csata után Bem József tábornok néhány napra Segesvárra húzódott vissza. Braunfels: a fejedelmi székhely Braunfels legvonzóbb látványossága a középkori lovagkastély. Ősi német település Frankfurttól nyolcvan kilométerre, északra. Alapításának pontos ideje nem ismert. Neve Castellum Bruninvels alakban egy 1246-ban keltezett oklevélben bukkan fel először. Alig négy évtizeddel később már a fejedelem és a solmsi grófok székhelyeként tartották számon. Braunfels 1607-ben kapott városi rangot. A település 1800-tól a nassaui kormányhoz, 1815-től Poroszországhoz tartozott. 1934-től a járási bíróság székhelye. A számos történelmi emlékkel büszkélkedő város lélekszáma, az öt szomszédos településsel történő összeolvadása óta meghaladja a 11 ezret. Braunfels legvonzóbb látványossága a középkori lovagkastély. Maga a város magja zárt óváros, eredeti favázas házakkal, múzeumokkal, templomokkal. De van saját kórháza, két rehabilitációs klinikája és kiváló gyógyüdülőközpontja is. A Braunfels-szel kötött partnerkapcsolat Kiskunfélegyháza egyik leggyümölcsözőbb együttműködése. Nemcsak a társadalmi élet és a kultúra területén, hanem a két település tűzoltói, pedagógusai és diákjai között is. Petőfi sírja Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik gyászos emlékű színhelye. A Fehéregyháza melletti síkságon vesztette életét 1849-ben Petőfi Sándor. A település neve Alba Ecclesia alakban IV. Béla egy 1231-ben keltezett oklevelében bukkan fel először. III. András (Endre) 1297-ben már Feyeregházként említi. Fekvésénél fogva Fehéregyháza évszázadokig főhadiszállása volt azoknak, akik Segesvárt jöttek ostromolni. 1662- ben Kemény János innen húzódott fel Nagyszöllősre, ahol másnap csatát és életét vesztette. 1849. július 31-én Bem József a település melletti mezőn vesztett csatát az orosz túlerővel szemben. Ez a turulmadaras obellszk állítólag Petőfi (tömeg-) sírja fölött áll A dániai testvérváros, Kjellerup főtere. Félegyháza partnertelepülései Braunfels - Németország 1992 Korond - Románia / Erdély 1993 Kjellerup - Dánia 1998 Die - Franciaország 2000 Segesvár - Románia / Erdély 2001 Féltre - Olaszország (tervezett) 2005 Bagnols-sur-Ceze - Franciaország Carcaixent - Spanyolország Eeklo - Belgium Newbuiy - Anglia Rhormoos-Untertal - Ausztria Románia / Erdély: Kárpátalja: Torda Mezőmadaras Nagybánya Költő Mezővári Beregszász Szlovákia / Felvidék: Uhrovec Privigye Alsószeli Szerbia-Montenegró / Délvidék: Kikinda Torda
