Petőfi Népe, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-23 / 68. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2005. MÁRCIUS 23., SZERDA MEGYEI KORKÉP - VÉLEMÉNYEK A legfontosabb élelmiszer ■ bálái F, István A víz igen nagy szakértel­met kíván, s a vele való foglalkozás nem is egy, hanem több szakma. Tegnap volt a víz világnapja. Arról már hallot­tunk, hogy egy-egy ország stratégiai tartalé­kokkal rendelkezik - mondjuk - gabonából, mert a legfontosabb népélelmezési cikk a kenyér, s ezt termé­szetesnek is tartjuk. Viszont vannak olyan jóslatok is, melyek szerint három-négy évtized múlva Európában és szinte az egész világon a stratégiai élelmiszerek között lesz a tiszta ivó­víz is. Ez már furcsa. Ám, ha belegondolunk, ki kell mon- danuk, hogy a víz a legfontosabb élelmiszer. Annak már tanúi vagyunk, hogy a tiszta és egészséges ivóvíz egyre inkább kereskedelmi árucikké válik. Jól mutatja ezt az ásványvizek egyre kiterjedtebb piaca. Ebből az is következik, hogy a víz igen nagy szakértelmet kíván, s a vízzel való ilyen vagy olyan foglalkozás nem is egy, hanem több szakma. Sajátságos a helyzet a Duna-Tisza közén, ahol két folyó között sűrűn sújt az aszály, s éppen ennek próbálja elejét venni a Ho­mokhátság-program. Az ár- és belvízveszély ugyanilyen gyak­ran fenyeget. Káros, ha a szennyvizet tisztítatlanul engedjük a földbe, de luxus, ha megtisztítva a folyókba vezetjük, mint most. A Dél-Alföldön sok helyütt egészségtelen, mert nitrátos vagy arzénes az ivóvíz, s ezen milliárdos programok próbál­nak segíteni a közeljövőben. Ugyanakkor állítólag Kecskemét és a Tisza között található a legtisztább és legegészségesebb víz a mélyfúrású kutakban. Olyannyira, hogy az innen nyert és palackozott, ásványvíznek nevezett termék komoly export- lehetőségekkel is kecsegtet a Közel-Keleten. Nincs messze az idő, hogy ugyanúgy összehasonlítjuk majd a különböző vizek magnéziumtartalmának milligrammját, mint az üzemanyagok oktánszámát. Tudni akarják városuk históriáját Kecskemét város polgára leszek - a városi iskolai helytörténeti vetélkedő idén jubilál: tizedik esztendeje rendezik meg. Tegnap a 6-7. osztályosok mérhették össze tudásukat a Kecskemét díszpolgárai témakörben a Béke Általános Iskolában. Szállodahajón vagy kerékpáron dunai turizmus Tíz országot és ötven nagy települést érint a Duna, aminek vi­zét már csaknem száz ka­binos szállodahajó rója. Húsz nagy és harminc kisebb hajóstársaság dolgozik a Dunán; az általuk szállított több száz­ezer utashoz az utóbbi években mind többen csatlakoznak Ame­rikából, és persze Európából. A dunai turizmust már nyolcvanöt kabinos szállodahajó szolgálja, ezek egynapos és többhetes kör- utakat is kínálnak. A Duna mint turisztikai cél­pont népszerűsítésére 32 évvel ezelőtt már létrejött a Donauwer- bung (Dunai Turisztikai Bizott­ság), aminek a tíz folyó menti or­szág közül nyolc tagja. Mivel a dunai utak j iránt egyre nő j A dunai régióba a folyó menti 70 kilométeres sávban fekvő tele­püléseket sorolják, ezek (lehetnek) ugyanis ha­szonélvezői az élénkülő folyami turizmusnak. A magyar főváros mellett - ahová évente 120 ezer vendég érkezik hajóval, 25 ezer szárnyashajóval - elsősorban Esztergom része­sül még a Dunához kapcsolódó vendégforgalomból. az érdeklődés, a tavaly vízre bo­csátott kilenc új hajó után az idén újabbak állnak szolgálatba. Nem egy olyan szállodahajó van, amelyik éves átlagban 90 száza­lékos kihasználtsággal üzemel. A folyam vonzereje tovább nő többek közt annak köszönhető­en is, hogy az utóbbi három év­ben már egészen a deltáig hajóz­hatóvá vált. Ugyancsak kedvelt a folyó né­metországi eredetétől induló és Budapestig megszakítás nélkül járható Duna-kerékpárút. A nyilvántartások szerint 2004- ben kétszázezren kerekeztek ott, ebből 85 ezren Passau és Bécs között. A bicikliút meg­hosszabbítására a deltáig mun­kacsoport alakult. (Forrás: www.gemenc.hu) Elöregszik a vén Európa kecskémét Hétmillió új ál­láshely jött létre Európá­ban az elmúlt időszakban a lisszaboni stratégia el­fogadása után, és ezek kétharmadát nők kapták meg. Ez fontos lépés az elöregedő unióban - kö­zölte Gurmai Zita európai parlamenti képviselő hét­fői sajtótájékoztatóján a megyeszékhelyen.- Azt szeretnénk elérni, hogy 2010-re a nők hatvan százalé­ka a munkaerőpiacon legyen- mondta a szocialista képvi­selő, aki az Európai Parla­ment nőjogi és esélyegyenlő­ségi bizottságának alelnöke.- Európa népessége elöreg­szik, ami sok társadalmi és ■ Gurmai Zita járt a kecs­keméti Nemzetközi Ke­rámia Stúdióban is, és szerinte az ott látott re­mekműveket is meg kell ismertetni Európával. szociális problémával jár; ezekkel már most szembe kellene néz­ni. Most négy kere­sőre jut egy nyugdí­jas az EU-ban, de rövid időn tényleges felzárkó­zása megvalósul­jon.- A csatlakozás rendkívül fontos volt Magyarország számára, ugyanak­kor az újak, a tízek új lendületet hoztak az EU-nak. A 15-ök \ stagnáló gazdasá­ga impulzust ka­pott és gazdasá­gi növekedést; a magyar gazda­ság megközelí­tőleg négyszá­zalékos növeke­dését vitte be. A képviselő szerint az az or­szág tud komoly gazdasági nö­Az EU-ban az a cél, hogy öt éven belül a munkaerőpi- vekedést elér- acon legyen a nők hatvan százaléka. ni, amelyik a GDP-je három belül két keresőre jut majd. Gurmai arról is beszélt: na­gyon lényeges az új uniós ta­gok támogatása, hogy a leg­főbb célkitűzés, a régiók százalékának megfelelő összeggel képes támogatni a kutatás-fejlesztést. Magyar- országon ez a támogatás most egy százalék körül van. Tetszik, nem tetszik: ás(at)ni kell! fórum Csatornáról, kóbor ebekről, sáros utakról Nincs mese: ásni kell! - vagyis a helybélieknek is ki kell venni a részüket a csatórnaberuházás mun­kálataiból. Erről is szó esett a minapi közmeg­hallgatáson, meg arról is, hogy a faluban sok a kó­bor kutya,rosszak az utak, a tanyán élők pedig nem érzik magukat biz­tonságban. második félévtől átvállalja az önkormányzata A különféle segélyezésekre is több tízmil­liót szán a község, ahol nem­régiben bevezették a tanya­gondnoki szolgálatot. Nem jó hír viszont, hogy néhány hó­nap múlva létszámleépítés lesz az iskolai átszervezések miatt. A balázspusztaiak nevében most is, mint minden évben, egy felszólaló az útjavítást sür­gette. A biztonságuk érdekében Fiilöpszállás fontosabb kiadásai idén (miiiió Ft) Szennyvízberuházás: ________________ Sz ociális juttatások, segélyek: _ Útépítéshez önerő: A polgármesteri hivatal felújítása: A konyha fűtésének korszerűsítése: Az iskola és az óvoda felújítási terve: Buszváró, orvosi garázs:_______________ FO RRÁS: KÖZSÉGHÁZA Fülöpszállás- Aki azt állítja, hogy a csa­tornaberuházás költségveté­sében benne volt az ingatla­nok bekötéséhez szükséges földmunkák elvégzése is, az hazudik! Azt a néhány métert mindenkinek magának kell kiásni! - mondta határozot­tan Cseh Szakáll Sándor pol­gármester. Akik nem szeret­nének ásni, azoknak megol­dásként két tippet is adott: a nevezettek géppel megcsinálják. (A Solt- szentimrével közös csa­tornaberuházás vélhető­en május elsejére elké­szül.) A polgármester beszélt a megjelenteknek az ön- kormányzat tavalyi gaz­dálkodásáról és az idei költségvetésről is, és eközben kiderült: rövide­sen helyi rendelet szüle­tik majd, aminek értelmé­ben a 65 évnél idősebbek szemétszállítási díját a pedig a polgár­őrök járőrözé­sét és tanyari­asztó rendszer kiépítését szor­galmazta. Föld­vári István ar­ról beszélt, hogy több pincében talajvíz van, az átereszek ugyanakkor nin­csenek kitisztítva. Szólt a kóbor kutyákról is - és ezzel panasz- áradatot indított el. „A boltok előtt a bevásár­lószatyorból is kikapják az en­nivalót” -hang­zott el. Magyar Józsefné felidéz­ve a tavalyi ku­tyainváziót fel­emlegette: annak dacára ellen­állást váltott ki a gazdátlan ebek befogása, hogy sok baromfit le­fojtottak. Horváth An­tal a sár miatt és a közvilágí­tás hiánya mi­att panaszko­dott, de mások is reklamáltak a gidres-göd- rös utak okán. Többen azt kérték, hogy a la­katlan, düledező házakat, amik patkánytelepekké vál­tak, dózerolja el az önkor­mányzat. Rádulyné dr. Petrányi Júlia megbízott jegyző a közmeg­hallgatáson elnézést kért azoktól, akik­re tévesen ve­tettek ki gép­járműadót, il­letve tévesen kaptak men­tességet. A gu­banc oka egy régi BM-adat- bázis volt. ■ Pulai Sára WK Tájékoztatást kaptak a község ügyeiről, és elmondhatták panaszaikat is. FOTÓK: P. S. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT

Next

/
Oldalképek
Tartalom