Petőfi Népe, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-08 / 6. szám
10 PETŐFI NÉPE - 2005. JANUÁR 8., SZOMBAT VENDÉGVÁRÓ BÁCS-KISKUN Tass A település Budapesttől délre Bács-Kiskun megye északi részén, az 51-es főút mellett fekszik. Kedvezőek a földrajzi adottságai, mert a Csepel-sziget déli végén találkozik az Öreg- Duna és a Kis-Duna egymással. Az Árpád-kor leszármazási táblázatából lehet tudni, hogy Tas fejedelemfi Árpád unokája volt, és ezt a birtokot ő ülte meg. 1109-ben Kálmán király átírólevelében maradt ránk a község első említése. 1284-től Tass a Csepel-szigettel együtt királyi birtok lett, s a királyi asztalhoz tartozó tárnokok és étekhordók szálláshelyét biztosította. Legkiemelkedőbb személyiségként tisztelik a falubeliek Földváry Gábor emlékét, aki létrehozta a Nemzeti Színházat, a vakok intézetét és a hitelszövetkezetet. A pihenni vágyókért is dolgoznak A Kiskunsági öntözőcsatorna kezdete. Tass azon települések közé tartozik, ahol nem egyforma a téli és a nyári lakosok létszáma. Ennek oka, hogy a község kiterjedt üdülőhálózattal rendelkezik. Éppen ezért a melegebb hónapokban sokan keresnek pihenést az üdülőkben a Soroksári- Duna partján.- Nyaranta megduplázódik a községben lakók száma - mondja Csík Józsefné polgár- mester. - Közel ezer üdülőházunk van. Innen indul a Kiskunsági öntözőcsatorna, ami körbeveszi településünket. A csatorna fölött, közvetlenül a kezdeténél, egy fahíd vezet át. Ezen a hídon csak gyalogosan vagy kerékpárral lehet közlekedni. A csatorna partján tavasztól őszig egyre több a sátras horgász. Ez jelent örömöt is, és jelent problémát is önkormányzatunknak. Nem tudunk ugyanis a pecásoknak kulturált körülményeket biztosítani. Számukra a horgászás egyfajta vadkempingezés is. A szemetet ugyan összeszedik, de azt nekünk kell elszállíttatni. A Dunán és Kis-Dunán érkező hajók, uszályok átemelése az itt lévő zsilipnél történik. A zsilipnél található hídon lehet átjutni a Csepel-sziget legdélibb részére, ami közigazgatásilag szintén önkormányzatunkhoz tartozik, csakúgy, mint a Rózsa-sziget. Ez utóbbi szintén horgászparadicsom, ahova faházakat is építettek. Az üdőlőtulajdnosok sok problémát jelentenek önkormányzatunknak. Ők ugyanis csak kommunális adót fizetnek. Ez azonban csak arra elég, hogy a közvilágítást, a szúnyog- irtást és a szemétszállítást megoldjuk belőle. Most a szemét- szállítást különválasztottuk, és külön is kellett fizetni, így jutott négymillió forint fejlesztésre. Két utat - a strandra vezetőt és az úgynevezett szúnyogos felé vezetőt - javítottuk ki belőle. Fából készült szemeteseket, padokat helyeztünk ki, és lefestettük a fahidat is. Mindezt a befolyt kommunális adóból tudtuk elvégezni. Amióta bevezettük, hogy a szemétszállítást külön kell az üdülőtulajdonosoknak fizetni, vitáink vannak velük. Egy részük ugyan rendesen a kukába helyezi a keletkezett hulladékot, a másik részük viszont elszórja. A főleg budapesti tulajdonosok nem nagyon értették meg, hogy nekünk milyen sok problémánk van a szeméttel. A szabadstrandot, ami a So- roksári-Dunán van, nagyon sokan használják. Azért szeretik, mert itt már nem szennyezett a víz. Pestről délre ez az első olyan strand, ahol nem kell tartani a fertőzés veszélyétől, lehet nyugodtan fürödni. Ez azonban nem kijelölt strand, itt mindenki a saját felelősségére lubickol. Az önkormányzatnak ugyanis kijelölt strand esetén különböző szolgáltatásokat kellene biztosítania. Ezt viszont nem tudtuk felvállalni. A mély víz kezdetét viszont bójákkal jelöljük meg. A magunk részéről mindent megteszünk annak érdekében, és ezért is dolgozunk, hogy a közigazgatási területünkön nyaraló, pihenő emberek jól érezzék magukat itt-tartózkodásuk ideje alatt. A Duna-part és az ártéri erdők a horgászok ezreit vonzzák. A falut horgászparadicsomnak is nevezik. Az ipari létesítmények hiánya következtében a természeti környezet nagy része ma is érintetlen. A folyami halfajok sokasága él a három vízrészben, a ráckevei Duna-ágban, az Öreg-Dunában és a Kiskunsági öntöző-főcsatornában. Ez utóbbi hagyományos helyi elnevezése a Bak-ér, amely ősidőktől élővízként öleli körül a települést, ezért a község belterületén is értékes horgászhelyek találhatók. A helyi önkormányzat által fenntartott dunai iskolai táborban nyaranta élénk kulturális és sportélet zajlik. Fákat, virágokat ültetnek Dr. Szelecsényi Zsigmond a település orvosa volt az 1800-as évek végén. Ő fúratta, éppen ezért a nevéhez fűződik a kút, amely a községháza mellett áll. Az ártézi vizet tartalmazó kút néhány évtizede már nem működik, pedig a környező településekről sokan jártak oda vizet venni. Minden bizonnyal kellemes, langyos vize miatt kedvelt ék a környéken élők. Hosszú ideig nagyon elhanyagolt állapotban volt, talán ezért is szűnt meg a vízfolyás. Nemrégen az önkormányzat külsőleg felújította. így, már a környezetbe illően, egészen más képet mutat. Az önkormányzatnak azonban sajnos nincs arra anyagi fedezete, hogy azokat a munkálatokat is elvégeztesse, amivel újra feltörhetne a víz és a községben és a környező településen élők ismét itt olthatnák szomjukat. A különleges formájú kút a település meghatározó színfoltja. Tass belterülete az elmúlt két évben sokat változott. Tavasztól őszig virágok teszik még színesebbé a közterületeket. 2002- ben az volt az egyik legfontosabb feladat, hogy megszüntessék az illegális szemétlerakókat. Egy évvel később kétezer fát ültettek és 30 virágládát készítettek, amit kihelyeztek közterületekre. 2004-ben a település központjában lévő minden szabad területet beültettek virággal. Tovább gyarapították a fák számát is, mert újabb hatszázat ültettek a belterületi részen. A kétezerben felállított millenniumi emlékművet is virágokkal, cserjékkel vették körül. A község szépítésében nagy segítséget nyújtott a Homman-Darányi Alapítvány. A játszótér bővítéséhez több mint ötszázezer forinttal járultak hozzá, de a fák telepítéséhez is kapott az önkormányzat anyagi támogatást. Az alapítvány célja, hogy támogassa a tassi gyerekeket és minél szebb legyen a község környezete. Az alapítvány az önkormányzattal közösen nemrégiben adott ki könyvet Darányi Ignác volt földművelésügyi miniszter életéről és a vadásztársaságról. Fejlesztések és felújítások A település az elmúlt évtizedben sokat fejlődött. A fejlődéshez szükséges infrastruktúrát kiépítették. Két évvel ezelőtt a szennyvízelvezetést is megoldották. A község belterületén a közvilágítást felújították. A következő feladatnak a belvíz elvezetését szánják. Természetesen saját erőből ezt nem tudnák megvalósítani. A terv megvalósítására pályázni szeretnének, mivel az egész beruházás közel egymilliárd forintba kerülne. A település központjának kialakítására is adtak be pályázatot. Ez mintegy hatvanötmillió forint lenne. Fontosnak tartják az intézmények további felújítását. A település középületei nagyon elhanyagoltak voltak. A tizenkétezer kötetes könyvtár is mostoha körülmények között működött. A külső részénél már történtek munkálatok, de a tetőszerkezet cseréjét is szeretnék véghezvinni. Ez hatvanmillió forintos beruházást jelentene az önkormányzatnak. A régi iskolát 2003-ban kívül-belül felújították, csak- úgy, mint a torna- csarnokot. Az óvodánál is sok hiányosság mutatkozik. A felújítás terve készen van, a költsége 104 millió forint. A nagy iskola tetőszerkezetének felújítása is 110 millió forintba kerülne. Ezeket a feladatokat pályázati pénzből szeretnék megvalósítani. A napközis termet és a tálalókonyhát ebben az évben megyei és Phare-pályázati pénzből tudták felújítani. A munkálatok elvégzésében közhasznú munkások is segédkeztek és segédkeznek. Nagy problémája a községnek, hogy nincs faluháza. A korábbi években ugyan volt mozi a településen, de már nem működik. Ezt az épületet lehetne átalakítani. A tervek már elkészültek, a megfelelő pályázat kiírását várják, hogy az elképzelésükhöz pénzt tudjanak szerezni. A földes utcák száma jelentős, de a szilárd burkolatúak egy része is javításra szorul. Ezeket is szeretnék felújítani. Abban bíznak, hogy a belvízelvezetési rendszerrel a hibás utakat és járdákat is ki tudják javítani. A turizmus kiugró lehetőség lenne a község számára, de pénz nélkül az sem valósítható meg. A kistérségen belül különböző kezdeményezések vannak. Kerékpárutat szeretnének a község és a két szomszédos település, Kunszentmiklós és Szalkszentmárton között. Össze lehetne kapcsolni a Felső-Kiskunság lovasturizmusát is. Ez a munkahelyteremtés szempontjából sem lenne rossz, mert nyári időszakban sokan látogatAz általános Iskola bejáratát Horváth Attila tanár, fafaragó vezetésével az általános iskolás gyerekek készítették. nak el erre a vidékre. A repülőmodellezők már felfedezték maguknak a környéket, Európa számos országából jönnek és hódolnak hobbijuknak. Képeslap- és régiséggyűjtő Neszményl György (középen) a kunszentmlklósl kiállításon. Neszményi Györgyöt mindenki ismeri a településen. Ő az, aki régi képeslapokat, helytörténeti jellegű anyagokat gyűjt. Főleg azokat, amelyek a Felső-Kiskunságra és a Duna mellékére utalnak. Az összegyűjtött anyagokból saját házánál kiállítást rendezett be. Igaz, most ideiglenes jelleggel szünetel a kiállítás, de csak azért, mert egy nagyobb helyre szeretné költöztetni. Természetesen a saját lakásánál fog kialakítani olyan helyet, ami igényesebb és tágasabb környezetet biztosít az összegyűjtött régi tárgyaknak. Mintegy négyezer képeslap és 30-40 ezer irat (levelek, szerződések) vannak Neszményi György birtokában. Valamennyi 1945 előtti. A régi Hangya Szövetkezetről is vannak dokumentumai, csakúgy, mint az egyházak történetéről. A legkorábbi irat az 1600-as évekből való. Húsz évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni a gyűjtéssel. Mint a legtöbb gyűjtő, ő is a bélyegekkel kezdte. Később különböző tárgyi emlékek is jutottak a birtokába. Az első és a második világháborúból sok emlék megmaradt nemcsak képeslapokon, de különböző papírokon és újságcikkekben is. Ä legértékesebbnek mégis képeslapgyűjteményét tartja. Ezek között van olyan, amely lepkeszárnyból készült, de olyan is, amelyet emberi haj díszített. Filatéliai érdekességek is emelik gyűjteményének értékeit. A legtöbb tárgyat ajándékba kapta, de vásárolt is néhányat, és antikváriumokból is gyűjtött. Neszményi György pedagógusként dolgozik és szenvedélyesen gyűjti a régi dolgokat. Az összegyűjtött anyagokból számtalan kiállítást állított már össze. Legutóbb éppen a szomszédos település, Kunszentmiklós múzeumában láthatták az érdeklődők képeslapjait és iratait. Színházalapító alispán A község ravatolozójának falán Földváry Gábort ábrázoló dombormű található, aki alispánként dolgozott, de ő alapította a régi Nemzeti Színházat és a vakok intézetét. A színházból minden évben jönnek művészek, hogy megemlékezzenek az alapítóról. A helyi általános iskola is felvette a nevét. Minden tavasszal Földváry-napokat tartanak. Az ünnepségsorozaton a Nemzeti Színház művészei is részt szoktak venni. Felújított artézi kútj| A millenniumi park az emlékművel.
