Petőfi Népe, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-28 / 23. szám

8 PETŐFI NÉPE - 2005. JANUÁR 28., PÉNTEK MEGYEI GAZDASÁGI TÜKÖR Nyer a gazda, ha kivonul az útra? INTERJÚ Tüntetésekről beszélnek agrárberkekben. A Magosz szerdai rendkívüli kongresszusán dönt e kér­désben. A 2004-es év is demonstrációkkal kezdődött - és végződött - az agrár-érdekképviseletek számára.- Szövetségük hogyan értékeli az első uniós évet? - kérdeztük Bogi Bélától, a Magosz alelnöké- től.- Csodát nem vártunk, mivel hiteles információink voltak az osztrák csatlakozás első éveiről. A legnagyobb csalódást a saját kormányunk okozta és okozza a mai napig is. A versenyképes­séghez szükséges támogatások kifizetése elmaradt. (Csak fak­tordíj ellenében tudtunk némi előleghez jutni.) A felzárkózta­tást segíteni hivatott hitelek va­lami úton-módon az agrárnagy­tőkéseknél és az úgynevezett integrátoroknál kötöttek ki, amelyek felhasználásával a gazdáktól önköltség alatt vásá­rolták fel a termelvényeiket, vagy töltötték fel raktárjaikat magyar termékek helyett a kon­kurens országok támogatott alapanyagaival. Példa nélküli körbetartozási hullámot indított el az állam azzal, hogy vissza­tartja az áfa-, a SAPARD- és SAPS-kifizetéseket. Ez a pénz­ügyi szökőár sokakat ragad ma­gával és fog maga alá temetni.- Az agrártárca komolyan vet­te az érdekvédőket 2004-ben?- A költségvetést érintő ész­revételeinket rendszeresen fi­gyelmen kívül hagyják, különö­sen, ha a családi gazdaságokról, magángazdaságokról van szó. Hiába volt minden érdekképvi­seleti javaslat, figyelmeztetés. A februári demonstrációsorozat hatására „engedményekre” kényszerült a kormány. Az EU- csatlakozás előtt három hónap­pal azért kellett az utakra men­ni a gazdáknak, és a budapesti bevonulást is kilátásba helyez­ni, hogy legalább az előző évi­nél ne kerüljenek rosszabb helyzetbe. Példa nélküli a kor­mányzati magatartás a csatla­kozó országok között.- Az utakra vonulás mint esz­köz bevált?- Nem szívesen tüntetünk, de az érdekeink érvényesítésére ennél komolyabb törvényes esz­köz nem áll rendelkezésünkre, tehát ezt kell alkalmaznunk. Azzal, hogy a hazai és a nemzet­közi sajtó figyelmét felkeltjük, a társadalom többi tagja számára is hallhatóvá és - szándékunk szerint érthetővé - válnak prob­lémáink. A közös fellépés a köz­vetlen célon túl erősíti a résztve­vőkben az összetartozás és szo­lidaritás érzését, amire a mai vi­lágban egyéb alkalmakkor is nagy szükség lenne.- A harcos fellépésnek elegen­dő teret adnak a jogszabályok, mint a régi EU-tagoknál?- Ahány ország, annyiféle törvény. A mi törvényeink nem sok mozgásteret adnak a har­cos fellépésre. Miután az agrár­szabályozás nagy része Brüsz- szelbe került, nem is biztos, hogy a hazai terepen való fellé­pést kell erősíteni - gondoltuk eddig. De ízelítőt kaptunk ab­ból, hogy jelentős kompetenci­ák megvonása ellenére is egy kormány milyen károkat tud okozni saját mezőgazdaságá­nak, illetve a vidék társadalmá­Szlovákiában kifizették A napokban tartott elnökségi ülés után Jakab István, a Magosz elnöke elmondta: a múlt évi, egyszerűsített területalapú uniós támogatás­nak csupán 13 százalékát kapták meg a gaz­dák, Szlovákiában meg 99 százalékban kifi­zették a pénzt. A Magosznál a gabonainter­venció menetét sem tartják kielégítőnek, mivel szerintük mint­egy kétmillió tonna gabona tárolása megoldatlan, és nem lehet tudni, hogy az bekerül-e az intervenciós felvásárlási körbe. „Nem szívesen tüntetünk, de az érdekeink érvényesítésére ennél komolyabb törvényes eszköz nem áll rendelkezésünkre, tehát ezt kell alkalmaz­nunk” - mondja a Magosz alelnöke. nak, ha azt csinál, amit akar. Ezeket a tapasztalatokat is fi­gyelembe véve meg kell alkotni az érdekvédelmi törvényt.- Tavaly együtt tüntettek a nagyüzemi MOSZtagok és a csa­ládi gazdálkodó Magosz-tagok A közös érdekekért máskor is együtt lép fel a két legnagyobb ér­dekvédő szervezet? Együttmű­ködnek?- Az egységes fellépésnek föl­tétlenül köze van a februári si­kerhez. Már az EU-csatlakozás első, darab évében is világossá vált, hogy sok, eddig használt terminológia idejét múlta, értel­mét vesztette. Ilyen a kisüzem - nagyüzem kérdésköre is abban az értelemben, ahogy a Magosz és a MOSZ vonatkozásában ez eddig felmerült. Tavaly február­ban együtt tüntettek a két szer­vezet tagjai és azok is, akik egyikhez sem tartoztak. A Medgyessy-kormány megoldott egy több mint tízéves problé­mát: az ellehetetlenülés, a csőd­től való félelem egységbe tömö­rítetté a vidéket. Agrártermelők által megművelt földterület 2002-ben (hektár) Összesen: 9 millió 303 ezer Szövetkezetek 638 ezer Gazdasági társaságok 3 millió 40 ezer Egyéni gazdálkodók 4 millió 339 ezer Egyéb 1 millió 286 ezer Forrás: FVM 328 milliárd támogatás A Magosz ülésén jelen volt Benedek Fülöp, az agrártárca államtitkára, aki szerint idén 328 milliárd forint támogatás áll a mezőgazdaság rendelkezésére. A finanszírozási menetrendet február közepéig - az érdekképviseletekkel egyeztetve - teszik közzé. A tavalyi, területala­pú uniós támogatást eddig 125 ezer gazda kapta meg. Azok a termelők, akiknek nincs adategyeztetési gondjuk, várhatóan február végéig hozzájutnak a pénzükhöz. Jelezte azt is, hogy a 3,2 millió tonna, uniós inter­vencióra felajánlott gabonából 2 millió tonna magyarországi tá­rolása megoldott. A fennmaradó, mintegy 1 millió tonnát több uniós országban kívánják tárolni. «—V :irP :- A társadalom többi osztályá­ban, rétegében akkor ébreszte­nek szimpátiát a paraszti követe­lések, ha azok teljesülése az egész nemzet érdekeit is szolgál­ja. Látnak erre lehetőséget a jö­vőben?- Csak ezt a lehetőséget lá­tom. Lényegében ez a felisme­rés váltotta ki az EU közös ag­rárpolitikájának reformját is. Nagyon sok belső konfliktustól szabadítanánk meg magunkat, ha a mi kormányunk is a többi európaihoz hasonlóan gondol­kodna. Jó lenne, ha az agrárpo­litikáját az össztársadalmi cé­lok és igények kielégítése irá­nyába fordítaná! Ebben az eset­ben nem is kellene külön pa­raszti követelésről beszélni. Vi­tára legfeljebb a prioritások megállapításakor kerülhetne sor. Jelenleg már nem csak a fő­város és a vidék, hanem a vidé­ki, nem mezőgazdasági tevé­kenységből élők és az abból megélni próbálkozók szembeál­lítása folyik, például a „soha nem látott agrártámogatások 2005-ben” című hazugsággal. Klasszikus esete a modern Oszd meg és uralkodj! elvének. ■ A. Tóth Sándor Káeftét alapítanak a szőlőtermelők közös cég Felvásárlás, feldolgozás, tárolás, palackozás, értékesítés Új lehetőséget kínál Schindler János pol­gármester ötlete a keceli szőlőtermelők gondjainak megoldására. Egy kft. szer­vezésébe fogtak, amiben minden belépő szőlősgazda résztulajdont szerezhet. Kecel A keceli gazdák már több szö­vetkezetét is alapítottak érde­keik érvényesítésére, de a termelők többsége még min­dig magára van utalva, ha a termést tisztességes áron szeretné értékesíteni. Schindler János polgármester az óév végén azzal az ötlettel állt elő, hogy alakítsanak egy kft.-t, amiben minden belépő szőlőtermelő a területének arányában szerez tulajdon- részt.- Hol tartanak a szervezés­ben? - kérdeztük az ötletgaz­dától.- Még csak az alapszabály­tervezet készítésénél, de már 600 hektár körüli szőlőterü­lettel jelezték a gazdák ér­deklődésüket. Ennek két oka van. Egyrészt nyilvánvalóvá vált számukra, hogy egyedül nem tudnak megbirkózni a piac kihívásaival, másrészt a kft. már ismert, áttekinthető vállalkozási forma. Terveink szerint hektáronként 100 ezer forintot kell fizetnie minden belépőnek. Ez bizto­sítja a kft. induló törzstőké­jét.- Kapnak-e a társuláshoz valamilyen állami támoga­tást?- Az új szabályok szerint 300 millió forint éves árbevé­tel esetén jár az állami támo­gatás. Ezenkívül a különböző beruházásokhoz további pén­zekre lehet pályázni, és hitel- felvételre is van lehetőség. Ezek mindegyikével számo- lünk, mert a megala­kuló kft. nem ki­zárólag a szőlő fel­vásárlá­sára, de feldolgozására, a bor tárolá­sára, palackozására és érté­kesítésére is vállalkozik. A szükséges beruházásokat fo­lyamatosan kívánjuk megva­lósítani, amihez sok pénz kell, tehát annál nagyobb esé­lyünk van a sikeres működésre, minél többen vagyunk. Külföldön láttam az integráció ehhez hasonló formáját, s úgy gondoltam, ha nekik sikerült, miért ne sike­rülne nekünk is.- Minden társulás legkriti- k usabb pontja a ta­gokkal való elszámolás. Erre vonat­kozóan mi az elképze­lésük?- Az alap­szabály-tervezetben világosan megfogalmaztuk, hogy az el­számolás alapja nem a szőlő ára. Ez évről évre nagyságren­dekkel változik, a termés mennyiségétől függően gyak­ran még a ráfordítás költsége­it sem fedezi. Mint mindenütt a világon, nekünk is a kész­terméket kell eladni, nem az alapanyagot. Jó minőségű - ennélfogva jó áron eladható - bor esetében megtérül az ala­csony szőlőáron számolható veszteség. Aki időközben meggondolja magát, és kilép felhagyva a szőlőtermeléssel, az sem jár rosszul. Nemcsak a belépéskor befizetett összeget kapja vissza, hanem annak - a társaság vagyonában kelet­kezett - arányos növekményét is. Az alapszabály szerint va­lamelyik üzlettársa megvásá­rolhatja a kilépő tulajdonré­szét, de 15 százaléknál na­gyobb tulajdonhányadot senki sem szerezhet. A kft. megalakítását febru­ár elején tervezik, addigra várhatóan megsokszorozódik a jelentkezők száma. ■ Sinkovicz László KECEL HEGYKÖZSÉG Szőlőterület: 2600 hektár Tagok száma: 2400 Szőlőtermés tavaly: 350 ezer tonna Betárolt bor decemberben: 270 ezer hektoliter FORRÁS: FÜLEKI LÁSZLÓ HEGYBÍRÓ FOTÓ: ÚJVÁRI SÁNDOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom