Petőfi Népe, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-24 / 19. szám

SZERKESZTETTE: LŐRINCZI CSABA TELEFONSZÁM: 06-79/426-371, 522-480 E-MAIL: csaba.lorinczi@petofinepe.hu PETŐFI NÉPE - 2005. JANUÁR 24., HÉTFŐ BAJA. BÁCSALMÁS ÉS KÖRNYÉKE Ahol a csárdás született helytörténet / baja Ma is a bunyevác himnusszal kezdődik minden préló Január 6-ával, vízkereszt napjával megkezdődött a farsang, mely a húsvétot megelőző 40 napos nagy­böjt kezdetéig, hamvazó­szerdáig tart. A tavaszvárás, a remény, gya­korlatilag a könnyed mulatozás, tréfacsinálás, párkeresés, ud­varlás időszaka. Egymást köve­tik a különböző bálok. Vidé­künkön a magyar mellett a nemzetiségek táncmulatságai, mint a svábbál, a préló, a szé­kelybál, cigánybál. Melyeknek nélkülözhetetlen résztvevői vol­tak a jeles muzsikus egyénisé­gek vezette cigány- és a tambu- razenekarok. Érdemes visszate­kinteni a város múltjában és kulturális hagyományaiban be­töltött kiemelkedő szerepükre. Baján született a csárdás Történt pedig az 1813. eszten­dőben, hogy egy fiatal muzsi­kus érkezett Bajára. Koncerte­ket szeretett volna adni, hogy „összehegedülje” útiköltségét az orosz cár udvaráig, melyet abban az időben a hegedűsök Mekkájának neveztek. Mit is mondjak? A két bajai hang­versenyből két évtized lett. A közönség soraiban ott ült ugyanis egy bájos kisleány. Ahogy a mese mondja: meglát­ni és megszeretni egymást - pillanat műve volt. A szerelem­ből holtig tartó házasság lett, a fiatal Rózsavölgyi Márkból pe­dig a reformkor magyar zenéért folytatott küzdelmeinek ki­emelkedő alakja. Magyar szó­val, magyaros ruhával, Bihari János és Rózsavölgyi tánczené­jével, a verbunkossal tüntettek a császári önkény ellen. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy Rózsavölgyi Márk működésével Baja a magyar zene megszüle­tésének egyik színterévé vált. Baján való letelepedéséhez Rózsavölgyit hozzásegítette hangversenyeinek sikere, és az, hogy bőkezű mecénásokra ta­lált. Szentgyörgyi Horváth János, a város egyik földesura, a Grassalkovich birtok bérlője „annyira megszerette játékát, hogy rábírá, miként az általa nyújtandó bizonyos pénzsegély mellett Baján telepedjék le” - írta róla egykor a Pesti Divat­lap. Rózsavölgyi más városok­ban is adott hangversenyeivel, hegedűvirtuózi képessé­geivel és zeneszer­zői munkás­ságával nagy megbecsülésre tett szert. Egy időre megtört ugyan ba­jai pályafutása: Szeretett felesé­gemmel alig hat esztendeje él­tem boldogan és megelégedet­ten Baján, amikor 1819. április utóján éjjel a tűzvészben min­den vagyonomat elvesztettem, amikor 11-től 1-ig 375 ház le­égett - írta sajátkezű önéletraj­zában. Két év múltán visszahív­ták Bajára. Évi 400 forint támo­gatást juttattak neki, így ő lett hazánkban az első ösztöndíjas. Rózsavölgyi muzsikált, amikor Győry Ferenc Tolna megyei főis­pánt 1823-ban beiktatták Bács- Bodrog vármegye királyi bizto­si tisztségébe. A névtelen udva­ri spicli kémjelentéséből meg­tudhatjuk: „Volt a szabadban színházi előadás is a Gott erhalte himnusz eléneklése mellett, aztán kivilágítás, tűzi­játék és bál.” Kilényi Dávid Magyar Szín­játszó Társasága rendezte az el­ső énekes-színházi előadásokat Baján 1861. december 2-től. „A hatvanadik játékra (Illyés Sap­kája) pedig a Társaság itt léte alatt hasonlókép híres Bátskai Muzsika Mester Rózsavölgyi (Rozenthal) Úr, Baja Városának lakosa készítette a muzsikát” - jelentette a Magyar Kurír. A társulat vendégszereplé­Régi előfizetőnk, Millunov Dániel által rendelkezésünkre bocsátott felvé­teleken Dankó István egykori sikereinek hely- . • •' színe, a Nemzeti (ma Duna) Szálló látható. Sőt, a nagy képen olyanok is, amik jó ideje már csak a bajaiak emlékeiben élnek: bárkák és a Sugovicába robbantott kishíd. sének fontos zenetörténeti je­lentősége van. Tagjai között sze­repelt SzőllősySzabó Lajos kore­ográfus, akinek Rózsavölgyivel való találkozásából született meg a magyar társastánc, a csárdás. Méltó lenne - jómagam több­ször kezdeményeztem -, ha Ró­zsavölgyi Márk emlékét váro­sunkban utcanévvel örökíte­nénk meg. „Járják a kólót, szól a tambura” A Szabadkán rendezett első veliko prelo gyönyörű dalával - a bunyevácok himnuszának is nevezik - kezdődik ma is min­den préló. leiképezi, hogy mi­lyen nagy szerepet játszik a népzenében a tambura, ez a tö­rök időktől meghonosodott, ke­leti eredetű hangszer. A múlt század elején talán félezer tam­bura is volt Baján. Egymást ér­ték a kiskocsmák, pálinkaméré­sek - úgy emlékszem, az 1800- as évek végén 92 volt belőlük -, a szerdai és szombati hetivásár­napon nagy volt bennük a for­galom. Tamburaszó mellett vi­gadtak a vásárosok. De a jeles napokat is megtisztelte muzsi­kálásával a „banda”. (Félreértés ne essék, a „banda” szót „együt­tes” vagy „zenekar” jelentésben használták.) Újév, február 2., te­hát Gyümölcsoltó Boldogasz­Az igazmondás kárvallottja Farsangi időben talán ideillenek a Vajda Józsiról szóló aranyos történetek. A cigányprímás egészségi állapota közügynek számí­tott. A Bajai Közlöny 1860. májusi száma ezt írta: „szép tehetsé­gű zenészünk, hathéti nehéz betegsége után, ma este hallatja magát az oroszlánban. (Az Oroszlán Szállóban, a mai Erste Bank helyén.) Nem kevésbé érdekes és jellemző a következő „fájdalmas” híradás, melyet négy évtizeddel későbbről találtam a Bajai Hírlap 1900. január 28-i számában: „Vajda József 62 éves zenész azt mondta Gondik Zsigmond és Kávés Simon zené­szeknek, hogy nem tudnak muzsikálni. Nevezettek úgy megver­ték, hog’ karja eltört. ” így vált az öreg prímás a szakmai önér­zet és az igazmondás kárvallottjává. szony napja, a préló, a Jánoska eresztés, de lakodalom sem múlhatott el a tamburabanda muzsikája nélkül. Az „első” tamburazenekar - ez vonatkozik a cigányzeneka­rokra is - nem sorrendet, ha­nem értékítéletet jelentett. Hí­res „első” zenekar volt például PetrovácBéla bandája. Az 1896- os millenniumi világkiállításra felvitték az együttest Budapest­re. Bosnyák népviseletben, fejü­kön piros fezzel, piros mellény­ben, buggyos nadrágban muzsi­káltak, óriási sikerrel. A szájha­gyomány szerint Erzsébet ki­rályné is, Ferenc József császár és király is egy-egy 20 koronás aranyat adott nekik. Fél évig tartott a fővárosi szereplés, a következőkben is minden év­ben visszatértek. A cigányzene fénykora Míg a tamburazene művelői leginkább a Homok- és a Szál­lásvárosból kerültek ki, a ci­gányzenészek Józsefvárosban és Istvánmegyében - tehát a Határ úttól északra - laktak. (Aprócska házaik egy része ma is megvan. A Dankó Gábor ut­cát Hangász utcának hívták, csak később nevezték él á híres prímásról.) A bajai cigányzenekarok fénykora a 1800-as évek máso­dik felére tehető. A legrégibb és legismertebb cigány dinasztia a Vajda-família volt. György kivá­ló prímásként szerepelt már az 1850-es években. Fia, Sándor - magyaros hallgató-nótáival lett híres - vette át tőle a zenekarát. Unokája - nagyszerű gordon­kás - leérettségizett, gyógysze­rész lett, majd egy cigányzene- karral kivándorolt Amerikába, és ott nyoma veszett. Híres prímás volt Vajda Ferkó. Leányát Dankó Gábor vette feleségül, aki több földré­szen is szerepelt zenekarával. (Dél-Amerikában halt meg váltó­lázban, öt társával együtt.) A Nemzeti (ma Duna) Szállóban muzsikált a múlt század fordu­lója körül Dankó István, akinek úri magatartásáról feljegyezték, hogy a szegény tanítóképzősök­nek ingyen muzsikált. Lesz-e még megújhodás? Az I. világháború után harsá­nyabb szórakozásra vágytak az emberek. A dzsessz elérkezésé- vel mind kevésbé volt igény a ci­gányzenére, mely Baján a 60-as évekre gyakorlatilag megszűnt. Az utolsó cigány-zenei koncert­nek e sorok írója is részese volt. Hogy miként, álljon itt részben a történeti hűség, részben nagy­szerű muzsikustársaim emléke iránti tiszteletből. Kezdő zeneiskola-igazgató­ként, 1967-ben azt a feladatot kaptam, hogy népi-zenekart ál­lítsak össze, hogy a Liszt Kórus­sal együtt Baja képviselhesse hazánkat a Szmederevói Ősz Folklórfesztiválon. Szerencsém­re kiváló társakra leltem: Ta­más Róbert hegedűn, Dankó Gá­bor és József klarinéton, Fébó István cimbalmon, Sárközi Já­nos nagybőgőn, feleségem gor­donkán, jómagam brácsán ját­szottam. A szorgalmas gyakor­lásnak, a reggeltől estig tartott próbáknak meglett az eredmé­nye. A bajaiak olyan sikert arat­tak, hogy - ez az időben igen nagy szó volt - a belgrádi rádió egész órás műsorunkat egye­nesben közvetítette. Talán ez lehetett - remélhető­leg csak átnfenetileg - utolsó megnyilvánulása a hajdan oly kiváló bajai népi zenekari kul­túrának. ■ Gál Zoltán Figyelemre méltó focisták Kiütéssel nyert a Sámán baja Két forduló mérkőzéseit elhalasztották Végéhez közeledik a terembajnokság alapszakasza, nemsokára itt van az átigazolási időszak. Szörényi László, a versenybizott­ság elnöke arról tájékoztatta lapunk munkatársát, hogy mind a négy osztályban február 6-12. között válhatnak klubok a játéko­sok. Az átigazolási lapok nála kaphatók. Szörényi azt is el­mondta, hogy az 1. osztályú csapatok vezetőinek február 12-én, a negyedosztályúaknak 6-án, míg a másod- és harmadosztály képviselőinek 13-án adják át a rájátszásbeli sorsolást. TEREMLABDARÚGÓ bajnokság, Baja. I. osztály, 9. forduló: Maxi Gáz-Bácska Bau 10-4, Precep- tum-Speed 0-3, PM Elektro- R+M 2-1, Sugovica-Beher Trade 2-3, Esztétika-Belussy Sport 1- 8, Démász Rezét SE-Virgonc Fekete Kutya 2-2. A 10. forduló mérkőzéseit február 6-ra ha­lasztották el. II. osztály, 9. fordu­ló: Panaco-Nemesis 4-1, Hurka- majom-Para Moby 1-1, Belvá­rosi RC-Teszo 2-5, Yo az X-Tur- mix 3-1, Admirál-Déli 1-3, Kri- zsán-Profil 4-3. III. osztály, 9. forduló: Hellas-Eva Innova 4-5, CBA-Nerthus 0-4, Rowing Boys- Lehűtők 7-2, Red Buli-Lux 1-2, ITV-Bad Boys 1-5, Mammut­Mátrix 1-0. 10. forduló: Lux- Nerthus 3-2, Mátrix-CBA 3-1, Lehűtők-ITV 1-6, Red Bull- Hellas 4-2, Bad Boys-Mammut 2-3. Az Eva Innova-Rowing Boys mérkőzést február 6-án rendezik meg. IV. osztály, 9. for­duló: Vodkanarancs-OpTeam 1- 5, Umbro-Bajax 2-10, Krémes­Alibi 2-2, Iron Maiden-Sámán 0-10, AC Grund-Kófák 1-8, Mix- er-Locosped 6-0, Jelky-Tanerő 0.3, Partizán-Axiál 3-3. A 10. forduló mérkőzéseit február 6- ra halasztották el. IECYEI SERDÜLŐ BAJNOKSÁG, Dili CSOPORT. ŐSZI VÉGEREDMÉNY: 1. JMKFC 1311 1 1 71-17 34 2. Bácsalmás 1311 1 1 64-17 34 3. Sükösd 13 9 4­55-18 31 4. N.nádudvar 13 9­4 60-17 27 5. Madaras 13 7 1 5 45-29 22 6. Vaskút 13 7­6 36-26 21 7. Nagybaracska 13 6­7 26-43 18 8. Érsekcsanád 13 5 2 6 32-36 17 9. Gara 13 4 2 7 30-38 14 10. Baja 13 4 1 8 34-47 13 11. Kunbaja 13 4 1 8 35-56 13 12. Tompa 13 4 1 8 27-53 13 13. Kelebia 13 3­10 19-52 9 14. Bátmonostor 13­­13 15-100 0 labdarúgás Jánoshalma- Mélykút csapata jobb gólarány- nyal lett őszi bajnok a megyei serdülő bajnokság Déli csoport­jának őszi idényében. A sereg­hajtó Bátmonostor száz gólt ka­pott és valamennyi mérkőzését elvesztette. A serdülők őszi idé­nyét a bajnokságot szervező Ba­jai Városi Labdarúgó Szövetség elnöke, Szűcs László értékelte.- Ismét tizennégy csapat vá­gott neki a 2004-2005-ös baj­nokságnak. Több településen a serdülő korú labdarúgók száma emelkedett az előző időszakhoz képest. Azonban a kép kissé csalóka lehet, hiszen mérkőzés­napokon az ifjúsági csapatok is jórészt általuk töltődnek fel. Ezen oknál fogva is korán kel­lett elkezdeni a bajnokságot. Az első fordulót augusztus 21-én rendeztük, az utolsót november 13-án. A befejezést Mélykúton, Nemesnádudvaron és Baján el­ázott pályák miatt egy héttel ké­sőbbre kellett elhalasztani. Gya­kori volt az időpontok változta­tása, a mérkőzések átütemezé­se (17 esetben). Alkalmazkodni kellett a felnőtt és ifjúsági csa­patok találkozóihoz, s két csa­pat esetében (Jánoshalma- Mélykút és Nagybaracska- Csátalja) a megosztott pályavá­lasztói jogra is oda kel­lett figyelni. Csoportunkban há­rom indulásra kötele­zett egyesület van, a többi tizenegy önként nevezett, ők (is) után­pótlás-nevelés elkötelezettjei. Közöttük egyre több az évente visszatérő szakosztály. Sajnos a kisebb településeken nincs rendszere és gyakorlata sem a gyermek labdarúgásnak. A gye­rekek általában együtt edzenek a serdülő játékosokkal. Az itte­ni gyermek labdarúgás fejlődé­sének, előrelépésének több aka­dályozó tényezője van: anyagi­ak, pályaviszonyok, vezetői gondolkodás, körülmények, stb. A fegyelemmel jól állnak a serdülők: tizenhárom forduló­ban 107 sárga és 14 piros lapot osztottak ki a játékvezetők. A legfegyelmezettebb csapatot Érsekcsanád tudhatja magáé­nak, míg a fegyelmetlenek élén Bátmonostor áll. A Csanádiak egy, a monostoriak 16 sárga la­pot gyűjtöttek be ősszel. Gólok voltak bőven, a mecs- csenkénti gólátlag há­rom volt. A Déli cso­port 182 mérkőzésén 549 gólt rúgtak a ser­dülő focisták. Az alapo­kat lerakó újonc Bátmonostor szenvedi meg leg­jobban az összecsapásokat, hi­szen tizenhárom meccsen száz gólt kapni kemény próbát je­lent. A Jánoshalma-Mélykútnál vegyes a korosztály, jelenleg ez a csapat a legeredményesebb 71 rúgott góllal. Sükösdön szin­tén jó a szakmai munka, a köve­telmények és a kiválasztás úgy­szintén. Eredményes a csapat: a veretlen gárda 55 gólt rúgott ősszel. Az élmezőnyhöz tartozó csapatoknál figyelemre méltó képességű gyerekeket lehet lát­ni, zárta beszámolóját Szűcs László BVLSZ-elnök Cselgáncs Ifjúsági válogató rangsorverseny, Buda­pest, ÚTÉ Sportcsarnok. A Bajai Judo Club cselgán- csozóinak eredményei. Fiúk, 50 kg: 5. Rudolf Bálint, +90 kg: 2. Tillinkó Kristóf. Lányok, 44 kg: 3. Pécsi Adrienn (felvételünkön), 57 kg: 7. Tüske Mariann. Edző: Radics Attila. üli

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom