Petőfi Népe, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-22 / 18. szám
4 PETŐFI NÉPE - 20Ö5. JANUÁR 22., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP - VÉLEMÉNYEK KLMdMjW A magyar kultúra napján hámori Zoltán Himnuszunk is segített megőrizni nemzetünket, önmagunkat. A kultúra szóban, mint cseppben a tenger, történelmi korok rejtőznek. Benne van a szép, s benne van a tragikus ugyanúgy. Ady „finom kultúrlegényeket” emlegetett, amikor a hivatalos művészetpolitikát akarta gúnyolni. Az ötvenes évek úgynevezett kultúr- programjai ugyancsak rosszat tettek ennek a szép szónak, a kínai kulturális forradalomról nem is szólva, melynek hatása fölért egy világháborúval. Dehogy akarok ünneprontó lenni! Ellenkezőleg. A szó igazi tartalmát, értékét, rangját keresem - hisz végül is benne van az egész élet. Régészeti kultúra, tájegységi kultúra, étkezési kultúra, viselkedési kultúra, munkakultúra - ezer dolog kifejezhető e szóval a hétköznapokból is. A kultúra szó eredeti jelentésében fénylik föl ma, a magyar kultúra napján. 1823. január huszonkettedikén írta Kölcsey Ferenc a Himnuszt. Az azóta eltelt 182 évben a magyar nem egyszer „szerte nézett, s nem leié honját a hazában”. De Himnuszunk is segített megőrizni nemzetünket, önmagunkat. Némi öndicsérettel vegyes, ám jogos büszkeséggel nyugodtan leszögezhetjük: a magyar művészetet, tudományt - a kultúrát máig a világelsők között emlegetik. Baj, persze, van most is bőven. Kulturális, oktatási intézményeink ma olyannyira televannak panasszal, hogy némelyiknél már hivatásos siratóasszonyok felvételét fontolgatják. Elsorvadásról, elhalásról, ellehetetlenülésről, lezüllésről, varázspálca helyett koldusbotról szólnak a sirámok. Igaz lehet a végromlásról szajkózott prófécia? Legalább ezen a napon legyünk derűlátóak! Csak annyira, mint Kölcsey: „Őseitek parányi fészkeket raktanak? Szedjétek össze a romokat, s tegyetek belőle mély alapot jövendő nagyságnak. Apró harcokat vívtanak? Csináljátok a békesség műveit temérdekekké.” Összegyűlnek a gazdák kecskémét Gazdagyűlést szervez jövő péntekre a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma és a Dél-Alföldi Biokultúra Egyesület. A 11 órakor kezdődő találkozónak a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ ad helyet. Oda várják az érdeklődő és tenni akaró mezőgazdasági termelőket, a különféle termelői csoportok vezetőit, képviselőit. A megbeszélésen a tervek szerint áttekintik a magyar mezőgazdaság égető problémáit (támogatások, intervenció, pályázatok, stb.), és javaslatot készítenek. Megvitatják, illetve megfogalmazzák a kormányzatra való további nyomásgyakorlás eszközeit, módszereit, sőt, ha kell, demonstrációs bizottságot is alakítanak. A gazdagyűlésről bővebb információt szívesen adnak a szervezők: Hanó Miklós (20/953-72- 21), Sábán Antal (20/227-0144) és Mészáros Károly (30/953-44- 72). Meghalt egy kisbaba ladánybene Családi tragédiáról érkezett hír tegnap a megyei rendőrségtől: még szerdán meghalt egy három hónapos csecsemő a Kecskeméthez közeli faluban. A kislányt reggel 9 óra tájban megetette az édesanyja, és a szokásos módon megbüfiztette, majd oldalt fektetve letette az ágyba aludni. 10-15 perc elteltével újra ránézett a babára, de akkor már nem élt. A rendőrség a rendkívüli haláleset vizsgálatakor semmit nem talált, ami bűncselekményre utalt volna. A halál pontos okának kiderítésére igazságügyi orvos szakértői boncolást rendelt el. ■ OH Rossz erőnlétben a fiatalok Az óvodások és a kisiskolások elvárható fizikuma sokkal jobb, mint a középiskolásoké - derült ki a felmérésből. felmérés / bács-kiskun A megyebeli diákok 20 százalékának gyenge a fizikuma, 40 százalékának még a közepes szintet sem éri el a fizikai teherbíró képessége. A legtöbb vizsgált iskolás mozgásszervi elváltozásokban és látászavarban szenved. Mindez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatokból derül ki, amelyek a hat és tizennyolc év közötti, Bács-Kis- kun megyei diákok állapotáról tudósítanak. Az iskolaegészségügyi szolgálat - jogszabályi rendelkezések alapján - rendszeresen végzi a 3 és 18 év közöttiek egészségügyi vizsgálatát. Feladatkörébe tartozik az érintettek fejlődésének nyomon követése és a nagycsoportos óvodások iskolaérettségének eldöntése is. A 2003-2004-es tanévben Bács-Kiskunban megvizsgált 6-18 évesek fizikai állapota nemek szerint (fő) 1 w<}íí£iJ/ TT^lillll Igen gyenge 478 341 Gyenge ^ y' fk 927-V 947 Elfogadható && JR PPl 364 1498 Közepes TplPtóBi 1 i 928 1895 ill Jó MJH ■ 1553 1370 Kiváló |—ü 417 1 Extra nf • Ük 102 55 összes vizsgáit “ 6939 6523 Az előző tanév vizsgálatainak - a KSH által nyilvánosságra hozott - adatai elszomorítóak: minden harmadik Bács- Kiskun megyei diáknál mozgásszervi elváltozások tapasztalhatók, és a látászavar is A 2003-2004-es tanévben Bács-Kiskunban megvizsgált 6-18 évesek fizikai teherbíró képessége {%) Extra Kiváló Közepes gyakori: majd’ minden ötödik gyerek szemüveges. A fizikai állóképesség vizsgálatakor kiderült, hogy az óvodások és a kisiskolások elvárható fizikuma sokkal jobb, mint a közép- iskolásoké. A KSH által készített listán a fizikai erőnlét legjobb, extra kategóriájába a kilencedik évfolyam felett már nem került senki. A gyerekek elszomorító fizikai állapotál több okra vezetik vissza a szakemberek. Mozgásszervi és látási problémák okozója pél dául egyaránt lehet a sok számítógépezés vagy a tévénézés de akár az íróasztal melletti túl sok tanulás is. ■ Gál Zita MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Mit szólnak az úthasználati díj tervéhez? IKOTITY JÓZSEF Baja- Ma reggel hallottam a hírekben, hogy a kormány azt tervezi: úthasználati díjat vetnének ki a külföldi autókra. A mértékét nem közölték. Úgy gondolom, hogy pár száz forint nem jelent nagy költséget a külföldieknek, és pontosan emiatt az államnak sem hoz jelentős bevételt. Mindenesetre a vendégváró Magyarország idilli képét rongálná ez a lépés. Ha meg nagyobb lenne a tarifa, az komolyabban érintené a külföldre szakadt magyarságot érzelmileg és anyagilag is. TO ISTVi 1 Kecskemét- Nem értek egyet azzal, hogy vessünk ki „útadót” a külföldi rendszámú autókra. Elég sokat fizetnek a magyar autósok is az állítólagos útkarbantartásokra, még sincs túl nagy látszatja. A különböző sarcok helyett a hivatalokban dolgozók számát kellene csökkenteni. Annyian dolgoznak ezekben az irodákban feleslegesen, felelőtlenül, hozzá nem értően; az ő fizetésükkel kellene helyettesíteni az útdíjból várt bevételeket! És akkor a politikai vezetőkről még nem is beszéltünk! CSŐKÉ ZOLTÁN Kiskunhalas- Ha csak a külföldieknek kellene megfizetniük a díjat, az diszkriminatív lenne. Semmi konkrétumot nem tudni még, így azt sem, hogyan képzelik el az ellenőrzést és a végrehajtást. Ha valaki tovább van itt, az is annyit fizet, mint aki csak áthajt az országon? A jobb minőségű utakért is annyit kell leróni, mint a kátyús mellékutakért? Hová kerülne az úthasználati díj? Mert, ugye, a benzinár is tartalmaz - elvileg- útkarbantartásra fordítandó forintokat is, aztán... HODOVAN MIRABELLA Öregcsertő- Vegyesek a gondolataim. Az egyrészt jó, hogy a külföldiek is hozzájárulnának a magyar utak építéséhez, karbantartásához. Másrészt biztos felháborítónak tartanám, ha Németországban hasonló címen kérnének pénzt tőlem. Félek attól is, hogy az intézkedés elriasztja a turistákat, tehát az állam bevétele nem nő, hanem csökken. Furcsa, hogy az eddig oly szeretve követett nyugati minták helyett most tőlünk keletre fekvő országokról veszünk példát. Mintha most írná a verset Helvécia A Petőfi Sándorról elnevezett művelődési ház előkertjében március 15-én felavatják a költő szobrát. Győrfl Sándor karcagi szobrászművész kapott megbízást az alkotás elkészítésére. Terve szerint a félalakos figura és a süttői mészkő posztamens együtt körülbelül 260 centiméter magas lesz. A gondolataiba révedő költő lefelé néz fejét kissé jobbra fordítva, behajlított jobb karja pedig az előtte lévő mészkőlapra vezeti a szemet. Ezen Petőfi aláírása és a Nemzeti dal szövege lesz olvasható. Az alkotó szándéka, hogy olybá tűnjék, mintha épp most születne a költemény. Cseh Miklós polgármestertől megtudtuk: a szobor költsége hárommillió forint, aminek egyharmadát állja az önkormányzat. Támogatást a képzőművészeti alaptól, illetve magán- személyektől remélnek.
