Petőfi Népe, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-19 / 15. szám

FOTÓK; PU LAI SÁRA 12 PET ŐFI NÉPE - 2005. JANUÁR 19., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP A nejlondisznó-királykisasszony és a mangalica-paraszttyány magyar termék Nehéz helyzetben a családi gazdaságok A magyar termékek, s kü­lönösen a mangalica mi­nőségi fölényét is hivatott bizonyítani az az összejö­vetel, amelyet az elmúlt héten Szél István saját birtokán szervezett. A bizonyítási eljárás hússzele­tek összehasonlításán alapult. A kunadacsi vállalkozó elővette a sütőből azokat a tarjaszelete­ket, amiknek fele a saját man­galicájából, a többi egy bevásár­lóközpont hűtőpultjából kerül­tek a tepsibe. Az egyik hús ke­mény omlós lett, a másik pedig kemény, mint a cipőtalp - mondta a házigazda. A sülthús- prezentációval azt a vélemé­nyét támasztotta alá, miszerint miközben családi gazdaságok mennek tönkre ezrével, kül­földről rossz minőségű áru öm­lik az országba. A terített asztalhoz meghívott vendégek között volt dr. Ángyán József, a Szent István Egyetem intézetigazgatója, dr. Márai Gé­za egyetemi tanár, Bogi Béla, a Bács-Kiskun Megyei Gazdakö­rök Szövetségének elnöke, s né­hány országgyűlési képviselő. De jöttek szabadszállási, kun- szentmiklósi, solti és lajosmi- zsei gazdák, vállalkozók is. Szél István (a MAGOSZ helyi vezetője, az országos választ­mány tagja) nem titkolt szándé­ka az volt, hogy bebizonyítsa, az őshonos magyar állatoknak, termékeknek minőségi fölénye van a nagy bevásárlóközpon­tokban kapható, általában fa­gyasztott és Import élelmisze­rekkel szemben. Mint mondta: saját bőrükön érzik a mezőgaz­daság elleheteüenítését, s ezál­tal a létbizonytalanságukat. Több ezer gazdának kell ab­bahagynia a termelést, a jószág­nevelést. Az utolsó utáni pilla­natban vagyunk, hogy mi, a mezőgazdasági vidéken élők fordítsunk sorsunkon” - szólt a házigazda. ■ Pulai Sára Mangalica az udvaron. Dr. Ángyán József a mezőgazdaság helyzetéről, kilátásairól, a nemzeti összefogás szükségessé­géről szólt. Mondandója elején felhívta a figyel­met: - Nem elég megállapítani, hogy súlyos a helyzet. Tennünk kell ez ellen - mondta. A pro­fesszor részletesebben beszélt arról, hogy a vi­dékfejlesztési tervtől elképesztő indokok alap­ján forrásokat von el a kormány. A kunadacsi összejövetel után a bajai Duna-szállóban tartott tanácskozáson is előadást tartott a professzor, erről későbbi lapszámunkban olvashatnak. Dr. Fodor László hatósági feladatokkal is meg­bízott kunadacsi állatorvos: - Pangás van az állattenyésztésben. Töröm is a fejem, mivel kel­lenefoglalkozni. Hogy a mezőgazdaság tönkre­megy, ez világméretekben nem nagy tragédia, csak nekünk esik rosszul. A sertések közül a mangalica mellett pedig az szól, régi vér, job­ban bírja a megpróbáltatásokat. Olyan ez a nejlondisznóval szemben, mint a királykisasszony meg a parasztlány Az előbbi ha rossz hírt hall, elájul, az utóbbi meg mindent kibír. A mangalica „törzsfejlődése" 1833-ban József nádor látogatást tett Milos szerb fejedelem topcsideri birtokán, ahonnan ajándékba kapott 10 kocát és 2 kant a szerbek zsíros sumadija sertésének vérvonalából. Ezeket az állatokat József nádor a kisjenői birtokán lévő szalontai és bakonyi állományai keresztezésére használta fel. Ezt olyan sikerrel tette, hogy az 1840-es évekre már ki­alakult az egységes külsejű magyar fajta: a mangalica, amely aztán a vidék, a falu szinte kizárólagos sertése lett. A fajta három színváltozata volt ismert: a szőke, a fekete és a fecskehasú. A vörös színű szalontai sertés a 20. század fo­lyamán alakult át vörös mangalicává. A sertésállomány augusztus lián, gazdálkodási fonnák szerint Év Gazdasági szervezetek Egyéni vállalkozók Változás százalékban az előző évhez képest sertésállománya, 1000 db a gazdasági szervezeteknél az egyéni gazdálkodóknál 2001 2 448 2 478-1,2-12,6 2002 2 587 2 669 +5,7 +7,7 2003 2 760 2 378 +6,7-10,9 2004 2 461 1921-10,8-19,2 (Forrás: KSH) A kunadacsi sertésállomány alakulása Év Darab 1990 -—'*'."%-5 500 2003 V 1 156 2004 436 (Forrás: PN-infő) Szintről szintre Várhatóan augusztus végére készül el a kecskeméti Malom Központ. Felvételün­kön a mintegy hatmil- liárd forintos beruhá­zás munkálatai látha­tóak. A Malom kilenc- szintes lesz. Három szint a föld alatt rejte­zik, magába fogadva a parkolókat és egy 1400 négyzetméteres szupermarketet. A fel­színi emeletek 110 üz­letnek adnak majd helyt. A boltokon kívül egy 5 termes mozi is lesz a Malomban. A bizalom az idegenben segítség a betörőnek lopás Áldozattá válhat bárki Évente 7-800 betörés történik Kecskeméten. A tolvajok nem válogatnak, kisnyugdíjast vagy kőgazdag vállalko­zót egyaránt meglopnak. A havi nyugellátás összege vagy néhány tízmillió forint, briliáns vagy búvárszi­vattyú - egyre megy. A gazemberek, amit tudnak, el­visznek. A bűnüldözők nem győzik hangsúlyozni: több elővigyázatossággal, néhány óvintézkedéssel elkerül­hető lenne a bűncselekmények egy része. Megesik, hogy alkalom szüli a tolvajt, de bizonyítottak már há­romfős társaságra több mint száz betörést. Az esetek többsé­ge előre kitervelt, és az áüag- polgár még meg is könnyíti a betörők dolgát. Mivel? - tettük fel a kérdést egy bűnmegelőzé­si szakembernek.- A rosszul zárt lakás min­denképpen a betörőknek ked­vez - mondja Kristó Róbert, a kecskeméti rendőrkapitányság alosztályvezetője. - A bűnözők lehetőleg azokat a helyeket vá­lasztják ki, ahová minél keve­sebb rizikóval, minél kisebb erőfeszítéssel be tudnak jutni. Ahol hevederzár vagy két zár védi a lakást, nehezebb a beha­toló dolga. Az természetes, hogy a mo­biltelefont vagy a laptopot nem dugják el esténként az embe­rek, de a rendőrök tapasztalata szerint gyakran szinte tálcán kínálják a „hívaüan látogatók­nak” az ékszereket, a pénzt. Márpedig a betörők azt viszik el, ami gyorsan értékesíthető, kis helyen elfér, és mégis nagy értéket képvisel. bekopogtatókkal szemben sem, akik kérdőívkitöltés, adomány- gyűjtés, házalás ürügyén akar­nak a lakásba bemenni, bekuk­kantani. Lehet ugyanis, hogy így térképezik fel a terepet. A külterületen, tanyás térség­ben lakóknak azt ajánlják a bűnmegelőzéssel foglalkozók, hogy a dűlőúton haladó idegen autót, a benne ülőket nézzék meg alaposan, írják fel a rend­számot. Az esetek többségében a kályhába kerül a cetli, de ha megtörténik a baj, jól jöhet a tet­tesek utáni nyomozáskor! A hobbiról télire érdemes elszállí­tani az értékes holmit: a szi­vattyút, a tévét, a fúrót, a fűnyí­rót. A tolvajok „kis ráfordítás­sal” nagy haszonra tesznek szert az építkezések felvonulási épületeiből elemeit érékek ré­vén: gépet, vezetéket, nyílászá­rót, mindent, ami könnyen moz­dítható elvisznek, ha nincs őr. Ember embernek farkasa, szól a latin mondás. Bárkihez betörhetnek. Ha megtörténik, értesítsék a rendőrséget, és ne nyúljanak semmihez! - taná­csolják a rendőrök. Megtakarítás a dunyhában. A tolvaj a készpénznek örül a legjobban. Fontos lenne, hogy az embe­rek jobban figyeljenek egymás­ra - figyelmeztet Kristó Róbert. - Ha nagyjából tudjuk, mikor van otthon a szomszéd, kik jár­nak hozzá, felfigyelhetünk a gyanús körülményekre. Azt ajánlom, szólítsuk meg a lép­csőházban az idegeneket, meg­akadályozhatjuk a bűncselek­ményt, vagy tudunk segíteni a nyomozás során. Nem árt az egészséges bizalmatlanság a Szezonja van a besurranásos lo­pásoknak Kecskeméten. Főként nyáron a nyitott ajtók, (pince-) ablakok hívogatják a betörőt. Szinte az otthon alvó család mel­lől lopják el az értékeiket. A biz­tonsági rendszer is csak akkor ér valamit, ha be van kapcsolva, és megfelelően működik - legyen szó akár szimpla riasztóról, akár kamerás változatról ■ Havasi Renáta Tető alatt a buszvárók Jánoshalma A varos buszvarok építésére - még tavaly - több mint 5 millió forintot nyert a megyei területfejlesztési ta­nácstól. Az összegből hét busz­váró készül el. A laktanyánál, a bajai úti temetőnél, a Magyar utcánál és a Liba-csárdánál már decemberben tető alá kerültek a helyiségek, s hamarosan a pa­dokra is leülhetnek a várako­zók. A Városgazda Kft. munka­társai közreműködésével idén a Mélykúti úton (a volt tápbolt előtt), a Dózsa Gy. utca és a Bo- tond utca sarkánál, valamint Kiserdőben, a felvásárló telep előtt állítják fel a buszvárókat. Azon lakossági igényekre, hogy a meglévőkkel átellenben is le­gyenek fedett váróhelyek, Rapcsák András polgármester elmondta, hogy az idén erre újabb pályázatot nyújtanak be. fgsmmmxtf. smmmKmmmmammmmmmKaam --mm m Meghívottak az asztalnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom