Petőfi Népe, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-15 / 12. szám
12 PETŐFI NÉPE - 2005. JANUÁR 15., SZOMBAT PETŐFI NÉPE A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Telt ház, színes műsor, jó hangulat jellemezte a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlésnek a kecskeméti Három Gúnár Rendezvényházban megtartott hagyományos újévi találkozóját. Alßldi Albert, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg az év első nagy térségi társasági és közéleti eseményét. Az alelnök szerint az ilyenkor szokásos közhelyek helyett fontosabb maga a találkozás, mivel ma világunkban egyre nagyobb szükségét érezzük az őszinte szavaknak. - Hiszen kell egy kézfogás, egy „hogy vagy?,”, egy „de régen lát- Örülök, hogy eljött az egész megye - mondta dr. Balogh László. talak!” felkiáltás, vagy egy Pálfl Mlhályné, Dunatetétlen polgármestere, Káposzta Lajos evangélikus esperes, Kiss János evangélikus lelkész és Cseh-Szakál Sándor, Fülpszállás polgármestere. Varga Mónika, az év kecskeméti újságírója volt a műsorvezető. „majd felhívlak!”-!géret, és néni utolsósorban kell egy érintésL Én azonban azt kívánom - tette hozzá - ne csak kelljen, hanem legyen is 2005-ben! Az Isten hozta mindannyiukat! Ezt követően Dobos Katalin, a Szegedi Nemzeti Színház tagja Arany János Alkalmi vers című költeményét mondta el, majd Németh József operaénekes Erkel Ferenc Bánk Bán című drámájából énekelte el a Bordalt. Őket dr. Balogh Lászlónak, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének újévi köszöntője követte, aki jó szívvel vette, hogy lényegében egész Bács-Kiskun megye megjelent itt, hiszen a térség mindenféle szinten képviseltette magát a rendezvényen. Elmondta: nem csak a múlt évről, az elmúlt tizenöt évről is azt mondhatjuk, hogy felgyorsult és összesűrűsödött az idő, miközben kiérlelhető, megfontolásokra alkalmas időre lenne szükségünk. Magyarország azonban a múlt év legnagyobb eseményével, az uniós csatlakozással a felzárkózás idejét éli, amiről a nemzet teljes konszenzussal döntött. Ez a történelmi periódus a felemelő pillanatai mellett feszült és zaklatott időszakokkal is jár. A csatlakozás azonban sokkal kevésbé változtatta meg a hétköznapjainkat, mint azt gondoltuk volna, hiszen nem kétséges: a magyar társadalom egy jelentős része még nem él az Unió élet- színvonalán, a gazdasági kimutatások szerint az átlagos hazai vásárlóérték az európai 60 százalékát teszi ki, de a prognózisok szerint ó-8 év alatt ez az arány elérheti a 90 százalékot. Sajnos a mai magyar közélet a vég nélküli vitákról szól, pedig ha lenne valós konszenzus, akkor jobban fel tudnánk készülni az uniós költségvetésre hangsúlyozta Balogh László. A felzárkózást és a versenyben leszakadtak segítését azonban az önkormányzatoknak is segíteniük kell. A reális lehetőség minderre megvan, hiszen Bács- Kiskun megye a Dél-Alföld motorja, több multinacionális cég jelen van a rendszerváltás óta itt, a legtöbben növelték a beruházásaik értékét, és a forgalmukat, de emellett nem szabad megfeledkezni a térség legnagyobb hazai kereskedelmi társaságáról, az Univer-csoportról, amelynek árbevétele már 30 milliárd forint feletti. A gazdaságon nagyot lendített a nyílt évben matricássá vált M5*ös autópálya, a területfejlesztési tanács elnökeként pedig azt elmondhatom: ilyen módon soha ennyi pénz még nem érkezett a megyébe, mert 16 milliárd forint jött a területfejlesztésen keresztül, 8 milliárd az operatív programban, 6 milliárd pedig az infrastrukturális pályázatokon keresztül. A jövő sem lesz rosszabb! A múlt évinél 20 százalékkal több pénz jut a területfejlesztésre, de több pénzt kapnak az operatív programok is. Több mint húsz éve kezdődött a Homokhátság vízpótlásának problémája. Először a múlt évben adott a kormány pénzt: 400 millió forintot. Glatz Ferenc akadémikus pedig kijelentette: új szövetséget kell létrehozni a tudomány, a politi- ka^és az önkormányzatok között, mert a Duna-Tisza közét meg kell mentenünk. Jelentem, a szövetség létrejött! - mondta dr. Balogh László -, már beadtunk egy 134 milliárdos pályázatot. A sikerhez azonban ösz- szefogás kell, ezt bizonyítja a négyesfogathajtó-világbajnok- ság sikere, vagy az olimpián részt vett sportolóink, köztük Majoros István világraszóló szereplése is. Bács-Kiskun sikeréhez azonban elengedhetetlen a megyei önkormányzat szerepe. 15 éve zajlik a megyei önkormányzatok szerepének keresése, miközben mi vagyunk a térség legnagyobb foglalkoztatója. Mi tartjuk fenn a legtöbb szociális intézményt, mi adunk otthont és gondoskodást az időseknek, a fogyatékos és az árva gyerekeknek. Segítünk, mellettük állunk, lakóotthonokat építünk Solton és Garán, tavaly új családi otthonokat adtunk át a gyermekek részére Baján és Kultúrák ha találkoznak. Farkas Gábor, a nemzetközi gyermektalálkozó atyja és Fűzi László, a Forrás főszerkesztője. Kunfehértón. 4000 gyermek tanul oktatási intézményeinkben, bajai csillagvizsgálónk az idén az első hazai robottávcsővel gazdagodik. Folytatjuk múzeumaink felújítását, mert velük mi is gazdagodunk, hiszen a Cifrapalota a térség legjelentősebb művészeti kiállítóhelye, de folyóiratunk, a Forrás, vagy a dán kulturális központ eseményei a mi gazdagodásunkat, európaivá válásunkat segítik. Szóval továbbra is a két folyó közének, ennek az egyedülálló világnak a boldogulását szolgáljuk, hiszen Kányádi Sándor szavaival élve, ez a megye olyan, mint egy templom, az ég a boltozata és nemzeti önismeret és önbecsülés a két tartóoszlopa. Tóth Ferenc, Kunbaracs polgármestere és Nemcsók János, a Homokhátság kormánybiztosa. Takács Jánosné, Imrehegy polgármestere, Tabajdl Csaba, európai parlamenti képviselő és Tényl Antal, Gara polgármestere. Ferenczi István megyei főjegyző adta át a sorsolás fődiját B. Mikii Ferenc festőművésznek.
