Petőfi Népe, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-10 / 7. szám

PETŐFI NÉPE - 2005. JANUÁR 10., HÉTFŐ 11 VENDÉGVÁRÓ BÁCS- KISKUN Ballószög 795* A homok hősei A laza homokos területek futó­homokká válása nagy gondot okozott, az ez ellen hozott intéz­kedések nyomán az 1800-as években megindult az erdősí­tés, a szőlőtelepítés és a puszta parcellázása, tanyásodása. En­nek során fellendült a termelés. Ennek egyik első eleme volt a ballószögi homok nyárfával va­ló beültetése az 1800-as évek ^ legelején. A század II. felében szaba- dabbá vált a gazdál­kodás. A parcellázások révén, a század- forduló közeledtével fellendült a termelési kedv, aminek új len­dületet adott a történelmi hegy­vidéki szőlők filoxéra miatti ki­pusztulása is. Ekkor számos szakember érkezett Kecskemét­re, többek között a bázeli szüle­tésű Wéber Ede és fia, Aladár, akik ballószögi szőlőtelepükkel iskolát teremtettek. De Csókás József helyi gaz­dálkodó is a homok hősévé vált gyümölcsöse és faiskolája ré­vén. Hatással volt a Kecskemét környéki gyümölcskultúrára. Facsemetéit szívesen vásárol­ták, népszerű lett a saszla szőlő­fajta is, amelynek helyi elter­jesztése szintén az ő nevéhez fűződik. Jelentősen nőhet Ballószög turisztikai vonzereje Termálfürdő a község szélén Ballószög turizmusát jelentősen fellendítheti a község határában felépült Aranykor Wellness Termál­fürdő. A több száz millió forintos beruházás 2004 decemberére ké­szült el az Aranykor Időskorúak Otthona szomszédságában, és nem csak az otthon lakói használhatják, a külső közönség számára is nyi­tott. A beruházás jelentős európai uniós, visz- sza nem térítendő Phare-támogatással épült meg. A meleg, barátságos színeket magára öltő fürdőkomplexum 200 fő befo­gadására alkalmas. A virágokkal díszített belső térben kettő, míg a külső részen egy medence található. A gyógyhatású termálvizek többfajta be­tegségre - reumatikus, nőgyógyászati és más problémákra - ajánlottak. A belső tér­ben kialakított medencék közül az ülő 36 fokos, míg a úszásra is alkalmas 31 fokos hőmérsékletű. Emellett azonban fiziko- és balneoterá­piás kezelések is igénybe vehetők. Szauna, infrakabin, masszírozás mellett iszappako­lás, szénsavfürdő, pezsgőfürdő, tangern- tor, elektroterápia és különböző ultrahan­gos kezelések közül választhatnak a ven­dégek. A belső tér kialakítása is szemet gyö­nyörködtető. Az ízléses színvilág, az egyedi bútorzat, az otthonosságot sugalló zöld nö­vényzet azonnal magával ragadja a vendé­geket. Várhatóan a fürdő tovább bővül: az idős­korúak otthona mellett 40 szobás apart­manház épül, amely a tervek szerint ta­vaszra készül el. A kulturált kikapcsolódást nyújtó fürdő várhatóan nagyban megváltoztatja majd a település turizmusát. így a Ballószögbe lá­togatók már nemcsak a táj szépségét, a fa­lusi turizmus látványosságait tekinthetik meg, hanem impozáns környezetben pi­henhetnek és több éjszakát is eltölthetnek a településen. Az Aranykor Wellness Termálfürdő belső terében egy 36 és egy 31 fokos medence fogadja a vendégeket. Ballószög A község a Kiskunsági Homok­hátságon helyezkedik el Kecs­keméttől 5 kilométerre délnyu­gatra. A mintegy 540 ha erdőte­rületen és 400 ha réten ma is sok állatfaj talál magának élet­teret. A középkori oklevelek Ballóság néven először a XIV. században említik mint templo­mos helyet. A török időkben a lakosság részben Kecskemétre menekült, illetve elpusztult. A falu mint puszta Kecskeméthez tartozott, ahol a város állattar­tást folytatott. Az 1848-as forradalom és szabadságharc iránti lelkese­dést nagyban növelte Kossuth toborzókörútja, melynek során szeptember 25-én érkezett Kecskemétre. így a városból és környékéről mintegy négyezer lakos harcolt a forradalom olda­lán. Az 1924/25-ös tanév iskola­összeírása Felsőballószögön egy egytantermes népiskolát említ egy tanerővel és 91 diák­kal. Ezen számottevően változ­tat a Klebelsberg-féle iskolaépí­tési akció. A kecskeméti tanyayilágból kiváló Ballószög 1954-től önál­ló község lett, ma a legtöbb ma­gyar településsel ellentétben folyamatosan nő a lakosság száma. Hagyományteremtő céllal szüreti felvonulást rendeztek Bemutatják a pusztai életet Ballószöget tipikus alföldi településnek is nevezhetnénk. Az idelátogató turis­ták megismerhetik a puszta szépségét és az itt honos állatokat. A területen sokféle vadfaj élőhelyét fedezhetjük fel. A fácán mellett őzet, mezei és üregi nyulat, mókust, rókát, búbosbankát, vadkacsát, egerész­ölyvet, galambászhéját, foglyot és keleti sünt fi­gyelhetünk meg. Ballószög területén a Kecske­méti Petőfi Vadásztársaság folytat vadászati tevé­kenységet, feladataik közé tartozik a védett fajok védelme is. A vonzó kulturális kínálatból nem hagyhatjuk ki a pusztai életet bemutató programokat sem. A település környékén több olyan tanya található, amely a falusi turizmust tűzte ki célul. Program­jaikban látható a pusztaötös és a pusztanyolcas, valamint pusztai kocsikázással, lovasműsorok­kal, lovasbemutatókkal, csikós ügyességi verse­nyekkel teszik még emlékezetesebbé a vendégek ottlétét. Ismétlődő rendezvény a Gábor-tanyán a majá­lis, júniusban az alkotótábor, augusztus 20-án a kenyérszentelés, a gyümölcs- és termésáldás. A 2004-es esztendő az ünnepek szempontjából kiemelkedő volt. Augusztusban háromnapos ren­dezvénysorozattal emlékeztek meg a község fennállásának 50. évfordulójáról. Szeptember vé­gén pedig hagyományteremtő céllal szüreti felvo­nulást rendeztek. Mindkét program hatalmas sikert aratott. Nagy siker fogadta szeptemberben a szüreti felvonulást. Megörökítik a táj szépségét Ballószögben öt éve működik alkotótá­bor, amelynek a Gábor-tanya ad otthont. A szervező Ambrus Lajos ballószögi fes­tőművész, aki elsősorban az Altamira Társaság tagjait hívja meg a táborba. A cél elsősorban a természetelvű ál­lat- és növényábrázolás. A rendsze­resen visszatérő alkotók között szob­rászok, festők, textilművészek van­nak, számos Munkácsy-díjas mű­vész is eljön a táborba. Közöttük van Benes József, Gyulai Líviusz, Mayer Berta, Végh András, és Szemadám György. A hazai alkotók mellett sok a külföldi meghívott is. A terület rendkívül kedvező lehető­séget teremt az Altamíra-tagok számá­ra. A tanyán és környékén majd’ min­denféle háziállat megtalálható. Az al­kotók itt testközelből tanulmányozhat­ják szépségüket, arányaikat, mozgásu­kat. Az eseményt minden év júniusában rendezik meg a község határában található Gábor-tanyán. Az elkészült alkotásokból rendszeresen szervez­nek kiállítást, amelyeket nemcsak Ballószögön és Kecskeméten, des Budapesten is láthatnak az érdeklődők. Végh András és Mayer Berta Munkácsy-díjas alkotók a táborban. Profi lőtér A település szülötte a világbajnok fogathajtó Ballószög méltán büszke Nyúl Zoltán fogathajtóra, aki az elmúlt években számos rangos versenyen bizonyította tudását. Ballószög önkormányzata évek­kel ezelőtt díszpolgári címet adományozott Nyúl Zoltánnak. A neves fogathajtó Balló­szögön született, s a mai napig a községben él családjával. Kettesfogat-hajtásban 1999- ben és 2001-ben összetett vi­lágbajnoki bronzérmet kapott. Akadályhajtásban 1999-ben vi­lágbajnoki aranyérmet szer­zett, 2001-ben világbajnoki csapat aranyérmes, 2000-ben és 2002-ben a Duna-Alpesi Ku­pa aranyérmese lett. Míg 2000- ben és 2002-ben magyar baj­nokként térhetett haza ottho­nába. A dinamikusan fejlődő Balló­szögön modern lőtér is talál­ható. A közel hétmillió forintos költségvetéssel elkészült sport- létesítmény 2004-ben is több rendezvénynek adott otthont. A településen 40 éves hagyo­mányra tekint vissza a lövész­klub, amelynek ma is több mint 50 aktív tagja van. Céljuk, hogy az immár mo­dern technikai háttérrel orszá­gos, illetve nemzetközi sikere­ket érjenek el a következő évek­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom