Petőfi Népe, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-10 / 7. szám
6 VENDÉGVÁRÓ BÁCS-KISKUN PETŐFI NÉPE - 2005. JANUÁR 10., HÉTFŐ Apostag A település a Duna bal partján, Budapesttől 76 kilométerre délre található. Nyugati határát a Duna képezi, déli szomszédja Dunaegyháza, északon Duna- vecsével, keleten pedig ÚjSolttal határos. A község belterületét keleten az 51-es főút zárja le. Az úttal párhuzamos a Kun- szentmiklós-Dunapataj vasútvonal. A turisták és a községbe látogatók kellemes sétát tehetnek a mellékágakkal szabdalt Duna- parton. A horgászni vágyók gazdag zsákmányra lelhetnek a Duna fő- és mellékágaiban, a Fűzvölgyi-főcsatornában és mellékcsatornáiban. A kerékpározók részére biztonságos utazást jelent a Dunavecsétől Apostag központjáig kiépített kerékpárút. EMLÉKTÁBLA. A település történelméhez tartozik a községháza falán elhelyezett emléktábla. Ezzel az 1944 karácsony estéjén áldozatul esett aposta- giakra emlékeznek, akiket az oroszok hajtottak ki pontonhíd építésre. Repülőgépről lőtték és bombázták őket. A harminchat áldozatot a községháza nagy- termében ravatalozták fel. Ez a nap a község legnagyobb gyásza, amiről minden évben megemlékeznek. Nem túlzás azt mondani, hogy a Duna a lételeme a községnek, fontos természeti adottsága. A turisztikai jellegű elképzeléseiket a folyóra építik. A Duna Település Szövetség Egyesület létrehozása is ezt a célt szolgálja, melynek az elnöke a település első embere, Szabó József. A társtelepülésekkel és a szakemberekkel megtárgyalva arra a következtetésre jutottak, hogy a Dunát és a térségét rehabilitálni kell. Ezt arra értik, hogy azokat az értékeket, amelyek tönkrementek, de még menthetők, azokat vissza kell fordítani, javítani kell az állapotukon. Semmi esetre sem legyen rosszabb. Nem akarják a Duna-partot házakkal, üdülőkkel beépíteni. Kellemes horgászhelyeket, fürdési lehetőséget szeretnének biztosítani. A tervek között szerepel az is, Apostag turisztikai helyzetét két szempontból lehet megítélni. Az egyik szempont a jelenlegi adottságok, a másik pedig azok a lehetőségek és fejlesztési koncepciók, amelyek erősíthetik turisztikai vonzását.- A jelenlegi helyzetben azt kell látni, hogy a XX. század első évtizedeiben Apostag nagyon jó idegenforgalmi hely volt, amit főleg a budapestiek vettek igénybe - meséli Szabó József polgármester. - Az úgynevezett falusi vendéglátás előnyeit használták ki. Figyehogy a folyó növény- és állatvilágát ismerjék meg az érdeklődők. Amennyiben ezt sikerül megvalósítani, akkor bizonyos infrastruktúrát ki kell építeni. Ezt kétféleképpen lehetne megvalósítani. Az egyiket a hullámtérben, a másikat pedig a védett lemmel kísérték a gazdák életét, munkáját, mert a településen rengeteg volt a szőlő, a gyümölcs és természetesen sok állatot is tartottak. A táj szépsége az állatok megfigyelése élményt jelentett a fővárosi. embereknek. Az idejük nagy részét a Duna partján horgászással töltötték. Az ilyenfajta vendégeskedés azonban a második világháború után szinte teljesen megszűnt. A zsidó vallásúak eltávoztak a községből, akik korábban egész komoly vonzásoldalon. Mind a két területen jelentős ingatlanokkal rendelkezik az önkormányzat. A hullámtéren strandot alakítanának ki, mobil infrastruktúrával ellátva. A védett oldalon befektetőkre is számítanak. Az elképzelések között szerepel motel vagy hotel sál bírtak az idelátogatókra. A téesz szervezés után azok a gazdaságok, amelyek élményt adtak a városi embereknek megszűntek, és leépült a falusi vendéglátás. Sok értelmes fiatal elköltözött a településről és nem is tért vissza. Megszűnt a zöldség-gyümölcs kultúra is. 1990 után a vállalkozások előtt megnyílt a lehetőség. Ennek egyik-jelentős ered mértbe az volt, hogy az 51-es számú főútvonal mellett megépítették a Nádas csárdát, ami színvonamegépítése is, ami a kényelmesebb pihenést jelentheti. Kistérségi tervekkel összhangban tervezik a Duna védtöltésén kerékpárút megépítését. Ezzel ideális viszonyt tudnának teremteni a Duna melléken, nemcsak Apostagon, de a környékbeli településeken is. A turisztika megerősödéséhez gazdasági források is kellenek. Ezt az új Duna-híd és az M8-as főút megépítésében látják. A község keleti részén ugyanis vannak olyan területek, amelyek alkalmasak arra, hogy az út megépülésével, új vállalkozások jöjjenek létre. Erre vonatkozóan tanulmányt is készítettek. Amennyiben ezek a dolgok realizálódnak, akkor nemcsak hazai, de külföldi vállalkozások is letelepedhetnek a környéken, amivel a térség mindenképpen felértékelődik majd. las, kellemes vendéglátóhely, és szállást is tud biztosítani. Ezt sajnos továbbiak nem követték. A Duna-partot a 60-as években a vízügyi igazgatás teljesen leépítette. A mellékágakat leválasztották, az addig strandként használt részeket kövekkel zárták el. A település elvesztette az idegenforgalmi érdeklődést, amit korábban a folyó is adott. Az utóbbi időben megszaporodott a vadkempingezők száma. Ez azt feltételezi, hogy érdemes lenne egy természeti yiszonyok között lévő kempinget létrehozni. A helyi idegenforgalmi adottságunkat szállás tekintetében is fel kellene fejleszteni, erre vonatkozóan vannak elképzeléseink. nagy lajos Az író a település szülöttje. A róla készült állandó kiállítás a faluházban látható. Különböző relikviákat állítottak ki, ami az író kötődését mutatja a községhez. Nemcsak a faluház, de az általános iskola is az ő nevét vette fel. Egész alakos bronz szobra, mely Varga Imre Kossuth díjas szobrászművész alkotása, az iskola előtt áll. A művet 1981-ben avatták fel. Az íróról elnevezett téren egy mellszobra látható. A faluház falán is megörökítették a település híres szülöttjét. Fejlesztenék a turizmust Történelmi egyházak A település legrégebbi temploma a körtemplom, vagy ahogyan másképpen nevezik: a rotunda. Faluház és könyvtár A kis településen élők büszkék arra, hogy három történelmi egyház hívei is élnek a községben. Mind a három egyház: a római katolikus, a református és az evangélikus, templommal is rendelkezik. Bár az utóbbi időben csökkent a templomba járók száma, de azért mind a három egyház működik. Kényszerű, de áldásos együttélési kötelezettségben élnek egymás mellett. Az itt élők vallási aránya változik. Jelenleg a római katolikusok vannak többen, kétszer annyian, mint a reformátusok és evangélikusok együtt. Korábban az evangélikusok voltak nagyobb arányban, de olyan időszak is volt, amikor reformátusok alkották a lakosság jelentős részét. Az ökomenikus gondolkodás jellemzi az itt élő embereket. A népszámlálás során a 2200 lakos közül kétezer vallotta magát vallásosnak. Érdemes megtekinteni mindhárom felekezet templomát. Legnagyobb templomuk az evangélikusoknak van, majd a reformátusoknak és utána a katolikusoknak. Mind a hármat a XVIII. században építették. A jelenlegi templomoknak voltak elődeik. A legrégebbi templom helyén a református templom áll, ez egy bizánci stílusú, görögkeleti körtemplom volt, úgynevezett rotunda. Érdekes módon kívülről kör, belülről tizenkét szögle- tű. A monda szerint a tizenkét apostol szobrát egy-egy fali mélyedés tartalmazza. Feltárására azért nincs lehetőség, mert a református templom áll a helyén. Nevezetessége az, hogy Károly Róbert idejében a lázadó főurak és egyházfők itt tartottak országos gyűlést. Negyedik templomként lehet emlegetni a községben a zsidó felekezet zsinagógáját. A XVII. században volt már egy templom, de az leégett. Annak a helyére építették a jelenleg könyvtárként és faluházként funkcionáló épületet. Kívülről klasszicista, belülről barokk stílusú, kilenc osztató boltozattal rendelkezik az épület. A mai változatát az 1986-os felújítás után kapta. Korábban felszentelt templomként a zsidó vallásúak használták. A termelőszövetkezeti időben azonban méltatlanul, raktárként használták. Az 1980-as években feléledt restaurálási hajlam eredményeként sikerült megmenteni az épületet. 1987-ben Európa Nostra-díjat kapott, elsőként a kelet- és közép-európai országok között. Az eredeti, élethű helyreállítás miatt kapta meg az elismerést az épület. A helyreállítás során az itt élő közösség összefogásának az eredménye is a szépen helyreállított épület. A felújítást úgy végezték el, hogy akár fel is lehetne szentelni. A zsidó vallás szerint azonban a nagyterembe a nők nem léphetnének be, csak karzaton foglalhatnák el helyüket, amit egy rács választ el. Ezt a rácsot azonban nem szerelték fel, és ezért nem is lehet felszentelni. Az épület többi részét az eredeti állapotnak megfelelően újították fel. A karzaton a község könyvtára működik, a nagyteremben pedig különböző kulturális rendezvényeket, kiállításokat szoktak tartani. Előszeretettel adnak helyet a környéken élő és dolgozó festőknek, grafikusoknak, fotósoknak. A zsinagóga közelében van a régi rabbi ház, ami szintén az ön- kormányzat tulajdona. Azt tervezik, hogy teleházat fognak megvalósítani az épületben, és a könyvtárat is szeretnék oda átvinni. A zsinagóga szomszédságában található egy zsidó temető. Ezt nem akarják feltárni, mert akkor veszélybe kerülnének a szent rabbi sírok is. A zsidóságot megbecsülték a településen az itt élők, békességben és barátságban éltek mindenkivel. Ma már egyetlen zsidó vallású sem él a községben. Ladik-fesztivál A község látványosságaihoz tartoznak azok az események is, amelyek már elmaradhatatlan programok. Minden évben megemlékeznek Nagy Lajos születésének évfordulójáról. Február 5-én Nagy Lajos-napo- kat tartanak. Ebből az alkalomból a budapesti Nagy Lajos Társaság tagjai is meg szoktak jelenni. A falunapokat augusztus hónapban tartják. Ennek egyik nagy eseménye a Ladik-fesztivál, ami a keresztény zenekarok országos találkozója. A két nap alatt több ezer ember fordul meg a fesztiválon, ami egyre sikeresebb és népszerűbb nemcsak a megyében, de az egész országban is. Egyre inkább a legjobban képzett és neves zenekarok lépnek fel, akik ebben a műfajban ismertek. A fesztivál annyira kinőtte magát, hogy most már nem is kell fellépőket keresni, mert vannak jelentkezők. Az egyházak vezetői is rendszeresen jelen vannak a rendezvényen. A szervezést a Ladik Ifjúsági Egyesület vállalta magára, aminek a tagjai helyi fiatalok. A település büszke arra, hogy egy nagyszabású rendezvénysorozatot helyi fiatalok magas szinten meg tudnak szervezni. Az ő megbecsülésükből jönnek most már több ezren a rendezvényekre. A hagyományokat is ápolják a községben. Bár az utóbbi időben egyre kevesebb a szőlő, de azért szüreti mulatságot minden évben tartanak. Ebből az alkalomból a fiatalok bemutatják a régi táncokat és a hagyományos népviseletet. lételem a Duna közelsége A horgászni vágyok gyakran felkeresik a Dunát A zsinagógát ma kulturális célokra használják.
