Petőfi Népe, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-03 / 1. szám

PETŐFI NÉPE - 2005. JANUÁR 3., HÉTFŐ VENDÉGVÁRÓ BÁCS-KISKÜN 11 Jakabszállás A település neve egy 1343-ban kelt oklevélen szerepelt elő­ször. A török kincstári bérletek 1563-ban említik a községet, hogy azt Hasszán bin Ahmed birtokolja, majd 1664-től Kecs­kemét bérli a környező puszták­kal együtt. Később ezek értéke csökkent. A jászkun redempció idején pe­dig a vagyonosabb községek és városok visszaváltották a lakat­lan területeket. Ekkor került sor az elnéptelenedett Jakabszállás három részre történő felosztá­sára: Szabadszállás, Fülöpszál- lás és Majsa váltotta vissza. Az 1920-as évek elején fel­gyorsult a betelepülés. A Sze­gedről érkezett Wolford család meghonosítja a szamócát, gyü­mölcsfaiskolát létesít. Ekkor te­lepítették a Baltás- és Sántha- féle csümölcsöst is. A község különválása 1924- ben megtörtént. Oncsa-házakat építettek, majd 1928-tól megin­dul a keskeny nyomtávú vas­úton a forgalom, s iskolákat lé­tesítenek. A belterület fejlődése az 1960-as évek elejétől felgyor­sult. Alkotótábor A Wolford-dűlői egykori iskolá­ban már korábban is működött alkotótábor. A festői környezet­ben lévő öreg épület és környé­ke felújításra szorul. Most azon is munkálkodik a település ve­zetése, hogy visszacsábítsák ide a művészeket. Vendégvárás a vasútállomáson. A Jakabszállást kettészelő 54-es főközlekedési út meghatározza a község vérkeringését, a falukép kialakítását. Vagyis úgy­mond kirakatban van a település, amelynek arcu­lata az utóbbi időben so­kat változott. Persze a megvalósult és a ter­vezett fejlesztések nemcsak az átutazók, az idegenforgalom miatt történnek, hanem a la­kosság jó közérzetét is szolgál­ják. Vagy ahogyan Szabó Mi­hály polgármester mondta: „Vonzó legyen itt élni.” Az út mentén már a korábbi években megkezdődött a vál­lalkozói övezet kialakítása. Itt kereskedők, vendéglátók, szol­gáltatók sora építette ki sajá­tos birodalmát, gondolva a helybéliek igényeire, illetve az átutazó forgalomra. A falufejlesztés persze még nem fejeződött be, hiszen nemrégiben adtak be egy pá­lyázatot, amelynek sikerével alaposan megváltozhat az összkép. Kiskunfélegyházáról érkezve a településre jól lát­szik az új lakóövezet arculata. A két utcában több mint fél­száz ház épült a közelmúltban. A rendezési tervben újabb tel­kek kialakítása szerepel, ahol figyelembe veszik a helybéli­ek építési elképzeléseit is. Most Kecskemét felé északnak terjeszkedik majd a falu. Tavaly szeptemberben elké­szült a közpark - ami a köz­ségháza mögött van - rekonst­rukciós terve. A jelenlegi álla­potában nem igazán átlátható, sőt a fényhiánynak köszönhe­tően a növények egészségügyi állapota sem jó. Hiányzik még a cserje, illetve talajtakaró szint, a gyepes felületek pedig felújításra szorulnak, s a park útvonala is csak „csapásos”. Ebbe a majdani pihenőparadi­csomban egységes utcabútoro­kat szeretnének kihelyezni. A játszóteret nemrégiben felújí­tották és bővítették. A közelé­ben pedig ott a sportpálya. A faluba különösen nyáron sok vendég érkezik a kisvasút- tal. Tavaly augusztusban már tizenkilencedik alkalommal rendezték meg nemzetközi ta­lálkozójukat a bugaci kispüfö- gő barátai. A nosztalgiavonat Kecskemét KK vasútállomás keskenynyomközű vasúti jár­műskanzenéből indult. Az uta­sokat Jakabszálláson sóssüte­ménnyel, borral várták a hely­béli polgárok. Egyébként eb­ben a kis faluban az esztendő minden napján szíves a ven­déglátás. • A település Kecskeméttől 17 kilométerre délnyugatra he­lyezkedik el az 54-es főút men­tén. Jakabszállás közúton, vasú­ton és már légi úton is megkö­zelíthető. A település határában van egy korszerűen kiépített magánrepülőtér is. Ez utóbbit éppen tíz esztendeje hozták lét­re. •Jakabszállás földtani a'dottsá- gaira ma is jellemző a felszín­közeli futóhomok. A település növényföldrajzi szempontból legjellegzetesebb erdőtársulá­sai a borókás-nyárasok, a pusz­tai, a sziki tölgyesek. De lehet itt gyönyörködni árvalányhaj- ban, homokviolában, kikerics­ben is. A szüreti fesztivál - amelyet a Toborzó Alapítvány szervez - minden őszelőn százakat vonz a község­be. A környékbeli településekről nemcsak nézelődők jönnek, hanem felvonulók is. A falujárás fél na­pon át tart, majd a központban lévő menettáncban még az átutazók is gyönyörködnek. Húszéves a Nádas A települést átszelő út mentén két évtizede várja vendégeit az önkiszolgáló rendszer­rel működő Nádas ven­déglő. Itt főleg az átuta­zó forgalomra számíta­nak, ezért is tartanak reg gél hattól este ki­lenc óráig nyitva. A rendszere­sen betérők leg­többjét az_embe- res adagú finom pacal, babgu­lyás, házias disznótoros csá­bítja. A magya­ros ételek mel­lett azért gon­dolnak a nem húsevőkre is, ezért gombás és sajtos finomságok közül is le­het választani. A családi hétvégék is felkapottak, hiszen ára­ik kedvezőek. Tavaly­előtt nyáron terasszal bővítették a létesít­ményt. A pihenés paradicsoma A homok költője Magánrepülőtér a falu szélén Egyedülálló természeti környe­zetben, a falutól jó néhány kilo­méterre, a pusztában messziről magára hívja a figyelmet a Ge- deon-tanya, ami panzióként működik. Az öreg épületbe be­térve az ember alig hisz a sze­mének, olyan elhelyezési körül­ményeket alakítottak ki. A meg­feszített ütemet diktáló életből itt ki lehet kapcsolódni, feltöl­tődni, zavartalanul pihenni. A puszta nyugalma mellett teljes­körű és igényes az ellátás. De várják itt azokat is, akik különféle tréningeken - példá­ul szervezetfejlesztő, regenerá­ciós - szeretnének részt venni. A programokat magasan kvali­fikált trénerek vezetik. Hagyományőrző és szórakoz­tató szabadidős elfoglaltságot is kínálnak, mint például ökrös fogatozás^ szánkózás, lovaglás, patkóhajító és diógurító ver­seny. Az utószezonban különö­sen kedveltek a családi lovagló és kocsikázó hétvégék. A legen­dás bugaci betyárok rablóútvo­nalát követő ötnapos lovastúrát megtett vendégek elismerések sorát hagyták ott a nagy könyv­ben. Gedeon Zsolt idegenforgalmi vállalkozó legnagyobb álma, hogy egyszer talán sikerül a tíz­hektáros kiszáradt tómedert is vízzel feltölteni, ahol most szür­kemarhák, rackajuhok és man­galica malacok sétálnak. Sántha Györgyre (a Katona Jó­zsef Társaság egykori főtitkára, majd ügyvezetője volt) ma is fa- luszerte szeretett néptanítóként emlékeznek. Az 1974-ben el­hunyt költő - aki a népi írók kö­réhez tartozott - valamikori családi birtoka, a Sántha-tanya falára 2000 augusztusában he­lyeztek emléktáblát. E méltó megemlékezéssel tisztelegtek a Erdei csárda A megyeszékhelyről jövet a 19- es kilométerkőnél van az Erdei csárda, amely a kö­rülötte lévő fás övezet­től kapta a nevét. Itt főként ta- v a s z t ó 1 őszig nagy az átutazó forgalom. Téli időben nincs iga­zán kihasz­nálva a na- gyobbik épületrész, ahol nyolc­Jakabszállás III. kerület 18. szám alatti tanyán negyedszá­zadon át élt, a homok költőjé­nek nevezett művész munkás­sága előtt. A fenti napot jeles al­kalommal választották: akkor volt a település ismételt önálló­vá válásának 75. évfordulója. A birtokot ma is hűen őrzi és rendben tartja a költő Kecske­méten élő családja. vanan férnek el. A kisebbik te­remben egyszerre félszáz ven­déget tudnak fogadni, akik az étlapon hatvanféle ételből vá­laszthatnak. Tizenegy esztendeje igényesen alakították ki a település szélén lévő magánrepülőteret. Persze nemcsak repülni lehet itt, ha­nem repülésoktatás, azaz piló­taképzés is van. Az objektum­együttesben modern techniká­val felszerelt és szolgáltatások­ban gazdag - pl. szauna, szolá­rium, úszómedence - szálloda és étterem várja az idelátogató­kat. Ez utóbbi 300, az előbbi 60 vendég fogadására alkalmas. A zöldövezetes környezetben futó­pálya is rendelkezésre áll. Nem­régiben készült el az a tó, ahol rövidesen horgászni is lehet az idelátogatóknak. Stefánia a főút mentén A főút men­ti Stefánia étterem újszerű stílusban hét eszten­deje épült. Azóta több csalá­di, zenés összejövetel volt már itt. Sőt utca- bálakat is rendeztek már. De az átutazók is szívesen megpihennek egy-egy forró vagy éppen hűsítő italra. A megéhezőknek szintén érde­mes megállni, főként a magya­ros étkek kedvelőinek. Még ké­ső este is üzemel a konyha. A környékbeli településekről - Bugáéról, Orgoványról, Kun­szállásról - ugyancsak sokan átjárnak ide, ahol1 kulturált környezetben múlathatják az időt, miközben jókat ehetnek, ihatnak. Szívesen látják az idegent

Next

/
Oldalképek
Tartalom