Petőfi Népe, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-18 / 295. szám
8 GAZDASÁGI TŰKOR PETŐFI NÉPE - 2004. DECEMBER 18., SZOMBAT AMK-MaMW. fectnter 17-én Min r —UJJ—j—WtHÉskM#* MT*»Í k NM „a*** {! ..... Vs-------! «ni rk. E4 TM • MTN& ..........................™+--j MM Mik mi» iini MU« KSH új*,* *#•(«*' *s»l MM litt ULM UN Itt* «KiUxeür NYERTESEK Részvény Utolsó ár (Ft)Változás (%)Millió Ft Pannonflax 849 4,6 11 Mól 12 690 1,2 5 087 Zwack 8 505 0,7 11 Richter 22 000 0,5 2 344 Synergon 339 0,3 7 VESZTESEK FORRÁS: BUDA-CASH Részvény Utolsó ár (FtJVáltözás (%)Millió Ft Démász 14 980-0,1 232 BorsodChem 1885-0,3 197 Matáv 865-0,4 1760 OTP 5 638-0,5 6673 Antenna 3 700-4,6 501 1 WEi iei«t az *6m* meett* MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2004. december 17-én €/Ft $/Ft €/$ f f 1 246,33 185,25 1,33 +0,54 Ft +2,06 Ft-lcent fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház Rt. elemzője. Forgalma alapján a hatodik legnagyobb brókerház, magyar magántulajdonban van. A Mól és a Richter húzott A BUX szerény 0,2 százalkos emelkedéssel 14 738 ponton zárta a hetet. A kereskedésben a Mól és a Richter vezette az emelkedést. Az olajipari cég az utolsó egy órában tornászta fel 70 forinttal a papír árát. A Matáv ára lényegében nem változott, az OTP kismértékben gyengült. Kevés Szent Márton fél köpenye Az EU borjogának csak a főbb elemei voltak hozzáférhetők fordításban a szüret előtt A szőlőtermelők gazdasági helyzetének jellemzésére Szent Márton legendáját idézte fel Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese. Mint mondta, a szent férfiú a fél köpenyét odaadta a koldusnak, ám ha ezt a koldust a szőlőtermelővel helyettesítjük be, oda kellene adnia a lovát is, de még az is kevés lenne hozzá, hogy a gondjaitól megszabadítsa. Szőlő-bor ágazat Természetesen komolyan veendő tényeket is bőséggel tartalmazott a HNT főtitkárhelyettesének előadása, amelyet „A szőlő-bor ágazat helyzete, gondjai, tennivalói az EU-csatlakozás után” címmel Kecskeméten mondott el a Kiskunsági Mező- gazdasági Szövetség és a Duna borrégió VI. borankétján.- A bor jogharmonizációja fáziskésésben van, ez is hatott az idei szüret hangulatára - szögezte le Horváth Csaba. Közvetlenül a szőlőtermés betakarítása előtt olyan kérdések szólva kifejtette, hogy csak akkor tudjuk helyesen s egyben maximálisan a magunk javára alkalmazni, ha ismerjük az EU borjogát. Ám magyar fordításban annak egyes részei meg sem voltak még a szüret előtt, csupán a főbb elemek voltak ismertek. Horváth Csaba kritika alá vette az ágazatra vonatkozó végrehajtási rendeleteket is, így például a szőlőfeldolgozás és borkészítés során keletkező melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V.4.) számú FVM-rendeletet. Mint mondta, előre világos volt, hogy a kötelező lepárlás vártak még válaszra, mint például: milyen mértékben lehefc ^végrehajtásának feltételei nin- javítani a mustot? Ugyanis az csenek meg 2004-ben. Az éves EU május 1-jétől érvényes bor- hazai törkölymennyiség 72 joga „felülírta” a korábbi nemzeti szabályokat. Az ilyen kérdésekben való bizonytalanság kihat a készülő termék minőségére, piacosságára. A 2004. évi XVIII. törvényről, az új nemzeti bortörvényről ezer tonna, ezzel szemben a rendelkezésre álló lepárlókapacitás 41 ezer tonna volt a szüret kezdetén. A HNT hangoztatta: ha kötelezik valamire a termelőt, akkor a teljesítéshez teremtsék meg a föltételeket. Magyarországnak derogációt kellett kérnie ebben az ügyben, ami szerencsére sikerült: az eredeti 80 hektoliter helyett csak az 500 hektónál több bort előállító pincészetekre vonatkozik a kötelező leadás. Brüsz- szel már november 20-án közzétette a - csupán erre a borpiaci évre megadott - kedvezményt, ám az FVM internetes honlapján ez csütörtök reggel - az ankét napján - még nem volt olvasható. Tehát az ellenőrzött megsemmisítésre vonatkozó kedvezménnyel nem tudnak jogszerűen élni az 500 hektoliter alatti termelők. A HNT főtitkárhelyettese előadásában sorra vette a termelők és az államigazgatás feladatait. Felhívta a szőlő- és bortermelők figyelmét arra az alkalmazkodási kényszerre, amely abból adódik, hogy az EU éves bortermése - nélkülünk - 180 millió hektoliter, Magyarországé pedig 4,5 millió. Szorgalmazta, hogy az érzelmi alapú gazdálkodást váltsák föl a piaci szemlélettel s legyenek aktívabbak az információszerzésben. Az államigazgatástól várt számos lépés közül kiemelte a termelői érdekek megjelenítését. Szerinte a jelenlegi agrárpiaci rendtartásról szóló törvény Gm-kukorica az európai bizottság engedélyezte az NK 603-as, genetikailag módosított kukorica élelmezési célú forgalomba hozatalát a közösség piacán, így az, illetve az abból készült termékek (például a kukorica- olaj) megjelenhet hazánkban is. A döntés azonban nem jelenti az említett gm-kukorica termesztésének jóváhagyását is. Magyarországon egyébként eddig még nem forgalmaztak gm-termékeket. HIRSAV Alkoholpiac KÉSZÜL AZ ALKOHOLPIACI RENDTARTÁSRÓL szóló rendelet. Ez. szabályozza majd, hogy | Magyarország milyen adatokat szolgáltat az Európai Uniónak a belföldi szeszel- adásról és -forgalmazásról. A rendeletre azért van szükség, hogy az Európai Unióval közölt adatok nyomán a jövőben a magyar szeszesital-piac is átlátható legyen, továbbá védelmet élvezzen egy esetleges uniós túltermelés esetén. Árszintcsökkenés A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐI árak szintje októberben 9,9 százalékkal elmaradt a 2003 októberitől - közölte a KSH. A kiemelkedően jó termés hatására az árak július óta esnek, ezért a január-októberi átlagos árindex is 0,5 százalékos csökkenést mutat. annyit sem ér, mint az a papír, amelyre kinyomtatták. Mert a termelő számára nem tartalmaz semmi garanciát. Az FVM adja ki az információkat több csatornán. Arra egyelőre még ne alapozzon, hogy Julis néni előbb megeteti a kendermagos tyúkjait, aztán pedig fölmegy az internetre szörfözni. Horváth Csaba kihasználandó területekről is szót ejtett: Magyarországon 191 ezer hektár olyan terület van, amely első osztályúan alkalmas szőlő- termesztésre. (A jelenlegi terszőlőte- rület 87 ezer hektár.) Ezt az adottságot minél jobban ki kellene hasz- kínálni a pozitív , országimázs kialakításé- * ban. A. TÓTH SÁNDOR sajtóközlemény A kecskeméti Malom Center és a demokrácia Jelentés egy gigantikus pénztárgép megszületéséről... Az Állampolgári logok Országgyűlési Biztosa vizsgálatot indított a kecskeméti városközpontban teljes gőzzel épülő Malom Center bevásárlóközpont építési engedélyének kiadásával kapcsolatban. Emlékezetes, hogy év tavaszán a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa, tehát az ICOMOS egy felhívásában ugyanazon a lapon (!) egyidejűleg tiltakozott a romániai Verespatakon tervezett aranybánya és a Kecskeméten tervezett Malom Center Bevásárló- és Szórakoztató Központ építésének megkezdése ellen. „Az ICOMOS kategorikusan elutasítja a kecskeméti Malom Center bevásárlóközpont megépítését a műemlékvédelmi hatóság beleegyezése nélkül. A 20. század elején elsőrangú magyar építészek által tervezett szecessziós városközpont és a jellegzetes magyar alföldi település morfológiáját őrző Homokdomb között húzódó helyre szánt, nagyszabású befektetés felforgatja a város építészeti szerkezetét és a teljes védett terület építészeti együttesét, egyenesen a város karakterének elveszítésével fenyeget. Az ICOMOS a beruházás azonnali leállítását követeli.” A Budapesti Építész Kamara Etikai-Fegyelmi Bizottsága, az általa lefolytatott etikai-fegyelmi vizsgálat nyomán, a létesítmény tervezőjének kamarai tagsági viszonyát hat hónap időtartamra felfüggesztette. Noha a határozat még nem jogerős, annak indoklása azonban mégis számos tanulsággal szolgál. „A Budapesti Építész Kamara Etikai-Fegyelmi Bizottságának fennállása óta nem fordult elő a jelen ügyben tapasztalt halmozott jogsértés. A szakmai, jogi, etikai szabályokat, szakmai bírálatokat, valamint a tervezést és az önkormányzat, építésügyi hatóság döntéseit elutasító civil szervezetek véleményét egyaránt mellőző tervezői magatartás következményeképp a közérdek érvényesülésének alapvető elve háttérbe szorult és helyrehozhatatlan károk keletkeztek.” A Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara, a Kecskeméti Építészek Környezetvédő Egyesülete és Kecskeméti Fiatalok Egyesülete az építési engedélyezési eljárás alatt mindent megtettek azért, hogy megvédjék a közösség pótolhatatlan értékeit. Sajnos ezek az erőfeszítések jórészt eredménytelenek maradtak, alighanem azért, mert voltak olyan erők, amelyek ilyenolyan eszközökkel blokkolni tudták az államigazgatás és a törvényességi felügyeletet ellátó intézmények rendeltetésszerű működését. A legjellemzőbb példája ennek maga a kiadott építési engedély, amelyben az építési hatóság megindokolja, hogy egyrészt miért nem kell az illetékes Dél alföldi Területi Tervtanács súlyosan elmarasztaló (!) szakmai véleményét figyelembe venni, másrészt miért kell az ügyben szakhatóságként eljáró Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egyértelműen elutasító (!) szakhatósági állásfoglalását hozzájárulásként (!) értelmezni és végül, de nem utolsósorban az építési törvény illeszkedési előírásának karikatúrájaként a határozat írója kifejti, hogy a létesítmény nagyszerűen illeszkedik a környezetébe A szakmai és civil szervezetek hasztalan fordultak segítségért az államigazgatás és a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség felsőbb szerveihez is. lellemző állomása ennek a folyamatnak, hogy az építési engedélyezéssel kapcsolatban súlyos törvénysértéseket feltáró Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatalt, a létesítmény megvalósításában nyilvánvalóan érdekelt (!) befektetők személyesen előterjesztett elfogultsági kifogására alapozva, az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal vezetője soron kívüli döntésével kizárta a további eljárásból... Az is figyelemre méltó, hogy ezt követően a hivatal vezetője (szakítva az eddigi gyakorlattal) a további köz- igazgatási eljárás folytatásával nem a Csongrád, hanem a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalt bízta meg. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője ezután egyrészt elutasította a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség óvásait, másrészt megtagadta a fellebbezést benyújtó civil szervezetek ügyféli jogállását, meghiúsítva ezzel a súlyos törvénysértések gyanúját megfogalmazó törvényességi felülvizsgálati kérelmek és fellebbezések érdemi kivizsgálását. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az ügyészség ezt a példátlan közigazgatási döntést nem támadta meg a bíróságon, mert ennek eredményeként számolnunk kell mindazokkal a városunk életére hátrányos kereskedelmi, közlekedési és építészeti következményekkel, amelyeket a Malom Center megépítése okoz és amelyekre a hivatkozott szakértői vélemények egybehangzóan rámutattak. Meggyőződésünk, hogy azoknak, akik önös érdeküktől, politikai számításuktól, esetleg mindkettőtől vezérelve tetteikkel, vagy mulasztásaikkal segítették ennek a Gólemnek a megszületését, azoknak egyszer majd szembe kell nézniük a saját lelkiismeretükkel és a kecskeméti választópolgárok ítéletével egyaránt. Ez nem városfejlesztés, hanem értékrombolás. Kecskemét azonban nem felejt és a számadás pillanata is eljön egyszer... Bizakodva várjuk éppen ezért az Állampolgári logok Országgyűlési Biztosának megállapításait, az ombudsman nyilvános jelentését és ajánlásait, hiszen a jelen körülmények között egyébként úgy tűnik, hogy a városunk egyedülálló építészeti arculatának megőrzéséért felelősséget érző Kecskeméti Polgárok kezében már semmi más eszköz nem maradt, minthogy alaposan megfontolják: vásárlóként átlépik-e valaha ennek a Gigantikus Pénztárgépnek a kapuját. Bács-Kiskun Megyei Kecskeméti Építészek Építész Kamara Környezetvédő Egyesülete
