Petőfi Népe, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-06 / 284. szám
6 INTERJÚ PETŐFI NÉPE - 2004. DECEMBER 6., HÉTFŐ A szülészet az orvoslás legkényesebb területe A betegnek mindig igaza van? Rájár a rúd az egészségügyre. Egyetlen hiba elég ahhoz, hogy sokéves dicsőség porba hulljon. A szülészet-nőgyógyászat az orvos-beteg viszony különleges formája. Egyrészt azért, mert a nő ebben a szituációban érzi leginkább kiszolgáltatottnak magát, másrészt az orvosra, az ápolónőre kell bíznia a számára legfontosabb lényt is: az újszülöttjét. Ezek a körülmények együttesen idézik elő azt az örömök és kétségek közt csapongó lelkiállapotot, ami gyakran lehet konfliktusok táptalaja. Professzor dr. Godó György megyei szülész-nőgyógyász szakfőorvossal, a kecskeméti megyei kórház szülészeti osztályának vezetőjével beszélgettünk. Takács Valentina- Az ön osztályát a közelmúltban igencsak támadták az egyik országos magazinban. A leírtakon lehet vitatkozni, de tény: a tárgyi feltételek messze nem ideálisak- A megyei kórház szü- . lészet-nőgyógyászati ősztálya egy hatszintes épü- te v * létben van, ami sem a szerkezetét, sem a fel- építést i tekintve nem * alkalmas erre a feladat- a -fek ra. Ez egy szükségmegoldás volt már az induláskor, ami halomnyi problémát és kompromisszumos megoldást eredményezett. Azóta változtak az igények, így most már egy rekonstrukció sem eredményezne ideális állapotot. A felszereltség jelenleg is csak részben felel meg - az óriási betegforgalom mellett - a komfortos ellátás követelményeinek. Hangsúlyozom azonban, hogy minden alkalmat megragadunk a problémák felszámolására. Egy új pavilon létrehozása volna az ideális, és ezt is tervezi a kórház vezetése. Ez milliárdos nagyságrendű pénzt igényel - pályázik-» az intézmény, de még nem nyert. Addig is tennünk kell valamit, amíg el nem készül az új pavilon. A múlt héten a város és a megye megállapodott abban, hogy együtt vállalják a felújítás terheit. Ez fontos előrelépés, köszönjük! Ezen kívül a megyei kórház saját keretéből 15 millió forintot költ a betegek komfortérzetének javítására. Komfort kellene- A hétköznapokban milyen gondokkal találkoznak?- Meg kell oldani, hogy minden szülőágy önálló helyiségben legyen. így érvényesülhet a szülés öröme, a családtagok ott lehetnek. Az osztályon legalább négy ilyen szülőszoba kellene, most csak egy olyan van, amely minden igényt kielégít. Ugyanazon a szinten kellene kialakítani a császár- metszések végzésére alkalmas műtőt, hiszen ez most egy emelettel feljebb van. Magát a műtőt is korszerűsíteni kell. Meg tudjuk oldani a mindennapokat, de sok kompromisszumot kell kötnünk. Aztán ott van az úgynevezett rooming-in, ahol a baba és a mama együtt lehet. Itt hat ágyunk van, de több ilyen kórteremre volna szükség. Kardos Edina:- Negyvennyolc órát gondolkodott a kislányom azon, hogy előbújjon-e vagy sem. Ezt az időt a kecskeméti kórházban töltöttem. Az ágyamon a matrac olyan viharvert állapotban volt, hogy a két nap alatt egyáltalán nem tudtam pihenni, erőt gyűjteni, így aztán a szülés sem volt éppen könnyű. Utána alig néhány napot voltunk bent, a rooming-in kórterem ben. Sok jó tanácsot kaptam az orvosomtól, a védőnőtől, a csecsemős nővértől egyaránt - ez ellensúlyozta a lehangoló környezetet. A legfontosabb azonban, hogy biztonságban éreztem magam. Ezen kívül mindenütt szeretnénk komfortot. Tény, hogy a betegek sokszor komfort alapján választanak kórházat. Szerintem a szakmai szempont az elsődleges, és ezt helyezem előtérbe. A baba születése körüli történések, az a néhány nap lehet szebb, kellemesebb, örömtelibb, de a feladat legfontosabb része mégis az, hogy egészségesen távozzon az édesanya és gyermeke. Ezt a szakmai biztonságot mi meg tudjuk teremteni. Kétségtelen azonban, hogy az ideális az lenne, ha a szakmai biztonság és a kellemes környezet együtt járna.- Mi az, ami a jelenlegi helyzetben egyáltalán megoldható?- Az apró komfortproblémák felszámolása. A korai gyermekágyban a nők- az újszülöttük érdekében - rendkívül kritikus szemmel nézik a környezetüket. Belőlünk nem váltanak ki sértődöttséget a kriükák, inkább változtatnánk a hiányosságokon. Ez elkerülhetetlen - függetlenül attól, hogy ki veti fel a problémát. Ez a változtatási szándék áll a hátterében annak is, hogy a hozzánk érkező nők kapnak tőlem egy levelet, amiben kérem őket, hogy észrevételeiket személyesen mondják el, illetve - névvel vagy névtelenül - írásban juttassák el hozzám és kollégáimhoz. E célból minden emeleten elhelyeztünk egy postaládát. A beérkező jogos kritikákból felmérhetjük, hogy mi az, ami rajtunk múlik, és ezen tudnunk kell változtatni! Ezt a rendszert egyébként tizenhárom évvel ezelőtt vezettem be, tehát abban a percben, hogy átvettem az osztály vezetését. Ettől függetlenül a kórház vezetése is folyamatosan végez betegelégedettségi vizsgálatokat szóban és írásban. Az anyuka jogos elvárása- Időnként elhangzanak panaszok, hogy az itt dolgozók nem elég türelmesek a páciensekkel Munkaerőhiány van a háttérben?- A mi osztályunkon nincs orvoshiány. Papírforma szerint úgy számban, mind szakképzettségben megfelelő a létszám, és ez többnyire az egészség- ügyi szakdolgozókra is igaz. Kritikusak azonban a személyi feltételek a gyermekágyasoknál és az újszülötteknél. Úgy tűnik, hogy ezekre a feladatokra nem elég az előírt létszám. Az első napokban tanítani, segíteni kell az anyukát, gondoskodni kell az újszülöttekről. Sokszor egy munkatárs végzi azt a munkát, ami kettőnek is sok lenne. Elfáradnak, kimerülnek- ettől kezdve nem mindig olyan a modoruk, mint ami egyébként jogosan elvárható. Nem véletlen az, hogy a kritikák szinte kivétel nélkül azoktól érkeznek, akik a korai gyermekágyas időszakban vannak. Az édesanya kiélezett lelkiállapotában jogosan várja el, hogy a problémájára gyorsan, sikeresen és kedvesen találjanak megoldást. Számára csak a siker és a nyugalom elfogadható. Amennyiben ez nincs meg, akkor embere válogatja, hogy milyen reakciót vált ki belőle.- A betegnek mindig igaza van? nék. Megváltozott az élet- és szemlélet- mód. A terhes nők között sok a szívbeteg, a cukorbeteg, a magas vérnyomásos, így bármilyen hihetetlen, de gyakoribbak a szövődmények is. Közben egyre kevesebb nő vállalja a terhességet. Régen a természet szelektált a nő fogamzásai közt, hiszen sok kisgyerek meghalt. Ma már a nő választ a fogamzás lehetőségei közül, és attól az egytől vagy kettőtől várja el a zavartalan terhességet, Az édesanya kiélezett lelkiállapotában jogosan várja el, hogy a problémájára gyorsan, sikeresen és kedvesen találjanak megoldást. (Felvételünk illusztráció!) Szakályné Császár Ágnes:- Néhány hónapja született a kisfiam a megyei kórházban. Igazán nem mondanám, hogy nagyon elkényeztettem az orvosokat és az ápolónőket hálapénzzel, mégis maximálisan lelkiismeretesek voltak. Különböző problémák miatt hosszabb ideig voltam a kórházban. Láttam, hogy az újszülött osztályon a nővér azt sem tudja, hova kapjon. Legalább azzal segítettem neki, hogy betartottam az etetési időpontokat. Az azonban bosszantott, hogy szinte egyedül kellett megtanulnom fejni, mert alig kaptáin segítségét. Ettől függetlenül nérn’áz ott dolgozók, hanem néhány kismama volt igazán idegesítő. Azoknak volt a legnagyobb hangja, akik szerintem eddig egyetlen fillér adót vagy társadalom- biztosítási hozzájárulást nem fizettek.- Abból kell kiindulni, hogy a beteg a jobbítás szándékával kritizál. Nem védekezhetek azzal, hogy kevesen vagyunk, fáradtak vagyunk, mert ez nem elfogadható. Önkritikára is szükség van ahhoz, hogy máskor ugyanaz ne fordulhasson elő. Mi vagyunk a betegért, nem fordítva.- Mivel itt minden kismamának a saját babája a legfontosabb, gyakran hallani, hogy a betegeknek egymással is bajuk van.- Egy kórházban sokféle környezetből érkező, különböző igényű betegek vannak együtt. Az egészségkultúrát, a higiénés szabályokat is eltérően ismerik. Közben ugyanazt a mellékhelyiséget használják, egy kórteremben fekszenek. Gyakran vannak közöttük olyanok, akik a mi törekvéseinket nem segítik. Ez probléma forrása, mert ha a másik beteg vagy az egészségügyi dolgozó megjegyzi, hogy egy kicsit civilizáltabb magatartást várna el, akkor adott a konfliktus. Ugyanakkor a betegek többsége megérti, hogy ilyenek a körülmények, örül a babája és a saját maga egészségének. Ezért - bár fontos a beteg véleménye - nekem elsősorban a gyógyítási eredményeinket kell néznem. Ebben kell az ország élvonalában lennünk, és ott is vagyunk. Császármetszés: sok vagy kevés?- Ha már a szakmai kérdéseknél tartunk: érdekes, hogy a nők gyakran azzal vádolják a szülészeteket, miszerint indokolatlanul végeznek császármetszést, csak mert azért többet fizet a társadalombiztosító, vagy siet az orvos. A kecskeméti kórház esetében ennek kissé ellentmond, hogy sokan - állítólag - azért mennek magánklinikákra, mert önök csak indokolt esetben hajlandóak a császármetszésre, és a kismama puszta kérését nem tartják megfelelő indoknak- A közvélemény jól tudja, hogy a császármetszések aránya évről évre emelkedik. Az okát kevésbé ismerik. Vannak olyan esetek, amelyekre az orvos húsz éve azt mondta volna, hogy várjunk még a császármetszéssel. Most azonban már csak minimális kockázatot vállalnak fel a szülészek. Ennek oka az is, hogy a császármetszés ma már egészen más, mint akkor volt. A műtét egyszerűbb, a kockázat sokkal kisebb, a gyógyulás is gyorsabb, mint egykor. Annak azonban komoly hierarchiája van, hogy ki hozhatja meg a császármetszéssel kapcsolatos döntést. A mi kórházunkban a császármetszések aránya az országos átlag: 22,6 százalék. Ez a duplája annak, amennyi másfél évtizede volt - az előbb említett okok miatt. A helyzet hasonló a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban is. Tény, hogy az anyukák egy része forszírozza a császármetszést. Az aránynak azonban nem szabad felborulnia. Én tudok olyan hazai intézményről, ahol sokkal több a császármetszés, de olyanról is, ahol minimális. Ez mindig a helyi orvosgárda, a vezetés szemlélete szerint alakul. Ilyen szempontból nem szeretem a szélsőségeket. Amennyiben túl sok a császármetszés, akkor az azt jelenti, hogy kicsit túldimenzionáljuk a kérdést. De ha túl kevés, akkor az esetleg fölösleges kockázatot jelent, és abból előbb-utóbb cirkusz lesz. Gyakoribbak a szövődmények- Mitől több ma a konfliktus, a kritika, mint régen volt?- Csak a saját területünkről beszélvalamint azt, hogy egészséges gyereke legyen. Az elöregedő társadalom, a bizonytalan jövő miatt még nagyobbak az elvárások a szülészet-nőgyógyászat szakmai és erkölcsi felelősségét tekintve.- Minden panasz és a tárgyi feltételek hiányossága ellenére szakmai körökben elismert az osztály.- így van, hiszen a szakmai színvonal nálunk valóban magas. A munkánk nem csak a kórház területére korlátozódik. Már az iskolákban is szervezünk egészségnevelő programokat. A tevékenység folytatódik a tinédzserambulanciákon, az anya- és nővédelmi tanácsadóban, a genetikai és meddőségi szakrendelésen. A terhes nő gondozása már a korai időszakban elkezdődik, de tanácsot kap a leendő édesanya családja is. Négy éve működik a kismamaklubunk. Látogatásokat szervezünk a szülőszobára és az osztályra azért, hogy a terhesség vége felé oldódjon a félelem. Mindez együttesen meghozza az eredményt. Most például nagyon büszke vagyok arra, hogy a koraszülés előfordulási aránya 2003-ban az előző évhez képest megközelítőleg kilenc százalékkal csökkent. A világot nem tudjuk megváltani, új pavilont sem tudunk építeni, de az elhivatottságunkat kamatoztathatjuk. A MEGYEI KÓRHÁZ SZAZAGYAS SZÜLÉSZET-NŐGYÓGYÁSZATI OSZTÁLYÁNAK 2003-AS MÉRLEGE Fekvőbeteg: Műtét: Szülés: Újszülött Anyai halálozás: Születés körüli halálozás (születés előtt, közben, után igen kis súlyú, éretlen magzat vagy koraszülés miatt) 7 029 5 166 1823 1861 1,07 % FORRÁS: MEGYEI KÓRHÁZ FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER
