Petőfi Népe, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-18 / 269. szám
Tartalomjegyzék Fördőkultúra 3 4 Interjú Fürdőkultúra, fürdőláz Cégwellness 6 Munkahelyteremtés Hungarikum 7 Hungarikumok 9 Pálinka történelem 10 Gyógyító homoktövis PÁLYÁZATOK 11 Nagy számok törvénye 12 Válságmegelőzés a kistérségekben Erős méreg 13 Paprika 14 HACCP Európai ÚNtó 15 Aláírták az EU alkotmányát 15 Népszavazás az Unióban Rejtvény 16 Rejtvény 16 Olvasói levelek Impresszum JÁRÓFÖLD, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal hírlevele Kiadó: Regionális Fejlesztési Holding Rt., 1085 Budapest, Baross u. 22-26. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: László József Fotó: Juhász László Szerkesztőség címe: 1085 Budapest, Baross u. 22-26. Tel.: (06-1) 486-2880 Hirdetésfelvétel: a szerkesztőség címén A lap terjesztését rendszeresen ellenőrzi a Média Control Group. Nyomdai előkészítés: Kép-Stúdió Kft., Ügyvezető: Biró Zoltán 1135 Budapest, Kisgömb u. 13., Tel.: (06-1) 237-0749, Internet: www.kepstudio.hu, E-mail: recepcio@kepstudio.hu Nyomás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Lajosmizsei Nyomdája - 04.3018 Felelős vezető: Burján Norbert HU-ISSN 1589-7427 M agunkat ajánljuk Tisztelt Olvasó! Fürödni jó, erre az egyszerű tényre az elmúlt években az is rádöbbenhetett, aki nem barátja a rómaiak óta igen kedvelt szórakozásnak és gyógymódnak. A hazai fürdőket az utóbbi esztendőkben soha nem látott módon fejlesztették, talán utoljára valóban a római időkben készült ennyi élményfürdő, esetleg a törökök tettek még ennyit a gőz elterjesztéséért. A Járóföld címlap története ezzel foglalkozik, de részletesen bemutat más dolgokat is. így külön összeállítás készült a hungarikumokról, beleértve azt is, hogy az egyik legnevezetesebb magyar árucikk, a paprika ügye hogyan mérgesedhetett el annyira, hogy uniós vizsgálat és országos botrány kerekedett belőle... Bemutatjuk a fejlesztési, turisztikai és lakásügyekért felelős tárca nélküli minisztert, Kolber Istvánt, akinek egyik fontos célja a munkahelyteremtés, továbbá az, hogy a terepen, a régióban szerzett tapasztalatait az országos politikában is kamatoztathassa. Olvashátnak az európai alkotmányról és a népszavazásokról, és kiderül az is, milyen válságmegelőzési programok vannak a kistérségekben és visszatérünk a homoktövissel foglalkozó írásunkra. Jó szórakozást és olvasást a borongós novemberi napokon! Regionális Fejlesztési Holding RL társaságai: Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Rt. 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Tel.: (66) 528-360 • Fax: (66) 528-361 E-mail: drfrt@drfrt.hu • www.drfrt.hu Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Rt. 7625 Pécs, Dr. Majorossy I. u. 36. Tel.: (72) 314-845 • Fax: (72) 314-867 E-mail: ddrf@axelero.hu • www.ddrf.hu Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. 6720 Szeged, Széchenyi tér 9. Tel.: (62) 484-908 • Fax: (62) 486-965 E-mail: dutireg@tiszanet.hu • www.dutireg.hu Északkelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. 4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 1-3. Tel.: (42) 420-645 • Fax: (42) 420-641 E-mail: erf@invest.hu Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. 3100 Salgótarján, Alkotmány út 9. Tel.: (32) 422-902 • Fax: (32) 422-903 E-mail: krfrt@krf.hu • www.krf.hu Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Tel.: (22) 500-268 • Fax: (22) 500-268 E-mail: info@kprf.hu • www.kprf.hu Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. 9700 Szombathely, Kőszegi u. 23. Tel.: (94) 342-983 • Fax: (94) 342-984 E-mail: nyupan@rft.axelero.hu • www.nyupan.hu Hungarikum" gyűjtemény 2 Járóföld • II. évfolyam 11. szám • 2004. Aláírták az EU alkotmányát Az alkotmányos szerződés a jelenlegi, hat hónapos rotációs rendszer helyett két és fél éves uniós elnöki, valamint uniós külügyminiszteri poszt létrehozásáról rendelkezik. Az Európai Bizottságban 2014- től már nem lesz minden tagállamnak egy biztosa, azok száma a tagországok kétharmadára csökken. Az EU jogi személyiségé válik, a tagországokban élők pedig egyúttal uniós állampolgárokká. Az alkotmány első ízben teremt jogi lehetőséget az unióból való kilépésre. A dokumentum 2006. november 1-jén lép életbe, ha addig az összes tagállam ratifikálja. Az alkotmány 2009. november 1-jétől váltaná fel a kettős többség elvével (amely szerint a tagállamok 55 százaléka dönt, ha azok az unió lakosságának 65 százalékát képviselik) a nizzai szerződés értelmében tegnap életbe lépett döntéshozatali rendszert. Az új szavazati rend közel fél évszázados döntéshozási rezsimet adott át a múltnak. A közös piac alakításakor úgy döntöttek, hogy a tagországokra jutó szavazatok száma a kicsik javára eltérhet a népességi arányoktól. így például a négyszázezer fős Luxemburgnak úgy lett két szavazata, hogy a hatvanmilliós nagyoknak is csak 10-10 voks jutott. A felértékelt szavazaté kis tagállamok számának növekedésével matematikailag mindinkább lehetségessé vált, hogy pusztán a tagországi szavazati súly alapján valamely, amúgy népességi kisebbséget alkotó ország -csoport a népességi többséget leszavazhassa. Nizzában 2000-ben, hosszas viták után mintegy megháromszorozták a szavazatok számát, a szélesebb skálán pedig felerősítették a nagyok súlyát. (Más kérdés, hogy a spanyol és lengyel voksokat viszont utólagos megítélés szerint túlságosan is felhozták. Mindez utóbb az alkotmányos vitáknak vált forrásává). A minősített többséghez 321-ből 232 szavazatra, és arra van szükség, hogy legalább 13 ország mögötte álljon. Emellett, ha valamely tagállam kéri, az e voksok mögött álló népességi súly is ellenőrizhető, és csak akkor érvényes a határozat, ha a szavazatok az EU össznépességének legalább 62 százalékát képviselik. Magyarországnak e rendszerben 3, 74 százaléknyi szavazatmennyisége van. A tizenkét magyar voks, a többi visegrádi országgal együtt, 58 szavazatot tesz ki. Ha ehhez meg tudják nyerni például Szlovéniát és Ausztriát is, akkor már 72 szavazatnál tartanak, amitől már csak egy „nagy országnyi” szavazatcsomag választ el a „blokkoló kisebbséghez” szükséges 90 vokstól. Ha többet szeretne tudni az Európai Unióról és az Európai Alkotmányos Szerződésről, hívja az EUvonal ingyenes számát 06-80 38 *004 vagy keresse meg az Európai Indormációs Pontok hálózat irodáit. Népszavazás az Unióban Az Uniót gyakran érik olyan vádak, hogy túlságosan bürokratikus és központosított, és nincs lehetőség a közvetlen demokrácia módszereinek érvényesítésére. Az Unió új alkotmánya erre reagálva tartalmaz egy szakaszt, amely lehetővé teszi, hogy legalább egymillió aláírás öszszegyűjtésével kötelezni lehet az Unió „kormányát”, a Bizottságot arra, hogy egy adott témával foglalkozzon. Brüsszelben október közepén tartottak erről tanácskozást, ahol parlamenti képviselők, jogi szakértők és tanácsadók vitatták meg, hogyan változhat az Unió működése, ha a közvetlen demokrácia módszereit alkalmazni kezdik. Az ügyben meglehetősen sok a bizonytalanság, hiszen nem tisztázott, hány országban kell összeszedni az érvényes aláírásokat, ki hitelesíti azokat. Ugyanakkor a résztvevők szükségesnek tartják azt is, hogy a véleménynyilvánítás joga valamilyen formában kerüljön be az alapjogok közé az európai közsségben. Mindez persze akkor érvényes, ha a tagországok jóváhagyják az alkotmányt jelenlegi formájában. Ez pedig 2006 végére derül ki, de a civil szervezetek már most készülnek a népszavazásra. U 2004. • II. évfolyam 11. szám • Járóföld
