Petőfi Népe, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-06 / 259. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2004. NOVEMBER 6., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP ■ VÉLEMENTEK Iskolaterror bán János Katasztrofális a magyar fiatalok egészségi állapota. ■ Áldozatos munkával azért csak sikerül szét­verni azt, ami még valamennyire jól működik ebben az országban. Most nem is elsősorban legmenőbb hungarikumunk, a paprika porba gyalázásáról be­szélek, hanem iskolarendszerünkről. Még élénken emlékszem azokra az időkre, amikor a magyar oktatási rendszer nemzetközi elismertsége kimagaslónak szá­mított. Lassan ezt elfelejthetjük. A parttalan liberalizáció hosz­­szútávon helyrehozhatatlan károkat okoz a magyar oktatás­ügynek. Igaz, változtatni sok mindenen kellene, például azon, hogy a kisdiákok iskolába menet lehetőleg ne body buillding edzésen vegyenek részt az iskolatáska súlya miatt. De az ötletgyár sajnos nem (csak) az ilyen apróságok megoldá­sán fáradozik. Magyar Bálint miniszter valószínűleg lement al­fába, és gyerekkori traumáit előbányászva próbálja a jövő ge­nerációinak életét felhőtlenné tenni. Bizonyos például, hogy nem szeretett hétvégén leckét írni. Én sem szerettem, de azt se szeretem, hogy a tárca új ötlete szerint hétvégére nem kap­nának házi feladatot a diákok. Indoklásuk szerint így a gyere­kek több időt tölthetnek a családjukkal. Mondjuk ilyen alapon ésszerű lépés volna a házi feladat intézményének végleges el­törlése, sőt, az otthon tanulás teljeskörű bevezetése is. Utóbbi ráadásul jelentős többletkiadástól kímélné meg az államot: nem kellene a sok iskolát fenntartani, meg a sok pedagógust fizetni. Sajnos az fel sem merül az oktatási tárcánál senkiben, hogy inkább modernizálja a gyerekek által elsajátítandó anya­got, megszűrje, használatosabbá, életszerűbbé tegye, kigyom­lálva belőle a rengeteg fölösleges, lexikális információt. Az olyan forradalmi tervekről már nem is érdemes bővebben szót ejteni, mint hogy ne osztályozzák a tornát. Amúgy is ka­tasztrofális a magyar fiatalok egészségi állapota, ha lehet, rontsunk még rajta! A lényeg, hogy ne stresszeljük a gyereket! Különben - még kevésbé stresszelnénk őket, ha megszüntet­nénk magát a testnevelést, nem? Meg a többi készségtárgyat. Adjuk meg a szabad választás lehetőségét a gyereknek, ha nincs kedve, menjen inkább a plázába, játékterembe, vagy ahová akar. Nehogy a végén még maradandó lelki sérüléseket okozzunk neki ezzel az egész iskola-izével... — • ■ —........... ” > Építse karrierjét az ERSTE Bankban! Lakossági bankfiókjainkban évről évre sok fiatal és tapasztalt szakember kap karrierlehetőséget, számukra bankunk kiemel­kedő szakmai képzést biztosít. Bankszakmai tapasztalattal rendelkezők, illetve bankszakma iránt érdeklődő diplomás pá­lyázók jelentkezését várjuk tanácsadói pozícióra KECSKEMÉTRE. Elvárások: • egyetemi/főiskolai diploma vagy FEBI végzettség • bankfiókban hasonló pozícióban megszerzett tapasztalat és hitelezési gyakorlat előny • értékesítési tapasztalat előny • ügyfél- és szolgáltatásorientáltság • jó fellépés és kommunikációs készség • munkabírás, csapatszellem • tanulási készség. Olyan pályázók jelentkezését várjuk, akik új ismeretekre, kihí­vásokra vágynak és motiváltak arra, hogy aktívan részt vegye­nek egy sikeres kereskedelmi bank lendületes fejlődésében. A pályázatokat a fizetési igény megjelölésével az allas@nextconsulting.hu címre várjuk. Jelige: Tanácsadó - Kecskemét, PN/1106 Infrakabinnal az egészségért A napokban újabb szolgáltatással bővítette kínálatát a tiszakécskei Tisza-parti Termálfürdő. Infrakabint állítottak be, ami egészségjavító, fokozza az életerőt, salak és méregtelenít, erősíti az immunrendszert, segíti a kikap­csolódást és a regenerálódást. Az infravörös sugarak melege, az élte­tő napenergia 45 százalékát teszi ki. Ezek a sugarak jótékonyan hatnak az egészégre és a környezetre, ártalmat­lanul melegíti a bőr felső rétegeit, a testet új energiával tölti fel. Az energia az élő szövet természetes hővezetés­ének köszönhetően tovább halad a mé­lyebben fekvő rétegekbe, ahol a vér­áramlás viszi tovább magával és oszt­ja el az egész szervezetben, és ott fejd ki gyógyító és jótékony hatását. A színek gyógyító ereje jótékony hat a hangulatra, ezért fontos szerepet játszanak a jobb közérzet kialakításá­ban. A piros az élet színe, növeli az ak­tivitást, és javítja az energiaháztartást, serkenti az anyagcserét. A narancs a jókedv a vidámság és az élénkség szí­ne. Növeli az életörömöt és a kreativi­tást. Hatásos elégedetlenség, depresz­szió és félelmek esetén. A zöld a leg­fontosabb gyógyító szín. Kiegyensú­lyozó és feszültségoldó hatása van. A kék a nyugalom és a csend színe. Ha­tásos álmatlanság, szorongás és nyug­talanság esetén. A lila a szellem és az inspiráció színe. Díszharmónia esetén megvilágosodást hoz. Az infrakabin jótékony hatását mindazok élvezhetik, akik ellátogat­nak a üszakécskei Tisza-parti Termál­fürdőbe. ▲ A kunszentmiklósiak nem támogatják a vecseiek kérését Rivalizálás a Felső-Kiskunságban Dunavecse okmányirodát szeretne nyitni. A kun­­szentmiklósi képviselő-testület - amelynek véle­ményezni kellett az indítványt - ellenezte az ötletet, hiszen az új iroda megnyitásával a körzetükhöz tar­tozó lakosságszám csökkenne az állami normatívával és a dolgozók számával együtt. Egyes vélemények szerint az okmányiroda körüli nézeteltérés csak a jéghegy csúcsa. Az igazi vita a kistérségi vezető' pozí­cióért megy. Dunavecse-Kunszentmiklós Dunavecse alig néhány hónapja város. A közel négyezer lakosú település első célkitűzései közé tartozott egy okmányiroda nyi­tása. A törvény idevágó rendel­kezése alapján Dunavecse a cél érdekében összefogott Apos­­taggal, majd szándéknyilatko­zatot küldtek Kunszentmiklós képviselő-testületének. Kör­zetük eddig ugyanis a kun­­szentmiklósi okmányirodá­hoz tartozott. A miklósi gré­mium megvitatta a dolgot és döntött is: nem támogatják kistérségük legfiatalabb városának ezirányú tö­rekvéseit. Kovács Éva Dunavecse jegy­zője elmondta: Dunavecse veze­tősége úgy döntött, hogy köze­lebb szeretné vinni az okmány­irodái szolgáltatásokat a város lakosaihoz: - Rövidlátó politiká­nak tartom, a kunszentmiklósi­­akét. Megértem, persze, hogy nem akarnak az irodájukban létszámleépítést, de ami ott két ember státuszába kerül, az itt ez­rek életét tehetné kényel­mesebbé. Bődi Szabolcs Kunszentmiklós pol­gármestere így rea­gált a megkeresé­sünkre: - Képvise­lőtársaimmal való­ban nem támogat-Kunszentmiklós egyik helyi lapjában Dunavecse előzni próbál címmel jelent meg egy cikk a konfliktusról, amiben a szerzó' a dunavecsei okmányiroda nyitása mögött egyéb szándékot is lát: Dunavecse mióta városi rangot kapott egyre-másra jön olyan ötletekkel, ami látszólag az ott élő lakosság érdekei szolgálja, de valójában a Felső-Kiskun­ság és Dunamellék szekértáborokra szedését. Ismerjük az Engedd be a tótot ...című mondást - szól a cikk, amely mélységesen felháborította Dunaveese vezetőségét. A dunavecsei polgármesteri hivatalban nem értik a kunszent­miklósiak döntését. fotó: b. r. tűk a dunavecsei okmányiroda nyitását, hiszen a törvényi felté­teleknek sem felel meg, nincs 30 ezer ember a vonzáskörze­tükben. így legfeljebb egy aliro­­da megnyitása képzelhető el, amivel nálunk két ember mun­kahelye szűnne meg. Az APEH- hal folytatott egyeztetésünk eredményeképpen azonban va­lószínű, hogy január elsejétől egy APEH-kirendeltséget fogunk nyitni, ahol a két elvesztett stá­tuszból legalább egyet visszaka­punk. G.Z. I A Kunszentmiklósi kistérség I nem nevezhető egységesnek, I a közigazgatási egységet I mindig is sajátos kétarcúság I : jellemezte: a Duna-menti sík- : : ság és a Homokhátság ; területe természeti adottsá­­\ gait, mezőgazdasági kultú- : : ráját és településszerkezetét : : tekintve egyaránt elkülönül i egymástól. Ezt az elkülö­­'■ nülést az 1949 után végre­­: hajtott közigazgatási átszer- : : vezések is erősítették: a du­■ navecsei és a kunszentmik- '■ '■ lósi járás megszűnése után a '■ : Dunamente falvai a kalocsa- : : i, az egykori kun települések ; i pedig a kecskeméti járás ■ részei lettek. Intézményeladás nem lesz - mondja a miniszter Másfélszáz éve gyógyít a halasi kórház halasi kórházi orvosok doayetvje több mint harminc éve áll az Idegsebészeti el­látására szorulók segítségére. FOTÓ: T. K. Hármas évfordulót ünne­pelnek ezekben a napok­ban a halasi Semmelweis Ignác Kórházban. A város első koródáját 150 éve alapították, s idén 80 éve annak, hogy a jelenlegi helyére került a kórház, melynek épületét ponto­san 30 éve, 2004. novem­ber 4-én adták át. A csü­törtöki ünnepségen jelen volt ár. Ráczjenő egész­ségügyi miniszter is, aki lapunknak nyilatkozva kijelentette: „lecsengőben van az egészségügyiek sztrájkja.” Kiskunhalas A kórházban már szerdán meg­kezdődtek az évfordulós ün­nepségek, amikor 125 olyan aktív dolgozót köszöntöttek, akik 1974-2004 között folyama­tosan az intézményben dolgoz­nak. Az alkalomra emlékérmet verettek, melynek egyik olda­lán a névadó portréja, míg a másik felén a jubileumi év­számok (1854, 1924, 1974) lát­hatók. Emléklappal köszöntöt­ték azokat a nyugdíjas egész­ségügyi dolgozókat is, akik leg­alább harminc évet dolgoztak a kórházban. A kórházi ünnep­­ség-sorozat - melynek során egész évben különböző rendez­vények, kiállítások emlékeztet­tek az évfordulókra - csütörtö­kön folytatódott. A díszvendé­gek között volt dr. Makay Lász­ló nyugalmazott kórház igazga­tó és Tánczos Gábor, Halas egykori tanácselnöke, valamint mindazok, akik a kórház har­minc évvel ezelőtti építésében tevékenyen részt vállaltak. Az ünneplő kórháziakat kö­szöntötte dr. Várnai László ha­lasi polgármester, valamint dr. Ráczjenő egészségügyi mi­niszter, aki több elismerést is átadott. Batthyány-Strattmann László-díjban részesült Füzes Attila gazdasági főigazgató, Pro Sanitate-díjat kapott dr. Holman Endre urológus főor­vos. Miniszteri díszoklevelet vehetett át dr. Soós Károly ideg­sebész és Rokolya Jánosné mű­tősnő. Dr. Horváth Iván főorvos és Csobánczi Mártonná asszisz­tens miniszteri dicséretet ka­pott munkájáért. * * * Az ünnepség végén Rácz Je­nő aktuális kérdésekről nyilat­kozott lapunknak.- Úgy tűnik, lecsengőben van az egészségügyi dolgozók sztrájkja, amit jelez, hogy szer­dán országos szinten az ötszá­zat sem érte el a résztvevők szá­ma - jelentette ki kiskunhalasi látogatásán Rácz Jenő egész­ségügyi miniszter. Hangsúlyoz­ta, ezzel nem kívánja az egész­ségügy problémáját elbagatelli­zálni, ám azt tárgyalásos úton kell megoldani, mégpedig - a szakszervezeti és kamarai véle­ményekkel ellentétben - az ága­zati érdekegyeztető tanácson belül. A miniszter kiemelte, jö­vőre a tervezett inflációnál na­gyobb mértékben emelkedik az egészségügyi költségvetés, és ezen kívül a kormányzat gyor­sítani kívánja a külső források - uniós támogatások, magántőke - bevonását az ágazatba. Ezzel kapcsolatban Rácz Jenő pozitív példaként említette a halasi kórházat, ahol nyár óta egy be­fektetői csoport gyakorolja a működtetői jogokat, és ennek következtében mintegy 1,5 mil­liárd forintnyi fejlesztés való­sulhat meg az intézményben. - Ez a példa is mutatja, hogy sen­ki nem akar kórházat venni vagy eladni, a külső források be­vonása nem klasszikus értelem­ben vett értékesítést jelent, ha­nem a működtetés privatizáció­ját - mondta a miniszter, aki szerint ezért „teljesen értelmet­len" a december 5-re kiírt nép­szavazás kórházprivatizációra vonatkozó része, eredménye pedig nem fogja befolyásolna az halasihoz hasonló tranzakci­ókat. S. I. - T. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom