Petőfi Népe, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-30 / 279. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2004. NOVEMBER 30., KEDD MEGYEI KÖRKÉP - VÉLEMÉNYEK Kiskunfélegyházán rendezték meg a Bács-Kiskun megyei művészeti iskolák találkozóját szombaton. A rendezvényre a megye huszonnégy településéről több mint ezerkétszáz fiatal érkezett. Az ifjú színészek, zenészek, képzőművészek és táncosok bemutatkozási lehetőséget is kaptak, zsűri díjazta is a műsorokat, alkotásokat. A Közoktatásáért Közalapítvány ünnepélyes keretek között írta alá a sikeres pályázókkal kötött szerződéseket, összesen 14 millió forint értékben. Az eseményről bővebben szerdai számunkban olvashatnak. Képünkön a megnyitó pillanatai. fotó: seres anita Merre tovább, bajai régió? űéczy Zsolt Baja általában háttérbe szorul a Dél-alföldi régiót bemutató rendezvényeken, hiszen a térképre tekintve is egyértelmű: a Duna menti város Baranyával és Tolnával alkothat közösséget. Nem erőssége a jövőkép-felvázolóknak a logikus gondolkodás. Példának itt van mindjárt Baja. Bácska egykori fővárosa ugyancsak megszenvedte az Éljen május 1. jelszóval rendezett felvonulásokkal tarkított korszakot, Kecskemét árnyékában, kisvárosi perspektívából lesve, mint alakul a világ. Megváltást a rendszerváltozás sem hozott, a hivatalok mindenek felett szemlélet továbbra is a megyeszékhely utáni kullogást adta jussul. Tétova kísérlet azért akadt, ám az elszakadni és önálló megyét építeni gondolat sajnos oly messze volt a rideg hétköznapok realitásától, hogy megvalósíthatatlansága folytán elhalt a lelkekben. Mégis, még kezdeményezőkészség és a lehetőségek józan mérlegelése híján is rálelhetett volna a város arra az útra, mely utólag még akár helyesnek is bizonyulhatna. Ám hiába mondták egyre többen, hogy a mesterséges vonalakkal megrajzolt, földrajzi, kulturális és történelmi hagyományokkal dacoló megyéknek befellegzett, Baján csak nem akart leesni a tantusz. így került a város és térsége a Délalföldi régióba. Pedig lett volna honnan meríteni, elvégre a valódi feladatokkal bíró, bajai központú vállalatok már a szocializmus daliás éveiben is fittyet hánytak az úgynevezett megyehatárokra. Például a gemenci erdőgazdaság vagy a vízügyi igazgatóság már akkor sem megyeneveket magolt, inkább erdőterületekben, hektárokban, folyamkilométerekben gondolkodott. De a jó példa nem ragadós, a megyék helyett régiók ötletének felbukkanása nyomán sem ötlött fel az ártéri - bácskai, sárközi - közösségek felélesztése. Úgynevezett civil felvetésekre reagálva abszolút elutasító volt a helyi politika, éppen az államapparátus és ezzel a megyeszékhely fontosságát hangsúlyozva. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, s úgy tűnik, mintegy tíz esztendős csúszással a bajai képviselők is kezdik érezni, kevés közünk van a Dél-Alföldhöz, Békéshez és Csongrádhoz. Ennek hangot is adtak legutóbbi ülésükön, mikor rábólintottak a pécsiekkel való együttműködésre. Ideje volt, hiszen nemrég, a Dél-alföldi régiót bemutató fővárosi konferenciára Bajáról még a főiskolát sem hívták meg az oktatási szektorba; Minek, az már Bácska, vonhattak vállat a szervezők. Ideje volt, hogy ez képviselőinkben is tudatosodjon. Chipbe rejtik az adóív-aláírást Tojásokkal dobálták meg a kormánytagképmásokat Solt A Solti Polgári Kör több mint 500 résztvevővel fáklyás felvonulást tartott a város központjában. A tömeg pénteken este b egy.:szekeret húzott át: a, településen, melyen Kovács László exkülügyminiszter, EU-biztos, Szanyi Tibor államtitkár, Németh Imre agrárminiszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arcképéhez rajzolt alakok „temették” a „magyar gazda koporsóját”. A polgármesteri hivataltól a művelődési központig tartó úton a tömeg követte a szekeret, közben tojással, krumplival dobálták a transzparenst. Ambrus László, aki Solt erdélyi testvértelepüléséről, Csíkdánfalváról érkezett a gyűlésre, azt mondta: 85 évet kibírtunk, magyarok maradtunk, és ezután is magyarok leszünk. Majd azt kérte: ne közösítsenek ki a testvéreink bennünket! A művelődési központ zsúfolásig megtelt előadótermében rendezett gyűlésen Tuti-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke arra kérte az egybegyűlteket, hogy menjenek el vasárnap és szavazzanak igennel mindkét kérdésre. Usztics Mátyás színművész is ott volt Solton, felszólalt, és azt mondta: „Magyarországra nem kell idegen árut behozni, a magyar gazdának nem kell segély! Szellemi tornából felmentett irodakukacok szabják meg Brüsszelben a feltételeket, és azt, hogy mit termelhetnek meg a magyar gazdák”. A Bács-Kiskun megyei és a Kárpát-medencei polgármesterek találkozójának NYILATKOZATA Egyre többen vállalják fel azt, hogy a társadalom elé kiállva, nyíltan kijelentsék IGEN szavazási szándékukat. Ezt fogalmazza meg az a nyilatkozat is, melyet november 26-án Kecskeméten tettek közé a résztvevők, a Bács-Kiskun megyei és a Kárpát-medencei polgármesterek találkozóján. Dr. Horváth Zsoltot, Kecskemét alpolgármesterét kérdezzük. Igen. A Nyilatkozatunk a következőket fogalmazza meg: „A határon túli magyarság számára sorsdöntő nemzeti kérdés a kettős állampolgárság megadása! Számunkra az IGEN a biztonságos megmaradást jelenti a szülőföldön, a NEM a kilátástalan jövőt. Az útlevél a szabad utazást, a vízumkényszer megszűnését, a szabadságot jelenti. Mi nem mondtunk le sohasem a magyar állampolgárságunkról, azt tőlünk elvették, ezért annak visszaadását kérjük a Magyar nemzettől. Kérünk minden választópolgárt, hogy vegyen részt a december 5-i népszavazáson és szavazzon IGENNEL Mi, Bács-Kiskun megyei polgármesterek, tisztelettel kérjük megyebeli polgármestertársainkat, hogy településükön mindenkit a népszavazáson való részvételre és az IGEN szavazásra buzdítsanak azért, hogy december 6-án is nyíltan tudjunk egymás szemébe nézni. " A társadalmi szervezetek mellett tehát a nyilatkozatot aláíró önkormányzatok vezetői is az IGEN szavazatra kérik fel a lakosságot. Ez mutatja azt, hogy határon innen, és határon túl egyformán gondolkodnak az emberek, egyformán gondolkodnak a polgármesterek. A Nyilatkozat aláírók névsora a következő: Király Sándor Nagybaracska, Lógó András Sükösd, Horváth Béla Szilágyi (Vajdaság), Fazekas Róbert Bács Kossuthfalva (Vajdaság), Suhajda Antal Akasztó, Gelányi János Mélykút, Nemes, magyar emberhez, polgármesterhez méltó cselekedet ez. Hiszem és vallom, hogy a határainkon túl élő magyarokért való kiállásunk nemcsak az ország valamennyi településének vezetői, hanem minden szavazásra jogosult magyar állampolgár számára példa értékű lesz. Bács-Kiskunban az idén százkét nagy adózó teljesíti elektronikus úton, interneten adóbevallási kötelezettségét, jövőre már négyszázhuszonhét. Az új elektronikus adózók ingyen kapják meg az aláíráshoz szükséges chipkártyákat az APEH-től. A „kis adózók” pénzért. Adóügyek- Az elektronikus adóbevallás gyors, pontos és olcsó. Az országban 2004-ben a háromezer legnagyobb adózó került be az elektronikus bevallási körbe, s ezek közül található százkét ügyfél Bács-Kiskunban - magyarázta lapunknak Százdi Jenőné, az APEH megyei igazgatóságának szóvivője. Jövőre viszont már a tízezer legnagyobb adózó fog elektronikusan adózni, s közülük 427 a Bács- Kiskun megyei. Egy év alatt tehát több mint négyszeresére emelkedik Bács-Kiskunban az APEH elekt•4)«■ BT •.*• ELEKTRONIKUS ADÓZÓK BÁCS-KISKUNBAN 2004. : 2005. : 31 63 3 2 62 308 11 15 IfflíliESfll 3 102 31 427 FORRÁS: APEH ronikus ügyfeleinek száma. A rendszerbe most bekerülő cégek és vállalkozások - térítésmentesen - mától kezdve folyamatosan kapják az APEH-től az elektronikus adóbevallás telsítéséhez szükséges eszközöket (kártyaolvasó, az aláíráshoz szükséges chipkártya, valamint a szoftvertelepítő CD). December 17-ig azok az adózók is hozzájutnak az eszközökhöz, amelyek regisztrációja valamilyen probléma miatt elhúzódott. A jövő év április elsejétől minden adózó beléphet az elektronikus bevallási körbe, de a kisebb adózók nem kapnak ingyenesen eszközöket, nekik ezeket meg kell vásárolniuk. A tavalyi chipkártyák érvényességi ideje hamarosan lejár, de eddig alig néhányat újítottak meg. Az APEH megyei igazgatósága kéri, hogy mielőbb egyeztessenek az érvényesítésről a 76/512-808-as telefonszámon. (Fizetett politikai hirdetés) FOTÓ: BANCZIK RÓBERT
