Petőfi Népe, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-27 / 277. szám
PETŐFI NEPE - 2004. NOVEMBER 27., SZOMBAT INTERJÚ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a közállapotokról, a decemberi népszavazásról, az iraki magyar szerepvállalásról és a többpárti jobboldal jövőjéről A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG NEM VISZ, HANEM HOZ AZ ORSZÁGNAK Orbán Viktor szerint a Kárpát-medence magyarok lakta területei komoly erőt jelentenek a hazai gazdaság számára.- A vezetőedző betegsége miatt a napokban rövid időre átvette a Felcsút SE labdarúgócsapatának irányítását. Mennyire érezte otthon magát a tréner szerepében?- A feladat nem volt idegen, hiszen az edzőség lelki oldalát illetően ugyanaz, mint a miniszterelnökség vagy a pártvezetés. Arról szól, hogy az embereket meg kell győzni, van értelme a közös erőfeszítésnek, majd az élre kell állni, és el kell érni a kitűzött célt.- A Fidesz elnökeként egy másik csapatot is vezet A felmérések szerint a ponttáblázaton az MSZP egyre inkább beéri önöket Kiderítették-e már, hogy mi állhat a gyengébb teljesítmény mögött?- Egy politikai szervezetnek nem a közvélemény-kutatásokat kell bújnia, hanem az ország problémáival ildomos foglalkoznia. Mindig arra intem munkatársaimat, nehogy szem elől tévesszék a lényeget. Magyarországon ma a mezőgazdaságból élők sztrájkolnak, az egészségügyi dolgozók már tüntettek, az önkormányzatok a pénztelenség ellen tiltakoznak. Az oktatásban soha nem látott elégedetlenség uralkodik. Ezek sokkal fontosabb ügyek, mint a felmérések. Ami a közvélemény-kutatásokat illeti, jobb támpontot adnak az időközi választások eredményei.- Nem kényelmetlen, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazásnál annak a Magyarok Világszövetségének a kezdeményezését kellett felvállalnia a Fidesznek, amely szervezettől korábban megvonta a költségvetési támogatást?- A referendum népakarat kérdése, kényelmi szempontok nem játszanak szerepet. Igaz, a népszavazást olyan szervezet vetette fel, amelyikkel korábban nem volt harmonikus a viszonyunk. Úgy döntöttünk, nem azt kell nézni, ki kezdeményezte, hanem azt, hogy miről szól a népszavazás.- Több kritikát kaptak azért, hogy nem egyértelmű, milyen állampolgárságot adnának. Kifejtené még közérthetőbben a javaslatukat?- Azt szeretnénk, hogy a határainkon kívül élő nemzettársaink olyan útlevelet kapjanak, amivel az EU polgáraiként szabadon utazhatnak, vállalhatnak munkát egész Európában. Minden más kérdést a sikeres népszavazás után, kétharmados törvényben kell megalkotni. Csak olyan jogszabályt szabad elfogadni, amely nem eredményez többletterhet az országnak.- Az MSZP és a kormány több százmilliárdos költségeket emlegetve a „nem”-re biztatja az . embereket. Önök hogyan akarják ennek az ellenkezőjéről meggyőzni a szavazókat?- Magyarországon úgy beszélnek a határon túli nemzettársainkról, mint egy nagy tehertételről. Ez ellentéte az igazságnak. A magyarok lakta területek komoly erőt jelentenek a hazai gazdaság számára. A népszavazással kitolhatjuk hazánk gazdasági határait. Ez hatalmas lehetőség. Ennek révén több vállalkozás jöhet létre, gyarapodhat a munkahelyek száma, nőhetnek a fizetések, nyugdíjak, alacsonyabb lesz az infláció. A kettős állampolgárság nem visz, hanem hoz az országnak.- Miért láthatja ezt mégis egészen másként az MSZP?- A baloldal megosztott ebben a kérdésben. Szili Katalin házelnök azt mondja, mindenki lelkiismerete szerint szavazzon. A miniszterelnök egyik nap még úgy fogalmaz, nem döntötte el, miként kellene voksolni, másnap a nemre buzdít. Egyesek megpróbálnak pártkérdést csinálni a nemzeti ügyből. Rossz úton jár, aki így viszonyul a kettős állampolgársághoz.- Mit szólnak a bevándorlásról szóló felvetésekre?- Annyi valóságalapja van, mint a 23 millió román munkavállalóval való korábbi MSZP- s riogatásnak. Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a státustörvény elfogadása után a Magyarországra való áttelepülések száma csökkenni kezdett. Ezt várom a kettős állampolgárságtól is.- Petrétei József igazságügyminiszter szerint a kettős állampolgárság nézeteltéréseket okozhat az unióval is. Észleltek-e már valamit ezekből a konfliktusokból?- Hadd utaljak Pietro Petrucci, az unió igazságügyi biztosa minapi nyilatkozatára, amely kimondja: az EU-nak semmilyen jogköre nincs abba beleszólni, hogy a tagállamok kinek adnak állampolgárságot. Szerintem az unió éppen akkor emelne kifogást, ha az MSZP javaslata valósulna meg. Vagyis ha olyan útlevelet adnánk, amely nem azonos a mi okmányunkkal. Olaszország több százezer Dél-Amerikában élő honfitársának adta meg az állampolgárságot. Írország több millió Amerikában élő írnek biztosított útlevelet. Az EU- ban megoldották ezt a kérdést. Nekünk miért ne sikerülne?- Miként értékeli a kormány szülőföldprogramját?- Vannak jó felvetései, amelyeket érdemes támogatni, de összességében nem alkalmas arra, hogy kiváltsa a kettős állampolgárságot.- Milyen hatással járhat, ha megbukik a népszavazás?- Ha nemmel szavaznának az emberek, lélekben elveszítenénk több millió magyart. Úgy érzik majd, hogy lemondott róluk az anyaország. A határon túli nemzettestvéreink Trianon óta óriási erőfeszítést tettek azért, hogy megőrizzék magyarságukat. Ha magukra hagyjuk őket, az jóváteheteüen lelki roncsolódást okoz számukra.- A kórház-privatizációt ellenző szórólapjaikon az olvasható, hogy meg kell védeni az egészségügyet. Mitől?- Az egészség nem üzlet. Ha nem állítjuk le a magánosítást, akkor létrejönnek a szegény és gazdag kórházak. Éppen a legnehezebb helyzetben élők szorulnak majd ki a tisztességes ellátásból. Ez a nyugdíjasok számára lenne jelentős érdeksérelem, hiszen a kórházak jelentős részét az ő nemzedékük építette fel.- Nem járultak hozzá az iraki magyar haderő mandátumának meghosszabbításához. Miért nem lehetett még néhány hónapot várni az ottani választások megtartásáig?- Amit Magyarország vállalt, azt betartotta. Azért mentünk Irakba, hogy segítsük a demokráciát kiépíteni. Ma már minden józanul gondolkodó ember látja, hogy ez a cél nem valósulhat meg. Ezért nincs értelme milliárdokat elkölteni, és katonáink életét kockáztatni.- Mit szól ahhoz, hogy a kormány az Alkotmány megkerülésével mégis NATO-egységeket akar Irakba küldeni?- Amikor a miniszterelnököt nem a nép választja, mint most, akkor megteheti, hogy fittyet hány az állampolgárok akaratára.- A Fidesz zászlaja alatt nem sikerült létrehozni az egységes jobboldali összefogást. Milyen jövője van egy több pártból álló konzervatív oldalnak?- Az utóbbi idők történései azt mutatják, hogy Magyarország egy amerikai típusú kétpártrendszer felé tart. Én ebben inkább előnyt látok. Ez nem szétforgácsolja, hanem összetartja az erőket. Ha visszatekintünk az elmúlt tíz évre, akkor a jobboldal megerősödését tapasztalhatjuk. Reményeim szerint létre fog jönni egy szövetségi rendszer. Egyes kis pártok ebben már megtalálták a helyüket.- Az MDF-et nem sorolhatjuk ide, sőt eddig nem tapasztalt hideg viszony alakult ki a Fidesszel. Hosszú távon próbálnak-e valamilyen kapcsolatot tartani a demokrata fórummal?- Szerettük volna, ha az MDF is ennek a szövetségi rendszernek a részévé válik, de ők más irányt választottak. Sok döntésüket nem értjük, de nem akarjuk őket bírálni, sem beavatkozni az ügyeikbe. Járják csak a saját útjukat! A mi ajtónk mindig nyitva áll, és ha arra kerül a sor, akkor szívesen dolgozunk velük. ■ Szakács Árpád ORBÁN VIKTOR KECSKEMÉTEN Helyszín: Kecskemét, Árpádvárosi Sportcsarnok forrás: Fidesz Webszerkesztősége Időpont: 2004. november 30. (kedd) 17 óra Amikor azt nyilatkozta, hogy a programok terén nem szeretne előre szaladni az időben, erre a kampány rendezvényre gondolt, kérdeztük a Szövetség a Polgári Körökért-Kecskemét elnökét Bogdándy Ferencet. Igen, így most erről a rendezvényről tájékoztatom az olvasókat. Szombaton, azaz ma az „Öszszetartozás Napja” című kampányműsorral Budapesten veszi kezdetét a 2 IGEN-es országjáró körút, melynek a Dél-Alfóldön, november 30.-án, Kecskemét lesz az állomáshelye. Kinek szól a rendezvény? Mindenkinek. Pontosabban nemcsak a polgári oldalnak, hanem azoknak is, akik bizonytalanok és nem tudják, mit tegyenek. A szívükre hallgassanak, és gondoljanak arra, velük is megtörténhetett volna az, hogy a trianoni határvonal meghúzásakor átkerülnek, mondjuk a mai Románia területére. Vagy gondolják meg, hogy inkább légből kapott számadatokra alapozva hozzák e meg döntésüket? Ebben a kérdésbe a magyar emberek sorsának alakulásáról a magyar, csak felemelt fejjel, mély együttérzéssel a szívében tud jól dönteni. Zárszóként azt szeretném mondani: Tisztelettel várunk mindenkit, jöjjenek el családjukkal, hozzák el barátaikat, ismerőseiket. IGEN NÉPSZAVAZÁS .5. (FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS)
