Petőfi Népe, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-22 / 272. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2004. NOVEMBER 22., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP - VELEMENYEK mm Felébredtek a képviselők bálái f, istván A mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának ülésén jól meg­mondták azt, amit eddig is tudtunk. Hungarikumok lényegében nem léteznek. Számomra megdöbbentően furcsa kijelentés ez, amely szárazon és tömören közli velem, hogy tulajdonképpen hülye vagyok. Ugyanis azt hittem, hogy hungarikumok léteznek, bár pontosan magam sem voltam tisztában azzal, hogy mik is ezek. Úgy gondoltam, hogy olyan finomságok, vagy kiemelkedő tudományos és kulturális telje­sítmények, amelyekről mi, magyarok jutunk eszébe a világon mindenkinek. így hungarikum például Puskás Öcsi és Papp Laci. A kijelentést, miszerint hungarikumok lényegében nem létez­nek, a parlament mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizott­ságának üléséről szóló tudósításban olvastam. Csak „földrajzi árujelzővel és védjeggyel ellátott termékek” vannak, a köz­nyelvben hungarikumként említett árucikkek pedig azok, amelyeket Magyarország beterjesztett uniós oltalmi elismerés­re. Az albizottság ülésén felszólaló képviselők pedig leszögez­ték, „hogy azoknak a termékeknek - például a szegedi és ka­locsai fűszerpaprikának, vagy a szegedi és budapesti szalá­minak - fokozott védelmet kell kapniuk, hogy előállításuk so­rán csak azokat az anyagokat lehessen felhasználni, amelyek az adott tájkörzetből származnak”. Ezek szerint a budapesti szalámiban csak a budapesti tájkörzetből származó hús lehet, hiszen a budapesti tájkörzet - mint tudjuk - arról híres, hogy ott egyedi minőségű a kitűnő hús. Ezt a tudósítást és az utóbbi hetek híreit egymás mellé téve le­szögeztem magamban (amit ugyan már többször megfogad­tam, de mindig megszegtem), hogy ezentúl legfeljebb dühön­­geni fogok, csodálkozni már semmin sem. Mert lehet-e csodál­kozni azon, hogy dél-amerikai paprikát magyarként adnak el, ha a parlamenti képviselők a botrány után tudakozódnak alap­fogalmi szinten arról, hogy mi is valójában a hungarikum. Mi­után megkapták a kioktatást, hirtelen úgy tesznek, mintha újat mondanának, s felelősségtudattól áthatva hangsúlyozzák, hogy bizonyos termékeknek fokozott védelmet kell kapniuk, amit „az ellenőrző hatóságok összehangolt munkájával kell biztosítani”. Üzenem nekik, hogy ezt eddig is tudtuk, s azért kár volt ösz­­szeülniük, hogy ezt kijelentsék. Csak arra tudok gondolni, hogy a gombatoxin árthatott meg nekik. Életveszélyben hívjon traktort is! Üttalan utak - panaszok és jó tanácsok a közmeghallgatáson Számonkért választási ígéretek, elcsukló hangú se­gélykiáltás, őszinte válaszok. A minapi közmeghallga­tás résztvevői számára kicsinek bizonyult a városháza díszterme. Lajosmizse A korábbi években gyér volt az érdeklődés, emiatt szólt a meg­hívó a díszterembe. Nagy Endréné a Kodály Zol­tán és a Liszt Ferenc utcaiak nevében szólt. Pénzfelaján­lást is tettek azért, hogy jobb úton közlekedhessenek, de csak a választások előtt megy végig az úton a tolóla­pos munkagép.- Nem tudunk kijönni az utcából. A pici babákkal is a vasúti síneken közlekedünk, ha odáig kiérünk. Segítse­nek rajtunk! - kérte a város vezetését elcsukló hangon. Nagyné nehez­ményezte, hogy a közeli csatorná­ban állati dögök vannak. Takács Marí­rábbi helyhatósági választásra megjelentetett szórólappal a ke­zében kért szót. Ő is útépítést sürgetett Klábertelep és Lajos­mizse között. Ezután több kis­mama kérését tolmácsolta: jó lenne bölcsőde. Szerinte rönt­gengép is elkelne az orvosi ren­delőben, hogy a betegeknek ne kelljen a megyeszékhelyre utazniuk. Bujdosó Tihamér is az utak ál­lapotát illette kritikával. Szerin­te eső után két hétig csak helikopterrel le­hetne közlekedni. Kilencvenéves rokonához sem tudna bemenni a mentő, az or­vos. Zöldi István másképpen kép­zelte el a közmeghallgatást, amelyről nem lett volna tudo­mása, ha nem olvassa a Petőfi Népét. Zsigó Viktor polgármester va­lamennyi kérdésre válaszolt. Mint mondta: 2006 őszéig vala­mennyi, névvel ellátott utca szi­lárd burkolatot kap, akár hitel­­felvétel árán is, de a klábertele­­piek önkormányzati kivitelezés­ben nem kapnak utat. Működő­képes megoldásként javasolta a sártenger által elzártaknak a mobiltelefont, és az életveszé­lyes helyzetekben „hadrendbe” állítható traktort. Zsigó szerint a település kicsi ahhoz, hogy röntgengépet üzemeltessenek. PULAI SÁRA Ács már van Ágasegyháza Egy 44 éves budapesti férfi gya­núsítható azzal, hogy tavaly szeptemberben Ágasegyházán egy másik budapestitől átvett 551 000 forintot. Ä pénzt annak fejében kapta, hogy egy ágas­egyházi ingatlan tetőfedését el­végezze. A házulajdonos azon­ban keserűen tapasztalta, hogy az elvállalt munkát a tetőfedő nem hogy nem végezte el, de még a pénzt sem adta vissza. A körözött ács Ráckevén került rendőrkézre. UTLEVEL EURÓPÁHOZ Az Európai Uniónak szüksége van a Kárpát-medencei magyarság egységére Megkérdeztük nak elnöke, Tőkés László, a Bogdándy Ferencet, a Királyhágó-melléki Refor- Szövetség a Polgári Kö- mátus Egyház püspöke, rökért-Kecskemét elnö­két: mit is jelent a cím, hogy ÚTLEVÉL EURÓ­PÁHOZ. Tulajdonképpen a hétfőn, azaz ma az Árpádvárosi Sportcsarnokban (II. Rákó­czi Ferenc Általános Iskola) 18 órai kezdettel megtar­tandó kulturális nagygyű­lés címe, de mondhatni azt is, hogy erkölcsi szabadság megteremtése a határokon túl élő magyarság számára. Sajnos mások tömeges átte­­lepülésekről, munkaválla­lásokról beszélnek, ami nem igaz, hisz ezt eddig is meg lehetett tenni, s még­sem jött 23 millió román Magyarországra. Sokan el­felejtik azt is, hogy a Kár­pát-medencében erős az anyaföldhöz való ragaszko­dás, kötődés, amit még ed­dig semmi és senki nem tu­dott megváltoztatni. Kérde­zem én, amikor beléptünk az EU-ba, tömegesen ment ki a magyar munkát vállal­ni, és tartósan letelepedni az EU tagállamaiba? NEM! Kik vesznek részt a műsor­ban? Németh Zsolt, az Ország­­gyűlés Külügyi Bizottságá-Hende Csaba, a polgári kö­rök koordinátora, Szent­­mthályi Szabó Péter író, Kettős János, a Horvátor­szági Magyar Református Egyház püspöke. Műsorve­zető Kerényi Imre. Kulturá­lis rendezvényről van szó, hisz amiről szavazni fo­gunk december 5-én, az el­sősorban nem politikai kérdés, és így az ezzel kap­csolatos műsorok sem a politikáról szólnak. A műsorban fellépők név­sora is ezt mutatja. Igen. Amriskó Anett ének­művész, Bubik István szín­művész, Kiss Zoltán ének­művész, Kóka Rozália me­semondó, akit inkább a gyermekek ismernek. De fellép Makrai Pál színmű­vész, Molnár András Kos­­suth-díjas operaénekes, Rák Katalin énekművész, és Varga Miklós énekmű­vész, a rockoperák királya. Itt lesz a Csík és a Kormo­ran együttes is, akik még nem, vagy nagyon régen voltak Kecskeméten. A belépés természetesen díjtalan! Meglepő, hogy nagyon sok civil szervezet áll az Igen mellé. Igen, hisz ez nemzeti ügy. Most nem pártok érdekei­ről, politikusok pozícióiról szól a történet, hanem ar­ról, hogy minden következ­mény nélkül, lesz-e lélek­ben egységes a magyar. Szomorú, hogy e téren nagy anyagi terhekkel rio­gatják a társadalmat, de pontosan azok tudják a legjobban, akik ezt teszik, hogy törvények, paragrafu­sok szabályozzák, tiltják azt, amire hivatkoznak. Le­het, hogy kevesen tudják, de letelepedés szükséges minden alapvető társadal­mi jogok gyakorlásához. Ezt a jogszabályok sokkal szigorúbb követelmények­hez kötik, mint az ideigle­nes vagy az egyéb itt-tar­­tózkodást! A kettős állam­­polgárság törvényének megalkotásához, ami még nincs, de az igen után sem lesz rögtön, kétharmados törvényalkotás kell, vagyis a parlamentben a kormány és az ellenzék együttes akarata, konszenzusa szükséges hozzá. Szerin­tem össze kellene fognunk ebben a kérdésben pártál­lástól függetlenül, mert mindenki magyar, és a ma­gyar, ha magyarokról szóló kérdésben dönthet, akkor ez a döntés csak is igenlő lehet. Kitűnő borok a hegybírók bálján Kitűnő borokat kóstolhattak azok, akik részt vettek a hegybírók bálján Lakiteleken A Kölcsey Ház nagyter­me megtelt a vendégekkel. Lakitelek Lezsák Sándor házigazda olyan borbarátokat is meghívott, akiknek nem szakmája a bo­rászkodás, mégis kitűnő bort tudnak készíteni. Kovács László, a Kunsági Bor­vidék Hegyközségi Tanácsának titkára arról beszélt, hogy ne­héz évet zártak a borászok. Sze­rencsére a szeptember hónap napos volt, így illatban és za­matban is javult a szőlő minő­sége. A nagy termés mellett, ami eléri a 2001 évi kiemelke­dőt, a minőség jobb lesz és megközelíti azt, amit a Kunsági borvidék szőlői képesek produ­kálni. Oreskó Imre, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsá­nak alelnöke szerint a magyar borfogyasztó nem európai szin­ten keresi az édes borokat. Ab­ból ugyanis nagyon sokszor a kábái cukor köszön vissza. A mangalicapörköltből és disznótorosból készült vacsora előtt a. jelenlévők megízlglhet­­ték Bíró Zoltán irodalomtörté­nész pálinkáját. A vacsora után pedig megkóstolhatták Béla Zol­tán imrehegyi borász Olaszriz­­lingjét, Cserszegi fűszeresét, Szörényi Levente zeneszerző, bácshegyi szőlősgazda ezúttal Olaszrizling cuvée-vel rukkolt ki. Sára Sándor filmrendező, köveskáli szőlősgazda Fekete­hegyi zweigelt és cabernet sau­­vignont hozott. Máté István szobrászművész, csongrádi szőlőtermelő Kékfrankos ro­­séját és vörösét mutatta be. Vetélkedő hős Rákóczi népéről Kecskemét Szombaton a kecskeméti Kato­na József Gimnázium díszter­mében mérték össze művelő­déstörténeti tudásukat a megye középiskolás csapatai. A Bács-Kiskun Megyei Hon­ismereti Egyesület által szer­vezett Hős Rákóczi népe című vetélkedőn 12, egyenként 3 fős csapat versengett. A megyei döntőn 1. helyezést ért el a kis­kőrösi Petőfi Sándor Gimnázi­um csapata (Agócs Ákos, Domonyi László, Túrán Péter, felkészítő tanár: Fodor Tamás), 2. helyezett a kecskeméti Kato­na József Gimnázium csapata (Korpa Melinda, Heidecker Tí­mea, Pölös Csaba, felkészítő ta­nár Sárosiné Orbán Edit), 3. he­lyezett pedig a szintén kecske­méti ÁFEOSZ csapata lett (Farkas Gyöngyi, Gubicza Edit, Kis-Rabata Georgina, felkészítő tanár dr. Tóthné Halász Erzsé­bet). A dél-alföldi területi döntőre - amely 2005 februárjában lesz Békéscsabán - az 1. és 2. helye­zett csapatok jutottak tovább. KÉP ÉS SZÖVEG: GÁL ZITA Döntött a bíróság: Stadler kiszabadulhat Börtönélet FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Véglegesen eldőlt, hogy Stadler József január 23-án feltételesen szabadlábra kerülhet. Az ügyét tárgyaló büntetés-végrehajtási bíró ugyanis nem talált olyan problémát, ami a kedvezmény megadásának akadálya lett vol­na. A Petőfi Népében megírtuk, hogy az akasztói vállalkozó rö­videsen kitölti a büntetése két­harmadát. Ilyenkor a bíróság mérlegeli, hogy méltó-e a felté­teles szabadlábra helyezésre. Időközben a megyei bíróságon megtudtuk, hogy Stadler József már túljutott a hivatalos eljárá­son. Példás magatartása ked­vezményre jogosítja: január 23- án szabad emberként léphet ki Kecskeméten, a Wéber Ede ut­cai börtön kapuján. NOSZLOPY

Next

/
Oldalképek
Tartalom