Petőfi Népe, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-20 / 271. szám
PETŐFI NÉPE - 2004. NOVEMBER 20„ SZOMBAT PETŐFI NÉPE Eljött a cselekvés ideje a Homokhátságért Két miniszter, két államtitkár, országgyűlési képviselők, 38 akadémikus és négy megye vezetője fogadta el dr. Balogh Lászlónak, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének meghívását a Kecskeméten rendezett Homokhátság 2004 című konferenciára. A nagyszabású szakmai rendezvényen konszenzus született egy politikán felüli cselekvésprogramról, amelynek szakmai koordinációs központja Kecskeméten lesz. Zsúfolási megtelt Kecskeméten a Három Gúnár rendezvényház előadóterme a HOMOKHÁTSÁG 2004 konferenciára és társadalmi fórumra. Az elmúlt évtized legnagyobb, a Duna-Tisza köze problémájával foglalkozó rendezvényt a házigazda, dr. Balogh László, a Bács-Klskun Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg, aki a vendégek köszöntését követően elmondta: az 1980-as évek elején találkozott először a Homokhátság kérdésével és életét azóta kíséri hátság kezeléséről, de csak 2003-ban rendelt hozzá először pénzt a kormány - mondta Balogh László. Hozzátette: a folyamatot csak úgy lehet felgyorsítani, ha nem három, hanem egy tárca kezeli a Homokhátság rehabilitációs programját, ha Kecskeméten létrejön egy koordinációs központ, és a projektet komplex módon együtt kezelik a Duna-Tisza közi csatorna megépítésével és a Ráckevei-, Soroksári-Duna-ág rehabilitációjával. Ennek érdekében azoncinkosságot, ami a feketén kiemelt és hatékonyság nélkül szétöntözött vizekből kialakult. Elég volt a tanulmánygyártásokból: világos és egyértelmű beszéd kell, amelyben röviden meg kell fogalmazni a cselekvésprogramot. Ebben tudnunk kell, melyek az alapvető problémák vízgazdálkodási szempontból, és ebből mit tud felvállalni a költségvetés. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az uniós pályázati lehetőségekről és az eddig elért eredményekről beszélt. Véleménye szerint ezekkel a pályázatokkal meg lehet fordítani a kiszáradás folyamatát. Hozzátette: ehhez azonban pontos és hibátlan térképekre van szükség, és a kutatóknak meg kellene tudni egyezniük végre abban, hogy most a globális felmelegedés Glatz Ferenc, Balogh László, Németh Imre Kolber István a regionális fejlesztésekért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter véleménye szerint az Alföld nem térségi, hanem össztársadalmi ügy, és összetett probléma, amelyben nemcsak a természetet, hanem az itt élők infrastruktúráját is fejleszteni kell. Elmondta: a múlt évben 400 millió forint állt rendelkezésre, jövőre 640 millió jut a homokhátsági probléma kezelésére, 2006-ra pedig a tervek szerint több mint egymilliárd forint lesz ez az összeg. Véleménye szerint a fejlesztés leglényegesebb eleme a decentralizáció, vagyis az, hogy az érintett térségek, régiók maguk oszthassák fel a fejlesztési pénzeiket. Várnái József, az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Kht. Igazgatója előadásában kihangsúlyozta: ketté kell választani a vizes élőhelyek rehabilitációját és a vízutánpótlás kérdését, valamint szakmai konszenzusra kellene végre jutni a Duna-Tisza közi csatorna megépítésének módja érdekében. Hozzátette: ráadásul a jövőben törekedni kell a vandálbiztos műtárgyak építésére. Csatári Bálint, az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet igazgatója a legfontosabbnak azt tartotta, hogy elkészüljön végre a Homokhátság településrendezési terve, mert jelen pillanatban azt sem tudjuk, ' hány villany nélküli tanya van az Alfóldön. Ezen felül valódi jogosítványokat kellene szerezni a Homokhátságnak, el kellene indítani a civil társadalmi és közösségfejlesztést, hogy az itt élők ne csak mindig a segítséget és a pénzt várják, hanem ők is tevékeny részei legyenek a térségfejlesztésnek. Lezsák Sándor országgyűlési képviselő homokhátsági törvényt szorgalmazott, mert véleménye szerint csak ilyen módon biztosítható a politikai ciklusokon is átnyúló folyamatos fejlesztési keretöszszeg a térség ügyéért. Hozzátette: nem támogatja azt a szakmai javaslatot, hogy a furott kutak használatáért fizetni kelljen, hiszen a levegőért sem kell, a homoki gazdálkodókra nem szabadna többletterheket róni. Balogh László zárszavában elmondta: a Homokhátság ügye csak politikafeletti összefogásból valósulhat meg. Bejelentette: Kecskeméten valósul meg a homokhátság! koordinációs programiroda, ezen felül a Homokhátság ügyét be kell integrálni a Nemzeti Fejlesztési Tervbe, pályázatainknak mindenben meg kell felelniük az uniós előírásoknak, ezen felül a projekt csak úgy valósulhat meg, ha csatlakozik a Ráckevei-, Soroksári-Duna-ág rehabilitációjához. A Csúcsfejek: Glatz Ferenc és Csatári Bálint. Alföldi Albert és a konferencia vendégel Tóth Sándor homokhátsági fotóit nézegetik. ez a természeti probléma. A gazdálkodóktól ugyanis akkoriban érkeztek az első panaszok, hogy csökken a talajvíz és a termésátlag. Aztán elkezdődtek a kútfúrások, a vízkiemelések, a nagyszabású öntözések és ezzel megteremtődött az ördögi kör, a mai 22-e csapdája. Mert az egyre több kút megfúrásával egyre mélyebbre tűnt a talajvíz, és mivel úgy látszott a folyamat megfordíthatatlan, a társadalom vezetői a tudományhoz fordultak segítségért. Beindultak a politikai lobbik és kialakult egy pártok feletti konszenzus. 1995- ben születet az első, majd szinte minden évben hoztak egy kormányhatározatot a Homokban az érintett megyéknek, politikusoknak, szakembereknek a politikán felül össze kell fogniuk, mert anélkül nem érhetnek el eredményeket. Glatz Ferenc akadémikus, a Földhasználati és Vízgazdálkodási Stratégiai Nemzeti Bizottság elnöke elmondta: új szövetséget kell kötni a magyar politikai elitnek, ha meg akarják menteni a vizeinket és a hazai agráriumot, legfőképpen az Alföldet, mert e térség nélkül nincs versenyképes Magyarország. Hozzátette: az nem mehet tovább, hogy van egy jól fejlett Dunántúl és egy alulfejlett Alföld. Ehhez azonban meg kel szüntetni azt az össztársadalmi korszaka kezdődött, vagy a jégkorszak közeledik. Politikán felüli ügy: Balogh László és Lezsák Sándor. Akadémikusok, kutatók, szakemberek hallgatták a konferenciát. Balogh László Szolnok és Csongrád megye vezetőivel.