Petőfi Népe, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-15 / 266. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2004. NOVEMBER 15., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP - VÉLEMÉNYEK Pótvizsgám ítélve bán János Póttételt húzni kínos dolog. Álta­lában csak azzal a diákkal húzatnak pótté­telt, aki az elsőhöz túl hülyének bizonyult. Együttérzek Kovács László volt MSZP-elnök­­kel, akit holnap hallgatnak meg (újra) az Eu­rópai Parlament két bizottságában. Ott újabb tétel húzásával bizonyíthatja rátermettségét. Az empátiát ta­lán az okozza, hogy diplomáim megszerzése során egy ízben magam is póttétel húzására kényszerültem. Különbségnek talán csak az tekinthető, hogy az én sejtbiológiai témakörben produkált fiaskómból csekély nemzetközi és belpolitikai bo­nyodalom származott, Kovács László totális energetikai le­égését viszont fél Európa figyelte derűs értetlenséggel. Az ex- MSZP-vezér ezúttal az adó- és vámügyek tételével megint bi­zonyíthat. Persze jobban belegondolva mégiscsak sántít ez a diákha­sonlat. Míg a diák kénytelen személyesen visszajárni pót­vizsgára, míg át nem megy, addig az Európai Parlamentben nem személyesen Kovács Lászlónak kell(ene) újra és újra ne­kifutni a megmérettetésnek. Osztályozni ugyanis Magyaror­szágot fogják, nem csak őt. Felmerülhetett volna esetleg más megoldás is. Például, hogy olyasvalakit küldjünk tételt húz­ni, aki tanult is. Az sem baj, ha nem volt munkásőr, és élete nagy részét nem a kapitalista Európa elleni harccal töltötte, viszont konyít valamit a területéhez, amiből épp vizsgáztat­nak minket. Ilyet sajnos nem találtak. (Megjegyzem, én már korábban javasoltam a kocsordi Árpit, aki energetikai szin­ten maradandót alkotott a hidrogénből vizet, betonbúi atom­bunkert szabadalmával). Na mindegy. Úgy látszik, ez egy Ilyen év. Miután az olimpi­án sikerült új elemekkel gazdagítanunk sportnagyhatalmi imidzsünket, miután a magyar paprikát gyakorlatilag né­hány nap alatt kiütöttük a nemzetközi piacról, ez a kínos kis diplomáciai égés már meg sem kottyan az idei országimázs­­nak. Mondanám, hogy most együtt szurkoljunk Kovács Lász­lónak, nehogy belesüljön az adó- és vámtételbe, de nem mon­dom. Ugyanis a póttételt húzó diákkal ellentétben a hírek szerint most már mindenképpen meg fogják szavazni az uni­ós frakciók a jelölteket. így Kovácsot is - függetlenül a keddi vizsga eredményétől. Egy hosszút ávú kapcsolatban az első benyomások a legfonto­sabbak. Hát Brüsszelben is jól belehúztunk, így a legelején. A nyugati kocsikkal nem kaptunk nyugati autós etikát Is. FOTŰ: NOSZLOPY BALESETI OKOK 1 (2004.0 1.- io.) 1 Villogás, tülkölés, obsz­­cén gesztusok, cifra ká­romkodások tarkítják utunkat nap mint nap. Hogy miért? Közlekedési morál Sokan a megnövekedett ló­erőt, a sportos vezetés elterje­dését okolják. A kaszni bizton­ságot nyújt, ezért az agresszió is megengedhető, véli sok kor­mányt markoló honfitársunk. Ráadásul a médiából áradó ön­megvalósítási divat is a durva­ság malmára hajtja a vizet. So­kan lettünk az utakon, s kive­szett a volán mögött ülőkből az egymásra figyelés, a tolerancia. Mindennapos hiányosság az in-Gyorshajtás 63 Előzés 14 Kanyarodás 48 Elsőbbségi jog 57 Követési távolság 11 Műszaki hiba 3 Gyalogoshiba 16 Figyelmetlenség 13 Egyéb (tilos jelzés...stb.) 13 FORRÁS: PN-INFÓ A rendőrök tudnak a város kritikus pontjairól, és ezeken különböző ellenőrzésekkel és akciókkal próbálják védeni a közlekedők testi épségét, mondta el Gaálné dr. Mezei Edit, a kecskeméti rendőrkapitányság bűnmegelőzési előadója. - Sebességmérésekkor fokozottabban figyelembe vesszük a baleseti gócpontokat, és külön­böző akciókat szervezünk a tilos jelzésen áthaladók és az ittas vezetők kiszűrésére is. Mindenhol azonban mi sem tudunk ott lenni. 29-en meghaltak, 108-an súlyosan, 101-en könnyen sérültek meg eddig idén a Kecskeméti Rendőrkapitányság illetékességi területén. Mindössze három esetben volt az ok műszaki hiba, több mint két­­százszor a sofőr, vagy a gyalogos hibázott. dexhasználat, a gyalogosokkal szembeni előzékenység, de so­kan fittyet hánynak az elsőbb­ség, a sávváltás, az előzés sza­bályaira is. Jobb esetben nem történik baj, rosszabb esetben halállal végződik a közúti sza­badosság. Kecskemét, Március 15. utca - Budai úü csomópont. A lámpa zöldre vált, káosz: megindul a sor a Széchenyivárosból a _ Vacsiköz felé és vissza, vala­mint mindkét irányból kanya­rodnak Pest és a belváros felé. Közben a gyalogosok is próbál­nak átevickélni két zebrán. Aki már járt itt, tudja, miről beszé­lek: dudálás, kiabálás, fékcsi­korgás, szemközti sávba áttérés és mindenki elé bevágás, csak hogy „átérjek” ezen a zöldön. Sem autós, sem gyalogos nincs biztonságban. A mindenségit, hogy itt mer kerékpározni! - száll a többihez képest szolid szidalom a biciklis felé. Hogy kitől? A fiatal anyuká­tól, aki alig-alig totyogó csöppsé­gével sétál a kerékpárúton. Á ki­csi persze bizonytalan, kacsázik és dülöngél, ami nem is lenne baj egy parkban, kertben, ját­szótéren. De itt? Van, aki rend­őrt követel, hogy szedjék le a közveszélyes bringásokat a nye­regből! HAVASI RENÁTA I« VONALBAN VAGYUNK! Veszélyben a rokkantnyugdíj? Egy olva­­s ó n k elmondta, hogy 67 százalé­kos rok­kantnyug­díjas, ha­vonta 40 ezer forintot kap. Szeretne el­menni csökkentett munkaidő­ben dolgozni. Attól fél azon­ban, hogy elveszíti a nyugdí­ját. Kérdése: mennyit keres­het havonta ahhoz, hogy a nyugdíj ne kerüljön veszély­be. Az ügyben megkerestük La­kos Pált, a Bács-Kiskun Me­gyei Nyugdíjbiztosítási Igaz­gatóság nyugellátási osztályá­nak vezetőjét, aki elmondta: a teljesen pontos válaszhoz sok­kal több információra volna szükség. Néhány aranysza­bály azonban létezik. Egyik ilyen, hogy a rokkantnyugdí­jasok esetében a legfontosabb az, miszerint a rokkantosítást megelőző állapothoz képest hány órát kívánnak dolgozni. Tehát: amennyiben valaki azt megelőzően nyolc órában te­vékenykedett, akkor most an­nál kevesebben lehet munkát vállalni. Azonban ha régen csak hat vagy négy órában dolgozott, akkor most az a mérvadó, és annál kevesebb számít csökkentett munkaidő­nek. Ilyen esetben a rokkant­nyugdíj nem kerül veszélybe. Júlia Kecskeméten lett csodálatos A napokban tartották Sza­bó István Oscar-díjas ma­gyar rendező új filmjének premierjét. A „Csodálatos Júlia” jeleneteit részben Kecskeméten forgatták. Film, színház Világhírű vendégei voltak a kecskeméti színháznak tavaly nyáron: Anette Benning és Jere­my Irons heteken át forgattak nálunk Szabó István Oscar-díjas rendező és Koltai Lajos (Os­­carra jelölt) operatőr irányításá­val. A ’30-as években játszódó film egy Idősödő angol színész­nő viharos szerelmi történetét meséli el. A forgatás kulisszatit­kairól Kulcsár Júlia mesélt la­punknak, aki statisztaként vett részt a munkában.- Várom már a film csütörtö­ki kecskeméti bemutatóját. Méghozzá izgatottan és abban reménykedve, hogy sok itteni jelenet maradt benne a végső verzióban. A színházi büfében tucatnyi fodrász gyártotta futó­szalagon a fejeket, sminkesek, öltöztetők igazgattak bennün­ket. De a legérdekesebb az a gondosság volt, ahogy kidolgoz­tak minden részletet: 400 sta­tisztával töltötték meg a színhá­zat, de még a leghátsó sorokban ülőknek is tökéletesen passzolt a cipőjük a kosztümjükhöz. A forgatás őrült, vég és cél nélkü­li sziszifuszi dolognak tűnt. Fil­mekben ilyenkor üvölteni szo­kott a rendező - de Szabó Ist­ván sohasem. Ő végtelen türe­lemmel, mindig halk szóval irá­nyított. És ez nagyon megnyug­tató volt, mert azt sugallta, hogy rendben mennek a dol­gok. Csak a sztárokból láthat­tunk keveset. Jeremy Irons pél­dául alig tűnt fel. Legfeljebb be­jött a nézőtérre, nekitámaszko­­dott az ajtónak. Nem volt több egy percnél. Persze ahogy ő tud támaszkodni... RÁKÁSZ JUDIT Astra caravan. Az elmúlt hétvégén debütált az Opel Astra-H Caravan Kecskeméten az Opel Tor­mási márkakereskedésben. A gazdag felszereltségű modell a rossz idő ellenére is sokakat vonzott tesztvezetésre. Felvételünk a szalonban készült. ▲ MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Mit szólna ahhoz, ha hosszabbodna a munkaidő? Géczy Dénesné Kecskemét- Tizennégy éves korom óta dolgoztam a kereskedelemben (szomba­tonként is, délután 5 óráig), így nekem nem lenne újdon­ság, ha ismét munkanap len­ne. Nem mondom, kemény időszak volt, így igencsak fel­lélegeztünk a szabad szombat bevezetésekor. Régen vastag sorokban mentek a gyárakba hétből hat napon az emberek, ma már elegendő munkahely sincs. Fejes Léna Kiskunhalas: -Számomra nem jelentene különc sebb változást a hétvégi munka, mivel egy pék­ségben dolgozom, így megszo­kott, hogy szombaton vagy va­sárnap is dolgozunk. A szom­bati munkanap újbóli bevezeté­se különösen a családosok szá­mára volna hátrányos, hiszen így még kevesebb időt tölthetné­­nek együtt, seza gyerekeknek sem lenne jó. Nem helyeslem a munkaidő növelését, hiszen et­től a bérek aligha változnának érzékelhetően. Arcson Rafael Baja - Nem tar­tom jó megoldás­nak még akkor sem, ha a túlórá tisztességesen megfizetnék. Ta­nárként színjátszókat oktatok heti 30 órában 7 településen, emellett szerepeket vállalok, rendezek, tolmácsolok és for­dítok is. Hétvégekre is jut bő­ven a munkából. Látom, hogy a pedagógusok, orvosok, ápo­lók túlterheltek. Nem jut ide­jük a családra, sok a válás. Másrészt túlméretezett, nem elég hatékony, sőt pazarló az állami hivatalnoki apparátus. Mi m öreg, nem látsz?

Next

/
Oldalképek
Tartalom