Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-21 / 247. szám

Petőfi Népe 2. oldal 2004. október 21. Vetőmagvak ürügyén a száz sebből vérző mezőgazdaságról Az őszi kalászosok vetésének opti­mális időszaka október 1-jétől a hó közepéig terjed. A legelső fa­gyos - 11-érői 12-ére virradó - ok­tóberi éjszaka után beszélgettünk Dómján Gergellyel, a Városföldi Magtár Kft tulajdonos ügyvezető­jével A családi vállalkozás - gabo­na és napraforgó árunövények mellett - vetőmagvak termesztésé­vel és forgalmazásával foglalko­zik. A vetőmagvak ürügyén szó esett köztünk az egész, száz sebből vérző hazai mező- gazdaságróL- Hibás az a szemlélet - fejtette ki nézetét Dómján úr -, ami­kor az agrárium gondjait emlegetve a problémák sokasága közül egymagában kiragadják például a sertéságazatot. Ne­vezetesen azt, hogy önköltség alatti áron lehet csak értékesí­teni az élő állatot. Azért nincs ez így rendjén, mert ennek a ténynek a megállapításával nincs vége az ügynek. Ugyanis bármely termény vagy állat veszteséges értékesítése - különösképpen ha évről évre megismétlődik - láncreakciót indít el, amelynek a végkifejlete a mezőgazdasági termelés­ből élők gazdasági pozíciójának általános gyengülése, illető­leg a gazdák elszegényedése. A legvége a folyamatnak az lesz, hogy tömegesen szabadulnak meg a földjeiktől, tanyá­iktól, és beteljesül Szanyi Tibor államtitkár úr jóslata: 500 ezer magyar termelő földönfutóvá válik.- Mindez abból következik, hogy a piac nem honorálja a termelőnek a befektetett pénzt, munkát?- Maradjunk a sertés példájánál. (Az ágazatot egyébként, mint a baromfit is, már visszafejlesztették.) Nos, ha a sertés rosszul megy - például az import növekedése vagy az export csökkenése miatt -, kevesebbet hizlalnak. Ezáltal kevesebb ta­karmányra van kereslet. Ha kevesebb takarmány kell, túlter­melés következik be a növénytermesztésben, amiből a terme­lők tétovázása, útkeresése, majd tönkremenése egyenesen kö­vetkezik. Parlag területek jelzik ezt. Ugyanis ha a megfelelő időpontban a gazdálkodó nem jut kellő bevételhez, meghiúsul a termelési folyamat következő évi, normális mederben törté­nő megismétlése. A pénz időben történő „érkezésének” fon­tossága természetesen a támogatásokra is vonatkozik. Úgy hírlik, a szlovákok már megkapták a földalapú EU-támogatást, nálunk pedig még híre-hamva sincs.- A termelés megtorpanása mit hoz magával?- Például azt, hogy a gazda nem lesz képes kultúrállapot- ban tartani a földjét, annak környékét, gazlik, elfoglalja a par­lagfű. Ami aztán újabb, társadalmi méretű gondokat gerjeszt. Növekszik az allergiás betegek tábora és a gyógyításukra for­dítandó költség, a környezetünk szépsége, egészségessége el­marad a kívánatostól és a lehetségestől. Es a hatóságok bünte­tik a parasztot, de ezzel nem oldódik meg a pollenprobléma, s nem gyógyul ki bajából a mezőgazdaság sem.- Mi a helyzet kulcsa?- Olyan piac, amely az árban reális értékén ismeri el a me­Rádiótel.: 30/9432-482 • termeltetési szerződések kötése • korszerű gépekkel talajművelés, betakarítás • vetőmagok fémzárolása, csávázása, forgalmazása • termények szárítása, tisztítása, tárolása zőgazdasági munkát s időben fizet, továbbá a következő gaz­dasági év előkészítéséhez időben érkező támogatás. Ez a ki­egyensúlyozott termelés s ezzel együtt az egészséges környe­zet, az élhető vidék kialakításának és megőrzésének föltétele. Annak, hogy az emberek ne kényszerüljenek elhagyni a he­lyet, ahol születtek, hanem emberhez méltón meg tudjanak ott élni.- A támogatásokra mennyire lehet hagyatkozni?- A buta politika következtében a médiák többsége egyvég- tében azt szajkózza a városi lakosságnak, hogy a mezőgazda­ság mérhetetlenül nagy támogatásban részesül. A valóság ez­zel szemben az, hogy egyre nehezebb a megélhetés a földből élő falusiak, tanyasiak számára. Mint említettem, tartani kell attól, hogy sokan közülük földönfutóvá válnak, ami többe ke­rül majd az államnak és az EU-nak, mint az agrárpiac tisztes­séges működtetése kerülne. Különben pedig tapasztalataim szerint a gazdák szívesebben támaszkodnának az önerejükre, mint a támogatásokra, ha a munkájukat elismerné egy reális értékítéletű piac. Mert itt van például az EU-intervenció mint a támogatás sajátos formája. Van, de raktárak hiányában csak kevesen tudnak élni vele.- Az idei vetőmagpiac mit tükröz a körülményekből?- Mi az idén is kiváló minőségű vetőmagokat termesztet­tünk, kínálunk, de sajnos a kereslet a pénztelenség miatt visz- szaesett az előző évekhez képest. Ez is része a láncreakció­nak. így kétséges, hogy a következő termés - bizonytalan mi­nőségű vetőmagok tömeges felhasználásával - piacképes len­ne majd az EU-ban - mondta Dómján Gergely. A Városföldi Magtár Kft kínálata: saját termesztésű fémzárolt, csávázott, másodfokú árpa-, tritikálé- és búzavetőmag. Fajtáik: őszi búza: Jubilejnaja 50, Gk. Kalász, Gk. Verecke, Guarni őszi árpa: Lambic; tritikálé: Gk. Bogo, Tricolor. A fenti fajtáikat jelenleg jelentős kedvezménnyel forgal­mazzák. Elsőfokú vetőmag, a fajtatulajdonos hozzájárulásával, saját szaporításhoz szintén beszerezhető. Telefon: 76/535-008, fax: 76/535-028, e-mail: magtardg@axelero.hu Dióhéjban a megye mezőgazdaságáról Az ország mezőgazdaságilag művelt területének közel 10 százaléka Bács-Kiskunban ta­lálható. A megye gazdasága bruttó hozzáadott értékének 12.2 százalékát a mezőgazda­ság adja (az országos átlag 4.2 százalék). Az aktív korú népesség 14 százaléka a me­ző-, erdő- és vadgazdálkodás­ban talál munkát, de a népes­ségnek csaknem 40 százaléka számára jelent jövedelmet, meg- művelik. A termőföld 80 százaié- a megyében a sertéstenyésztés és élhetéshez való hozzájárulást ez ka az 1 ezer hektárnál nagyobb a juhtartás vezető szerepet ját- az ágazat. gazdaságok használatában van. szik, míg a baromfitenyésztésnek A Bács-Kiskunban található A termőterület 68 százalékán egyes termelési körzetekben van gazdaságok a legutóbbi összeírás szántóművelés folyik, a szántók fokozott jelentősége, adatai szerint átlagosan 20 hektá- 82 százalékán a gazdálkodók ga- A szarvasmarha-állomány az ron termelnek. Ugyanakkor a bona-, olajos és fehérjenövénye- elmúlt időszakban stagnált, 55-59 gazdaságok 80 százaléka 5 hektá- két termesztenek. (Az EU bővítés ezer darabos, ezen belül a hús- rosnál kisebb és a megye termő- előtti 15 tagországában ez az ér- marha aránya növekszik, míg a föld-területének 20 százalékát ték 50 százalék.) tejelő állomány csökken. Az összes megművelt földterület Bács-Kiskunban: kb. 555.000 hektár 80% ezer hektárnál nagyobb gazdaságok A megyei átlagos birtokméret: 20 ha A 37 ezer hektárt meghala­dó szőlő-gyümölcs ültetvény­terület az országos területnek közel egyötöde. A több mint 130 ezer hektár gyepterület 80 százaléka legelőként hasz­nosul. A mintegy 150 ezer hektár erdő 18,5 százalékos erdősültséget jelent, ez alig haladja meg az országos mu­tatót. Az állattartás tekintetében Környzettudatos gazdálkodás A CAP reformja során (AGEN­DA 2000) az EU megalkotta a CAP (a közösségi agrárpoliti­ka) második pillérét és egysé­ges jogi keretbe foglalta a vi­dékfejlesztési politika rendsze­rét A vidékfejlesztés rendszeré­ben kapott és kap egyre na­gyobb támogatottságot az ag­rár-környezetgazdálkodás. Hazánkban a Nemzeti Agrár-kör­nyezetvédelmi Program 2002-ben indult. A program keretében a kör­nyezettudatos gazdálkodást válla­ló gazdák jelentős támogatásban részesülnek. Figyelemmel arra a körülményre, hogy a megyében kiterjedtek a környezetileg érzé­keny besorolású területek (Ho­mokhátság 77%, Duna-völgyi sík 56%, Felső-Bácska 18%), az agrár­termelés okozta környezeti terhe­lés csökkentéséhez elemi érde­künk fűződik. Bács-Kiskun gazdálkodói nagy érdeklődést tanúsítottak a prog­ram iránt és az elmúlt évek során több ezer pályázatot nyújtottak be. A szűkös pénzügyi alap, vala­mint az alkalmazott pályázatelbí­rálási szempontok 681 termelő 27 ezer 508 hektár területtel való be­kapcsolódását tették lehetővé a programba. Az unióhoz történt csatlakozásunkkal a források megsokszorozódtak, várhatóan bővül az a művelt terület, ahol visszafogott vegyszerhasználat va­lósul meg, s ezáltal javulhat a me­gye környezeti állapota. A kedvezőtlen adottságú térsé­geket a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében - az 1257/1999. EK. tanács rendelet 19. és 20. cikke alapján - határolták le. Az erről in­tézkedő jogszabály még nem je­lent meg. Ugyanakkor az NFT Ag­rár- és Vidékfejlesztési Operatív Program pályázati útmutatói tar­talmazzák a kedvezőtlen adottságú települések listáját. A jelenlegi ki­írás szerint Bács-Kiskun 44 telepü­lése nyert kedvezőtlen besorolást. Figyelemmel arra a körülményre, hogy a besorolás döntő jelentősé­gű a forráshoz jutás szempontjá­ból, a kedvezőtlen adottságaik elle­nére kimaradó települések gazdál­kodói és más jogosult szervezetek jelentős versenyhátrányba kerül­nek. Ezen települések közé sorol­juk a többi közt például Bugacot, Csólyospálost, Kecelt, Kelebiát, Kunszállást, Petőfiszállást, Szent­királyt és Zsanát. Felügyeli a szőlő- és a faiskolákat Csemegeszőlőből továbbra is szerény a kínálat Az Országos Mezőgazdasági Mi­nősítő Intézet (OMMI) egyik te­rületi központja Kecskeméten található. Szakemberei a vető­magvak esetében Bács-Kiskun- ra kiterjedően gyakorolják ható­sági feladataikat, a kertészeti csoport pedig a három dél-alföl­di megyében felügyeli a szőlő- és a gyümölcs-szaporítóanyag előállítását, forgalmazását. Ez utóbbi csoport körzeti főfel­ügyelője Farkas Attila kertész- mérnök.- Törvény szabályozza a növényfaj­ták állami elismerésének rendjét, a szaporítóanyagok előállítását és for­galmazását - kezdi felvázolni az OMMI tevékenységének jogi hátte­rét Farkas Attila. - A végrehajtatás az FVM hatáskörébe tartozik, ága­zati rendeletekkel szerez érvényt a törvénynek. A vetőmag és szaporí­tóanyag előállítása felett minden ci­vilizált országban felügyeletet gya­korol az állam. Szűkebb szakterüle­temet tekintve: olyan hosszú élettar­tamú ültetvények létesülnek, ame­lyek termései árualapot képeznek, amelyeknél fontos, hogy az ültetési anyagok fajtaazonosak, egészsége­sek és magas biológiai értékűek le­gyenek. E.cél eléréséhez kidolgoz­tak egy követelményrendszert, amelyet kötelező betartaniuk mind­azoknak, akik szőlő- és gyümölcs­szaporítóanyagot állítanak elő és forgalmaznak.- Az EU-hoz történt csatlakozá­sunk hozott valami változást az önök munkájában?- Annak köszönhetően, hogy a magyar szaporítóanyag-felügyelet folyamatosan igazodott az uniós normákhoz, jelentősebb változtatás nem volt indokolt. Annyi történt, hogy a korábban egy rendeletben szabályozott növényeket külön ága­zatokra bontották: a 64/2004. ( IV. 27)-én datált FVM-rendelet a gyü­mölcs, a 90/2004.( V. 18)-án kelt FVM-rendelet pedig a szőlő szaporí­tóanyag előállítását, minősítését és forgalmazását szabályozza. A külön szabályozás előrelépésnek tekinthe­tő.- Miben áll az OMMI kertészeti csoportjának hatósági feladata?- A szőlő- és a gyümölcs-szaporí­tóanyag előállításával kapcsolatban a termelői célok és a szakmai elkép­zelések megvalósítása rajtunk ke­resztül történik. Például mi adjuk ki a szőlő1 és a gyümölcs faiskolai en­gedélyeket. Ehhez a folyamodónak eleget kell tennie bizonyos szakmai követelményeknek. Az előállítás so­rán igazolnia kell a felhasznált alap­anyagok eredetét. Mi minősítjük az ültetési anyagokat, tanúsítjuk, certi- fikációs címkével láttatjuk el, ellen­őrizzük a forgalombahozatali sza­bályok betartását, s magát a forgal­mazást.- A mi vidékünknek van valami sajátossága, például a szőlőültetés tekintetében?- Errefelé a hagyományos euró­pai gyökeres vesszőt ültetik, a 75 százalékos kvarctartalmú homok­ban ez megfelelő. Itt is lehetne gyö­keres oltványt alkalmazni az ülte­téshez, de a szőlőtermelés hagyo­mánya a saját gyökerű szaporító­anyag felhasználását ismeri el. Való igaz, hogy az oltvánnyal való telepí­tés esetén mondjuk 20 év távlatában problémák merülhetnek fel. Erős té­li fagyok idején a magas művelésű ültetvényekben lefagyott a nemes szőlőrész, de ez megfelelő technoló­giával kivédhető. Az oltvánnyal tele­pített ültetvények szaporítóanyag­költsége két­szerese a gyö­keres európai vesszővel tele- pítettnek. Vi­szont kötött talaj esetén csak az olt­vány alkal­mazható. Farkas Attila Hány szőlőiskola van Bács-Kiskunban?- Árutermelő szőlőiskolából tíz működik a megyében. Az idén vár­hatóan 250 ezer darab európai gyö­keres vesszőt állítanak elő, 99 szá­zalékban borszőlőt, főként fehéret, a vörösbort adó fajták visszaszoru­lóban vannak. A csemegeszőlő-kí­nálat szerény, egy-két fajta, nincs változás az idén. A legtöbb szaporí­tóanyagot a Cserszegi fűszeresből állítják elő. Érdekes, hogy ismét te­ret kaptak az interspecifikus fajhib­ridek: a Kunleány, a Bianca, az Alet­ta. A minőségi fajták közül a Rajna: rizling, a Chardonnay a legkedvel tebb.- A gyümölcsöknél mi a tapasz tálát?- A szaporítóanyag-termelésber 16 faiskola vesz részt, főként Kecs keméten és vonzáskörzetében. Csal gyümölcsfaoltvány előállításává foglalkoznak. Évi 350 ezer darab ; kapacitásuk. A főbb fajok: a meggy a szilva, a cseresznye, a kajszi, a; őszibarack, az alma a sor végéi van. A sorrend összefügg az utóbb évek gyümölcspiaci tapasztalataivá és természetesen a támogatásokká A szaporítóanyag-termelők nehe zen tudják követni a piac hullámzá sait - mondja Farkas Attila, a OMMI kecskeméti kertészeti esc portjának főfelügyelője. A.T. S SZILVA MYROBALAN ALANYON CACANSKALEPOTICA CACANSKARANA BESZTERCEI NM 122 STANLEY PRESIDENT TULEU GRAS GYÜMÖLCSTELEPÍTŐK FIGYELEM! 2004. őszi és 2005. tavaszi telepítésre a következő' gyümölcsoltványokat ajánljuk CSERESZNYE SAJMEGGY ALANYON GERMERSDORFI 3 LINDA KATALIN MARGIT MÁS PERSPEKTIVIKUS FAJTÁK ÉRDI BŐTERMŐ DEBRECENI BŐTERMÖ ÚJFEHÉRTÓI FÜRTÖS KÁNTORJÁNOSI mízsejf(0 Megrendelések az alábbi címen: Mizse-Kert Kft. 6050 Lajosmizse. Mizsc 91. Tel.: 06-76/555-068 Fax: 06-76/555-069 Lukács Józscfné Mobil: 06-20/922-6408 KAJSZI SZILVATÖRZSÖN MYROBALAN ALANYON CEGLÉDI ÓRIÁS CEGLÉDI ARANY PANNÓNIA MAGYAR KAJSZI C-235 BERGERON GÖNCI MAGYAR KAJSZI CEGLÉDI PIROSKA MANDUIA KAJSZI JAPANSZILVA MYROBALAN ALANYON GIANT GIANT SUPER BLACK KING SWEET AUTUMN MEGGY SAJMEGGY ALANYON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom