Petőfi Népe, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-11 / 187. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI VÉLEMÉNYEK KORKÉP 2004. Augusztus 11., szerda 4 Nézőpont Tapodi Kálmán Hajrá magyarok! Az ókorban még a háborúkat is felfüggesztették az olimpiák idején. Az újkori olimpiák történetében pedig előfordult az is, hogy épp a há­borúskodások miatt maradtak el a sportjátékok. Néha a politika is közbeszólt, így aztán sokak számára maradt keserű emlék a húsz év­vel ezelőtti Los Angeles-i olimpia, melyet az akkori szocialista orszá­gok többsége bojkottált. Azokat a sportolóinkat, akiknek több éves, becsületes felkészülését döntötték romba a döntéshozók, soha nem lehet kárpótolni. Az sem fog kiderülni, hogy épp milyen szerepléssel ért volna számukra véget a világ legnagyszerűbb sportversenye. Az „ellenolimpia”, a moszkvai Jóakarat Játékok eredményei nem pótol­hatták az olimpiai részvétel varázsát. Ha tovább sarkítjuk: egészen biztos, hogy néhány egykori élsportolónk épp az akkori döntés miatt maradt le az olimpiai életjáradékáról. A sporté lesz a főszerep ~ Görögországban már mától fo­ciznak az olimpiai tornán. A centenáriumi játékok megren­dezéséről korábban lemaradt görögök jól hajráztak, hiszen néhány hete még olyan hírek keringtek, hogy nem készül­nek el az olimpiáig a létesítmé- ~ nyék jó részével. A pénteki ün­nepélyes megnyitóig még van két nap, de úgy tűnik, állni fognak az arénák, s fellobbanhat az olimpiai láng. A rendezők a létesítmények mellett a biztonságra költöttek a legtöbbet. Nem csoda, hiszen az olimpiák történetét már beárnyékolták terrortámadások - München 1972 -, s Európa országait is merényletekkel fenyegették meg a kö­zelmúltban. Hiszem azonban, hogy Athénben minden rendben lesz, és valóban a sporté lesz a főszerep. A sport érdeme az is, hogy most néhány napra háttérbe szorulhatnak a belpolitikai acsarkodások. Mifelénk sem a kormányválság, a mi­nisztériumok átszervezése, tengerparti nyaralók ügye és a politiku­soknak juttatott százmilliós, vissza nem térítendő állami támogatá­sok lesznek a hírek élén. Persze máris érkeztek Athénből a közvéle­mény számára nehezen érthető magyarázkodások arról, hogy miért kell a magyar sportvezetőknek és politikusoknak luxus tengerjárón éldegélniük a játékok idején. Mert így olcsóbb! - hangzott a tömör in­doklás. Ennyi. Persze a helyszínre repített fontos emberek is izgul­nak majd a magyar érmekért, mert a sportsikerekből - mint mindig - a politika is profitálhat. Egy dologban egyet lehet érteni velük: drukkoljunk azért, hogy minél több magyar siker szülessen a görög fővárosban, így aztán: Hajrá ma­gyarok! Királyszobor Kerekegyháza Kerekegyházának is lesz Szent István-szobra. Az alapkőletételt augusztus 20-án tartják. A szo­borterv bírálata már megtörtént. A megvalósítás több mint nyolc­millió forintba kerül. Ehhez a Képző- és Iparművészeti lekto­rátus másfél millió forintot ad. A város vezetése bízik benne, hogy adományokból jövő ilyen­korra megvalósulhat a Szent Ist­ván térre tervezett szobor. A vi­szonylag nagyméretű alkotás méltóságteljes királyt jelenít meg, kinek balja a lépcsőre he­lyezett kardra támaszkodik, jobbjában zászlórudat tart, fején dísztelen abroncskorona. ■ Kiskun Napok Kiskunfélegyháza Augusztus 17-től 23-ig tartanak az idei Kiskun Napok. A rendez­vénysorozatban képzőművésze­ti kiállítások, kulturális műso­rok, kézművesfoglalkozások és koncertek szerepelnek. A 20-ai ünnepségen avatják fel Holló La­jos mellszobrát, majd Endre Sándor országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. Idén sem maradhat el a kenyérszen­telés és az aratófelvonulás. Este a városközpontban adja elő a Félegyházi Táncszínház az Ist­ván, a király című rockoperát. Másnap mazsorettfesztivál, míg 22-én este Somló Tamás kon- certje várja az érdeklődőket. ■ A kamara rácáfol a cigányokra A kilakoltatás egy család életében valósá­gos tragédia. Függetlenül attól, hogy jog­szerű-e az eljárás, vagy sem. A közelmúlt­ban írtunk egy lajosmizsei esetről, amely­ben a cigány önkormányzat képviselője jogsértést emlegetett „Sajnálatos, hogy a lajosmizsei kilakoltatás kapcsán az Or­szágos Cigány Önkormányzat elnöke a végrehajtási törvény minimális ismere­tének hiányában nyilatkozott a sajtónak.” Ezt a véleményt Orell Zsolt, a Magyar Bí­rósági Végrehajtói Kamara elnökségi tag­ja fogalmazta meg. Lajosmizse Kolompár Orbán, az Országos Cigány Ön- kormányzat (OCÖ) elnöke a napokban nyi­latkozott a sajtónak arról, hogy gyanúsnak találja a Lajosmizsén foganatosított ingatlan- árveréseket és kilakoltatásokat. Elmondta, miszerint a szervezet kérte, hogy a város­ban és környékén függeszék fel az ilyen tí­pusú, folyamatban lévő intézkedéseket mindaddig, amíg a Belügyminisztérium és az illetékes hatóságok ki nem vizsgálják az ügyeket. Tény, hogy Magyarországon kiala­kultak olyan üzleti csoportosulások, amelyek figyelik az árveréseket, er­re szakosodtak. Mint kiderült, az OCÖ önállóan már vizs­gálódott, és megállapította: az értékbecslé­sek gyanúsak, ezeket minden esetben ugyanaz az önkormányzat által megbízott ember végzi. Az árverések áron alul történ­tek, és a végrehajtó is minden esetben ugyanaz volt. Ráadásul az elárverezett ingat­lanokat mindig ugyanaz a személy vette meg. Az elnök szerint a budapesti illetőségű férfi így negyvenkét ingatlanhoz jutott a reá­lis érték töredékéért. Az említett Kiss Géza azonban elmondta, hogy mindössze négy ingatlant vásárolt. Lapunk a problémáról an­nak kapcsán írt a napokban, hogy az egyik lajosmizsei roma család kilakoltatását har­minc napra felfüggesztették. Ezt követően szerkesztőségünket felkereste Orell Zsolt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnök­ségi tagja, aki így nyilatkozott:- Sajnálatosnak tartjuk, hogy Kolompár Orbán a végrehajtási törvény minimális is­meretének hiányában nyilatkozott az ügyről, sőt az OCÖ ilyen körülmények között vizs­gálódott. Kezdeném azzal, hogy Kiss Géza még 2000-ben vette meg árverésen azt a há­zat, amelynél a roma család kilakoltatását az elmúlt héten harminc napra felfüggesztette a végrehajtó. Az előzmény az, hogy a tulajdo­nos néhány évig kérte a családot, hogy köl­tözzön ki. Az ott lakók bérleti díjat nem fizet­tek, sőt tudomásom szerint a közüzemi díja­kat sem egyenlítették ki. Végül a kilakoltatást a tulajdonos kérte, erről jogerős bírósági vég­zése volt. Ennek alapján a végrehajtó távo­zásra szólította fel a családot, de mivel ezt nem tették meg, ezért következett be a kila­koltatás szükségessége. Nem felel meg a va­lóságnak, hogy Kolompár Orbán kérésére függesztették fel a család kilakoltatását. Ami a többi vádat illeti: Magyarországon a végrehajtási eljárás úgy működik, hogy minden végrehajtóhoz tartozik egy terület. Lajosmizse Galsi Péter önálló bírósági végre­hajtóhoz tartozik, mégpedig 1995 óta, hi­szen azóta létezik önálló bírósági végrehaj­tás. Ettől kezdve az lett volna törvénytelen, ha nem minden esetben ő lett volna a végre­hajtó. Kolompár Orbán azt is gyanúsnak tartja, hogy mindig ugyanaz volt az érték­becslő. Erről tudni kell, hogy a végrehajtó az ingatlan árverés előtt mindig megkeresi az adott település önkormányzatának adócso­portját, ahonnan adóérték-bizonyítványt kell kapnia. Egy kisebb városban, vagy tele­pülésen mindenütt egy, legfeljebb két ember végzi az értékbecslést, ez a természetes. Az adóérték-bizonyítvány alapján a végrehajtó közöl egy becsértéket a felekkel, tehát meg­határozza, hogy mennyi lesz az ingatlan ki­kiáltási ára. Amennyiben a felek nem érte­nek egyet, akkor 15 napon belül fellebezhet- nek a helyileg illetékes bíróságon. A lajos­mizsei roma családok egy részénél gyakran a kifogást is maga a bírósági végrehajtó ké­szítette el - ami mellesleg teljesen szabályta­lan - mert az ügyfelek nem tudtak írni. Arról nem beszélve, hogy amennyiben az ügyfél nem előlegezi meg a mintegy harmincezer forintos szakértői díjat, akkor a bíróság el­utasítja a kifogást. El tudom képzelni, hogy egy roma családnak nincs ennyi pénze. Kí­váncsi volnék, hogy az OCÖ képviselői hol voltak az elmúlt években, amikor segíthet­tek volna a romáknak, akár tanáccsal, akár egy levél megfogalmazásával, akár pénzzel? Ugyanis az eljárás során bármikor kifogást lehet emelni a bíróságnál. Kolompár Orbán gyanúsnak tartja, hogy mindig ugyanaz a vevő, és alacsony az érté­kesítési ár. A végrehajtási törvény úgy ren­delkezik, hogy az árverést a végrehajtó köte­les meghirdetni az önkormányzat hirdető- tábláján, a területileg illetékes városi bíróság hirdetőtábláján és az Országos Árverési Hí­rek nevű újságban. A lajosmizsei árverése­ket a végrehajtó szabályszerűen meghirdet­te. Arról ő nem tehet, hogy ezekre az árveré­sekre hányán mennek el, ki jelenik meg, és végül ki az, aki vásárol. Bizony előfordul, hogy egyetlen ember érdeklődik, és végül a kikiáltási ár feléért jut hozzá az ingatlanhoz. Ez ugyanis a törvényi minimum, alatta nem lehet elárverezni egy ingatlant. Tény, hogy Magyarországon kialakultak olyan üzleti csoportosulások, akik figyelik az árverése­ket, erre szakosodtak. Erről azonban a vég- rehajtó szintén nem tehet. _____________■ El vesztette a pénzét - ölni akart Kecskemét_________ Nye reségvágyból elkövetett emberölés kísérlete miatt állí­tanak bíróság elé egy ukrán férfit Kecskeméten. A megyei főügyészség szerint szeren­csejáték juttatta börtönbe: miután vesztett, néhány ezer forintért akart megölni egy idős asszonyt a Kelemen Lász­ló utcában. A 29 éves ember több hónapja le­gálisan, munkavállalói engedély birtokában dolgozott Magyaror­szágon egy faipari káefténél. A kecskeméti telephelyen asztalos­ként foglalkoztatták. A kialakult gyakorlat szerint meghatározott időnként a hétvégét odahaza töl­tötte: ilyenkor egy kisbusz vitte őt, és a társait is Ukrajnába. A kecskeméti cég közelében, a Kelemen László utcában az ügyészség szerint bögrecsárdát működtetett a későbbi sértett. Itt ismerkedett vele össze az ukrán asztalos. Időnként akár egyedül, akár a munkatársaival megjelent a háznál, és pálinkát vásárolt, fo­gyasztott. Betérő vendégként még arról is tudott, hogy alkalmanként nagyobb összegeket tart az idős nő az erszényében. Április 9-én azután 16 órakor végzett a munkahelyén a férfi. Felvette a fizetését, és a 34 ezer fo­rinttal haza készült a családjához. Úgy tervezte, hogy elug­rik egy bevásárlóköz­pontba, ahol a gyerme­keinek indulás előtt még ajándékokat vásá­rol. Útba esett azonban egy vendéglő az Izsáki úton, ahol játékgépeket is üzemeltetnek. Betért az asztalos, mivel szen­vedélyes szerencsejáté­kos, és kipróbálta magát az egyik „félkarú rablón”. Hiba volt: rövid időn belül ezer forint híján az egész fizetését el­játszotta. Szomorúan indult este­felé a Kelemen László utcába egy pálinkáért, ahol azután végzetes gondolat fordult meg a fejében. Akkor, amikor észrevette hová tette az idős asszony az utolsó ez­resét, amivel a pálinkáért fizetett. Az ügyészség szerint elhatározta, hogy bármilyen áron, de meg­szerzi a nő erszényét, amiben na­gyobb összeget sejtett. Előbb csak kiabálni kezdett az asszonnyal, hogy adja oda neki a pénzét. Az idős nő azonban nem vette ko­molyan és partvisnyél­lel akarta tóűzni a há­zából az ukránt. Mi­közben azért segítsé­gért is kiáltozott. A vádirat szerint ekkor többször is megütötte a férfi, kést szorított a nyakához, majd egy három kilós súlyzóval vágta fejbe. Ezután pénz után kutatott - állítja az ügyészség a házban - de mind­össze csak tízezer forintot talált. Időközben magához tért az asz- szony, mire a vádlott - félve attól, hogy lebukhat - a nyakára tekerte a hűtőszekrény elektromos veze­tékét, és azzal fojtotta 15-20 má­sodpercig. Amikor úgy gondolta, hogy már nem él a nő, távozott a házból. Szerencsére az asszony túlélte a támadást: súlyosan meg­sérült, a tényleges gyógyulása pe­dig mintegy három hétig tartott. Az asztalos még aznap éjjel a kisbusszal indult Ukrajnába. Nem sokkal később azonban felfedez­ték a bűncselekményt, azonosí­tották a rendőrök a tettest, és tele­fonon hívták fel a még Magyaror­szágon tartózkodó járat sofőrjét. Azzal az utasítással, hogy fordul­jon meg, és minden utast szállít­son vissza Kecskemétre. A fordu­ló közben azután gyanút fogott az ukrán, kiugrott a kocsiból, és el­szaladt. A határon már nem jutott át, így öt nap múlva fogták el Ma­gyarországon. Jelenleg a kecske­méti BV.-intézetben, előzetes le­tartóztatásban várja a büntetőtár­gyalás kezdetét. ___ ______ NOSZLOPY Ma gyarok sakkoztak egymással Jövőre már a tizedik alkalommal rendezik meg a Sakkozó Magya­rok Világtalálkozóját a Lakitelek Népfőiskolán. A most befejező­dött kilencedik versenyen 130-an vettek részt, felnőttek és gyerme­kek egyaránt. Ennyien még soha nem voltak. A népfőiskola sorsá­ban, alakulásában a sakkozó ma­gyarok nagyon sokat tettek. Ezt Lezsák Sándor országgyűlési képviselő mondta a világtalálko­zó zárásaként. A szellemi sport játékokat még nem képes a világ a többi sportággal egyenértékű­ként kezelni, vélekedett. Azt, hogy eddig kilenc alkalommal rendezték meg, bizonyítja azt, hogy beláthatatlan ideig lehet Lakiteleken a Sakkozó Magyarok Világtalálkozója. Lezsák Sándor köszönetét fejezte ki mindazok­nak, akik segítettek abban az el­múlt évek alatt, és most is, hogy a rendezvények mindig sikerrel jártak. Seres László a Bács-Kiskun Me­gyei Sakk Szövetség főtitkára el­mondta, hogy vannak olyan ver­senyzők, akik eddig még minden alkalommal eljöttek Lakitelekre. A találkozónak a versenyzésen kí­vül az is célja volt, hogy az össze­tartozás tudatát erősítsék a ver­senyzők között, éljen bármely or­szágban is a magyar ember. Ezt sikerült is megteremteni. Barátsá­gok kötődtek egymástól távol élő sportolók között, amit nem vá­laszthat szét a távolság. Seres László úgy vélekedett, hogy a mostani verseny ezeknek a felté­teleknek maradéktalanul megfe­lelt. A versenyzők nevében az er­délyi Rendi Éva köszönte meg a lehetőséget, aki Szabó Attila és Szegi Tamás mögött a harmadik helyen végzett. _____________a Le zsák Sándor átadja az erdélyi Szabó Attilának az első helyért járó díjat. a Perel az Energia Klub? Paksi atomerőmű Amennyiben az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) nem hozza nyilvánosságra a Paksi Atomerőmű 2-es blokk­jának újraindítását alátámasz­tó vizsgálatok eredményét, az Energia Klub több más társa­dalmi szervezettel együtt jog­orvoslatért a bírósághoz forduL Ezt Ámon Ada, az Energia Klub ügyvezető elnöke közölte. Az Energia Klub más szerveze­tekkel együtt formális kérelmet nyújt be az OAH felé, hogy a hiva­tal hozza nyilvánosságra az általa kiadott újraindítási engedélyt alá­támasztó vizsgálatok eredménye­it. Emlékeztetnek arra, hogy az erőmű üzleti titokra, illetve szer­zői jogokra hivatkozva nem hoz­ta nyilvánosságra az újraindítás biztonságosságát alátámasztó je­lentéseket. Az adatvédelmi tör­vény alapján azonban tájékoztat­ni kellene erről a lakosságot. Elképzelhetőnek tartják, hogy a jelentés metodikája szerzői jog tárgyát képezi, erre azonban ke­vésbé kíváncsiak. „A konklúziót azonban semmilyen magánjogi trükközéssel nem lehet titkosíta­ni!” - állítják. Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarorszá­gi szabályozások ugyan megfelel­nek az európai uniós elvárások­nak, mégsem biztosítják megfele­lően a lakosság biztonságát.- A veszélyes ipari tevékenysé­gek végzése során a jelek szerint valami nem működik megfelelő­en - szögezte le. A szervezetek szerint a rutinszerű hatósági eljá­rások helyébe az elővigyázatos­ság elvének gyakorlati alkalmazá­sa, a tényleges ellenőrzés kell, hogy lépjen. _______________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom