Petőfi Népe, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-09 / 185. szám

Érettségi után... NYOM Ü{ A KFT KECSKEMÉT Kecskemét, Végvár u. 71. 76/501-257 szakképzés Kecskeméti kiadó és reklámstúdió Asszisztens/Titkárnő munkatársat keres Elvárásaink: Legalább középfokú végzettség • gépírni tudás FELHASZNÁLÓI PC ISMERETEK: MS WORD, EXCEL, OUTLOOK B KATEGÓRIÁS JOGOSÍTVÁNY Fényképes, kézzel írott önéletrajzát az alábbi címre kérjük: 6001 Kecskemét, Pf. 456 Bővebb információ: 30/9586-800 ÁLLÁSAJÁNLAT A Boustar Kft. a hazai ipari építés egyik meghatározó szereplője. Tevé­kenységét fővállalkozás formában végzi, így jelen van az építőipari terve­zés, bonyolítás és kivitelezés területén. Megnövekedőit feladataink ellátásához dinamikus munkatársakat keresőnk BAUSTAR PROJEKTMENEDZSER munkakörbe, aki: • legalább felsőfokú építészmérnöki vagy építész üzemmérnöki diplomával vagy • legalább felsőfokú építőmérnöki diplomával és magasépítési technikus végzettséggel rendelkezik ÚT- ÉS KÖZMŰ ELŐKÉSZÍTŐ MÉRNÖK munkakörbe, aki: • legalább felsőfokú szakirányú képesítéjsjefrW'^ll'^ik 1 . ÚT- ÉS KÖZMŰ ELŐKÉSZÍTŐ munkakörbe, aki: • legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkezik INFORMATIKUS munkakörbe, aki: • legalább felsőfokú szakirányú végzettséggel és • programozó szintű adatbázis-kezelői ismeretekkel rendelkezik Jelentkezés kézzel írott önéletrajz, fénykép, bizonyítványmásolatok benyújtásával az alábbi címre: Baustar Kft., H-6000 Kecskemét, Jókai u. 35. Tel.: +36 (76) 500-011 ♦ Fax: +36 (76) 500-012 www.baustar.hu ♦ e-mail: baustar@baustar.hu Megyei napilap kézbesítésére munkatársat keresek HETÉNYEGYHÁZA terű letér e. Érdeklődni: 30/289-48-86. A Duna-Ttsía köze NAPILAPJA Petőfi Népe Mellék­foglalkozásként] is végezhető BANK­BErasrrásil TANÁCS' áiélCfl keresünk. Magas, garantált jövedelmet biztosítunk az átképzés idejére. Jelentkezés: 76/502-580 Megyei napilap kézbesítésére munkatársat keresek Kecskemét, TSZ-falu területére. Érdeklődni: 30/340-0732; 76/324-483 üzenetrögzítő. Fabatkányi hamis forintok Magyarország Leszóljuk sokszor a hazai fize­tőeszközt, de a hamisítók más­ként vélekednek: szinte nincs olyan hét, amikor ne foglalná­nak le hamisított bankjegyeket Az elmúlt hét végén például kétmillió forintnyi fénymásolt forintot talált a rendőrség Deb­recenben. Összeállításunk ar­ról tanúskodik: fennállása óta sokszor próbálták a forintot ha­misítani. 1946: megszületett a forint. Szép, tartós és nehezen hami­sítható. Jellemzője a vékony, is­métlődő, összetett díszítő vonal­rendszer. Már a XVII. század bankjegytervezői is készítettek vo­nalrendszereket a bankók védel­mében. Ezek az úgynevezett gilos-rajzi elemek, s mintázatuk nagy fejtörést okozott és okoz a hamisítóknak. A bankjegyeken alkalmazott meghatározó nyomdai eljárás a metszet-mélynyomtatás. A festék­réteg vastag, és a papír anyagából jól kiemelkedik. Ujjbeggyel, kö­römmel könnyen érzékelhető, és még a sokéves használat során sem kopik teljesen simára. Az 50-es, 60-as években megfe­lelő technikai berendezések nél­kül - értendők itt a még fel nem talált fénymásolók és más színes sokszorosító berendezések - a ha­misítók ügyes kezű „grafikusok” voltak, akik megrajzolták a bank­jegyek elő- és hátoldalát. Hamisít­ványaik példányszáma alig halad­ta meg a pár tíz darabot. Szinte minden „művésznek” megvolt a maga egyedi stílusa, hogy mit tu­dott, vagy nem tudott jól lemásol­ni. Az akkori rendőrség nyomozói ezen ismertetőjegyek alapján megtudta állapítani, hogy vajon ki lehet az elkövető. Ha szabadlábon volt, már kopogtattak is az ajtaján, és jó időre megszűntek a hamis bankók. Békés, nyugodt kor volt. Ekkortájt szinte mindenki megné­zés, ellenőrzés nélkül eltette pénztárcájába a papírpénzt. A 70-es és a 80-as évek elejei hamisítványok kiszínezett fekete­fehér fénymásolatok voltak. Gyakran az elő- és a hátoldalukat külön papírra másolták, majd ki­vágták és összeragasztották, szí­nezték. Igen silány minőség jelle­mezte ezeket a papírdarabokat. Szinte csak 1-2 darabot lehetett rá­sózni a sötétben dolgozó, és talán a vendégénél is kapatosabb kocs- márosokra. Ezt az időszakot jelle­mezte még az értéknöveléses ha­misítási módszer is. Ekkor a ki­sebb címletekre nullákat ragaszt­va megnövelték azok értékét. Ki­zárólag olyan emberekre tudták rásózni, akik nem ismerték az adott értékű bankjegy elő- és hát­oldali képét. Ilyenek voltak példá­ul a külföldiek. A hamis bankók példányszáma az 1990-es évek elejétől növeke­dett meg. Ekkor jelentek meg ha­zánkban az első színes fénymáso­ló gépek, amik nagyobb cégek iro­dáiban kaptak helyet. Az ezeken a gépeken készült másolatok gyakran nem voltak színhűek, és a metszet-mély­nyomtatás jegyeivel sem rendel­keztek és rendelkeznek. Nincs ár­nyalatos vízjelük sem, ami az ere­deti bankjegyek egyik legfonto­sabb, és mindenki számára legköny-nyebben ellenőrizhető védelmi eleme. Baloldalon találha­tó a címletre jellemző portré ár­nyalatos tükörképe. Olyan, mint­ha régi dagerrotípiát látnánk. A vízjelet a bankjegypapír anyagá­ban alakítják ki, és nem utólag ke­rül rá, ellentétben a hamis pénze­ken látható utánzattal, amelyet a hamisítók a hátoldalra nyom­tatnak. A múlt század végén és napja­inkban a rohamos technikai fejlő­dés lehetővé és elérhetővé tette mindenki számára a fejlett infor­matikai, másoló- és nyomtatóbe­rendezéseket. Bárki vehet számí­tógépet, scannert és színes prin­Az eredeti és a hamis 1000 forintos vízjele Papír Kinek mi jut eszébe erről a szóról? Ha sorba rendeznénk a válaszo­kat, akkor talán ezt kapnánk: újságok, könyvek, szalvéta, papir zseb­kendő, csomagolóanyagok és legvégül a pénz. Pedig a 7. század óta használtak Kínában papírpénzt. Ezek úgynevezett kőnyomatok voltak értékjelzéssel. A bankjegyekkel talán egy idős a hamisítás mester­sége is. Európában elsőként 1660-ban Svédországban hoztak for­galomba papírpénzt. 1762-től Magyarország lakói is kezükben tart­hatták a ropogós bankókat. Minden korabeli és mostani bankjegyen szerepel a hamisítás tilalma. Sőt a Kossuth-bankókon még a jogkövetkezményként megjelölt tizenöt év börtönbüntetés is. Ennek ellenére mindig akadnak vállalkozó kedvű emberek, akik meg­próbálják lemásolni, utánozni az eredeti bankjegyet. Ai eredeti bankjegy ár- Az eredeti bankjegy ár­nyalatos vízjelének át- nyalatos vízjelének át­nézeti képe. nézeti képe. A 20 000 forintos bankjegy néhány biztonsági eleme m­tért. Még nyomdai ismeretekre sincs szükség az otthoni forintok kivitelezéséhez, hiszen a fejlett képfeldolgozó programok nagyon jó eredményt produkálnak. De nem éri meg. A lefülelt maszeknyomdászok akár 2-8 év börtönt is kaphatnak, amint erre már volt is példa. A fénymásolók, színes printe­rek nem képesek reprodukálni a bankjegyen található széles, holo­grammal ellátott fóliákat. Ezek a vízjel mellett jobbra találhatók és a magyar címert, az MNB feliratot és a címlet értékjelzését tartal­mazzák. Az árnyalatos vízjel mel­lett ez a bankjegy második, szabadszemmel pár pillanat alatt is ellenőrizhető biztonsági eleme. Ezek a fóliák a 2000, 5000, 10000 valamint a 20 000 forintos címlete­ken találhatók. További fontos biztonsági elem a bankjegysorszám. Minden bankjegynek egyedi a sorszá­ma. Nincs két egyforma. Fény­másolt vagy nyomtatóval készí­tett példányok esetében nem változik a bankjegysorszám. Kissé kínos egy kötegnyi 4296162-es sorszámú két­százforintossal kifizetni a csek­keket a postán. A hamisítók minden eddigi kísérletét figyelembe véve kijelent­hető, hogy egy kivételével soha­sem használtak nyomdai berende­zéseket. A pénzhamisítás megma­radt a manufakturális keretek kö­zött. Ez az eset 1999-ben történt. A hamisítványokat biztonsági pa­pírra, nyomdai ofszettechnológiá­val készítették. Előzményeként 1997-ben el­dönt egy kamion biztonsági papír. Ez a papír nem volt azonos a bankjegypapírral, csak nagyban hasonló, ami megnövelte az erede­tivel való összetéveszthetőséget. ....... Árn yalatos vízjel. Alatta a két betű­ből és hét szám­jegyből álló bank­jegysorszám. Hologram Vízjelmező hatású fémc- UV-fény- sík. Az MNB ben. Sétáló felirat és pár, korabe- köztársasági li öltözet- címer vál ben. takozik. Tartalmazott biztonsági fémszá­lat, UV-fényben fluoreszkáló rost­szálakat, de árnyalatos vízjelet nem. Erre a papírra a „régi” öt­ezerforintost nyomtatták, amit el­sősorban az ország keleti és déli részében használtak fel. Tömeges megjelenésének az MNB azonnali intézkedése parancsolt megálljt. Kivonták a forgalomból a címletet. Manappág a leggyakrabban ha­misított címlet az 1000 forintos. Ez az összes fénymásolt vagy házilag nyomtatott bankónak körülbelül 70 százaléka. oioor csaba A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) pályázatot hirdet A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás 3 éves keretéről szóló 2003. évi CXVI. számú törvény 64. § (3) bekezdése alapján a 66/2004. (IV.15.) Sz. Kormányrendelet előírásait figyelembe véve XI. Belügyminisztériumi fejezet: Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés támogatása 2004. évi pályázati rendszerében támogatás elnyerésére. A rendelkezésre álló keret 250 millió Ft, amely 2004. évben használható fel. Éven túli determináció vállalására nincs lehetőség. Az alábbi jogcímeken igényelhető Támogatás: 1. jogcím Hulladékgyűjtő sziget, gyűjtőpont 2. jogcím Hulladékgyűjtőudvar 3. jogcím Komposztálótelep 4. jogcím Házi komposztálást segítő speciális eszköz 6. jogcím Szennyvíztisztító telepen települési folyékony hulladékot befogadó műtárgy 6. Jogcím Hulladékgyűjtő, -szállító jármű (beleértve a speciális, szelektív hulladékgyűjtő-szállító járművet, Illetve a települési folyékony hulladék szippantó- szállító járművet is) Támogatásra azok a települési önkormányzatok (továbbiakban önkormányzatok) pályázhatnak, ahol a) jogszabályokban előírt feltételekkel működiktelepülési szilárd- III. Folyékonyhulladék-kezelési közszolgáltatás, b) hatályos helyi közszolgáltatási önkormányzati rendelet alapján megtörtént a közszolgáltató kiválasztása és vele érvényes közszolgáltatási szerződést kötöttek, c) nyilatkozatban vállalják, hogy a tevékenység fejlesztésével összefüggésben a hatályos önkormányzati rendeletet, valamint a közszolgáltatási szerződést szükség szerinti Módosítják. Ezen feltételeknek egyidejűleg kell teljesülniük. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás. A pályázati kiírás és egységcsomag letölthető honlapról A pályázat benyújtásának végső határideje: 2004. szeptember 15. A pályázat benyújtásának helye: Magyar Államkincstár (MÁK) illetékes Megyei Területi Igazgatóságai. A pályázatokat a megadott határidőn belül folyamatosan a következő címekre kell kizárólag postai úton benyújtani (a postai bélyegző dátuma nem lehet későbbi a pályázat végső beadási határidejénél, mely 2004. szeptember 15.): • Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Területi Igazgatóság 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. • Magyar Államkincstár Békés Megyei Területi Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. • Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Területi Igazgatóság 6720 Szeged, Vár u. 5. 6B3no Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom