Petőfi Népe, 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-21 / 169. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2004. Július 21., szerda ||| Nézőpont Mihályka Gyula Nagybeteg egészségügy Sztrájkfelhívás, kórházprivatizáció, elcserélt beteg, gyógyszerhábo­rú. Alig telik el úgy nap, hogy ne kapnánk valamilyen negatív hírt a hazai egészségügyről. S ha ehhez hozzávesszük, hogy szinte min­denkinek van néhány saját rémtörténete az ágazatról, akkor belátha­tó: sürgősen gyógyításra szorul a magyar egészségügy. A tragikus végű szegedi betegcsere utóélete maga is kezd tragikussá válni. A nyilatkozatok, a hírzárlat, a kozmetikázott jelentés olyan ka­otikus állapotokat jelez, amelybe sajnos nagyon is belefért a beteg­csere. Sztrájkfelhívás, elcserélt beteg, gyógyszerháború A Magyar Orvosi Kamara el­nöke tegnap úgy vélte: a beteg­érdekek és a szakmai érvek semmibevételét jelzi az a dön­tés, hogy országosan mintegy hatvan fővel csökkentette az oktatási tárca az orvos- és gyógyszerészképzés felsőok­tatási keretszámait. Ez azért is döbbenetes, mert az ellátórendszer problémáit részben a szakem­berhiány okozza. Pedig idén jóval többen jelentkeztek az orvosi egyetemekre, mint az elmúlt években. Ugyanis az Európai Unió or­szágaiban is szakemberhiány van, így az itthon szerzett diplomával ezekben az államokban jobb feltételekkel találhatnak munkát az or­vosok. Az év végéig várhatóan mintegy 500 orvos megy el külföld­re. Miközben egy megfelelően képzett szakorvos utánpótlása körül­belül 11 évig tart. Szép kilátások. Akik itthon maradnak, azok egy része figyelmeztető sztrájkra ké­szül a betegellátást sújtó mindennapi nehézségek és a rossz körül­mények miatt. A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke pedig teg­nap azt nyilatkozta: a gyógyszerpiac újraszabályozásáról szóló kon­cepciót minden szakmai és betegszervezet, valamint az érdekképvi­seletek is elutasítják. Szóval minden fronton helyzet van az egészségügyben. S akkor még nem is szóltam a kedélyeket talán leginkább borzoló privatizációról. Igaz, jó másfél évtizede különböző csatornákon folyamatosan áram­lik be a magántőke az ágazatba, ám ezt mindeddig sikerült vagy el­hallgatni, vagy jó színben feltüntetni. Ebben a kavalkádban a legki­sebb hír az, hogy a kormányfő állítólag hamarosan meneszti az egészségügyi minisztert. Az is csoda, hogy eddig el nem menekült. Bontásra ítélt játszóterek A kecskeméti játszóterek szabványosítá­sáról szóló cikkünk nagy port kavart A szülők különbözően értékelik a közgyű­lés határozatát, miszerint a kilencven közterületen álló játszótérből negyvenet le kell bontani. Felröppent a hír, hogy a megszüntetett játszóterek helyét építési vállalkozók akarják megszerezni. Az ön- kormányzati fenntartású oktatási intéz­mények udvarain álló játszóterek bizton­ságossága, s ezért a jövője is bizonytalan. Bács-Kiskun Péter a hároméves kisfiával szinte minden nap játszik a Széchenyiváros egyik játszóté­ren. Számára a mászókák szabványosítása megnyugtató:- Többször hallhattunk a tévében olyan történeteket, amikor az elöregedett focikapu rádőlt a gyerekekre, akik ott lelték halálukat. Ha a kisfiam biztonsága negyven játszótérbe kerül, akkor azt mondom megéri - mondja. Véleményét nem mindenki osztja. Szöszke kislánynak segít homokpogácsát sütni Timi, aki az építészlobbit sejti a bontások mögött. Szerinte a felszabaduló területekre építési vállalkozók fenik a fogukat. Információi sze­ti játszóterek előzetes felmérése arról, hogy melyik játszótéri eszközöket kellene lebon­tani és melyikeket lenne érdemes fejleszteni, korszerűsíteni. Az adatok nem véglegesek ugyan, de irányadónak tekinthetők. Az Árpád körút és a Halasi út 20 játszóte­réből például 14-et praktikusabb lenne el­bontani. A Széchenyiváros 44 játszóteréből 19 nem megfelelő, balesetveszélyes, s nem, vagy gazdaságosan nem szabványosítható játszótér. Ezeknek is a bontására tettek ja­vaslatot az előzetes felmérést végző szakem­berek. Gedő Katalin arról tájékoztatta továbbá lapunkat, hogy a nem megfelelőnek ítélt ját­szótéri berendezések bontási munkái a bal­esetveszély megszüntetését szolgálják. A gyerekek érdekében, és nem ellenük folya­modnak ilyen drasztikus lépésekhez. Arra a kérdésre, miszerint elképzelhető- e, hogy a megszűnő játszóterek helye be­épüljön, Gedő Katalin elmondta, hogy az önkormányzat vagyongazdálkodási rendele­té alapján a játszóterek területe a forgalom- képtelen, tehát a nem értékesíthető törzsva­gyonhoz tartozik. A területek besorolásának az átminősítéséről pedig csak a közgyűlés dönthet. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 2003-ban készült országos vizsgálata szerint a Magyarországon épült mintegy 15-20 ezer játszótér kilencven százaléka nem felel meg az uniós és a Magyarországon is érvényes szabványoknak. Az elrettentő számadat miatt a gazdasági minisztérium idevágó rendelete előírja, hogy 2005 júniusáig minden játszótéri eszközt ellenőrizni kell. Az alkalmatlan eszközöket azonnal le kell bontani, a javíthatóakat pedig legkésőbb 2008 végéig át kell alakítani. A rendelet megjelenése után gyártott és forgalomba hozott játszótereken a „Biztonságossági követelményeknek megfelel” felirat utal a szabványosságra. Egy-egy játszótér felújításának költsége a méretétől függően 1,5 milliótól 4 millió forintig terjedhet, egy átlagos új játszótér építése pedig 4-10 millió forint. Felharsant a fogathajtó vb szignálja! Az aacheni lovasfesztiválon a magyar csapat nyerte el az aranyat rint a hinták helyén sok helyen társasházak fognak épülni. Ez a vélemény Kati nénit, az amúgy csendes főállású nagymamát is szóra bírja:- A bontásra szánt pénzt egyszerűen csak felújításra kéne fordítani - szögezte le. Áz önkormányzat részéről Gedő Katalin, a téma felelős előadója nyilatkozott lapunk­nak. A szülői hozzászólásokra reagálva el­mondta, hogy az önkormányzat a játszóte­rek biztonságosságát a törvényi előírás nél­kül is ki­emelt fon- tosságú feladatnak tartja, anyagi le­hetőségeik viszont korlátozot­tak. A leg- utóbbi közgyűlés előtt elké­szült a kecskemé­Együtt a nagy csapat: a vb szervezői és segítőik. Hétfőn bemutatták az augusztusi kecskeméti Négyesfogat-hajtó Vi­lágbajnokság tronibitaszignáljáL A megye lovas vállalkozóinak összefogása révén színvonalas be­mutatók várják a versenyre láto­gatókat, de a kecskeméti főtér is számtalan rendezvénynek ad majd helyet. Finisébe érkezett az augusztus 4-8. között Kecskeméten megrendezésre kerülő XVII. Négyesfogat-hajtó Vi­lágbajnokság. A tízmillió forint összdíjazású verseny akadályai már elkészültek, jelenleg a járműparkolá­si helyek kijelölése és a háttérren­dezvények előkészületei zajlanak. A rendezők 60-100 ezer emberre szá­mítanak, a nyitógálára még lehet je­gyeket kapni, a záróünnepség és a maratonhajtás azonban már bizto­san telt házas lesz. Mondok József, a vb versenyigazgatója bejelentette, hogy a magyar négyesfogat-hajtó válogatott tagjaiból alakított csapat a múlt hét végi aacheni lovasfesz­tiválon - amelyen a világ élmezőnye is részt vett - összetettben aranyér­met szerzett. Hozzátette: véleménye szerint ez a siker nagyon jó hatással van a vb-felkészülésre, amely a jövő héten kezdődik Izsákon. Dr. Babgh lAszló, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy nagyon bíznak a magyar sporto­lók eredményes hazai szereplésében, de mint rendezők, a magyar lovas­sport múltjához méltóan, egy sikeres rendezvényt szeretnének lebonyolíta­ni, ezért a várossal együtt számtalan egyéb programmal készülnek a vb idejére. A megyei közgyűlés elnöke elmondta, hogy a város központjában kiállítják Bárdos György ötszörös vi­lágbajnok és hétszeres Európa-bajnok világbajnoki fogatát, valamint azt a hintót, amelyen Erzsébet királynővel és Fülöp herceggel kocsikázott Buga- con. A városháza, a díszkút teljes esti kivilágítást kap, a város főterén felállí­tott színpadon pedig minden este ní­vós koncertek és operett-előadások lesznek. Fellép többek között a Kecs­kemét és a Budapest Táncegyüttes, a Bohém Ragtime Jazz Band, a Honvéd Táncegyüttes, Dés László, de lesz ope­rettgála is. A Cifrapalotában „Ló a képzőművészetben” címmel nyílik tárlat, a városi sportcsarnokban pedig országos trófeakiállítást tartanak. A fogathajtó világbajnokság bemutatói­ba bekapcsolódnak a megye lovas­egyesületei is. A vb lovasparádéját Vörösmarti Imre, a Pongrác Major igazgatója szervezi, aki elmondta, hogy a vb a környékbéli vállalkozók számára is az összefogást jelenti. Az augusztus 4-i nyitóünnepségen ejtő­ernyősök hozzák majd a zászlókat, a fogatok bevonulóját követően fellép az Egyesített Bács-Kiskun Megyei Hu­szárbandérium, csikósok és a Varga­tanya puszta 10-ese lesz látható, vala­mint a Belügyminisztérium huszár­bandériumának karusszelje. Augusz­tus 7-én, szombaton este hallható lesz a Fourtissimo Együttes és a csikósok mellett az Első Magyar Pónifogathaj- tó Egyesület produkciójában 5-9 éves gyerekek hajtják majd a pónikat. Ezenfelül - több más zenés betétprog­ram mellett - fellép a Csodaszarvas Hagyományőrző Egyesület, amely honfoglalás korabeli öltözetben és fegyverzettel fog tartani lovasbemuta­tót. A napokban Ferencz Kuna Valé­ria, a Fourtissimo fúvósegyüttes trombitása bemutatta a fogathajtó vi­lágbajnokság szignálját, amely au­gusztus első hetében mindennap fel­harsan majd a „hírős” városi stadion­ban. ▲ Bozóky Istvánná, az önkormányzat Beru­házási és Városüzemeltetési Osztályának ve­zetője leszögezte, hogy a balesetveszélyes­nek ítélt játszótéri eszközöket maradéktala­nul és azonnal le kell bontani. A bontásra idén megvan az önkormányzat anyagi fede­zete. A keretbe a bontáson kívül várhatóan belefér egy-két új játszótér telepítése is a leg­népszerűbb helyeken. A kecskeméti 7 önkormányzati fenntartá­sú bölcsőde játszótereinek a biztonságossá tétele a közelmúltban már megtörtént. A munka 5 millió forintba került. A 17 önálló és 17 tagóvoda, a 20 önálló általános iskola, a 2 tagiskola és a Nyíri úti Általános Iskola udvarain is találhatók ját­szótéri eszközök. A jövő nyárig elvégzen­dő állapotfelmérés a közgyűlés döntése alapján ezen intézmények játszótéri esz­közeire, illetve azok költségvonzatára is kiterjed. 2004-ben a játszóterekre elkülönített 10 millió forintból tehát az állapotfelmérések elvégeztethetőek. Jövő évtől ennek a több­szörösére lesz szükség, de a képviselők és az önkormányzat munkatársai is egyetér­Eu-konform játszótér. tenek abban, hogy az anyagi források biz­tosítása ez esetben elengedhetetlen. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztéri­um (GY1SM) tavaly a központi költségvetés­ből elkülönített összeggel próbálta segíteni a települési önkormányzatok jogszabályban előírt játszótér-rendezési feladatait. A GYISM 2003-ban 136 millió forintos pályázati forrást biztosított érre a célra. Az előrejelzések elle­nére, miszerint 2004-ben 300 millió forinttal támogatják majd a köztéri játszóterek építé­sét - idén nem írtak ki ilyen pályázatot. A nem önkormányzati tulajdonú oktatási intézmények maguk felelősek a területükön található játszóeszközök biztonságáért. A kecskeméti magántulajdonban lévő és a né­met kisebbségi önkormányzat által támoga­tott Kinder Óvodában például már megtör­téntek a picik biztonságát célzó felújítások. Itt a KÉVE Összefogás Kecskemétért Egyesü­let vállalta magára a munka költségeit. Már csupán a szabványosítást végző öt cég egyi­kének a tanúsítványa szükséges. Az önkormányzati tulajdonú intézmé­nyekben sem minden iskola várja ölbe tett kézzel a központi intézkedést. Lóczi László, a hunyadivárosi Mátyás Király Általános Is­kola igazgatója elmondta, hogy az udvaruk­ban álló elöregedett és balesetveszélyes fém­mászóka bontását egy erre a célra rendezett jótékonysági bál bevételeiből fogják finan­szírozni. A helyére szintén hasonló forrás­ból szabványos fa eszközöket vásárolnak. Kiskőrösön hat köztéri játszótér van. Eb­ből az előírásoknak három felel meg;? egyui nek a megszüntetését tervezik. Az önkor­mányzat évente mintegy 2 millió forintot költ a játszóterek fenntartására. Kiskunhalason negyven közterületi játék­tér található, de ezek közül mindössze négy felel meg az elvárásoknak.- A Semmelweis téren, a Mázsa utcában, a Radnóti utcában és az Esze Tamás lakóte­lepen vannak az- A 220 millió forintnyi támogatás a helyi önkormányzatok saját erejével kiegészítve, mintegy 80-100 játszótér felépítésére lesz elegendő - vélekedett a szaktárca vezetője. A fideszes Szijjártó Péter ugyanakkor teg­nap azt állította: a Draskovics-csomag miatt idén egyáltalán nem jut pénz játszótér-épí­tésre. MUNKATÁRSAINKTÓL Dán ház van, legyen japán is? Kecskemét A japán nagykövet támogat­ná, hogy a magyarországi Ja­pán Ház Kecskeméten jöjjön létre. Inagava Terujosi tegnap utalt erre, a hírős városban tett látogatása alkalmávaL Inagava Terujosi japán nagykö­vet tavaly november óta látja el feladatát Magyarországon, előtte ugyanis Uruguayban képviselte hazáját. Ez az esztendő a Japán és az Európai Unió népei közti cserekapcsolatok éve, így tegnap ennek keretében érkezett Kecs­kemétre a magas rangú vendég, felesége társaságában. A városházán többek között dr. Szécsi Gábor polgármesterrel, dr. Balogh Lászlóval, a megyei közgyűlés elnökével, Szabó Ká­rollyal, a megyei közgyűlés alel- nökével, valamint dr. Márton Zoltánnal, Kecskemét nemzetkö­zi ügyekért felelős alpolgármes­terével találkozott. A közös meg­beszélésen szóba kerültek a jö­vőbeni együttműködés lehetősé­gei. A japán nagykövet elmond­ta, hogy elviekben támogatná, hogy a Japán Ház Kecskeméten épüljön meg. Mint ismeretes ezek sajátos japán kulturális in­tézmények, melyekből orszá­gonként csak egy lehet, és Ma­gyarországon egyelőre nincs. Kecskemét és Budapest között évek óta folyik a rivalizálás a Ja­pán Házért. Ennek felépítését minden országban támogatja egy Japánban működő, kifejezetten erre a célra létrehozott alapít­vány. Ide Kecskemét már nyúj­tott be pályázatot, de forráshiány miatt nem nyert, ezért jövőre újult erővel próbálkozik. Az in­tézmény helye egyébként a Ru­dolf laktanya egyik épületében lenne. Inagava Terujosi elmond­ta, hogy ő maga kifejezetten elő­nyösnek tartja, ha a Japán Házak vidéki városokban jönnek létre. A tárgyalásokat követően a nagykövet meglátogatta a Kodály Intézetet. Mint mondta, ez szá­mára különösen fontos, hiszen egyetemista éveiben egy kórus tagjaként ismerkedett meg Ko­dály zenéjével és módszerével. A vendégek a délutánt Bugacon tön- tötték, majd visszautaztak a fővá­rosba. TAKÁCS VALENTINA Befejeződött a tanyavillamosítás Szentkirály Pontosan tíz évvel ezelőtt kezdte el az önkormányzat a tanyavillamosítási programoL Nyolc fogyasztót ellátó villanyhá­lózat kiépítését fejezték be nem régen Szentkirály-alsón. A mű­szaki átadás a közelmúltban meg­történt. Ezzel befejeződött az a beruházás, amit 1994-ben kezdett el az önkormányzat. A beruhá­zást több ütemben hajtották vég­re, nem nagyon maradt olyan te­rület, ahol nem lehet villanyáram­hoz jutni. Az utolsó ütem építésé­nél az önkormányzat ötmillió fo­rint támogatást kapott a Dél- Alföldi Regionális Tanácstól. A fo­gyasztóknak 3,8 millióval kellett a megvalósításhoz hozzá ii ülni. A tíz év alatt kilenc kilométer 20 ki­lovoltos és hatvankét kilométer kisfeszültségű vezetéket építettek ki, ami 310 fogyasztót érintett. A teljes beruházás csaknem két­százmillió forintba került. A re­konstrukciónak hetven százalé­kát finanszírozta a Démász, az új vezetékek kiépítésnek pedig a harminc százalékát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom