Petőfi Népe, 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-07 / 157. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I T Ü K Ö R 2004. Július 7., szerda Budapest Többet kell dolgozni az életszín­vonal megőrzése érdekében - ezt a keserű pirulát egyre több nyu­gat-európai vállalat dolgozói kénytelenek lenyelni. A heti mun­kaidő bérkorrekció nélküli emelé­se és a szabadságolások rendjé­nek megváltoztatása elsősorban Német- és Franciaországban, va­lamint Ausztriában van napiren­den. Nem csoda, hiszen ezen or­szágokban európai összehasonlí­tásban is rövid a munkaidő: a né­met és osztrák fémiparban 35 óra a norma, Franciaországban pedig valamennyi ágazatban 35 órás a munkahét. A munkaadók ugyanakkor a versenyképesség javítása és a munkahelyek megőrzése érdeké­ben elkerülhetetlennek tartják a 40 órás munkahét újbóli beveze­tését, és egyre több nagyvállalat­nál kötnek ilyen értelmű alkut a szakszervezetekkel. Egyes gazda­ságkutatók 40 óránál hosszabb - akár 50 órás - munkaidőt is indokoltnak tartanának, és a sza­badságok időzítésének a piaci helyzethez való kötése ugyancsak napirenden van. Ausztriában a munkaadók a munkaidő meghosszabbítása mel­lett annak rugalmasabb beosztá­sát, a „24 órás gazdaság” megte­remtését szorgalmazzák; mint az APA jelentéséből kiderül, érvelé­süket főként a korszerű technoló­gia követelményeivel támasztják alá. Nicolas Sarkozy francia gaz­dasági miniszter éppen a német- országi fejlemények hatására je­lentette be a napokban, hogy alapvető változások előtt áll a 35 órás munkahétről rendelkező tör­vény - írja a Handelsblatt. A veze­tő politikusok azonban egyelőre óvatosak: Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök húzódozik a népszerűtlen törvénymódosítás­Átlagos heti munkaidő (2002-ben, éra) Német- Francia- Ausztria ország ország ország Forrás: Borostát tói, míg német kollégája, Gerhard Schröder szerint nem az általános szabályokon kell vitatkozni, ha­nem mindig az adott cég helyze­téhez kell igazítani a munkaidő szabályozását. Német elemzők szerint a 40 órás munkahét visszaállítása lé­nyegesen javítaná a versenyké­pességet, ám magyar szakértők úgy vélik: a munkaidő meghosz- szabbítása legfeljebb átmeneti eredményeket hozhat. Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudomá­nyos főmunkatársa szerint a nagy európai gazdaságok versenyké­pességét ennél sokkal nagyobb mértékben rontja a bérterhek, il­letve a munka nélkül megszerez­hető ellátások magas szintje, ráadásul a munkaerő versenyké­pességét megalapozó háttérintéz­mények - például az oktatási Meg kell szervezni a munkát, és többet kell dolgozni, még ha ez nincs is a szakszervezetek ínyére - mondta el lapunknak Dénes Gábor, a Mene­dzserek Országos Szövetségének főtitkára. A 40 órás munkahét ugyan nem növelhető, de a napi feladatvégzést folyamatszervezéssel hatéko­nyabbá lehet tennt. A szövetség egy munkabizottságot hozott létre, amely a rugalmas munkavégzés különböző formáit vizsgálja a hazai tulajdonú cégeknél és a multiknál egyaránt. Céljuk, hogy konkrét javaslatokkal se­gítsék a kormány munkáját, a munka törvénykönyvének módosítását. Dé­nes Gábor úgy véli, a vállalatokat érdekeltté kell tenni abban, hogy beve­zessék a rugalmas munkavégzés különböző módozatait. Ezzel a foglal­koztatottság bővíthető, a hatékonyság pedig növelhető lenne. rendszer - színvonala is egyre több kívánnivalót hagy maga után. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a munka­ügyi szabályok merevségére mu­tat rá; ennek lényegi változtatása nélkül szerinte a munkaidő eme­lése sem hozhat tartós ered­ményt. A munkaidő-szabályozás ru­galmasabbá tétele szempontjából mindenesetre jelentős lépés lehet az EU tervezett irányelve, amely a fizetett túlmunkát beleszámítva heti 48 órában maximálná a lehet­séges munkaidőt. Ez azonban cáak elfogadását kövétően évek múlva fejthet ki érdemi hatást. ■ Napirenden a munkaidő növelése Az idén reálhozamra van kilátás Magánnyngdíjpénztárak tavalyi teljesítménye PM: az alkotmányos ellenőrzés lehetősége Budapest Azt követően sem ürül ki az adóhatóság eszköztára, -hogy a jövőben már nem kutathat át lakásokat vagy gépjárműveket - adta közre a pénzügyi tárca az Alkotmánybíróság döntésére reagálva. Az adóhatóság az el­múlt években nemigen használ­ta azt a jogintézményt, amelyet hétfőn nyilvánított alkotmányel­lenesnek az Alkotmánybíróság (Ab) - olvasható a tárca közle­ményében. Mint ismert, az Ab hatályon kívül helyezte az adó­zás rendjéről szóló törvény azon kitételét, amely lehetőséget adott az adórevizoroknak lakások, gépjárművek átkutatására. Ezt akkor tehették meg az APEH szakemberei, ha megítélésük szerint a helyszín vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható, illetve ha valószínűsít­hető, hogy az adózó az adóköte­lezettség szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszközt rejt, illetőleg a vállalkozás valós kö­rülményeit leplezi. Rámutatnak, hogy a vonatko­zó rendelkezés már 1996 óta ré­sze a törvénynek, a legutóbbi módosítás pedig az átvizsgálási jogot a lakásra csak annyiban szélesítette ki, amennyiben az, vagy annak egy része a vállalko­zási tevékenység helyszíne. A hatályon kívül helyező döntést követően sem ürült ki az adóhatóság ellenőrzési esz­köztára - hangsúlyozza a tár­ca -, enélkül is el tudja látni fel­adatait az APEH. A Pénzügymi­nisztérium megvizsgálja, hogy miként lehet alkotmányossá ten­ni a szabályozást, s az Alkot­mánybíróság által kívánt feltéte­lekkel módosítani a törvényt. Lapzártánkig az adóhivatal nem reagált az üggyel kapcsola­tos véleményét kikérő megkere­sésünkre. ■ __________Budapest Jövőre már félmillió forinthoz kö­zeledik a magánnyugdíjpénztá­rakban az egy főre jutó átlagos megtakarítási összeg, így a 2,3 millió magánpénztári tag számá­ra egyre nagyobb jelentőséggel bír a teljesítmény. Az elmúlt év­ben 0,6-4,8 százalék közötti ho­zamokat produkáltak a pénztá­rak, ami többségüknél az elmúlt évek legrosszabb teljesítménye. Az idén ezt a csorbát nagy való­Nem járul hozzá a Pénzügymi­nisztérium (PM), hogy a nemzeti földalap (nfa) területeket vonjon el a privatizáció előtt álló tíz ÁPV-s állami agrártársaságtól - tudta meg lapunk. Németh Imre agrár­miniszter ezt megerősítve közöl­te: az FVM nemrég kapta meg ez ügyben Draskovics Tibor pénz­ügyminiszter levelét. Az agrártár­ca tudomásul veszi a helyzetet - tette hozzá Németh. Az FVM a termőföldeket azért akarta elvonni, hogy azokat olyan gazdáknak juttassa, akik­nek nincs elegendő területük. Ma főként az állattenyésztők küzde­nek földhiánnyal, ami miatt jelen­tős versenyhátrányban vannak nyugat-európai vetélytársaikkal szemben. Az FVM korábbi közlése sze­színűséggel kiköszörülik a piaci szereplők. A hazai magánnyugdíjpénztá­rak az elmúlt hét végéig - egy tár­saság kivételével - nyilvánosságra hozták tavalyi számaikat, így a kép immáron teljessé vált. A leg­jobban a mindössze közel 13 ezer taggal és 5 milliárd forint feletti vagyonnal bíró Dimenzió szere­pelt 4,83 százalékos hozamával, míg a lista végén az Aranykor ta­lálható mintegy 0,6 százalékos teljesítményével. A magán-nyug­rint a tíz ÁPV-s agrárcég az nfa-tól összesen mintegy 65 ezer hektár területet bérel. A föld azért nincs a saját tulajdonukban, mert jogi személyek vásárlását a földtör­vény tiltja. Benedek Fülöp, a tárca közigazgatási államtitkára koráb­ban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az FVM a cégek által művelt területeket legfeljebb 15 százalék­kal kurtította volna meg, ami 7-9 ezer hektár felszabadítását jelen­tette volna. Információink szerint később az FVM 5-10 százalékra mérsékelte a kívánatosnak tartott földelvonási mértéket. A PM azért nem járult hozzá az állami társaságok földterületé­nek csökkentéséhez, mert ez nem szerepelt a cégek privatizá­ciójáról szóló kormányhatározat­ban, illetve az értékesítési pályá­zati kiírásban - közölte Németh. (Sőt, a kormány az új tulajdono­díjpénztári piac közel 85 százalé­kát lefedő hat nagy magánpénztár (OTP, ING, AB-Aegon, Credit Suisse, Évgyűrűk, Allianz) közül az Évgyűrűk került az élre 4,37 százalékos teljesítményével. A magán-nyugdíjpénztári ho­zamok megítéléséhez minden­képpen mértékadó, hogy a MAX index 2003-ban 0,31 százalékos csökkenést produkált. A pénztári hozamok többségé­ben elmaradnak az inflációtól. sok biztonságos földhasználata érdekében úgy rendelkezett, hogy az 1997. január elsején megkötött tízéves haszonbérleti szerződése­ket 20 évre kell növelni). A pénz­ügyi tárca álláspontja szerint nem lehetne a beérkezett pályázatokat értékelni, ha a földelvonás idő­közben megtörténne. Ágazati szakértők szerint az ÁPV azért is ellenezte a bérelt földek lefaragá­sát, mert emiatt csökkent volna a magánosításra váró cégek értéke. Az FVM az állattenyésztő gaz­dákat most elsősorban abból a 11 ezer hektárból kívánja földhöz juttatni, amelyet az nfa a földért életjáradék programban megvett - mondta Németh. Hozzátette: a termelőknek átadható területet a további földalapos vásárlások is növelhetik. Az nfa-hoz közel álló szakértők szerint ugyanakkor kérdéses, hogy az életjáradéki föl­dekből mennyit hasznosíthatná­nak a termelők. A megvett terület jelentős része ugyanis különböző okokból alkalmatlan a megfelelő művelésre - állítják. Földügyben visszavonult az FVM A PM nem járul hozzá az agrárcégek területének csökkentéséhez Nem vonhat el földeket a privatizáció előtt álló tíz állami ag­rártársaságtól az FVM, mivel a Pénzügyminisztérium nem já­rult ehhez hozzá. Az agrártárca most a földért életjáradék programban megvett területeket adná át a földhiányos állat- tenyésztő gazdáknak. Budapest TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX MAX Euró/Ft Dollár/Ft EU/Dollár * f t * — 11640.55 249,9386 259,51 203,84 1,228-0,22% 0,1619 pont 0.21 Ft 0.09 Ft 0.00 cent FTSE-100 (London) 4371,40 pont (-0,72%) Xetra DAX (Frankfurt) 3944,88 pont (-1,27% CAC-40 (Párizs) 3660,68 pont (-0,75%) Arany (1 uncia) 391,20 USD (-1,88%) Brent (1 hordó) 36,40 USD (0,61%) 17 óra 45 perckor levett adatok GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő_______________minimum maximum új ______előző TA KARMANYKUKORICA 2004. november 25 700 32 020 25 800 25700 2004. december 26 000 32 000 26 570 26 000 2005. március 27400 32 930 27 850 27 850 2005. május 28800 43 000 29 400 29400 TAKARMANYBUZA 2004. augusztus 20 500 32 200 20 600 20600 2004. szeptember 22 200 32430 21100 21100 2004. december 22 000 30 OOO 22 310 22 300 2005. március 24 400 24 400 24 300 24 300 2005. május 25 000 25 000 24 900 24 900 TAKARMANYARPA 2004. augusztus 20 500 29 600 21000 20810 2004. szeptember 23 200 27 500 21200 21200 2004. december 21900 24 000 21 900 21900 OLAJNAPRAFORGO 2004. október 48000 62 800 54800 54 800 2004. november 54000 57 500 55 200 55400 2004. december 57 000 58000 56 500 56800 BÚZA 2004. augusztus 23 650 34100 24 450 23 650 2004. szeptember 24100 35 500 24 900 24100 2004. december 26 000 36 000 26 800 26000 2005. március 27 000 35200 27 300 27 300 2005. május 27600 35 300 28300 28 300 REPCE 2004. augusztus 52 000 61 630 54 800 54 800 2004. szeptember 52 800 56 300 54 510 54 510 Forrás: Budapesti Árutőzsde ERICSSON-KÖZPONT A jövő héten indul az Ericsson új ma­gyarországi szolgáltatásfejlesztő köz­pontja. Staffan Pehrson, a cég magyar- országi vezérigazgatója nem árulta el, hogy mennyibe került ez a cégnek. El­mondta azonban, hogy nem kapott ál­lami támogatást. Döntésében az ját­szott fő szerepet, hogy megfelelő a gaz­dasági környezet, és jól képzettek a szakemberek. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM VÁLLALATOK ÉS PIACOK TÚL JÓL SIKERÜLT A SAPARD Várhatóan több mint 122 milliárd forintnyi SAPARD-támogatás- igényt utasít el kerethiány miatt bírálat nélkül a következő hetek­ben a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal (MVH). Az MVH javasolja a pályázóknak, hogy dolgozzák át pályázatukat az agrár- és vidékfejlesztési ope­ratív program (avop) szabályai szerint, majd adják azt be újra. BÍRSÁG A LASSÚ JOGÁTVÉTELÉRT? Évi százmillió eurós nagyság- rendű büntetés is fenyegetheti Németországot, amennyiben nem gyorsítja fel radikálisan az EU-jogszabályok átvételi ütemét - állítja a bonni szövetségi számvevőszék. Magyarorszá­gon a csatlakozás óta érvényben lévő jogharmonizációs rend­szerben még nem fordult elő ér­demi késlekedés. VOLÁN-ÜZLETET KÖTÖTT A GYŐRI KRAVTEX Több mint 260 millió forintos üzlethez jutott a győri Kravtex buszgyártó vállalat. A társaság a Volán Rt.-nek szállít elővárosi járműveket. A társaság a tranz­akcióval a legnagyobb hazai buszgyártó céggé nőtte ki magát. RENDEZETLEN ORVOSI ÜGYELET A hazai orvosi ügyeleti rend­szer ma ugyan nem ellentétes az Unióban alkalmazottal, de az Európai Bíróság egy állás- foglalása nyomán várható új munkaerő-direktívával már nem lesz összhangban. El­lentmondásos az ügyeleti dí­jazás is. BÍRÁLAT A KÜLPIACI ÉRTEKEZLETEN A jelenleginél stabilabb helyze­tű, rendezett viszonyok között működő kereskedelemfejlesztő és befektetésösztönző intéz­ményrendszert ígér őszre a pénzügyminiszter. Draskovics Tibor szerint elkerülhetetlen lesz a szervezetátalakítás, a lét­számleépítés, s ahol kell, a mun­kaerő-felvétel. TELE2: A VERSENY EGYELŐRE VÁRAT MAGÁRA Az uniós átlagnál magasabbak a virtuális telefonszolgáltatók magyarországi költségei, s a verseny élénkítéséhez további szabályozásra is szükség van - mondja Laczkó Tóth Gergely, a Tele2 ügyvezető igazgatója. A lakossági vezetékes piac új sze­replője két és fél hónap alatt több tízezer ügyfelet gyűjtött. Az oldal a VILAGGAZDASAG alapján készült. A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP www.vg.hu A

Next

/
Oldalképek
Tartalom