Petőfi Népe, 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-17 / 166. szám

2004. Július 17., szombat Petőfi Népe és környéke ZOMÁNCKÉPEK. A kecskeméti Bozsó Gyűjteményben látható Honty Márta festőművész zománc alko­tásaiból nyílt kiállítás. Az augusztus 15-ig megtekinthető tárlatot Pap Gábor művészettörténész ajánlotta a közönség figyelmébe. __________._________________________________________fotó; banzcik Róbert Ne m járnak óvodába a perifériára szorult gyerekek Oktatás Egy bizonyos réteg többek kö­zött azért nem íratja be gyer­mekét az óvodába, mert az sem tudja, hogy a kicsi óvoda­köteles. Ez derült ki abból a felmérésből, amit a kecskemé­ti önkormányzat különböző intézményekkel együtt vég­zett eL Pászti András kecskeméti önkor­mányzati képviselő még május­ban indítványozta, hogy dr. Sárközy István oktatási ügyekért felelős alpolgármester vizsgálja meg: mi az oka annak, hogy egy bizonyos réteg nem íratja be óvo­dába a gyermekeit. A vizsgálatba bevonták a családsegítő szolgála­tot, amelynek tapasztalatai igen­csak figyelemre méltóak. Mint ki­derült, a kérdéses családok nem rendelkeznek a társadalom által elfogadott szociális háttérrel, így a szabályoknak nem tudnak meg­felelni. Más a kultúrájuk, más normák, saját törvények szerint élnek. Már a szülők nagy része sem járt óvodába, iskolába is alig. Ezek a családok földrajzilag is az élet perifériájára szorultak, és túl nagynak érzik a távolságot az ott­honuk és az óvoda között. Szin­tén gyakori az az eset, hogy szülő otthon van a kisebb gyerekkel, így egyszerűbb a nagyobbat is otthon tartania, sőt rábízni a ki­sebbeket. A helyzetet nem köny- nyíti, hogy sok konfliktus van a nevelő és a szülő között. Például pontatlanok a befizetések, nin­csenek betartva a tisztasági és a viselkedési normák. így aztán, ha be is íratják a gyereket az óvodá­ba, hamar tókerül onnan, hiszen a szülő nem viszi többé, kerülve a konfliktust. A vizsgálatba az alpolgármes­ter bevonta az óvodákat is, ahol a már felsorolt tapasztalatokon túl egyéb okokat is felsoroltak. Itt ki­derült, hogy sok család nem tud­ja, miszerint gyermeke óvodakö­teles, és az oviba járást nem is tartják fontosnak. A családokban nincs egy kialakult, megszokott napirend, holott az óvodába jára­táshoz, a napi előkészületekhez rendszeresség szükségeltetik. Szerepet játszanak még az anyagi okok, mert így meg lehet spórolni az utazási költséget, sőt nem kell megfelelő ruhaneműre költeni. Vannak olyan családok, amelyek mind a mai napig vándorló, telepi formában élnek, így a gyerek lak­helye szerint nem követhető. A különböző intézmények vé­gül konkrét javaslatokkal is előáll­tak arra vonatkozólag, hogy mi­ként lehetne változtatni a kiala­kult állapoton. Többek között számítani lehet a védőnők és a gyermekvédelmi felelősök segít­ségére, akik akár éveken keresz­tül is tartják a kapcsolatot a csa­láddal. A gyermekjóléti szolgálat valóságos tanulmányt készített az ügyben. Ebből kiderül: a nehéz helyzetben lévő családoknak élet- vezetési és egészségügyi tanácso­kat kell adni, rendszerességre kell szoktatni őket, meg kell oldani a munkanélküliség problémáját, a lakhatást. A komplex programok elindításához azonban erőforrá­sok szükségesek. A szolgálat je­lezte, hogy a siker érdekében szo­ciális munkásokra és gépjárműre volna szükség, valamint olyan in­tézményre, ahol optimális körül­mények között végezhető a kö­zösségi szociális munka. TAKÁCS VALENTINA Gong Rádió műsora Hétfőtől péntekig állandó műsoraink 6-1 Óig Reg- kor. Esti műsoraink 20-22 óráig. Hétfő-Szívdob- ig Szombati vendég. 12-14-ig Déli Kívánságmű- geli Cocktail, 10-12-ig Téma. 12-14-ig Déli kíván- bánás. Kedd Amerikából jöttem. Szerda - Jogá- sor. 14-18-ig Élénk Délután, benne 15 órától Kép­ságműsor. 14-18-ig Élénk délután. 18-20-ig Esti ban áll. Csütörtök - Videó Chatörtök. Péntek viselői portré. 18-2CMg Esti Kívánságműsor. Va­Kívánságműsor. 20 órától Esti műsorok. 22 órá- Most vagy Soma. Szombat - A házibuli folytató- sámapi műsoraink: 6-10-ig Próbareggeli. 10-12­tól Éjszakai műsorok. Hírek minden nap 06-18-ig dik. Vasárnap Garfield és barátai. Éjszakai mű- ig RádíóZoo. 12-14-ig Déli Kívánságműsor. 14­egész órakor. Esti Hírek - helyi hírösszefoglaló, soraink 22 órától: Hétfő: Jazz Klub. Kedd: Music 18-ig Élénk délután, benne 15 órától: A siker ko­hétfőtől - szombatig 18 órakor. Sportélet - helyi Bt. Péntek: Katapult DJ. Szombat: G-Pont. Vasár- vácsai - Menedzserportré. 1820-ig Esti Kíván­sportösszefoglaló, hétfőtől - szombatig 19 óra- nap: Garfield és barátai. Szombati műsoraink: 6- ságműsor. kor. Sporthírek minden nap 07.4Okor és 11.40- 10-ig Próbareggeli, benne 7-8-ig: Mozaik. 10-12- ____________________________■ Anyakönyvi hírek • Anyakönyvi hírek Születtek: Sárközi Géza (anyja ne­ve: Hajnal Mónika), Kovács Antal (Csorba Krisztina) Kunadacs, Kis- Prumik Tibor (Bezsenyi Éva Blan­ka), Nagy-Löki Lajos László (Dózsa Krisztina Mária) Baja, Szabó Petra (Tavaszi Brigitta), Rigó Eszter Róza (Hajnal Edina), Turza Bianka Eni­kő (Matlák Melinda), Vravuska No­émi (Nagy Tünde), Gyurász Bálint Attila (Boros Zsuzsanna), Fekete Balázs Benjámin (Horváth Tünde Mária), Orbán Tamás (Keresztúri Ildikó) , Csőke Zoltán (Csőke Móni­ka Eszter) Tiszakécske, Meleg Ben­ce (Koska Mária) Ceglédbercel, Pethő Noémi Virág (Filep Gabriel­la) Lajosmizse, Baranyi Vivien (Baranyi Andrea) Jakabszállás, Vermes Janka (Tasi Henriett Beá­ta) Kerekegyháza, Tóth Hajnalka (Holbusz Hajnalka), Lángos Zsófia Ibolya (Vörös Ibolya) Lakitelek, Kovács Adrienn (Szőke Mária Mag­dolna), Tripsz Richárd Károly (Raj­kai Mariann) Kunbaracs, Kurucz Máté (Sándor Tímea) Jakabszállás, Véber Zoltán (Nagy Éva) Tiszaug, Kovács Dávid (Kiss Ivett Katalin), Budai Máté (Szelei Erika), Nagy Martin László (Nyúl Henriette Haj­nalka), Badó Márió (Fülepi Éva) Harta, Szegedi Vivien (Szegedi Eri­ka) Kiskunfélegyháza. Házasságot kötöttek: Forgó Fe­renc János és Bodoglári Boglárka, Juhász László és Szívós Krisztina, Baranyi Tamás és Kiasznák Éva, dr. Lukács Nándor és Séber Gabriella, Kakasi Zoltán és Pataki Bettina, Gyarmati Norbert és Németh Krisz­tina, Kiss József László és Tóth Er­zsébet, Lencse Zoltán és Nagy Haj­nalka, Molnár Csaba József és Bállá Edit Henriett, Szabó István Kriszti­án és Szántó Anikó, Antal László Zsolt és Nyúl Katalin, Nagy Zoltán és Kovács Beáta, Málnai Péter és Gaborják Éva. Meghaltak: Balázs Gergelyné Német Rozália, Kristó Imre (Sza­badszállás), Pozsár István Gyula (Kerekegyháza), Sánta Istvánná Almási Erzsébet (Nyárlőrinc), Bóta István (Kunadacs), Pólyák Mihály Antalné Perlaki Mária, Nagy László (Kunadacs), Bodog Sándor, Vig Im­re, Fürj Ferenc Józsefné Szegedi Eszter, Kiss István (Jakabszállás), Fekete Istvánná Tóth Margit (Kis­kunfélegyháza), Gondi Béla (Tisza­kécske), Baranyi Pálné Gulyás Er­zsébet (Tiszakécske), Fekecs Lász­ló (Tiszakécske), Orbán Milán Dá­vid, Csőke Imre (Tiszakécske), Göncző Imréné Sáfrány Mária (Tiszakécske), Puskás Lászlóné Marton Eszter (Orgovány), Bálint Sándor, Horváth Istvánná Fodor- Nagy Borbála Katalin, Festő István, Garzó Sándor, Merákovics Jánosné Ács Mária Zsuzsanna, Szabó István Imréné Lovas Ilona (Jakabszállás), Balanyi Józsefné Szarka Borbála (Lajosmizse), dr. Endrényi Ferenc Béláné Oláh Edit Mária, Utasi Já­nosné (Kecskés Emma (Lakitelek), Kakas Miklós, Markó Ernőné Spitzer Aranka, Strázsi László Tiborné Fekete Ilona, Gyurász Lukácsné Baranyi Mária (Város­föld), Tok József, Bognár Ferenc István, Dancsók István (Kisszál­lás), Horváth László (Tiszasas), Végh József Imre, Rejtő Sándor, Fe­ró Gyula (Lajosmizse). Elismerés a kiváló erdésznek A szakma legmagasabb kitüntetését, a Bedő Albert-díjat kapta meg a közelmúltban dr. Tóth József kecskeméti erdész. Az immár nyugdíjas szakember színes életpályájának megkoronázása volt ez az elismerés. Az erdé­szek Oscar-jának számító díj méltó helyre, számos tanulmány és könyv szerzőjéhez, az erdő elkötelezett szerelmeséhez került. Kecskemét- Ön nem kecskeméti születésű, mégis rendkívül erősen kötődik a hírős városhoz.- Egyéves voltam, amikor a családom kollektív bűnös lett, ezért menekülnünk kellett szülőváro­somból, Kassáról. Pedagógus szüleimmel Székes- fehérváron kötöttünk ki. Később Sopronban ta­nultam a szakmát. Ezt követően igen kevés ideig dolgoztam Székesfehérváron erdészeti szakirá­nyítóként. Akkoriban köteleztem el magam a ku­tatásoknak. Kecskeméten 1967-ben építették az Erdészeti Tudományos Intézet Rt. Kísérleti Állo­mását. Itt kaptam állást, erdő-védelemmel - amely a növényvédelem egy speciális ága - foglal­kozó szakemberként. Mivel alapvetően ento- mológus vagyok, így a rovarok okozta problé­mákkal kezdtem foglalkozni. Később azonban a kecskeméti kísérleti állomást bezárták. Attól kezdve a fővárosi központban dolgoztam, onnan is mentem tavaly nyugdíjba, az erdővédelmi osz­tály vezetői pozíciójából. Ugyanakkor Kecske­métről nem akartam elköltözni, inkább üzenöt éven át ingáztam. Ide köt minden. Itt él a csalá­dom, itt pedagógus a feleségem, itt van a nyugodt otthonunk.- Nehéz volt egy erdésznek az irodai munka?- Valójában az időm túlnyomó többségét min­dig is az erdőben töltöttem, hiszen az a mi igazi laboratóriumunk. Szerencsémre sikerült elég jól megismernem az ország erdőit.- A Bedő Albert-díjat ezek szerint harmincöt év kutatói tevékenységgel érdemelte ki.- Ezt a díjat az erdészeti egyesület adja, évente három olyan személynek, akik tevékenységüket a magyar erdőgazdaság érdekében fejtik ki. Eb­ben éltem az életemet. Közben doktorátust sze­DR. TÓTH JÓZSEF 1943-ban született Kassán. 1966- ban szerzett erdőmérnöki oklevelet Sopronban, az akkori Er­dészeti és Faipari Egyetemen. 1967- ben került az Erdészeti Tu­dományos Intézet Rt. Kecskeméti Kísérleti Állo­mására. 1989-től az Erdészeti Tudományos Inté­zet budapesü központjában folytatta tevékeny­ségét. 2003-ban vonult nyugdíjba, a közelmúlt­ban Bedő Albert-díjat kapott. Tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek és a Magyar Rovartani Társaságnak. Nős, egy lánya van. reztem, erdővédelmi szakmérnök lettem, akadé­miai kandidátusi fokozatot szereztem. Rövid ide­ig dolgoztam Bécsben, a szövetségi erdészeti ku­tatóintézetben. Innen van a német nyelvtudásom is, amire szükség van, hiszen nekünk szakmai nyelvünk a német. Az évek során közel száz pub­likációm jelent meg, magyarul és németül. Önál­ló szerzőként, társszerzőként, vagy szerkesztő­ként számos szakkönyvben működtem közre. Legfontosabb talán az Erdészeti Rovartan, amely­nek tizenhét neves szerzője volt, Nívó-díjat ka­pott és egyetemi tankönyvként ismerték el.- Mihez kezd nyugdíjasként?- Végre lesz időm megírni a tervbe vett szak­könyveket. Ezen kívül az erdészeti egyesület ke­retében számos előadást tartok a jövőben is. Részt veszek a különböző továbbképzésekben, a tudomány népszerűsítésében. Ugyanakkor van egy régi álmom is, amire most talán szintén lesz időm. Régóta gyűjtöm a rovarokkal, bogarakkal, lepkékkel kapcsolatos magyar verseket. Szakma­beliek már megjelentettek az erdőről, illetve a vi­rágokról szóló versgyűjteményeket, hátha nekem sikerül ugyanezt Bogárdal címmel. A könyvet il­lusztrálni is szeretném, hiszen másik nagy hob­bim a rovarfotózás. Több ezer ilyen képet készí­tettem. A fotókkal néha pályázatokon veszek részt, többnyire sikerrel. Természetesen az erdő­ket is tovább járom, mert ott mindig akad felfe­dezni való. TAKÁCS VALENTINA Sikert arattak a benei pörköltek A magyar ételeket népszerűsítették Németországban Ladánybene Hosszú sorok kígyóztak a ladánybeneiek bográcsa előtt az elmúlt héten Nebelschütz- ben. A község német testvér- városában háromnapos kultu­rális fesztivált rendeztek, amelynek keretében öt part­nertelepülés népszerűsítette ételeit. A legnagyobb sikert az ízletes marha- és birkapörkölt aratta, de a gulyást is sok dicsérő szó illette - mondta el lapunk érdeklődésére Rácz Sándor, Ladánybene polgár- mester. A településről 13-an utaz­tak ki a Nebelschützbe, ahol min­den évben a fesztivál alatt újabb és újabb feladatokkat kell végre­hajtaniuk. Az elmúlt években sportban kellett megmérettetni erejüket, illetve alkalmuk nyílt már a népszokásaik és néphagyo­mányaik népszerűsítésére is. Eb­ben az évben a gasztronómia ke­rült előtérbe, s Rácz Sándor sze­rint hatalmas siker koronázta szakácsuk remekműveit. A hús­ételeket öt különböző salátával tá­lalták, amelyek további elismerő szavakat gyűjtöttek be. S hogy mi ízlett a beneieknek? A polgármesternek elsősorban a cseh kalácsok és a francia sajtok szereztek maradandó kulináris él­ményeket. A bográcsolás mellett a beneiek különböző főzéshez szükséges, magyar alapanyago­kat is értékesítettek a standjukon, mint például piros paprikát, maci mézet, Erős Pistát, Piros Aranyat, kolbászokat és pálinkát. Ezen ter­mékek íze is sok vendéget meg­győzött, oly annyira, hogy az áru­sításból befolyt összeg éppen fe­dezte a delegáció költségeit. A nebelschützi viszontlátoga- tás sem várat sokáig magára, hi­szen Ladánybenén e hónap végén tartják meg a hagyományos Falu­napot. A nagyszabású rendez­vény vendége lesz a nebel­schütziek mellett az erdélyi Szentábrahámból érkező hivata­los delegáció és a 12 fős cserkész- csapat. A kétnapos program egyik leglátványosabb részének ígérkezik a Képzőművészeti Kiál­lítás, amelyen öt neves művész alkotásait tekintheti meg a közön­ség. Bahget Iskander és Farkas Antal Jama fotói, valamint Bur- kus József és Walter Gábor fest­ményei mellett Skultéti Árpád tűzzománcai láthatóak majd. Szót érdemel még mindenképpen a programból a II. Bene Kupa Fo­gathajtó Bajnokság is, amely szá­mos meglepetést is tartogat a né­zőknek. SEBESTYÉN HAJNALKA Kiépülhet a Domby utca Közműfejlesztés A tervek szerint felesben állja a város és az ott lakók a kecs­keméti Domby Lajos utca és térségének útépítését, vala­mint a csapadékcsatorna megvalósítását Kecskeméten a Domby Lajos ut­cában és térségében - azaz a Lu­kács György, Ferenczy Ida, Rad­nóti Miklós és Tömörkény István utcákban - az elmúlt évek folya­mán számos új társasház épült. Ugyanakkor az út- és járdaépítés nem történt meg, sőt a csapadék­víz-elvezetés sincs megoldva. Az előreláthatólag 50 millió forintba kerülő beruházás elvégzésére több lehetséges variáció is szóba került. Ennek kapcsán kiderült az is, hogy a területileg érintett ingat­lantulajdonosok a költségek 50 százalékát hajlandóak lennének megtéríteni. Ennek ismeretében a város képviselő-testülete úgy dön­tött, hogy a költségek másik felét vállalja, így hamarosan elindulhat a közbeszerzési eljárás az útépí­tés kivitelezőjének kiválasztására. Az önkormányzat pozitív hozzá­állása azonban csak arra az esetre érvényes, ha valóban összejön a lakosság által vállalt ötven száza­lék. MUNKATÁRSUNKTÓL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom