Petőfi Népe, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-14 / 137. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI K ÖRKÉ P - VÉLEMÉNYEK 2004. Június 14., hétfő Nézőpont Ökrös Csaba Jó estét, jó szurkolást! Ha a Nobel-békedíjat nemcsak embereknek adnák, akkor találmány­ként a kampánycsend is elnyerhetné. Néhány évenként azt a két na­pot, amikor a politikusokat kitiltják tévéből, rádióból, újságból, nem lehet eléggé becsülni. Különös kegye a sorsnak, hogy a hétvégi kam­pánycsend egybeesett egy halom jelentős sporteseménnyel, így a Magyarországon elvárható belső feszültséget, izgalmat mesterséges ajzószerek nélkül is elérhettük. Egyik sem beszél magyarul- Csendesen, szinte lopva bekö­szöntött a futball Európa-baj- nokság is. Ültem a tévé előtt, és arra gondoltam, hogy micsoda szép hagyomány ez. Minden negyedik évben összejön egy csomó stopliscipős ember, és egyik sem beszél magyarul. Ez- két dolog miatt szép: van játék a pályán, és nem kell azt hall­gatnom, amint vérmes honfitársaim kórusban oidipuszi kapcsolat kialakítására szólítanak fel valakit, aki nem szimpatikus nekik. Sőt, annak lehetőségét is meghagyják nekem, hogy faji elképzeléseimet a bíróról, a csapatok tagjairól magam alakítsam. De hagyjuk most ma­gunkat, mint szurkolói csoportot, van e nélkül is bajunk elég. Szóval, ültem a tévé előtt, és azon tanakodtam, hogy mi a furcsa a közvetítésben. Hosszan morfondíroztam, sorra vettem a labdát, a mezeket, a füvet. Minden olyasmit, amit látni lehet. Mígnem eszem­be jutott, hogy a közvetítésből az a mondat hiányzott nagyon, ami nélkül az elmúlt évtizedekben nem kezdődhetett világbajnokság, Eu- rópa-bajnokság. Jó estét, jó szurkolást! így hangzott, s mindig Knézy Jenő mondta. Attól a pillanattól kezdve otthon voltunk, bárhol is zaj­lott a világban a játék. A tavaly elhunyt Knézy Jenőnek visszaköszönt az ország, amikor hangját meghallottuk: szevasz Jénő! S máris lehe­tett találgatni, melyik csapatot kezdi előbb temetni, s melyiket fogja magasztalni, s ez miképpen hat majd a végeredményre. Baráti kö­römben meg voltunk győződve róla, hogy Knézy szava, véleménye befolyásolja a végeredményt. Jenőt nélkülöznünk kell, hiányzik. Persze, nemcsak fociból áll a világ. (Ez nagy szerencse Magyarorszá­gon!) De arra már nincs hely, hogy méltassam egy angol embertár­sunk teljesítményét, aki a hétvégén gyorsabban futott le 35 kilomé­tert, mint ló ellenfelei. Azt mondom, örüljünk ennek, mert a kam­pánycsend elmúltával nem kampány utáni csend köszönt be ebben a hazában, s így nehéz lesz elhinni, hogy az ember akár komoly tel­jesítményekre is képes. Lebeszélték a tetőről Kecskemét Tűzoltók hoztak le egy három- szintes ház tetejéről egy öngyil­kosjelöltet szombaton. A zavart férfi egy nyeregtetős épület tetejé­re mászott fel a Katona József ut­cában. Azzal fenyegetőzött, hogy leugrik. Ezért a mentők a tűzol­tók segítségét kérték. Ketten felmásztak a tetőre, hosszan lelkére beszéltek, aztán a férfit magukhoz kötve hozták le. A mentők az öngyilkosjelöltet a pszichiátriára szállították. x/ AWO vJ r//í /// 2004 Június 18. (péntek), 21 óra Heltai Jenő: Bernét (... aki szalma) Zenés bohózat két részben A Budaörsi Játékszín előadása Szereplők: Böröndi Tamás, Kökényessy Ági, Straub Dezső, Kézdy György, Váradi Eszter, Csala Zsuzsa, Éless Béla, Straub Péter, Valler Gabriella, Juhász Zoltán, Urbanek Attila Mai színpadra alkalmazta és rendezte: Straub Dezső Belépődíj: 2000 Ft Június 19. (szombat), 21 óra A. Gelman: Pad Vígjáték egy részben Az egyfelvonásos színhelye egy pad a parkban. Találkák, kapcsolatok intim szövődésének és felbomlásának tanúja. Szereplők: Dér Denisa, Őze Áron Rendező: Dér András Belépődíj: ISOOFt Kodály Fesztivál PROGRAMAJÁNLÓ Kodály Iskola Június 21. (hétfő), 20 óra: Egri-Pertis Duó kétzongorás hangversenye Belépődíj: 1000 Ft Evangélikus templom Június 28. (hétfő), 20 óra: Az Ars Longa Kamarazenekar és Kórus Bach-koncertje. Belépődíj: 800 Ft Jegyek az előadásokra rendelhetők és elővételben megvásárolhatók az Erdei Ferenc Művelődési Központ És Művészeti Iskola pénztárában hétköznaponként, 16-19 óra között. Telefon. 76/503-880/139, 76/503-897 Az előadásaic rossz idő esetén axErdei Ferenc Művelődési Központ színháztermében kerülnek bemutatásra Kecskemét, Deák F. tér LA szervezők a műsonákaaatás jogát fenntartják! Az AGIOSZ Bt. // // TARGONCAVEZETŐ, KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZGÉP-KEZELŐ tanfolyamot indít Kecskeméten (Kisdobos u. 1/A), 2004. június 24-én, 18 órakor Érdeklődni lehet: 06-30/94-22-111, 76/450-478. Részletfizetési kedvezményt biztosítunk! OKÉV nyilvántartási számunk: 06-0116-02 Akkreditált felnőttképző intézet! 53064 ADOMÁNY AZ EGÉSZSÉGHÁZNAK. A Raiffeisen Bank gyermeknap alkalmából jótékony adománnyal kedveskedett a kecskeméti Meditres Egészségháznak. Az összegből vásárolt vérnyomásmérőt dr. Pongrácz József (balról) az egészségház igazgatója vette át Jaksa Jánostól a Raiffeisen Bank regionális igazgatójától és Rakonczai Anica fiókvezetőtől. ____________________________________fotó, banczik Róbert Égett a konyha Tűzoltóság Kigyulladt egy negyedik emeleti lakás konyhája szombaton Kecs­keméten, a tulajdonos nőt a szo­bában ücsörögve találták meg a tűzoltók. A tűz a Daróczi köz­ben ütött ki. A szomszédok füs­töt láttak gomolyogni, ezért ér­tesítették a tűzoltókat. Ők két gépjárműfecskendővel, a mű­szaki mentőszerrel és egy eme­lőkosaras járművel vonultak a helyszínre. A lakásba behatolva a konyhában a tűzhelyen felej­tett étel lángolt és a tűz már át­terjedt a konyhaszekrényre is. A tűzoltók a lakás tulajdonosát a szobában ülve találták meg, zak­latott idegállapotban. A mentők a nőt a pszichiátriára szállítot­ták. A lángokat sikerült hamar megfékezni, így a tűz nem ter­jedt át másik lakásra. A kár mér- tékét még vizsgálják. oh Egy nap az egészségért FOTÓ: P. S. Vállalkozói találkozó Kiskunfélegyháza A legtöbb helyi adót fizető vállal­kozókat Ficsór József polgár- mester minden évben meghívja találkozóra. A bugaci Karikás csárdában megrendezett össze­jövetelre június 4-én több mint 150-en voltak hivatalosak. A pol­gármester beszédéből kiderült: 2003-ban az iparűzési adóból 573 millió forint bevétele volt az önkormányzatnak. A pénz el­költésénél, azaz a költségvetés összeállításánál a legfontosabb szempont az intézmények mű­ködőképességének megtartása volt. A vállalkozók által befize­tett millióknak is köszönhető, hogy több beruházás is elindul­hatott, többek között a szenny­vízcsatorna építés második üte­me, az utcák aszfaltozása, a Mó­ra tér felújítása és az Okmány­iroda kialakítása is - tette hozzá Ficsór József. Pozitívumként ér­tékelte, hogy tavaly 83-mal több vállalkozás kezdte meg tevé­kenységét, mint amenyi meg­szüntette azt Kiskunfélegyhá­zán. TUDÓSÍTÓNKTÓL Nagy jövés-menés volt a tele­pülésen csütörtökön. Ugyanis három helyszínen minden az egészség körül zajlott. A község kétszázötven családját időben értesítették, hogy egyet­len nap alatt helyben elintézhető a tüdőszűrés, a véradás és a nő- gyógyászati rákszűrés. Az általá­nos iskola majdnem kész, s még műszaki átadás előtt lévő zsibon­gójában a véradókat várták. Szép számban jelentek meg az önzet­len segítők, akik közül harminc­ötén adhattak vért. Az orvosi rendelőben kihelyezett nőgyógy­ászati rákszűrés volt. Ezzé) az al­kalommal az érintett korosztály­ból huszonketten éltek. A kultúr- házban, ahol a tüdőszűrést tar­tották, hosszú sorban álltak a je­lentkezők. Fél nap alatt 332-en jelentek meg. Miközben Sipos Gyuláné pol­gármesterrel végigjártuk a hely­színeket, elújságolta, hogy az is­kolában Szűcs Albertné védőnő - aki e teendőket és a gyermekjólé­ti feladatokat már negyedszáza­da látja el a faluban - rendszere­Felvételünk a véradáson készült. sen szokott egészségnevelési előadásokat tartani. Legutóbb éppen a nagyoknak beszélt a fo­gamzásgátlásról. Ezt megelőző­en pedig az óvodában dr. Mag Pi­roska helyi orvos iskolaérettségi vizsgálatot tartott. A település elöljárója végül Nagy Erzsébet asszisztenssel együtt büszkélkedett előző napi „szerzeményükkel”. Ugyanis a Szívügy Alapítványnál sikerrel pályáztak, s dr. Balogh Lászlótól, a Bács-Kiskun megyei Közgyűlés elnökétől szerdán vették át a defibrillátor készüléket. Az elmés kis szerkezet értéké­nek felét a megyei önkormány­zat állta. PULAI SÁRA Gakovón a megtorlásra emlékeztek Vajdaság Koncentrációs táborokat nem csak a nácik építettek. Erről évtizedekig suttogva lehetett beszélni. Ma már Szerbiában is nyíltan szólnak a szemta­núk arról, hogy a dél-bácskai svábok tízezreit terelte mun­katáborokba 1945 nyarától 1948-ig a titói Jugoszlávia ál­lamvédelmi rendőrsége, a hír­hedt ÓZNA. Jeltelen sírok tucatjairól tudunk a szerbiai Bánságtól a mai szlovén­osztrák határig, melyekben a kommunista hatalom megtorlásá­nak ártatlan sváb és részben ma­gyar áldozatai nyugszanak - becs­lések szerint összesen 60 ezren. Egy-egy ezek közül Gakovón és a tőle 4 kilométerre fekvő Krusiwl falu határában van. A lágerré át­alakított falvakban 1948-ig kis hí­ján 3 év alatt a több mint 20 ezer fogoly közül 16 ezer esett az em­bertelen körülmények, az erőlte­tett munka, a tífusz és a rendsze­res kivégzések áldozatául. Túlélői azonban ma is vannak ennek a gakovói gyűjtőtábornak is, ugyanis felszámolása előtt több száz fogolynak sikerült elmene­külnie azok közül, akiket a kör­nyező földekre tereltek ki dolgoz­ni. Zömében a visszaállított tria­noni határ felé, Gara, Csátalja, Baja irányába szöktek rokonaik­hoz, ismerőseikhez a foglyok. Ez nem ment zökkenőmentesen, mert kezdetben a magyar hatósá­gok sem fogadták be szívesen a délvidékről menekülőket. Beszél­ni sem volt szabad a svábokat ért sérelmekről a határon innen és túl egyaránt. 2004-ben tört meg végleg a csend. A múlt hónap végén a ba­jai Bácska Német Kultúregyesü- let Glasenhardt János elnök ve­zetésével mintegy 30 fős csoport­tal utazott le a Zomborhoz köze­li Gakovó (Gádor) faluba. Meghí­vásra érkeztek a magyarországi vendégek, a haláltáborra emlé­keztető óriási márványkereszt avatására. Még a miloáeviéi rend­szer előtt kezdeményezték a vaj­dasági civil szervezetek egy em­lékmű elhelyezését Gakovón, a tömegsírok helyén. Több mint egy évtizedes kitartó tárgyalás, akadékoskodás és utánajárás után a jelenlegi Szerbia-Monte- negró államközösség engedé­lyezte a kegyeletadást. Május 23- án több mint kétezer vajdasági, magyarországi, tengerentúli hoz­zátartozó és csak igen kevés ma is élő egykori fogoly gyűlt össze a gakovói temetőben és helyezte el a megemlékezés koszorúit a 10 méter magas márvány kereszt ta­lapzatánál, melyen négynyelvű felirat olvasható a következő szö­veggel: „Itt nyugszanak azok a dunamenti sváb honfitársak, akiket a XVIII. században a Habsburgok telepítettek meg a Pannon síkságon. E tiszteletük­re emelt kereszt örökké megőr­zi emléküket. A gakovói láger 1945 márciusától 1948 január­jáig létezett.” K.L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom