Petőfi Népe, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-12 / 136. szám

10. OLDAL Kilencven métert vágtázni 18 másodperc alatt az átlagosnál gyengébb lovasnak sem gond. Egy-két hónapnyi gyakorlás után már sikerül 18 másodperc alatt kilencszer lőni egy reflexíjjal. Ám ha ezt a kettőt együtt kell csinálni, azaz vágtázás köz­ben, a ló hátáról legalább 9, de akár 40 méterre lévő 90 centis táblát kilencszer kell eltalálni... Ez már nem könnyű. Ez a lovasíjászat, Kassai Lajos módra. Ősi ma­gyar sportág, és a kaposdadai völgyben született újjá. Azóta Amerikától Japánig már sok százan űzik. A lovasíjászat életfi­lozófia, amely kiszakít a pörgő és sokszor értelmetlen világból, új célokat mutat, új teljesítményekre ösztönöz. A magyarok nyilait világszerte keresik A magyarok nyilai ismét hódíta­nak a világban. Ezúttal azonban nem imádkozik azért, hogy „a magyarok nyilaitól ments meg uram minket”. Aki egyszer kapcsolatba került velük, szeret­né, ha sokszor kézbe foghatná. A magyar íjnak és a hozzá kap­csolódó sportnak, füozófiának, életformának ugyanis mágikus az ereje. Lehet, hogy a sportág­hoz nélkülözhetetlen sámán­dobok teszik ? Vagy egyszerűen mindenkiben ott bujkál az a gyé­rek, aki hatévesen egy meghajlí­tott mogyoróvesszőre kötözött spárgából gyártott íjjal bodza­végű nádvesszőket lövöldözött?- Nálam így kezdődött - emlékezik vissza Kassai Lajos, a lovasíjászat alapjainak megteremtője. Nem csak a szabályokat agyalta ki, hanem a hoz­zá szükséges íjakat is saját üzemében gyártja. - Egy regény, Gárdonyi Géza Láthatatlan embere annyira magával ragadott, hogy láttam magam előtt őseinket, akik egy dombról levihar- zanak, közben ellenségeiket a nye­regből hátrafordulva nyilazzák. Ettől kezdve minden kezem ügyébe kerülő alapanyagból, vödörfülből, deszká­ból, mogyoróvesszőből íjat csinál­tam. Ezen a korszakon persze a leg­több gyerek átesik. Én „úgy marad­tam”. Amikor lehetőségem volt arra, hogy saját műhelyt építsek, tovább kísérleteztem. A kísérletek eredményei: 1992-ben elkészült az első igazi Kassai-íj, egy reflexíj. Rövidesen a csi­gás vadászíj kapós- mérői változatát is ki­próbálhatta tervezője, sőt, a sorozatgyártás is megkezdődött. Ezek azonban nem elégítették ki Kassai Lajos álmait, ő ugyanis mindenáron a hon­foglalás kori magyar íjat sze rette volna ismét megcsi­nálni. .- De úgy, hogy az használható is legyen!- tette hozzá - Az első perctől az volt az ál­mom, hogy ezzel az íjjal egy igazi ma­gyar sportág szü­lessen: a lovas­íjászat. Ezért is szakítottam a kutatók gyakor­latával, akik az ősök módszereit követve csontból és más természe tes anyagból ké szítették el az íjat amit azonban nem ' szíthettem a világon első- . ként sorozatban merev- I szarvú reflexíjat. Kassai Lajos régészek, történészek segítségét is kérte, de elsősorban a sa­ját tapasztalataira tá- maszko­lehe- tett hasz­nálni. Úgy gondoltam: a forma marad­jon az ősi, de a fel­használt anyagok le­gyenek maiak. így ké­dott. Ezeknek a tapasztalatoknak a megszerzése olykor hosszadalmas, máskor fájdalmas is volt. De semmi­képpen nem haszontalanok...- Világéletemben úgy éreztem, hogy tudok lovagolni, annak ellenére, hogy még soha nem ültem lovon. Amikor egy barátomtól kölcsönkértem a lovát, az következett, amit a ló akart, és nem az, amit én. Gyakran előfordult, hogy berohant velem egy bozótosba, az ágak söpörtek le a hátáról, s az is, hogy egyik lábammal a kengyel­be szorulva vonszolt maga után hosszú métereken át. Egyik ilyen önfeledt lo­vagláskor beszaladt velem egy völgybe, amelynek nem volt kijárata. Kénytelen volt megállni. Kö­rülnéztem, és na­gyon jó érzés kerí­tett hatalmába: ha­zajöttem. Ez a völgy, amelynek ol­dalait szinte elérem, ha kinyújtom a ke­zemet, világ a vi­lágban: egy hatal­mas, pozitív mágnes, amelynek a lelkem a ne­gatív pólusa. Itt érzem jól magamat, akár lovagolok, akár csak sétálok, vagy gyere­keknek tartok rendhagyó törté­nelemórákat. Ide építettem a házamat, és ha valahol a világ túlsó felén tartok bemutatót, pár nap után már olyan honvá­gyat érzek, hogy legszíveseb­ben csapot-papot hátrahagyva jönnék haza. A Kassai-völgy mára amo­lyan zarándokhellyé vált a lovasíjá­szok számára. A sportágat ma már vi­lágszerte egyre többen űzik, de aki igazán komolyan veszi, az ide évente egyszer biztosan eljön. Terepíjász-, futóvadlövő-, és persze a lovasíjász- pálya várja a látogatókat. Minden hó­nap első szombatján a hivatalos klub­napon százak lepik el, hogy kipróbál­ják magukat és az íjukat, s hogy lás­sák a mestert. Kassai Lajos a mester, és nagybetűvel írják a nevét. Megte­remtette a sportágat, eddig két világ­csúcsot állított fel, bekerült a rekordok könyvébe, és nem csak egy sportot, de életfilozófiát is teremtett. Akár a ja­pán harcművészeteknek, a lovas­íjászatnak is megvan a maga rítusa, a sámándoboktól a lovakra festett harci jeleken át a kaftánokig. A kaftán színe jelzi azt, hogy ki milyen fokozatot ért el. A kék a tanuló 1-es, a zöld a tanuló 2-es, a piros á haladó 1-es, a sárga a haladó 2-es, a fekete pedig a mester­fokozat. Ilyen egy van a világon, tulaj­donosát Kassai Lajosnak hívják.- Alapvetően két embertípus léte­zik: a kérdés embere és a felelet embe­re. A kérdés embere kutat, tapasztal­ni, megismerni akar. A felelet embere pedig azt mondja, hogy vallása már mindenre megadta a választ, és visz- szavonul a hitének megfelelő rítusok­ba. Az én életem mintha mind a kettőt tartalmazná. A lovasíjászat egyre in­kább rítus számomra, keretet adva hétköznapjaimnak, életemnek. Egy­szerre jelenti a tudományt, a művé­szetet és a vallást. Megpróbáltam a jó­zan észre támaszkodva a lehető leg­többet megtudni erről a tevékenység­ről, majd képességeimhez mérten művészien bemutatni. Mire idáig elju­tottam, azt vettem észre, hogy hitem­mé vált. Hiszek őseim kultúrájában, és tudom, életmódjuk talán örökre el­tűnt, de ha többre nem is vagyok ké­pes, a sztyeppék egykori királyainak koronájából legalább egy gyémántot szeretnék minél több embernek meg­mutatni. VARGA OTTÓ Nem semmi Egy gyermekorvos véleménye az egészségről és a betegségről „Amikor a betegség környékez, igen nagy erővel és akarattal egy ideig még úr maradhatsz a nyavalya fölött. Az elején. Mikor még csak bpakodik körülötted a végzet. Méregeti erőidet, mint a küzdő az ellenfelet. Ha ilyenkor nagyon odafi­gyelsz, nagyon erős vagy, igaz rendet tartsz lelkedben, dolgaidban - az egészség: igazság -, talán te maradsz a párharc kezdeti idejében az erősebb. Egészségesnek maradni annyi, mint tisztességesnek és igazságosnak maradni. ” (Márai Sándor, Az egészségről és az igazságról) A mai világban egészsé­gesnek születni, és egészségesnek lenni nagy dolog. Nem. sem­mi, ahogy a fiatalok mondják, tehát valami, amiért valamit tenni is kell. Az egészség nem a betegség hiánya. Az egészség hasonlítható az erdei csendhez, amely természetes, mozgásban van, folyton változik, és az erdei élet hangjai (az avar, a fák lombja, és a madarak éneke) megnyug­tatóak. Felelősek vagyunk saját egészségünkért, és mint szülő, nevelő gyermekeink egészsé­ges fejlődéséért is. Az élet a fogamzás pilla­natában kezdődik, tehát legkésőbb akkor gondolnunk kell erre, ugyanis az előző élet­szakaszok minősége befolyásolja az ember későbbi testi-lelki-szellemi-erköícsi szintjét. Nem elég csak korszerűen táplálkozni, higi­énikusan tisztálkodni, öltözni, fogainkat el­lenőriztetni, hanem legyünk jókedvűek, bi­zakodók, kiegyensúlyozottak, nyugodtak. Legyen mindig feladatunk, és elég hitünk ahhoz, hogy mindezt képesek vagyunk megvalósítani. Szakítsunk időt kikapcsoló­dásra, s lássuk be, a kereskedelmi médiu­mok habzsolása csak látszat-szórakozás. Az izgató-, manipulált-, érdek-hírek stressz­ben tartják a szervezetet, nem pihentetik. Mondhatjuk úgy is, hogy legyengítik, fogékonnyá teszik kóros-káros külső behatásokkal szemben. Tudjunk örülni annak, ha süt a Nap, vegyük észre a vidáman csiripe­lő cinegét, legyünk hálásak, ha este dolgunk végeztével elégedetten doboghat szívünk. Az egészség megszerzéséhez, megtartá­sához legtöbbször ennyi elegendő. Mindezt ne a gyógyszerektől várjuk, hanem próbál­junk ilyen szellemben gondolkodni. Ha valaki most azt gondolja, mindezt készséggel elfogadja, de az élet mást kény­szerít rá, akkor arra kérem, hogy gondolja át eddigi életét, és fogalmazza meg, milyen értékeket tart fontosnak. És ha tud igaz ren­det tartani lelkében, dolgaiban, akkor az egészség se marad el. Dr. Gyenes Vilmos gyermekkardiológus Magánrendelés: Kecskemét, Bagoly u. 1/A Kedd: 18-19 óra, péntek: 16-17 óra Bejelentkezés: 06/303-038-987 A szénanátha új, hatásos kezelése: Rhinolight-kezelés Bejelentkezés: 06/204-820-460 A gyógyító íj Amikor a pestis pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz futott, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátrához. Szent László pedig Is­tenhez könyörgött, tőle várt segedel­met. Isten egy éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt és azt mondta neki: vedd Íjadat és tegezedet, menj ki sát­rad elé, és minden célzás nélkül bo­csásd ki nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned. Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegezét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt. A nyílvessző messze szál­lott, s ahol lehullt, egy genciána fű­szálat átütött. A genciána, a ke­resztesfű kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s ezt azóta is Szent László füvének nevezi a nép. (Részlet a Szent László legendából)

Next

/
Oldalképek
Tartalom