Petőfi Népe, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-25 / 121. szám

6. oldal - Petőfi Népe KISKUNFÉLEGYHÁZA: VÁROS ALAPÍTÓK NAPJA 2004. Május 25., kedd Főhajtás a nagy elődök előtt „Csak addig él egy nemzet, amíg van ha­gyománya.” Ez a Széchenyi Istvántól szár­mazó idézet volt a mottója az idei város­alapítók napjának, amelyet ötödik alka­lommal rendeztek meg Kiskunfélegyhá­zán. A város ma már legjelentősebb ünne­pe kapcsán Ficsór József polgármesterrel beszélgettünk.- Minden település élete az alapítással kezdő­dik, tehát fontos esemény. Mégsem emlékez­nek meg róla mindenhol. Kiskunfélegyházán mióta ünnep a városalapítók napja?- A millenniumi készülődés jegyében, 1999-ben döntött úgy a kiskunfélegyházi képviselő-testület, hogy hagyományteremtő szándékkal megrendezi a város napját, ame­lyet később városalapítók napjának nevez­tek el. Ehhez egy olyan időpontot keresett a testület, amely Kiskunfélegyháza történel­mében hiteles és fontos dátum, ez pedig pontosan 1745. május 24-ike. Ezen a napon hirdették ki a magyar nádor jelenlétében a május 6-án meghozott úgynevezett redemp- tiós (megváltás) törvényt, amelyben Mária Terézia visszaadta a nagy- és kiskunok, illet­ve a jászok 1702-ben elvett szabadságjogait. Ez azért is fontos, mivel ettől kezdve az úgy­nevezett kiskun terület ismét önálló, szabad közigazgatási területté vált, amelynek ké­sőbb Kiskunfélegyháza lett a székhelye. Az időpontválasztás helyességét erősítet­te az a tény is, hogy a gyászos emlékű mo­hácsi csata után elnéptelenedett város újra­telepítése 1743 tavaszán, nagyjából május hónap táján kezdődött. Mária Teréziának egyébként három, Kis­kunfélegyháza történelmében, fejlődésében meghatározó fontosságú intézkedése volt. Az egyik a már említett 1745-ik évi megvál­tási törvény aláírása, illetve kihirdetése, a másik 1753, amikor Kiskunhalasról Félegy­házára helyezik át a kiskun kapitányság székhelyét, míg a harmadik nagyon fontos dátum 1774. február 4-ike, amikor Mária Te­rézia mezővárosi rangra emelte és vásártar­tási joggal ruházta fel Kiskunfélegyházát. Az idei ünnepséghez több aktualitás is kapcsolódott. Egyik ilyen az 1774-es várossá nyilvánítási évforduló, amelyhez évente négy alkalomra szóló vásárrendezési jog is társult. Olyan adomány volt ez, amely jelentősen megélénkítette Kiskunfélegyháza kereskedel­mi életét, másrészt nagyban hozzájárult a polgáriasodáshoz. Az említett dátumok egy­ben azt is igazolják, hogy elődeink szorgal­mának és rátermettségének köszönhetően Félegyháza rendkívül gyorsan és látványosan fejlődött, hiszen újratelepítése és várossá nyilvánítása között mindössze 31 év telt el. Ezért az idei ünnepség fő motívuma is a vá­rosalapító nagy elődökre való emlékezés és áldozatos tevékenységük előtti tisztelgés volt. Az idei ünnep másik fontos momentumát az adta, hogy a 2004. esztendőt Móra-éwé nyilvánította a testület. A nagy íróról való megemlékezés a városalapítók napi rendez­vények idején kezdődött el.- A közel egyhetes városalapítók napi ren­dezvénysorozat minden évben programok­ban gazdag eseménye Kiskunfélegyházának. Idén sem volt ez másképp...- Valóban, mint minden évben ezúttal sem maradtak el a szokásos kulturális, sport- és tudományos rendezvények. Ám ezek mellett kialakultak olyan hagyomány­teremtő szándékkal indított programok, mint a helyi Ipartestület expója, vagy a mű­velődési központ és a Holló László Kör kö­zös Koronás esték című rendezvénye, de szintén ide sorolható a Miénk itt a tér című szabadtéri kiállítás és a birkózók Kiskun Ku­pa versenye. Természetesen - szintén ha­gyományteremtő szándékkal - új városalapí­tók napi programok is voltak, például idén először rendeztük meg a kettesfogat-hajtók versenyét a városi parkerdőben.- Programokban tehát nem volt hiány. Kér­dés: mennyire sikerült mindenki számára megfelelőt találni. Készük-e ilyen felmérés1- A programokat minden alkalommal úgy igyekszünk összeállítani, hogy minden kor­osztály, illetve, érdeklődésű ember találjon köztük számára megfelelőt, kedvére valót. A városalapítók napi rendezvények Kiskun­félegyháza életében jelentős eseménynek és tapasztalataink szerint a félegyháziak már várják is. Ezúttal is így volt. Az ünnepség mára olyan rangos eseménnyé nőtte ki ma­gát, amelyen a helybeliek mellett a környe­ző településeken élők is egyre nagyobb lét­számban vesznek részt. sz. a. Szentmise a városért A szentimisén az önkormányzat mellett a civil szervezetek is képviseltették magukat. Ünnepi mise A hajdani városalapítókért tar­tottak ünnepi szentmisét vasár­nap reggel 9 órakor a kiskunfél­egyházi Sarlós Boldogasszony (0-) templomban. Az istentiszte­leten - amelyet Talapka István esperes-kanonok-plébános ce­lebrált - Ficsór József polgár- mester, dr. Garai István és Ván Jenő alpolgármester, illetve az önkormányzat képviselő-testü­letének számos tagja mellett, a polgármesteri hivatal, a városi intézmények vezetői, valamint a helyi civil szervezetek képvise- lői is jelen voltak. ____________■ EXPO. A Kiskunfélegyházi Vállalkozók Ipartestülete idén is meg­rendezte expóját. A seregszemlén 20 kiállító mutatkozott be, töb­bek között az élelmiszer-, a bútor- és a műanyagipar területéről. Idén először bácstopolyai iparosok személyében külföldi vendé- gei is voltak az expónak._______________________________fotó: s. a. Vasárnap délelőtt a városháza előtti ünnepség keretében ad­ták át a helyi kitüntetéseket. Idén a város képviselő-testülete Bittman Zsigmond szerzetes­papnak és Kapus Béla karnagy­nak adományozott Kiskunfél­egyháza Város Díszpolgára cí­met. Kiskunfélegyháza Város ki­tüntető díjában kilencen része­sültek: a kiskunfélegyházi Ma- zsorett Egyesület, Rádi Erzsé­bet, Szűcs Gyuláné, Lőrincz Edit, Nagy László, dr. Perlaki Pál, Nemes Ferencné (posztu­musz), Fábián József és Andrási Endréné. Elismerő oklevelet kapott: Be­álló Sándorné, Dobos Lászlóné, Fábián Mihályné, Gulyás László, Gyöngyösi Imre, Ivicz György- né, Jelzőrendszeres házigondo­zást szervező, irányító és ellátó Idén Kapus Béla karnagy (balra) és Bittman Zsigmond szerzetespap kapott díszpolgári címet. FOTOK: SZ. A. munkacsoport. Jéga Zsolt, Lu- dór, Raffayné Fazekas Aranka, gosi Lászlóné, Méhes Sándorné, Seres Rozália, dr. Szabó Gyu- Nagy Ferencné, Pap-Szigeti Sán- láné Matyók Katalin, Szőriné Kiss Gabriella, Tarjányi Antalné és Virágné Tóth Ilona Márta. Díszpolgári címek, kitüntetések Móra emlékéhez méltón Az egész napos tanácskozáson a szakemberek mellett számos érdeklődő is részt vett Konferencia ____ Kiskunfélegyháza nevétől ma már elválaszthatatlan a „Petőfi és Móra városa” jelző, amire na­gyon is büszkék a helybeliek, hi­szen olyan istenadta lehetőség ez, ami nem minden település­nek adatik meg - vélekedett a pénteki Móra-konferencián mon­dott köszöntőjében dr. Garai Ist­ván alpolgármester. Hozzátette: ám ez egyben kötelezettséget is jelent. Elsősorban olyankor, ami­kor a történelem bizonyos sors­fordulókhoz ér. Legyen az Euró­pai Unióhoz való csatlakozás, vagy mint jelen esetben a város­alapítók napja. De legalább eny- nyire lényeges az is, hogy az egy­szerű mindennapok során meny­nyire becsüljük meg Petőfi és Móra nevét, hogyan tükröződik az irántuk érzett tisztelet a város életében. Az egész napos, három szek­cióban folyó tanácskozáson olyan neves előadók méltatták Móra Ferenc élet, munkásságát, mint: Péter László egyetemi ta­nár, Bajtai Mária tanár, Lengyel András muzeológus, Fekete Já­nos helytörténész, Bathó Edit múzeumigazgató, Székelyné Kö­rösi Ilona főmuzeológus, Luch- mann Zsuzsanna tanár, Vitéz Fe­renc docens, Kecskeméti Tibor címzetes főigazgató helyettes, Juhász Antal egyetemi tanár és Madaras László régész. A szekci­ókat Bánkiné Molnár Erzsébet, a Kiskun Múzeum igazgatója, Kállainé Vereb Mária, a félegy­házi Petőfi Sándor Városi Könyv­tár igazgatója és Ujváry Zoltán egyetemi tanár vezette. A konfe­rencián a többi közt jelen volt Vészits Andrea, Móra Ferenc dédunokája, valamint Gyenes Györgyné, Móra Zsuzsanna és Móra István dédunokája. a KÖZÖS HANGVERSENY. A Kiskunfélegyházi Koncert Fúvószenekar a németországi Ulmer Knabenmusik Ifjúsági Fúvószenekarral adott közös hangversenyt május 21-én a helyi Kossuth Lajos Kö­zépiskola tornacsarnokában. Másnap a félegyházi fúvósok az Ótemplomban Jan Van Der Roost Magyar Szimfónia című művét adták elő. fotó: s. a. Programok mindenki kedvére Eseménygazdagságát tekintve az idei, sorrendben ötödik városala­pítók napi rendezvénysorozat minden korábbi esztendőt felül­múlt. A szerdától vasárnap késő estig tartó ötnapos ünnepség programjai közt minden korosz­tály megtalálhatta a kedvére va­lót. Volt tudományos tanácsko­zás, képzőművészeti, fotó- és sza­badtéri kiállítás, hangverseny, számos játékos vetélkedő és folk­lórrendezvény. A fesztivál prog­ramjaiba Kiskunfélegyháza szlo­vákiai, kárpátaljai, olasz-, illetve németországi, valamint erdélyi testvérvárosaiból érkezett sporto­lók, zenekarok és családok is be­kapcsolódtak. Idén először kistérségi egyes és kettesfogat-hajtó verseny is színe­sítette az ünnepi programok so­rát. Az első kiskunfélegyházi kis­térségi fogathajtóversenyt hagyo­mányteremtő szándékkal rendez­ték meg a városi parkerdőben. A Béke téri színpadon a város nép­zenei és néptánc együttesei, elő­adóművészei mellett neves és népszerű pop- és rockhírességek váltották egymást. A szórakoztató programokból a gyermekek sem maradtak ki. Az ötnapos rendezvénysorozat vasárnap este tűzijátékkal és disz- kóval ért véget. ______________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom