Petőfi Népe, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-13 / 111. szám
Petőfi Népe 2004. Május 13., csütörtök Kecskemét és környéke Szerkeszti: Mihályka Gyula Érettségizők Kecskemét A kecskeméti önkormányzat 15 középiskolájában 1085 diák érettségizik. Az öt gimnáziumban és a hét szakközépiskolában eddig minden rendben zajlott - mondta el kérdésünkre Sóvágó Katalin, a polgármesteri hivatal oktatási osztályának munkatársa. A diákok „megír- hatónak” találták a magyar tételeket és matematikából is úgy vélte a többség, hogy legalább a ketteshez szükséges pontokat mindenképpen össze tudják szedni. Az önkormányzati középiskolákon kívül Kecskeméten még három egyházi gimnázium működik, továbbá a Katedra Informatikai és Művészeti Szakközépiskola valamint az Áfeosz. Ezekben összesen még mintegy 400 diák érettségizik, m Lakossági fórum Közélet Dr. Horváth Zsolt, a 4-es számú önkormányzati választókerület képviselője ma fél hattól lakossági fórumot tart a Magyar Ilona Általános Iskolában (Hosszú utcai iskola). Fő témák: Malom bevásárlóközpont, egyéb önkormányzati választókerületet érin- tő ügyek. _________________■ Veszélyben a kis A gyerekszám csökkenése és az iskola- választási szokások Kecskeméten is veszélyeztetik a kisebb iskolák fennmaradását. A szülők inkább a belvárosi, nagy tanulólétszámmal működő általános iskolákat választják annak ellenére, hogy az intézmények megközelítése gyakran több átszállással oldható csak meg. Oktatás Tavalyhoz képest 120 elsős kisdiákkal kevesebb kezdi meg általános iskolai tanulmányait szeptemberben Kecskeméten. Hosszas előkészítés után a város képvise- lő-testülete legutóbbi ülésén meghozta a 2004/2005 évi beiskolázásról szóló végleges döntést. Az már korábban eldőlt, hogy Kurucz téri iskolában nem indul első osztály. A Damjanich- (Rendőrfalu), a Mathiász- (Katonatelep) és a ménteleki iskola az alacsony beiskolázási létszám ellenére is indíthat első osztályt. A közgyűlés viszont szükségesnek tartja a Damjanich- iskola jövőjének alapos vizsgálatát. Ugyanakkor a csökkenő gyermeklétszám miatt idén novemberig át kell tekinteni az önkormányzati általános iskolák teljes rendszerét. A képviselők egy része úgy véli: az iskolarendszer mára piaci alapú lett, amit a kereslet és a kínálat határoz meg. Az ön- kormányzat tehát nem avatkozhat be erőszakosan az alakuló viszonyokba, mesterségesen életben tartva az elnéptelenedett iskolákat. Ezt pénzügyi szempontok támasztják alá, hiszen egy tanteremben a világítás és a fűtés díja ugyanannyi 15 gyermek és 30 gyermek esetében is. Az állami normatíva viszony csak feleannyi. A másik álláspont szerint az önkormányzatnak egyensúlyban kellene tartani a tanulók intézmények közötti egyenletes elosztását azért, hogy az iskolák folyamatos működése biztosított legyen. A csökkenő gyermeklétszám pedig lehetővé tenné végre, hogy a tanulókra több idő jusson, és megvalósulhatna az egyénre szabott pedagógia. Ezen érv mellett szól az is, hogy a felkapott általános iskolák infrastruktúrája - a mosdók száma, a tornaterem- és a szaktárgyi előadók kihasználhatósága - nehezen bírja a diákok „rohamát”. Dr. Sárközy István alpolgármester álláspontja az, hogy a szülők választását kell mértékadónak tekinteni, hiszen szabad iskolaválsztást biztosít a törvény. Amíg a népszerű iskolák kapacitása bírja, addig engedni kell a maximális feltöltődési. Elmondta továbbá, hogy országos szinten igazolt az a megfigyelés, ami szerint a szülők a családiasabb, sokszor a lakóhelyükhöz közelebb eső iskola helyett a belvárosi, nagy létszámú iskolákat választják. Valószínűsíthetően azért, mert a későbbiek során így látják nagyobbnak gyermekeik továbbtanulási esélyeit. Kecskeméten a többi között a Kertvárosi Általános Iskolát is érintheti a fent váiskolák zolt probléma, ahová idén csupán nyolc gyermek jelentkezett. A Tóth László Általános Iskola vezetősége felajánlotta, hogy a kertvárosiba irányítanak 12 gyermeket azzal a kitétellel, hogy az így felszabaduló két státuszt fejlesztőpedagógusi valamint napközis feladatokra használnák a jövőben. Az oktatási bizottság örömmel üdvözölte a megállapodást, megadva a lehetőséget arra, hogy amennyiben a szülők is elfogadják ezt a javaslatot, akkor szeptembertől elindulhasson az első osztály a kertvárosiban is. A közgyűlés is támogatta az elképzelést, de kikötötte, hogy csak akkor indulhat el a kertvárosi első osztálya, ha mind a tizenkét gyermek vállalja az átirányítást. A Tóth László-iskola kérelmét - a megmaradó státuszok tekintetében - viszont financiális okokból nem tudták támogatni. Lisztes Jánosné, a Kertvárosi Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy őt is meglepte az alacsony jelentkezési szám. Beszámolt az intézményében folyó magas színvonalú, gyermekközpontú munkáról és arról, hogy jelentős kulturális tevékenységet is végeznek a városrészben. Az igazgatónő így fogalmazott: - Iskolánk 1926-ban épült. Ha akkor, a nehéz helyzetben lévő országban Klebelsberg Kunó létre tudott hozni és képes volt sikeresen működtetni a tanyai kisiskolái hálózatot, akkor egy uniós országban sem volna szabad, hogy gondot okozzon ez. QAl ZITA Évet ismétel 19 elsős A kecskeméti Vörösmarty Általános Iskolában várhatóan 19 gyermek ismétli meg szeptembertől az első osztályt. A megdöbbentő számra felfigyelt az oktatási bizottság, a közgyűlés és a közvélemény is. Az iskola igazgatónője, Grosán Pálné elmondta: az első évfolyamon jelenleg egy normál és egy kis létszámú osztályban tanulnak a gyerekek. A kis létszámú osztályba 15 diák jár. Nevelési tanácsadók vizsgálata szerint az érintett gyermekeknek nagy hiányossága van az általános tájékozottság terén, szókincsük igen szegény, térbeli és időbeli tájékozódásra képtelenek. Fejletlen a rajzkészségük is, fáradékonyak, ezért feltétlenül szükséges velük kis létszámú csoportban foglalkozni. Ebben a közösségben nem lehetett az írás-olvasás tanításával kezdeni az évet, hiszen először alapvető fogalmakra és viselkedési formákra kellett megtanítani a gyerekeket. Ilyenformán inkább iskolaelőkészítőre hasonlított a gyerekek első éve. Nem bukásnak kell tehát tekinteni az elsősök osztályis- mételését, hanem haladásnak, hiszen az iskolai előkészítő után megkezdik az elsős tananyag elsajátítását. Vizsgálják a városi pálya eladását Miért nem folvt be a vételár a hivatal kasszáidba? Konferenciaközpontot terveznek a művelődési központban A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ és Művészeti Iskola a remények szerint jövőre újabb profillal bővül: kongresszusi központot szeretnének kialakítani az épületben. Bak Lajossal, az intézmény igazgatójával beszélgettünk. Kecskemét- A terv apropóját az adta, hogy tavaly leomlott az első emeleti, 300 négyzetméteres előcsarnok álmennyezete - mondja az igazgató. - Egyébként is több olyan felújítási feladatunk van, amit az EU- csatlakozás miatt mindenképpen el kell végeznünk. Ilyen például az akadálymentesítés, ami azt jelenti, hogy liftet kell V beépítenünk. A város gazdasági programjába amúgy is bekerült az épület elektromos felújítása, a színházteremben a székcsere, padozatcsere. Az ötlet harmadik eleme az a tény, hogy az egyik legdinamikusabban fejlődő húzóágazat Magyarországon a konferenciaturizmus. Kecskemétnek jelenleg nincs részesedése a klasszikus nemzetközi konferenciaturizmusból. Ezeknek a rendezvényeknek egyik alapfeltétele, hogy egy épületen belül legyen egy többszázfős nagyterem a plenáris üléseknek és több kisebb terem a szekcióüléseknek, és a közvetlen környezettel szemben is magasak az elvárások. Nálunk a hatszázfős színházterem adott. A hat szekciótermet az első emeleti előcsarnokban alakítjuk ki emeletbeépítéssel, hisz a belmagassága 9,5 méter, tehát bőven van hely. Alsó szintjén négy szekcióterem lesz hangszigetelt mobilfalakkal, így itt két nagyobb terem is kialakítható lesz. A fölső szinten hasonló módon két összenyitható 150 négyzetméteres termet építenénk, itt kiállításokat is rendezünk majd. A beruházás része a két, egyenként nyolcszemélyes lift felépítése is. Ezekkel az utcaszintről megközelíthető lesz az épület valamennyi helyisége rokkankocsi- val is. Az átalakítás a közművelődési tevékenységet is felpezsdítheti. A mai korszerű közművelődésben ugyanis nem óriási terekre van szükség, hanem kisebb helyiségekre. Ilyen is lesz elegendő, hiszen a raktárak lekerülnek a pincébe, így tudjuk majd fogadni a szakköröket, klubokat, tanfolyamokat. A 30 éves ház külleme is teljesen megváltozik. Több íves felülettel rendelkező épület jön létre, sok üvegfelülettel, teljesen átformálva tömegét és megjelenését. A terveket a 7. Dimenzió Építésziroda Kft. már készíti. Végeredményként látványában és használhatóságában egy nemzetközi szintű konferencia- központ jönne létre.- Mennyibe kerül a beruházás, és honnan lesz rá pénz?- Hetvenmillió forint plusz áfába kerül az első ütem, ami talán jövőre készül el. Ez az emeletbeépítést, a szekciótermeket, a lifteket és a külső felújítást takarja. A második ütemmel, színháztermi padozat- és székcserével, a rendezvénytermek légkondicionálásával és egyéb szükséges felújításokkal együtt összesen 120-130 millió forint plusz áfa lenne a teljes költség. A polgármesterrel úrral már tárgyaltam a finanszírozásról, aki támogatja terveinket és természetesen pályázni is lehet állami forrásokra. Ahhoz viszonyítva, hogy más városokban milliárdosért építenek konferencia- központokat, elenyészőnek tűnik ez az összeg.- A konferenciaturizmushoz nélkülözhetetlen a szállodai, étkezési háttér. Ezt hogyan oldják meg?- Az Aranyhomok Szálloda egyik tulajdonosával, Gömöri Ferenccel folytattam tárgyalásokat. Hosszú távú stratégiai együttműködést tervezünk az Aranyhomokkal. A szálloda hamarosan négycsillagos lesz és a nemzetközi porondon csak úgy lehet megjelenni, ha ilyen kategóriájú szálloda kapcsolódik a konferencia- központhoz, de számítunk más partnerek közreműködésére is.- Milyen előnyöket jelent a városnak egy konferenciaközpont?- Közvetlen haszon a helyi adóbevétel, valamint az, hogy Kecskeméten költik pénzüket a vendégek, s ha jól érzik magukat visszatérnek családostól. A közvetett haszna szinte felbecsülhetetlen kapcsolatokban, presztízsben, városmarketingben. Mindenhol, ahol épült konferenciaközpont, az a tapasztalat, hogy fellendíti a szolgáltató szektort, a kulturális- és hivatás-turizmust. m. gy. PLÁZS. Május 1-én nyitott Kecskeméten az élményfürdő és csúszdapark. Újdonság, hogy immár homo- kos napozópart, úgynevezett plázs, valamint csónakázási lehetőség is várja a vendégeket. fotó.b.r. Anyakönyvi hírek • ' Anyakönyvi hírek Születtek: Danka Enikő (anyja neve: Kiss Melinda) Szentkirály, Krupa Zoltán (Hegedűs Gyöngyi Beáta), Tóth Márton János (Varga Andrea) Tiszakécske, Czé- gány Viktor (Lakos Ildikó), Radics József Dániel (Keskeny Jolán), Moise Márk Mihály (Marsó Tímea), Huszka Blanka (Horvát Andrea), Kovács Ákos (Horváth Katalin) Orgovány, Miski Marcell Zsolt (Virág Anikó) Helvécia, Kocsis Gergő (Vida Mónika), Stróbl Anita Anna (Tercsy Anna Sára), Tóth Réka (Gyursánszky Zsuzsanna) Lajosmizse, Jávor Nelli (Toma- nicska Hella), Orbán Vilmos (Konkoly Bettina), Benda Virág (Szabó Tünde), Pálinkás Gábor (Pápai Erika) Tiszakécske, Homoki Attila (Vincze Ágnes) Lajosmizse, Lipóczi Krisztián (Ban Klaudia), Takács Máté (Dávid RenátaJ Nagykőrös, Makány Máté (Atrok Anikó) Jakabszállás, Hajagos Milán (Czirkos Mária), Géró Balázs Levente (Gaál Ottilia), Medveczki Kata (dr. Kustár Emília) Dunaegyháza, Gillich Zsófia (Gillich Mariann) Solt- szentimre, Provics Lilla (Sági Ivett) Jakabszállás, Német Sándor (Kerekes Melinda), Szakály Máté (Császár Ágnes) Fülöp- szállás, Kapás László (Kapás Ágnes) Helvécia, Dulicz Maja (Csekő Anita Beáta), Czinege Bence (Kiss Andrea) Tiszaalpár, Czinege Viktor (Kiss Andrea) Tiszaalpár, Halász Gréta (Mucsi Emese), Dakó Milán (Nagy Anikó), Dunai Dávid (Kovács Mariann) Helvécia, Kusztos Patrik (Jakab Andrea), Boros Csaba (Kálmán Beáta). Házasságot kötöttek: Horváth János és Farkas Magdolna Erzsébet, Nyitrai Sándor és Váczi Ilona, Lakó Péter és Tóth Edit, C z e r m a n Péter és Kiss Anett, Keszthelyi Krisztián és Misits Dóra Mónika, Tormási Zoltán és Százdi Klára, dr. Bende Zoltán és Hakk Ágnes, Nemes József és Kis Marianna, Erdős László Csaba és Szász Irina, Putnoki Zsolt és Nagy Adrienn, Vajda Tamás és Fodor Andrea, Cseh András és Kávai Tímea. Meghaltak: Iványosi-Szabó Tamás László (Helvécia), Sipka Ferencné Krizsán Mária Terézia (Lajosmizse), Medgyesi Terézia (Szentkirály), Vizinger József (Kunadacs), Rózsa Dezsőné Zeffer Irén (Izsák), Kürtösi Rozália, Farkas István, Farkas Tibor Zoltán, Rabi János, Ferenczi István, Farkas Terézia Mária, Ágó János (Kiskunfélegyháza), Horpácsi Bálintné Palotai Piroska (Csépa), Vörös Ferencné Sipos Szidónia (Tiszakécske), Gyebnár Jánosné Huszák Ilona (Agasegyháza), Szolga József, Verta Márton Imre, Zatykó Józsefné Negyedi Erzsébet, Kovács János (Császártöltés), Formanek Józsefné Kis-Juhász Mária, Baráth Imre (Orgovány), Bene Sándor, dr. Lakatos Ottóné Gál Margit, Berta Istvánná Dobos Ilona, Varga Mihály, Trungel Eszter, Monyák Sándor (Szabadszállás), Mészáros Sándor István, Lupea Marcell (Arad), Szűcs Mihály, Fórizs Antal Ferenc (Kunszentmiklós), Tóth Jenő (Újtelek), Sütő Lászlóné Papp Ella Ilona (Lakitelek), Körösi Istvánné Jászberényi Erzsébet, Csősz Mária (Ladánybene), Hódosi István Józsefné Jódi Emília (Lajosmizse), Karagics Mátyás (Gara), Bognár Istvánné Bene Zsófia. Városháza Vizsgálóbizottság jött létre a kecskeméti volt KTE-pálya eladásának tisztázására. A tranzakció nem nevezhető sikertörténetnek. Ezt kifogásolta Leviczky Cirill, He- tényi István, Gavaldi István és Kovács Antal önkormányzati képviselő. Indítványozták, hogy jöjjön létre egy vizsgáló bizottság, amely megállapítja: miért nem folyt be máig sem a KTE-pálya vételára az önkormányzat kasszájába, ki mit mulasztott az ügyben, van-e az önkormányzatnak kára, és ha igen, mekkora. A bizottság tagja lett Adorján Mihály, Brúszel László, Kovács Antal, Gavaldi István, Hetényi István, Szeberényi Gyula Tamás, az elnök pedig Szabó Attila. A hétfős bizottságnak július 31-ig kell kivizsgálnia a felmerült kérdéseket, majd a határidőt követő első képviselő-testületi ülésre jelentést is kell készítenie^________________________■
