Petőfi Népe, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-19 / 91. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2004. Április 19., hétfő Nézőpont Bán János _____________ Ag godalmak és bizonyosságok Az örömóda akkordjait Keleten, s Nyugaton egyaránt az aggodalom, sőt, a félelem felhangjai torzítják el. Mi, magyarok elsősorban a saját fenntartásainkkal vagyunk elfoglalva. Naná. Van belőlük elég. Lesz- e jelentős áremelkedési hullám, nem várható-e gazdaságunk gyar­matsorba süllyedése, hogyan védhető meg a magyar identitás, a kul­túra az egységes Európában, s az egész, globalizációs lázban égő földkerekségen? Várható-e, hogy a szakképzett munkaerő java ki­áramlik nyugatra? Ez csak néhány, a nyomasztó kérdések közül. Jogos aggodalmakról van szó, s dacára a csatlakozást kísérő ál­talános optimizmusnak, meg­nyugtató, hiteles feleletet még senki sem tudott adni rájuk. Aki pedig azt állítja, hogy pon­tosan tudja, miképp változik életünk május elseje után, az szerintem nem mond igazat. Ugyanakkor érthető módon hajlamosak vagyunk gyanakvóan szemlélni az egész folyamatot, s azt lesni, hol akarnak becsapni, kizsigerelni minket. A Nyugatot is­merve nem is minden ok nélkül. Arra azonban nyilván kevesebbet fi­gyelünk, hogy a csatlakozási folyamat legalább ilyen, ha nem na­gyobb aggodalmat kelt a kontinens nyugati felén is. Egy friss felmé­rés szerint a leginkább borúlátó franciák 55 százaléka tart a tíz új tag­ország belépésétől. Ez uniós átlagban 36 százalék körül mozog. Nyugaton is keleten is aggódnak De mitől is félnek az unió régi tagállamai? Elsősorban a keletről vár­ható munkaerő-beáramlástól. A török és arab vendégmunkásokkal, bevándorlókkal már amúgy is jól „ellátott” nyugati társadalmaknak ez valószínűleg nem hiányzik különösebben, a gazdaságnak annál jobban. A jól képzett kelet-európai munkaerő ára ma alig egyhatoda a francia munkaerőnek. Ez azt is jelenti, hogy várhatóan a közép-és kisvállalkozások tömegesen helyezik át üzemeiket az új tagállamok területére. Nem éppen boldogok a francia, spanyol parasztok sem. A májusi bővítéssel belépő tíz új tagország, plusz a néhány év múlva csatlakozó Románia és Bulgária megjelenésével csaknem duplájára növekszik az EU mezőgazdasági területe, míg a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a jelenlegi 140 százalékára nő! De ha jogos és megalapozott félelmek élnek Nyugaton, s Keleten egy­aránt, akkor mi jót várhatunk valójában a csatlakozástól? Ki jár jól ve­le? Gazdasági szempontokat tekintve rövid, sőt középtávon a többség biztos nem. Sem itt, sem ott. Ami bizonyos, az éppen a nem gazda­sági szempontok várható, és üdvös hatása. Örülni kell a határok le­bontásának, a kontinens újrafogalmazott szellemi egységének. És persze, nagyon észnél kell lenni minden egyébbel. Átadták a Klebelsberg-díjat Ember az ördögi garatban A Vörös malom című Molnár Ferenc dráma a kecskeméti Katona József Színházban A Vörös malom működés közbeni. János, Mima és Alfonz egy bárban mulat. Makranczi Zalán, Danyi Judit és Szokolai Péter. fotó walter péter Amikor János lemegy a metróba, még nem tudja, hogy nem néhány állomásnyi utat fog megtenni, hanem a pokol legmé­lyebb bugyrait kell megjárnia, mire a re­túrt megváltva újra metróra várhat, és hozzáláthat a rakott káposztához, amit felesége készített neki. Kritika Molnár Ferenc darabja, A Vörös malom kala­uzolja el a kecskeméti színházlátogatót a föld alá, ahol egy ördög tudós készül arra, hogy bemutassa pokoli találmányát, a szín­játék címében szereplő, az emberi lelket fel­illetve megőrlő masinát. A gépezet képessé­geinek szemléltetésére tiszta lelkű embert kell keríteniük az ördögöknek. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen az első pillantás­ra alkalmasnak tűnő „egyedek” sorra gaz­embernek bizonyulnak, amint tüzeteseb­ben szemügyre veszik lelkűket. Márpedig az ördög Magister (Kőszegi Ákos) és a pokol urának Adjutánsa (Hegedűs Zoltán) értő te­kintettel kutatnak aljasság után kiszemeltje­ik bensőjében. A metróban, a sűrű tömeg­ben akadnak rá egy erdészre, Jánosra, aki szinte az együgyűségig tiszta, őszinte, mély érzelmű embernek bizonyul. A Makranczi Zalán által megformált jellem kiállja az em­beri próbát, így az ördögök számára különö­sen kívánatos falat. Ő lesz, kit a Vörös ma­lom garatja befogad. Magister dörzsöli te­nyerét, hosszú alkotó munkája eredménye­ként belefoghat az emberrontásba. A képzeletbeli malomkövek úgy őrlik Já­nos lelkét, ahogy az a nagy gépkönyvben meg van írva. Alig fognak bele a kísérletbe, máris kiváló eredmények születnek, a jám­bor erdész máris hazudik, megcsalja felesé­gét, fegyvert emel szeretője férjére. Hogy ilyen jól halad, az a pokoli gépezetet működ­tető bábuk, elsősorban a gyönyörű és érzéki Mima érdeme. Mima (Danyi Judit) behá­lózza erdészünket, és úgy tűnik nem ereszti, míg emberit lelni benne. A szerelem, ami Já­nosban ébred Mima iránt, kiszolgáltatja a férfit, aki bármire hajlandó, hogy a nő az övé lehessen. Mima és szeretője, Alfonz (Szokolai Péter), mint afféle rothadtalmás Éva illetve belvárosi szalon-Mefisztó egyre mélyebbre segíti Jánost a pokolba. Az er­dészt - miután a malomba került - három P vezérli. A Politika, a Pénz és a Nő. Alig kaparintja meg a nőt (illetve az őt), máris pénzt, hatalmat, társadalmi pozíciót hajszol, s hogy ezeket megszerezze hazu­dik, lop, csal - újra és újra. Magister és Adjutáns egyre elégedetteb­bek, látva milyen jól működik a malom. Egy­re gyorsabban forgatják gépezetet, hogy el­jussanak Jánossal a végső próbáig. Ha ölne, bebizonyosodna, hogy a pszichokorruptor tökéletes, így a pokol urának nagy örömet szerezne a játékszer. Az ördögök feszülten figyelik, hogy a jól kidolgozott helyzetben miként érvényesül forgatókönyvük, az er­dész lelövi-e Mima szeretőjét, Alfonzot. Vagy lelövi-e Mimát? De, mint egy olcsó to­tókulcsnál, itt is kijön a hibapont, János fel­borítja a papírformát, és megbocsátó, embe­ri lesz. Tönkremegy a gép, fuccs az ördögki­rályi játékszernek, Magister fél ezredéves munkálkodása hiábavalónak bizonyul. Já­nos, megbukva az ördögi vizsgán, újra em­ber lehet, várhatja a metrót. Juronics Tamás, a rendező ügyesen nyúlt a Molnár-darabhoz, főleg ügyesen vá­lasztott magának díszlettervezőt, Székely László személyében. A rendkívül egyszerű díszletek, olyan gyors színpadképváltozáso­kat tesznek lehetővé, hogy időnként az az érzése támad a nézőnek, hogy kamera- trükk, amit lát. (De a színházban megvan az az öröme a nézőnek, hogy nem rág kukori­cát a publikum.) A Székely-díszlet, az ügye­sen használt fényekkel lenyűgözi a nézőt. A Juronics-féle előadás nagy érdeme, hogy Molnár Ferenc száz év előtti moralizálását néhányszor komédiába oltja, jól elhelyezett poénokkal „csapatja szét” azokat a jelenete­ket, ahol melodrámai hangsúlyt kaphatna a darab. Ebben jó partnerek a játszó szemé­lyek is, különösen Danyi Judit, aki Mima személyiségét a maga összetettségében ügyesen mutatta meg, és Szokolai Péter, aki irigylésre méltó könnyedséggel tette a dolgát a színpadon, rokonszenves-ellenszenves Alfonzot alakítva. Danyi Judit színpadi je­lenléte tökéleten értelmezte azt a Molnár­mondatot, ami szerint nőt rontani olyan vol­na, mint sót sózni. Makranczi Zalán a pre­mieren jó és rossz pillanataival küzdött. Egy-egy gesztusa időnként hiteltelenné tett egész jeleneteket is, amelyek feszültségét addig az ő játéka adta. Mindent összevetve a Juronics-legénység jó széllel hajózik, a mancsaft örömmel teszi a dolgát, a közönség meg élvezi a vitorlázást. Ennek jele volt a hosszas ováció pénteken. ÖKRÖS CSABA 101 szálas születésnapi csokor Kecskemét Székelyné Körösi Ilona vehette át a Klebelsberg-díjat csütörtökön a városháza dísztermében. A Gróf Klebelsberg Kúnó Alapít­vány kitüntetését Klebelsberg Éva, az alapítvány elnöke, a haj­dani kultuszminiszter unokahú­ga adta át a Katona József Múze­um munkatársának, a Katona Jó­zsef Emlékház szakmai vezetőjé­nek. A díjazott többtucat helytör­téneti, irodalomtörténeti, történe­ti, néprajzi kiállítást rendezett. A múzeumi munka mellett főként társadalom-, életmód- és művelő­déstörténetre irányuló kutatást végzett, számos tanulmányt, monográfiát, vonatkozású köny­vet írt. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza központi műtőbe pályázatot hirdet 3 fő részére műtős szakasszisztensi munkakör betöltésére • Követelmény: Műtős szakasszisztensi végzettség. • Bér: Kjt. szerint. Felvétel esetén a szolgálati lakás biztosítva. • Jelentkezni lehet: A Báes-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Ápolási Igazgatásán, munkaidőben, 7.00 órától 15.00 óráig. Kecskemét, Nyíri u. 38. Tel.: 76/516-706 ______ Kerekegyháza _______ A település legidősebb polgára, Horváth Jánosné Mozsárik Te­rézia az elmúlt héten volt 101 esztendős. Ebből az alkalomból szeretetteljes ünnepet rendez­tek az Őszirózsa Idősek Napkö­zi Otthonában. A matrónát lakásából csak azért vitték el a társai közé, mert ott job­ban elfértek mindazok, akik Terus nénihez közel állnak, és e jeles na­pon köszönteni akarták. Kedves műsorral készültek az óvodások, s a citerások is szépen játszottak, szólt a nóta. Dr. Czakó István pol­gármester a város nevében a 101 szálas virágkosár mellé emléklapot és ajándékravalót adott át. A refor­mátus lelkész felesége, Kolozs- váriné Kiss Éva ugyancsak szívhez szólóan beszélt az ünnepekhez. Természetesen sorra jöttek Terus néni közel lakó gyermekei, az uno­kák és a dédunokák is. Az egyik menye, Klárika szere­tetteljesen mutatta be anyósát. El­mondta, hogy egész életében min­dig szorgoskodott. A gyereknevelés mellett libákat tartott, tehenet fejt. Igyekvő és spórolós volt. Úgy két évtizede, hogy bejár az idősek kö­zé. Három éve nem jön rendszere­sen, de azért tiszteletbeli tag, és a különféle ünnepekre elhozzák. Jól érzi itt magát. De azt a házat, ahol élete párjával 1978-ig együtt élt, s ahová a gyerekeket szülte, el nem hagyná soha. Ezért van „egyedül”, de mindig kerül-fordul nála valaki. Sűrűn látogatja a család, hétköz­napokon az otthonból viszik neki az ebédet. Kilencvennégy éves volt, amikor azt mondta: - Tudod kislá­nyom, úgy veszem észre, hogy öreg­szem! Az ünnepen örömmel társal­góit köszöntőivel. Mindenkire rá­csodálkozott: - Hát te vagy az? Ugye te jó gyerek vagy? Ennyi virág! Élők?! Koszi szépen! - mondogatta fiatalosan, s hozzátette: Isten fizes­se meg! Néha azért bevallotta: - Nem ösmerlek meg! A mai fiatalok­nak pedig ezt üzente: - Legyetek be­csületesek, jók, rendes emberek. Ne igyatok! Jól viselkedjetek - de a lá­nyok is! -, akkor boldogok lesztek. PULAI SÁRA Dr. Czakó István polgármester a város nevében a 101 szálas virágkosár mellé emlék­lapot és ajándékravalót adott át. fotó, p. s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom