Petőfi Népe, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-19 / 91. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2004. Április 19., hétfő Nézőpont Bán János _____________ Ag godalmak és bizonyosságok Az örömóda akkordjait Keleten, s Nyugaton egyaránt az aggodalom, sőt, a félelem felhangjai torzítják el. Mi, magyarok elsősorban a saját fenntartásainkkal vagyunk elfoglalva. Naná. Van belőlük elég. Lesz- e jelentős áremelkedési hullám, nem várható-e gazdaságunk gyarmatsorba süllyedése, hogyan védhető meg a magyar identitás, a kultúra az egységes Európában, s az egész, globalizációs lázban égő földkerekségen? Várható-e, hogy a szakképzett munkaerő java kiáramlik nyugatra? Ez csak néhány, a nyomasztó kérdések közül. Jogos aggodalmakról van szó, s dacára a csatlakozást kísérő általános optimizmusnak, megnyugtató, hiteles feleletet még senki sem tudott adni rájuk. Aki pedig azt állítja, hogy pontosan tudja, miképp változik életünk május elseje után, az szerintem nem mond igazat. Ugyanakkor érthető módon hajlamosak vagyunk gyanakvóan szemlélni az egész folyamatot, s azt lesni, hol akarnak becsapni, kizsigerelni minket. A Nyugatot ismerve nem is minden ok nélkül. Arra azonban nyilván kevesebbet figyelünk, hogy a csatlakozási folyamat legalább ilyen, ha nem nagyobb aggodalmat kelt a kontinens nyugati felén is. Egy friss felmérés szerint a leginkább borúlátó franciák 55 százaléka tart a tíz új tagország belépésétől. Ez uniós átlagban 36 százalék körül mozog. Nyugaton is keleten is aggódnak De mitől is félnek az unió régi tagállamai? Elsősorban a keletről várható munkaerő-beáramlástól. A török és arab vendégmunkásokkal, bevándorlókkal már amúgy is jól „ellátott” nyugati társadalmaknak ez valószínűleg nem hiányzik különösebben, a gazdaságnak annál jobban. A jól képzett kelet-európai munkaerő ára ma alig egyhatoda a francia munkaerőnek. Ez azt is jelenti, hogy várhatóan a közép-és kisvállalkozások tömegesen helyezik át üzemeiket az új tagállamok területére. Nem éppen boldogok a francia, spanyol parasztok sem. A májusi bővítéssel belépő tíz új tagország, plusz a néhány év múlva csatlakozó Románia és Bulgária megjelenésével csaknem duplájára növekszik az EU mezőgazdasági területe, míg a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a jelenlegi 140 százalékára nő! De ha jogos és megalapozott félelmek élnek Nyugaton, s Keleten egyaránt, akkor mi jót várhatunk valójában a csatlakozástól? Ki jár jól vele? Gazdasági szempontokat tekintve rövid, sőt középtávon a többség biztos nem. Sem itt, sem ott. Ami bizonyos, az éppen a nem gazdasági szempontok várható, és üdvös hatása. Örülni kell a határok lebontásának, a kontinens újrafogalmazott szellemi egységének. És persze, nagyon észnél kell lenni minden egyébbel. Átadták a Klebelsberg-díjat Ember az ördögi garatban A Vörös malom című Molnár Ferenc dráma a kecskeméti Katona József Színházban A Vörös malom működés közbeni. János, Mima és Alfonz egy bárban mulat. Makranczi Zalán, Danyi Judit és Szokolai Péter. fotó walter péter Amikor János lemegy a metróba, még nem tudja, hogy nem néhány állomásnyi utat fog megtenni, hanem a pokol legmélyebb bugyrait kell megjárnia, mire a retúrt megváltva újra metróra várhat, és hozzáláthat a rakott káposztához, amit felesége készített neki. Kritika Molnár Ferenc darabja, A Vörös malom kalauzolja el a kecskeméti színházlátogatót a föld alá, ahol egy ördög tudós készül arra, hogy bemutassa pokoli találmányát, a színjáték címében szereplő, az emberi lelket felilletve megőrlő masinát. A gépezet képességeinek szemléltetésére tiszta lelkű embert kell keríteniük az ördögöknek. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen az első pillantásra alkalmasnak tűnő „egyedek” sorra gazembernek bizonyulnak, amint tüzetesebben szemügyre veszik lelkűket. Márpedig az ördög Magister (Kőszegi Ákos) és a pokol urának Adjutánsa (Hegedűs Zoltán) értő tekintettel kutatnak aljasság után kiszemeltjeik bensőjében. A metróban, a sűrű tömegben akadnak rá egy erdészre, Jánosra, aki szinte az együgyűségig tiszta, őszinte, mély érzelmű embernek bizonyul. A Makranczi Zalán által megformált jellem kiállja az emberi próbát, így az ördögök számára különösen kívánatos falat. Ő lesz, kit a Vörös malom garatja befogad. Magister dörzsöli tenyerét, hosszú alkotó munkája eredményeként belefoghat az emberrontásba. A képzeletbeli malomkövek úgy őrlik János lelkét, ahogy az a nagy gépkönyvben meg van írva. Alig fognak bele a kísérletbe, máris kiváló eredmények születnek, a jámbor erdész máris hazudik, megcsalja feleségét, fegyvert emel szeretője férjére. Hogy ilyen jól halad, az a pokoli gépezetet működtető bábuk, elsősorban a gyönyörű és érzéki Mima érdeme. Mima (Danyi Judit) behálózza erdészünket, és úgy tűnik nem ereszti, míg emberit lelni benne. A szerelem, ami Jánosban ébred Mima iránt, kiszolgáltatja a férfit, aki bármire hajlandó, hogy a nő az övé lehessen. Mima és szeretője, Alfonz (Szokolai Péter), mint afféle rothadtalmás Éva illetve belvárosi szalon-Mefisztó egyre mélyebbre segíti Jánost a pokolba. Az erdészt - miután a malomba került - három P vezérli. A Politika, a Pénz és a Nő. Alig kaparintja meg a nőt (illetve az őt), máris pénzt, hatalmat, társadalmi pozíciót hajszol, s hogy ezeket megszerezze hazudik, lop, csal - újra és újra. Magister és Adjutáns egyre elégedettebbek, látva milyen jól működik a malom. Egyre gyorsabban forgatják gépezetet, hogy eljussanak Jánossal a végső próbáig. Ha ölne, bebizonyosodna, hogy a pszichokorruptor tökéletes, így a pokol urának nagy örömet szerezne a játékszer. Az ördögök feszülten figyelik, hogy a jól kidolgozott helyzetben miként érvényesül forgatókönyvük, az erdész lelövi-e Mima szeretőjét, Alfonzot. Vagy lelövi-e Mimát? De, mint egy olcsó totókulcsnál, itt is kijön a hibapont, János felborítja a papírformát, és megbocsátó, emberi lesz. Tönkremegy a gép, fuccs az ördögkirályi játékszernek, Magister fél ezredéves munkálkodása hiábavalónak bizonyul. János, megbukva az ördögi vizsgán, újra ember lehet, várhatja a metrót. Juronics Tamás, a rendező ügyesen nyúlt a Molnár-darabhoz, főleg ügyesen választott magának díszlettervezőt, Székely László személyében. A rendkívül egyszerű díszletek, olyan gyors színpadképváltozásokat tesznek lehetővé, hogy időnként az az érzése támad a nézőnek, hogy kamera- trükk, amit lát. (De a színházban megvan az az öröme a nézőnek, hogy nem rág kukoricát a publikum.) A Székely-díszlet, az ügyesen használt fényekkel lenyűgözi a nézőt. A Juronics-féle előadás nagy érdeme, hogy Molnár Ferenc száz év előtti moralizálását néhányszor komédiába oltja, jól elhelyezett poénokkal „csapatja szét” azokat a jeleneteket, ahol melodrámai hangsúlyt kaphatna a darab. Ebben jó partnerek a játszó személyek is, különösen Danyi Judit, aki Mima személyiségét a maga összetettségében ügyesen mutatta meg, és Szokolai Péter, aki irigylésre méltó könnyedséggel tette a dolgát a színpadon, rokonszenves-ellenszenves Alfonzot alakítva. Danyi Judit színpadi jelenléte tökéleten értelmezte azt a Molnármondatot, ami szerint nőt rontani olyan volna, mint sót sózni. Makranczi Zalán a premieren jó és rossz pillanataival küzdött. Egy-egy gesztusa időnként hiteltelenné tett egész jeleneteket is, amelyek feszültségét addig az ő játéka adta. Mindent összevetve a Juronics-legénység jó széllel hajózik, a mancsaft örömmel teszi a dolgát, a közönség meg élvezi a vitorlázást. Ennek jele volt a hosszas ováció pénteken. ÖKRÖS CSABA 101 szálas születésnapi csokor Kecskemét Székelyné Körösi Ilona vehette át a Klebelsberg-díjat csütörtökön a városháza dísztermében. A Gróf Klebelsberg Kúnó Alapítvány kitüntetését Klebelsberg Éva, az alapítvány elnöke, a hajdani kultuszminiszter unokahúga adta át a Katona József Múzeum munkatársának, a Katona József Emlékház szakmai vezetőjének. A díjazott többtucat helytörténeti, irodalomtörténeti, történeti, néprajzi kiállítást rendezett. A múzeumi munka mellett főként társadalom-, életmód- és művelődéstörténetre irányuló kutatást végzett, számos tanulmányt, monográfiát, vonatkozású könyvet írt. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza központi műtőbe pályázatot hirdet 3 fő részére műtős szakasszisztensi munkakör betöltésére • Követelmény: Műtős szakasszisztensi végzettség. • Bér: Kjt. szerint. Felvétel esetén a szolgálati lakás biztosítva. • Jelentkezni lehet: A Báes-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Ápolási Igazgatásán, munkaidőben, 7.00 órától 15.00 óráig. Kecskemét, Nyíri u. 38. Tel.: 76/516-706 ______ Kerekegyháza _______ A település legidősebb polgára, Horváth Jánosné Mozsárik Terézia az elmúlt héten volt 101 esztendős. Ebből az alkalomból szeretetteljes ünnepet rendeztek az Őszirózsa Idősek Napközi Otthonában. A matrónát lakásából csak azért vitték el a társai közé, mert ott jobban elfértek mindazok, akik Terus nénihez közel állnak, és e jeles napon köszönteni akarták. Kedves műsorral készültek az óvodások, s a citerások is szépen játszottak, szólt a nóta. Dr. Czakó István polgármester a város nevében a 101 szálas virágkosár mellé emléklapot és ajándékravalót adott át. A református lelkész felesége, Kolozs- váriné Kiss Éva ugyancsak szívhez szólóan beszélt az ünnepekhez. Természetesen sorra jöttek Terus néni közel lakó gyermekei, az unokák és a dédunokák is. Az egyik menye, Klárika szeretetteljesen mutatta be anyósát. Elmondta, hogy egész életében mindig szorgoskodott. A gyereknevelés mellett libákat tartott, tehenet fejt. Igyekvő és spórolós volt. Úgy két évtizede, hogy bejár az idősek közé. Három éve nem jön rendszeresen, de azért tiszteletbeli tag, és a különféle ünnepekre elhozzák. Jól érzi itt magát. De azt a házat, ahol élete párjával 1978-ig együtt élt, s ahová a gyerekeket szülte, el nem hagyná soha. Ezért van „egyedül”, de mindig kerül-fordul nála valaki. Sűrűn látogatja a család, hétköznapokon az otthonból viszik neki az ebédet. Kilencvennégy éves volt, amikor azt mondta: - Tudod kislányom, úgy veszem észre, hogy öregszem! Az ünnepen örömmel társalgóit köszöntőivel. Mindenkire rácsodálkozott: - Hát te vagy az? Ugye te jó gyerek vagy? Ennyi virág! Élők?! Koszi szépen! - mondogatta fiatalosan, s hozzátette: Isten fizesse meg! Néha azért bevallotta: - Nem ösmerlek meg! A mai fiataloknak pedig ezt üzente: - Legyetek becsületesek, jók, rendes emberek. Ne igyatok! Jól viselkedjetek - de a lányok is! -, akkor boldogok lesztek. PULAI SÁRA Dr. Czakó István polgármester a város nevében a 101 szálas virágkosár mellé emléklapot és ajándékravalót adott át. fotó, p. s.