Petőfi Népe, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-30 / 75. szám

6. oldal - Petőfi Népe VENDÉGVÁRÓ BÁCS-KISKUN 2004. Március 30., kedd ______JÓ TUDNI...______ HAJDAN A HELYI HIRDETÉ­SEKET úgy oldották meg, hogy vasárnap a mise után - egy rönkre felállva - a megbízott sze­mély felolvasta a hivatalos közle­ményeket. A magánjellegűeket némi pénzért tette közzé. Ké­sőbb a „szolga- vagy kisbíró” a piacon is hirdetett. Az utolsó „hirdető” Dósai Jenő volt, aki még 1970-ben is hirdetett. AZ ELSŐ, EGYTANTERMES ISKOLA Tóth Pál tanítómester idejében, 1859-ben épült fel Kunszálláson. (A község általá­nos iskolája ma már a Tóth Pál nevet viseli.) A jelenlegi emlék­parkban állt. Akkor még itt tar­tották az istentiszteleteket is. Ké­sőbb ide épült még egy kápolna 1873-ban, amelyet a templom felszentelése után tanteremként használtak. Az állambiztonsági szervek egykori rádiózavaró-ál- lomásának épületében kapott helyett ’95-ben a falumúzeum, a Élni a meglévő adottságokkal A mai Kunszállás területét már a XIV. század írásos dokumentumai is említet­ték, a korábban Kiskunmajsához tartozó puszta mégis csak hat évszázaddal ké­sőbb, 1945-ben vált önálló településsé. Két évig Majsajakabszállásként jegyez­ték, nevezték, jelenlegi nevét 1948-ban kapta. Noha a szomszédos Bugacon már jó néhány komplex szolgáltatást nyújtó csárda és lovas tanya működik, Kunszálláson még nincs ki­alakulva a hagyománya a turizmus különbö­ző ágazatainak. Ám mindenképpen bizako­dásra ad okot, hogy egyre több az olyan helyi kezdeményezés, amelyhez alapot a meglévő táji és természeti adottságok biztosítanak. Makány Ferenc polgármester szerint: bár a környék nem bővelkedik különösebb látniva­lókban, a falusi turizmushoz gyakorlatilag minden rendelkezésre áll Kunszálláson. Az egyedüli akadályt ezen a területen legfeljebb az emberek tapasztalatlansága jelentheti. Ám ha a már működő néhány kezdeményezésnek sikerül életben maradnia, feltehetően jelentő­sen emelkedni fog az ezen a területen beruhá­zók száma. Ezért a polgármesternek határo­zott meggyőződése, hogy kiemelt figyelmet és támogatást érdemel minden erre a területre irányuló életképes fejlesztés. A pusztai turizmust illetően Kunszálláson is szükség lenne néhány nagyobb anyagi erő­vel rendelkező, népesebb csoportok fogadásá­ra is alkalmas komplexumra, amely húzóerőt jelentene a kisebb vállalkozások számára. A község közelében már több mint egy évtizede felépült és működik a Róna Panzió. A kényel­mes szobákkal, saját étteremmel, bárral ren­delkező komplexum megfelelő programok és anyagi ráfordítás révén rövid időn belül a tér­ség legvonzóbb vendéglátóhelyévé válhat. Makány Ferenc szerint: a Kunszálláson és környékén található sajátos növények, álla­tok, illetve tájképi ele­mek önmagukban nem elegendőek egy úgynevezett ökológiai jellegű turisztikai ág el­indításához. Mindazo­náltal, mint kiegészítő részek értékes élmé­nyekkel szolgálhatnak az odalátogatóknak. A község belterüle­tén egyelőre a közel száztíz éves római ka­tolikus templom, az ér­tékes gyűjteménnyel büszkélkedő falumú­zeum, valamint a templomkert és a szemközti emlékpark szobrai, emlékművei kínálnak tartalmas lát­nivalót a községbe láto­gatóknak. Azonban már folynak a tárgyalá­sok egy szélerőmű­park beindítása ügyé­ben. A hatalmas lég­csavarok látványa felte­hetően sok érdeklődőt csábít majd a környék­re - vélekedik Makány Ferenc. A római katolikus templomot 1896 július 19-én szentelték fel. A polgármester vé­gezetül elmondta: a község jövője szem- mányzat elsődleges feladatai közé sorolja a pontjából rendkívül fontos az M5-ös autópá- faluközpont rendezését, a parkok zöldfelüle- lya kunszállási felhajtó csomópontjának teinek további növelését, virágosítását, az ut- megépítése. Ennek megvalósulása komoly cák burkolatának javítását, valamint a csator- előrelépést jelenthet a község számára, úgy a názást és a járdaépítést. Ilyen irányú pályá- turizmus, mint a kunszállásiak komfortérzé- zatok készítésén folyamatosan dolgoznak a ke szempontjából is. Mindemellett az önkor- polgármesteri hivatal munkatársai. _____ ■ Ku nszállás • Kunszállás, a Duna-Tisza köze déli részén, a Kiskunságon, a tör­ténelmi Pest-Pilis-Solt-Kiskun, a mai Bács-Kiskun megyében, Kis­kunfélegyháza és Kecskemét kö­zött fekszik. Bár a területet már a 14. századtól írásos források em­legetik, önálló községgé csak 1945-ben alakult. Korábban Kis- kunmajsa pusztája volt és Majsa- jakabszállásnak hívták. A Kun­szállás nevet 1947-től viseli. A szomszédos Fülöpjakab 1990- ben önálló községként vált ki a kunszállási határból. • A pusztai lakosok kérésére 1929-től indult be a napi postai szállítás Majsajakabszállásra (Kunszállás). 1934 februárjától már Kiskunfélegyházáról kapja a település a postai szállítmá­nyokat. Két mezőőr felváltva na­ponta járt be Kiskunfélegyházá­ra a postáért és azt kézbesítette is a címzetteknek. ■ Falumúzeum: a kincsesház Időmérő A község büszkeségének szá­mító falumúzeumot 1995-ben nyitották meg a hajdani hon­védségi ingatlanban (titkos za­varóállomás). A múlt emlékeit, értékeit bemuta­tó gazdag gyűjtemény alapjait dr. Gyöngyösi Mátyás orvos rakta le. A kiállított tárgyak egy részét a kunszállásiak ajándékozták a múzeumnak, a másik felét a lel­kes lokálpatrióták kutatták fel padlások, kamrák rejtekében. Ma már a gyűjteményben a régi ima­könyvektől, a rokkákon, marha- kolompokon át a szekérig bezá­rólag minden olyan tárgy, esz­köz, szerszám és gép megtalálha­tó, ami az egykori paraszti élet­hez nélkülözhetetlen volt. A min­dennap használatos tárgyak mel­lett azonban látni arányosan ki­csinyített, de üzemképes cséplő­gép-makettet, drótkerítés-fonógé­pet, kavicsrostát, türelemüveget, bilincset, béklyót, ökörjáromot, cséphadarót, de van fogászati szék, nádvágó papucs, tábori lel- készi láda és palatábla is. Sőt! Ki­sebb nagyobb sírkeresztek, egy­házi szobrok társaságában a köz­ség templomának első - időköz­Tóth Istvánná Marikát tavaly Kunszállás Községért kitüntetéssel jutalmazták. ben felújított - oltárképe is meg- Tóth Istvánné Marika, nyugdíjas tekinthető a falumúzeum kiállító- iskolaigazgató irányításával a he­temében. Az épület három ki- lyi idősek klubja gondozza, rend- sebb helyiségében egy, a két vi- szerezi és rendezi. (Tóth lágháború közti időszakot idéző Istvánné Marika huszonhat éve parasztház tisztaszobája, kony- vezeti a község időseinek klub- hája és előszobája van berendez- ját, tavaly Kunszállás Községért ve. A falumúzeum gyűjteményét kitüntetéssel jutalmazták.) m Egy múzeumnak is díszére válna az a szép óragyűjte­mény, amelyet a kunszállási Hatvani Béla gyűjtött össze ki­tartó munkával az évek során. Tanult mesterségét tekintve Hat­vani Béla mechanikai műsze­rész. Ez ugyan nem egészen azonos az órás szakmával, min­denestre sok rokon vonást mutat vele, legalábbis a finom szerke­zeteket illetően. Az órák gyűjté­sét három évtizede kezdte el Hatvani Béla, aki máig emlék­szik a gyűjteményt megalapozó öreg, schwarzwaldi parasztórá­ra, amelyet ötven forintért vásá­rolt Kunszálláson. Azóta minden nélkülözhető pénzét órába fek­teti. Az órák iránti szeretet Gá­bor fiára olyan hatással volt, hogy a fiatalember kitanulta az órás mesterséget. Ma már Hatvaniék óragyűjte­ménye több százra tehető. A kollekcióban a kar- és zsebórák­tól kezdve, a legkülönfélébb asz­tali és faliórákon át a háromszáz éves toronyóráig minden megta­lálható. A rossz szerkezeteket sajátkezűleg javítja. A javításba Gábor fia is be-besegít. De nem szerkezetek gyűjtője Hatvani Béla fiaval, Gáborral a regi faliórák között. csak javítják és felújítják az öreg szerkezeteket, hanem időnként új órákat is készítenek. Csodás szerkezeteiket már két alkalommal is megmutatták a nyilvánosságnak. Kunszállás ön­állóvá válásának 50. évforduló­ján, valamint a millennium évé­ben rendeztek egy-egy, gyűjte­ményüket bemutató kiállítást a helyi általános iskola tornacsar­nokában. Hatvani Béla egyetlen vágya egy kis óramúzeum. Az épület már megvan, a múzeum kialakí­tásához azonban sok pénzre van szükség. Ám Hatvaniék addig is bárkinek szívesen megmutatják a szép gyűjteményt. Templom a homokon A kunszállási katolikus közösség kezdetben a szabad ég alatt tar­totta az istentiszteleteket. Később az iskolaépülethez toldott kis ká­polna adott otthont a szentmisék­nek. A mai templom Péter Le- hosit Kajetán atya érdeme. Ő volt az, aki elhatározta: templomot épít a pusztára. A templomépítés 50 ezer forintba került. Tízezer forintot a váci püspökség adomá­nyozott a templomépítéshez, a hiányzó 40 ezer forintot Kajetán atya kéregette össze. Száz forint­tal még a kor uralkodója, I. Fe­renc József császár is hozzájárult a építkezéshez. A templomot az országalapítás ezredik évében, 1896. július 19-én szentelte fel Agócs János félegyházi apátplé­bános. Kunszállás legnagyobb ünne­pe a Kármelhegyi Boldogasz- szony-napi templom- és falubú­Szent István szobrát a millennium évében állították fel a templom udvarán. csú. Erre az alkalomra az ország minden tájáról hazajönnek a köz- ségből elszármazottak. _______■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom