Petőfi Népe, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-27 / 73. szám

2. OLDAL Májusban lemond Leszek Miller Varsó Lengyelország EU-csatlakozásá­nak másnapján, május 2-án le­mond tisztségéről Leszek Miller lengyel miniszterelnök. Ezt ő maga jelentette be péntek este Varsóban tartott sajtóértekezle­tén, amelyet megelőzően kor­mányának bizalomvesztéséről tárgyalt Aleksander Kwasniews­ki államfővel. Varsóban idő­közben megalakult a Lengyel Szociáldemokrácia nevű új bal­oldali párt. Létrehozói szerint azért van szükség rá, mert a kor­mányzó Baloldali Demokratikus Szövetség „megcsalta a válasz­tók reményeit”. A baloldal győ­zelme óta csaknem négymillió választó fordult el tőle. mti Hírek Német díj A húszéves fennállását ünneplő Magyar-Német Társaság ki­tüntetését vette át Gerlingenben Németh Miklós. A volt minisz­terelnök nyilatkozatban szögez­te le: visszatérése a politikába nincs napirenden, mti Hiány a kasszában Csaknem egynegyedével csök­kentette a Medgyessy-kormány az Új Kézfogás Közalapítvány költségvetését. A határon túli magyarság gazdasági támoga­tásáért felelős szervezetnek pótlólagos pénzeszközökre van szüksége a további zavartalan működéshez, europress Csapatkivonás Megkezdték orosz részről a csecsenföldi csapatok részleges kivonását. Az első két repülő­gép tegnap szállt le Szentpéter­váron a köztársaságból távozó belügyi katonákkal A körzet csapatainak kivonása Csecsen- földről a tervek szerint április 15-ig befejeződik, mti Ezrek tüntettek Iránban, a palesztin területe­ken, Törökországban és Irak­ban több ezren tüntettek - tilta­kozásul a Hamász szélsőséges palesztin szervezet vezetője, Ahmed Jaszin hét eleji meggyil­kolása miatt. Teheránban több mint ötezren vonultak fel, Izra­el és az Egyesült Államok elleni jelszavakat hangoztattak, mti Koszovó marad A szerb parlament határozatot fogadott el, amely Szerbia, illet­ve Szerbia-Montenegró elidege­níthetetlen részévé nyilvánította Koszovói, elítélte az „albán terrorizmust”, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy vessen véget a koszovói szerbek elleni etnikai tisztogatásnak, mti Kormányátalakítás Párizsban a regionális választá­sok nyomán változások várha­tók. Chirac elnök állítólag jelen­tős kormányátalakítással akarja meggyőzni a franciákat arról, hogy megértette az „első fordu­ló üzenetét”, mti Német szál Berlinben nem rendelkeznek olyan adatokkal, amelyek arra utalnak, hogy a madridi me­rényleteket Németországban tervelték ki vagy készítették elő. Jelenleg vizsgálat folyik Madridban egy 28 éves marok­kói ellen, aki 2003 őszén néhány napot Darmstadtban tartózkodott, mti Peking fenyeget Kína „nem nézné tétlenül, ha a tajvani elnökválasztás nyo­mán ellenőrizhetetlenné válna a helyzet a szigeten”. A kínai kormány tajvani ügyekkel fog­lalkozó hivatalának nyilatkoza­ta szerint Peking figyelemmel követi a szigeten végbemenő folyamatokat, mti _______________■ VI LÁG TÜKÖR 2004. Március 27., szombat ________35 NAP A CSATLAKOZÁSIG Eg ységben az erő Brüsszel Az Európai Uniónak feltett szándéka, hogy 2010-re a vi­lág legversenyképesebb térsé­gévé, s egyben munkahely- teremtést elősegítő, tudásala­pú társadalommá váljon. A tegnap véget ért uniós csúcs- találkozón a résztvevők leszögez­ték: fel kell gyorsítani a reformo­kat a tagállamokban. A tanácsko­zás két alapkérdésre összpontosí­tott: a fenntartható növekedés biztosítására és a munkahely- teremtésre. Az állam- és kor­mányfők hangsúlyozták: a 2003 második felében elkezdődött gaz­dasági növekedés gyorsulni lát­szik, s az Európai Uniónak ki kell használnia ezt a lehetőséget saját belső reformjainak, például a nyugdíjreformoknak, s az állam- háztartási hiány csökkentését cél­zó lépéseknek a felgyorsítására. Az állam- és kormányfők megvitatták, hogy mit ért el az EU a 2000-ben elfogadott gazdaság- fejlesztési program végrehajtásá­ban. A csúcsértekezlet befejezé­seként elfogadott záró következ­tetésekben a résztvevők leszö­gezték: a kitűzött célok továbbra is érvényesek. Az EU-bővítés ösz­tönözni fogja az európai gazda­ság fejlődését, minden tagállam számára új lehetőségeket teremt - szögezi le a zárónyilat­kozat, hangsúlyozva, hogy az egységes mun­kaerőpiac, a szabad munkaerő-áramlás köz­ponti szerepet játszik az EU fejlődésében. A dokumentumban számos külpolitikai kérdéskör is helyet kapott. A koszovói hely­zetről olyan állásfoglalás született, hogy az etnikai össze­csapások komoly visszalépést je­lentettek, a koszovói albán veze­Bizakodó politikusok: Bertie Ahern (r kormányfő (jobbra) Chirac francia elnökkel beszélget, mögöttük Schröder német kancellár fotói iuroprim/ira tésnek hitet kell tennie a több etnikumú társadalom megőrzése mellett. Az Európai Unió csomagtervet dolgozott ki, amellyel az eddigi terrorizmusellenes fellépést akarják hatéko­nyabbá tenni. Gijs de Vries volt holland belügyi államtitkár személyében koordinátort neveztek ki az EU-akciók össze­hangolására, illetve elfogadták azt a szolidaritási nyilatkozatot, amely szerint az EU-tagok min­den eszközzel, akár katonai erő­vel is segítséget nyújtanak a töb- bieknek egy terrorakció esetén. ■ Alkotmány A brüsszeli csúcson az EU állam- és kormányfői megállapodtak ab­ban, hogy legkésőbb a június 17- 18-i csúcsértekezletükön el kell fogadniuk az EU alkotmányát. A spanyolországi választások nyo­mán kialakult új helyzet megterem­tette a lehetőséget a zsákutcából való kilábalásra. A hamarosan hivatalba lépő madridi vezetés ugyanis engedékenyebbnek tű­nik, mint elődje, s ennek nyomán Lengyelország is kénytelen komp­romisszumot keresni, ha nem akar teljesen magára maradni. Támogatjuk ZÁORÁB Magyarország és Horvát­ország szeretné növelni a gazdasági, a kulturális, vala­mint a határ menti együtt­működést, és Budapest segíti a szomszédos ország EU-csat- lakozását. Ezekről a témákról tárgyalt a Szili Katalin vezette parlamenti delegáció Horvátországban. Az Országgyűlés elnökét és a kép­viselőket fogadta Vladimir Seks, a horvát parlament elnöke, Stipe Mesic köztársasági elnök és Ivó Sanader miniszterelnök is. A tár­gyalópartnerek kifejtették: mind­két ország az egységes Európá­ban képzeli el a jövőjét. Szó esett a horvátokat a magyar-horvát gazdasági kapcsolatokról is. Beszéltek a Budapest-Ploce autópálya építé­séről, illetve a fiumei kikötő ma­gyar használatáról. Ádám Jenő, a horvát parla­ment kisebbségi képviselője és Kolber István somogyi képviselő (MSZP) külön tárgyalt a hazánk uniós csatlakozása utáni határ menti együttműködés lehetősé­geiről, valamint a horvát privati­zációban való magyar részvétel­ről. Gyümölcsözőnek ígérkezik az az együttműködési terv is, amelynek lényege, hogy a horvát tengerpart, a Balaton és a magyar gyógyvízkincs közös ajánlatok­kal jelenjen meg a nagy turista­küldő országok piacán, a Távol- Keleten és az USA-ban. ■ Ciprusi célegyenes Oenp ___________ Ko fi Annan ENSZ-főtitkár várhatóan vasárnap érkezik Svájcba, hogy személyesen próbálja rávenni a görög és török ciprióták képviselőit az általa kidolgozott béke­terv elfogadására. Az ENSZ-főtitkár tervezete sze­rint az egyesült Cipruson a két népközösség széles körű auto­nómiát élvezne a szövetségi kormány laza felügyelete alatt. A februárban kezdődött tárgya­lások legkényesebb problémájá­nak az látszik, hogy a ciprusi törökök átmeneti mentességet akarnak kicsikarni a személyek szabad mozgása tekintetében az EU-szabályok alól. _ ___■ ÁL LÁSPONT MÉSZÁROS B. ENDRE A reál(is)keresetek ígérete Ha fennmarad az elmúlt 7-8 év GDP-növekedési üteme, illetve a reálkeresetek bővülése, akkor 8-10 év alatt a magyar- országi reálkeresetek elérhetik az Unió jelenlegi átlagszintjét - jelentette ki a héten Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hiva­tal politikai államtitkára. Mit nyerünk ezzel a fantasztikus tempójú béremelkedéssel? A fel­vetés csalafinta. Akiben ott motoszkál a kisördög, az visszakérdez­hetne: mintha a bennfentes politikus máris tudná, ez a növekedés eleve nem tartható, netán már vissza is esett? Másrészt a jelenlegi uniós átlagszintet tíz év múlva elérni nem tűnik fényes perspektívá­nak, hiszen addigra a korábbi tagországok is tíz évvel előbbre lesz­nek, ott sem stagnálnak majd a reálkeresetek, vagyis a helyzet mit sem változik. Hogy mire jutunk a csatlakozással, azt sokkal jobban megvilágítja egy másik mutató. Az EU-ban az átlagos órabér 22 euró (5500 forint) fölött van, míg hazánkban ennek csak a hatodát fizetik, 3,8 eurót (950 forint). Szlovénia máris kétszer jobban áll nálunk, mi pedig ugyanilyen mértékben lekörözzük Romániát és Bulgáriát. Uniós csatlakozástól függetlenül ezek az arányok öt évvel ezelőtt is ugyanezt a kü­lönbséget mutatták. Bátran kijelenthető tehát, az uniós reál­keresetek megtartják sokszoros előnyüket. Emlékszem, egyetemistaként mennyire megdöbbentem, amikor nyári gyakorlatot töltöttem egy üzemben, ahol épp a fizetésemeléseket ismertették. Mesterem így fohászkodott: nem számít, hogy tíz vagy száz forint lesz a növekmény, de egy forinttal legyen több, mint a Jóskáé. Valahogy így állunk az uniós csatlakozással is. A beszállók milliárdos támogatá­sokban reménykednek, a benn lévők pedig megnyíló szabad piacokban gondolkodnak, ami növeli a hasznukat. Olyan cél­ja nincs senkinek, hogy egységes béreket és nyereségeket osszanak mindenfelé a kontinensen. EGYETÉRTEK] 06-90-330303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90^30-304 RÉNES MARCELL Türelmetlen zóna A települési önkormányzatok kötelesek kijelölni a prosti­tuáltak számára a türelmi zónákat, ennek elmulasztása ese­tén semmiféle „mentő körülményre” nem lehet hivatkozni - így foglalt állást az állampolgári jogok országgyűlési bizto­sának általános helyettese. Takács Albert szerint az önkor­mányzatok ez irányú kötelezettsége 2000. augusztus 26. óta fennáll, onnantól mulasztásos törvénysértést követnek el a „vonakodó” települések. Takács utalt arra, hogy a prostitú­ció a hatályos törvények szerint nem jogellenes, és általában nem tiltott dolog. A lányok nem véletlenül sérelmezték, hogy tevékenységük jogszerű gyakorlása lehetetlen. Vajon most rendkívüli üléseket tartanak a jogtipró helyi képviselők? Két okból sem valószínű. Magyarországon általános (rossz) gyakorlat fütyülni arra, mit mond az ombudsman vagy a he­lyettese. Az ombudsmani intézmény lényege ugyan éppen az volna, hogy komolyan vegyék, amikor az ember jogait védi a hatalommal - állammal, önkormányzattal - szemben, de kü­lönös anyagból vagyunk mi gyúrva itt, a Kárpát-medencében. Másrészt a települések irányítói tarthatnak picit a zónák ki­jelölése nyomán kialakuló közhangulattól, hogy a lépés nem tetszik majd a népnek; a tisztes emberek tiltakozni kezdenek, aztán jól leszavazzák a testületet a következő választáskor. Pedig léteznek még szabályok, amelyek feltehetően nem ör­vendenek hatalmas népszerűségnek. Miért kell például adót fizetni? Vagy parkolási díjat? És miért nem lehet kétszázzal repeszteni az autópályán, és megállni, ahol csak szeretnénk? Szóval, adott egy szolgáltatás, amire folyamatosan van igény - pár ezer év óta. Hogy valamelyest kulturált viszonyok között történjen a „dolog”, születik egy törvény, amit viszont nem tart be senki. így maradnak a minősíthetetlen, egészség­telen, megalázó állapotok. EGYETÉRTEK! 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM; 06-90-330-423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Európa meghódítása Nagy várakozás fűződik a kibővülő Európai Unió fejlődéséhez. 2004. május elseje legyen a földrész meghódításának pillanata - hangoztatta tegnap Mádl Ferenc vendége, az olasz államfő. Budapest Carlo Azeglio Ciampi a Parlament Felsőházi termében elmondott, nagy tetszéssel fogadott beszédé­ben méltatta a magyar nép hozzá­járulását a vasfüggöny lebontásá­hoz, amit bátor tettnek nevezett. Az olasz köztársasági elnök sze­rint következetességgel, egységes akarattal elérhető az Európai Unió megerősítése és megújítása. Ha szabadabban, demokratikusabb körülmények között élnek a föld­rész nemzetei, népcsoportjai, megszűnik a szembenállás. „A demokrácia és a jog gyökereire épülő egységes Európában a ki­sebbségek védelme is a lehető leg­jobb eszközökre talál: többé nem az országok közötti ellentét, ha­nem a kölcsönös fejlődés és gaz­daság forrása lesz” - hangsúlyoz­ta Ciampi elnök. A Balkán-fél­szigeten ismét fellán­goló etnikai erőszak ugyanakkor rámutat a béke törékenységére; arra, hogy milyen go­nosz utakon jár „a na­cionalizmus kísértete”. Az olasz államfő ki­tért arra is, hogy csak közös stratégiával lehet úrrá lenni a terrorizmu­son. Ha földrészünk késlekedik azzal, hogy „jól azonosítható és befolyásos politikai alanyként lépjen fel a nemzetközi színtéren, a kontinensünkbe vetett bizalom még inkább erejét veszti, és Euró­pa peremre szorulása visszafor­Carlo Azeglio Ciampi díthatatlanná válhat” - mondta. Olyan külügyminiszterre van szükségünk, aki az összes euró­pai polgárt képviseli, és szüksé­ges a közös európai igazság­szolgáltatás kiépítése. Az olasz államfő úgy véli: csak közös stra­tégiával lehet elfojtani a terrorizmus csíráit. Carlo Azeglio Ciampi beszédén jelen volt Mádl Ferenc köztársa­sági elnök, Boross Péter volt kormányfő, Man- dur László, az Ország- gyűlés alelnöke, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnö­ke, Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője, és több par­lamenti képviselő. Ciampi talál­kozott Demszky Gábor főpolgár­mesterrel, majd Mádl Ferenc államfő társaságában fölkereste a Szépművészeti Múzeumot. TORONYI ATTILA Iraki hosszabbítás Hilla A honvédelmi miniszter sze­rint a kormány várhatóan kezdeményezi az Irakban szolgálatot teljesítő kontin­gens mandátumának meg­hosszabbítását. Juhász Fe­renc hozzátette: nincs szó az állomány létszámának csök­kentéséről. A magyar zászlóalj szerepe nem változik akkor sem, ha a spanyo­lok úgy döntenek, hogy csökken­tett feladatokat látnak el - fogal­mazott Juhász Ferenc honvédel­mi miniszter, aki videotelefonon számolt be iraki látogatásáról. A tárcavezető szerint a szállító zász­lóalj elsősorban a hadosztály ki­szolgálását látja el, munkájuknak csupán egyötödét teszik ki a hu­manitárius feladatok. Juhász azt javasolja, hogy a kontingens az újjáépítésben is vegyen részt a jö­vőben. Erre a feladatra a lengyel hadosztályparancsnok 5 millió dollárt különített el. A honvédelmi miniszter iraki látogatása alatt tárgyalt a hadosz­tály vezetőjével, aki tájékoztatta arról, hogy több mint 10 katonai egységet összevonnak, és csak öt működik tovább. Ez azt jelenti, hogy a lengyel kontingenstől több katonára nem lesz szükség. A ter­vek szerint mintegy 200 fővel csökkentik az állomány létszá­mát. Juhász Ferenc úgy fogalma­zott: iraki látogatásának nem az volt a célja, hogy a magyar kontin­gens létszámcsökkentéséről tár­gyaljon. A honvédelmi miniszter szerint a kormány várhatóan java­solni fogja a szállító zászlóalj mandátumának meghosszabbítá­sát. A tervek szerint a kontingens 2005-ben is Irakban maradna. NAGY ESZTER DÓRA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom